Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-04 / 155. szám

4 Paks és környéke Korszerű tejpalackozó a Dunamenti Egyesülés téesznél Kényszervágás helyett választékbővítés A XXI. század technológiáját kell itt is meghonosítani! Miközben bevásárló szatyra­inkba pakoljuk az egyre drá­guló, de nem kevésbé csöpögő zacskós tejet, elgondolkodha­tunk azon, hogy a földművelés- ügyi tárca szerint 60 ezer te­hén kényszervágására lenne szükség a tejtúltermelés miatt. A paksi Dunamenti Egyesü­lés téesz-nél felismerték, hogy az előremenekülés útját kell vá­lasztani az ágazat, a tagság és a helyi lakosság érdekében. Er­ről beszélgettünk Száraz Ist­vánnal, a termelőszövetkezet elnökével és Maloveczky Nán­dor főkönyvelővel. — Miért döntött a szövetke­zet úgy, hogy többmillió forintos beruházásba kezd? — Az elmúlt évtizedekben ezt az ágazatunkat is erőtelje­sen fejlesztettük, korszerű istál­lóink vannak, kiváló tejhozamú tehénállománnyal rendelke­zünk. Minőségi tejet termel a tehenészet, de az ismert okok miatt a tejipar korlátozta az át­vételt. Véleményem szerint itt az alkalom, hogy a jó minőségű tejet adó gazdaságtól az egész termelést, a nem megfelelő mi­nőséget előállító gazdaságtól pedig semmit ne vegyen át a tejipar. Itt most megtörténhetett volna a szelektálás, a minőségi mutatók szerint. Nos, ezért dön­töttünk úgy, hogy tejtermelé­sünk egy részét megpróbáljuk saját magunk feldolgozni, pa­lackozni, és a piacon válasz­tékbővítő termékkel megjelenni. — Mivel ilyen volumenű be­ruházáshoz a téesznek nem volt elegendő pénze, hitelfelvé­teli lehetőség után kutattunk - vette át a szót a főkönyvelő. — A beruházás finanszíro­zása világbanki hitelből történt, 18 millió forintot vettünk fel, 5 millió saját erő mellett. Ez a hi­telkonstrukció igen kedvező kamat és visszafizetési feltéte­lekkel rendelkezik. — Hosszú marketingmunka előzte meg döntésünket - foly­tatta ismét Száraz István. - A jövőben világszerte a környe­zetkímélő csomagoláskultúra terjed majd el, és mi is a XXI. század szellemének megfele­lően szeretnénk lépni. Ezért esett a választásunk az Auszt­riából importált, könnyített, fényvédő réteggel ellátott üvegre, amelyet mellesleg Ma­gyarországon még be szerezni sem tudnánk. Ebben az üveg­ben az általunk palackozott tej legalább 5 napig eltartható lesz. — Néhány paramétert meg­tudhatnánk magáról a tejről? — Pasztőrözött teljes tehén­tej kerül a palackba, vagyis föl- özés nélküli. A zsírtartalma 3,4 százalék. Ennek a nagyobb tá­llyenek lesznek a tejespalackok. Már szerelik a korszerű, Kiinger gyártmányú gépsort. pértékű és biológiai értékű tej­nek az árát azonos szinten kí­vánjuk tartani a tejipar által gyártott tejjel, 21 forint lesz lite­renként. Az üvegre visszatérve, az 1 literes üveg ára 40 forint, de ezt csak egyszer kell meg­venni, hiszen cserélhető, visz- szaváltható. Már most felhív­nám a kedves vásárlók figyel­mét arra, hogy az üveg csak a kupakkal együtt lesz vissza­váltható! Ezzel is védeni kíván­juk még az üres üveget is a szennyeződéstől, a kupakot mi szállítjuk megsemmisítésre, az üvegeket a technológia során új kupakkal látjuk el. — Milyen kiszerelésben tör­ténik még a gyártás? — Több változatban, 1 lite­res, 0,5 literes és 2 dl-es vá­lasztékban palackozzuk új ter­mékünket. — Mennyi palackozó kapaci­tással? — A technológia 900 litert tud óránként feldolgozni. Egy napi tejhozamunkat egy mű­szakos munkavégzés során tudjuk palackozni, tehát van még tartalékkapacitásunk. — Mikor indul be a folyama­tos termelés? — Július 10-én. — Hol lesz kapható a palac­kozott teljes tehéntej? # — Minden nagyobb paksi kereskedelmi egységben és ott, ahol igény jelentkezik rá. Ter­mészetesen szerenénk, ha a vásárlók tetszését megnyerné az új termék és a háztartások­ban ismét elterjedté válna a te­jespalack használata. — Nem terveznek válasz­tékbővítést? — Szeretnénk kakaót is gyártani, ennek a zsírtartalma kevesebb lenne, de a jelenleg forgalmazott tejipari kakaónál magasabb. De ez az ősz, vagy a tél folyamán valósulhat meg. Jelenleg még nincs az ország­ban ilyen technológia. Elsők vagyunk, szeretnénk referen­ciaüzemmé válni. Ezt a rend­szert bárki megveheti. A jövő út­ját ilyen feldolgozókban látom, a kisvárosok ilyen irányú igé­nyeit helyben kellene kielégí­teni. A tejipari vállalatok a nagyvárosokra koncentrálja­nak, jó lenne ha „tejövezetek” alakulnának ki, hogy ne utaz­zon országrészeket a tej. Úgy érzem, az istállóinkat nem kell kihasználatlanul hagyni, az a szövetkezet vagyona, a kite­nyésztett állományunk továbbra is adja a jó minőségű tejet, és a dolgozóinknak is munkát tu­dunk bizotsítani. A többi már a vásárlókon múlik. 1991. július 4. Visszhang Zerza József levele fociügyben A múlt heti paksi oldalon megjelent „Futballmeccs a vá­rosházán” című írásra Zerza József, a PSE társadalmi el­nöke reagált. Hosszú leveléből csak a legfontosabb részleteket emeljük ki: ... Mi indulatoktól, haragtól mentes döntést és támogatást kértünk a gazdasági bizottság­tól és a képviselő-testülettől. Az oktatási, kulturális és sport- bizottsági ülésre nem kaptunk meghívót, én ott a teremben szereztem tudomást arról, hogy ilyen is volt. Én nem akartam megmagyarázni a hiányzást, és nem azt mondtam, hogy akkor volt a Fradi meccs. Szó szerint a következőket mondtam: „Nem akarom cikizni és froclizni az oktatási, kulturális és sportbi­zottságot, de ha már sportbi­zottság akkor nagyobb körülte­kintéssel választhatta volna meg az ülés időpontját. Nem ütköztettem volna egy olyan rangos sportrendezvénnyel, mint az Atomerőmű SE-FTC Magyar Kupa elődöntőjének visszavágója. De ha tudok a bizottsági ülésről, kerestem volna megoldást." Ez pedig nem azt jelenti, hogy nekem fontosabb a Fradi meccs, mint a város rongyos(l?) 6,9 milliója. Azt visszautasítom, hogy én azzal dicsekedtem, hogy gaz­dasági szakember létemre fo­galmam sincs a város költség- vetéséről. Én annyit mondtam: „Mi, az egyesület vezetői nem- vagyunk abban a helyzetben, hogy ismerjük az önkormányzat költségvetését, nincs jogunk és módunk betekinteni abba. Nem az év elején összeállított és több helyen kifüggesztett költ­ségvetés-tervezetet nem isme­rem, hanem a jelenlegi állapo­tot.” Ezt azért mondtam, mert a polgármester úr javaslatot kért, hogy honnét csoportosítsák át a kért összeget. Azt már elfelejtette az újság­író leírni, hogy én is adtam egy javaslatot: „A következő napi­rendként kerül megtárgyalásra a helyi iparűzési adó. Ha elfo­gadja a testület (mint később kiderült, elfogadta), akkor mint­egy 20-25 millió többletbevétel­hez jut az önkormányzat, s eb­ből talán lehet lecsípni 3 milliót az NB II—re. Helytelen az a megállapítás, hogy „a gazdasági bizottság ülésére eljutott a PSE megbí­zottja”. A tény: funkcióra szóló meghívás alapján vett részt az ülésen az egyesület társadalmi elnöke, az ügyvezető elnök és a szakosztályvezető (nem vélet­len odatévedésről van szól”). Arról sem szól a krónika, hogy a gazdasági bizottsági ülés nap­ján 11 órára a polgármester úr magához kérette az ügyvezető elnököt, a szakosztályvezetőt, a vezetőedzőt és a csapatkapi­tányt. Az sem lett volna lényeg­telen, ha erről is tudósít a króni­kás (igaz ez nem a testületi ülé­sen hangzott el, de szorosan a témához tartozik). Arra a kérdésre, hogy „miért nem vonják be a szurkolókat pénzügyileg?” az a válaszom: ha az újságíró már egyszer is kint járt volna a PSE mérkőzé­sein, akkor nem teszi fel ezt a kérdést. Ugyanis az átlagos 800-1000 nézőből 4-500 a min­dennapi megélhetéséért küzdő, alacsony jövedelmű nyugdíjas, 100-150 a tanuló, a többi támo­gatására pedig számítottunk, azért is és egy szponzor „be­szállása” miatt csökkentettük az eredeti összeget 3 millióra. Az a megállapítás sem fedi a valóságot, hogy „Még csak gondolni sem voltak hajlandóak az ASE labdarúgóival történő esetleges fúzióra!” Nemcsak, hogy gondoltunk rá, de már két éve felajánlottuk a fúziót az ASE vezetőinek egy szurkolói ankéton. Nem voltak vevők az ajánlatra. Ez nem is baj, mert fúzió esetén öt-hat csapatnak (100-200 utánpótlás korú fiatal­nak) nem volna versenyzési le­hetősége ... Zerza József a PSE társadalmi elnöke Paksi ártükör A boltokat nyitott szemmel járó vásárló mind gyakrabban ta­pasztalhatja: ugyanazon portéka más árakon kelleti magát a kü­lönböző üzletek polcain. Új rovatunkkal, a „Paksi ártükörrel” arra vállalkozunk, hogy hetente bemutassuk - a teljesség igénye nél­kül *- egy-egy termékcsoportnak a paksi boltokban érvényesülő árviszonyait. Elsőnek a mosóporok kerültek sorra. A lista július 1-én készült, az árak természetesen forintban értendőek. 10.sz.ABC Csemege 1 .sz.Népbolt Tomi Mat 3,3 kg 455.­455.­439.­Tomi Star 3 kg 425.­427.­379.­Tomi Super 3 kg 390.­— — Ideál 86 3 kg 413­— — Jelp 2,8 kg 407.­— — Tomi Gála 3 kg 565.­491.­540.­Tomi Brill 3 kg 432.­432.­— MIXAL 1 kg 133.­143.­— OMO 3 kg 600­— 610.­MAGIC 4,5 kg ' 636.­— — OMO 600 gr 130.­129.­140.­Unilux 300 gr 31­— — Perlux 300 gr 45.­42.­— Ideál 91 600 gr 85.­85.­82.­Biomix 1000 gr 120.­123.­118.­Biomix 450 gr 47.­49.90 — Brigh White 900 gr — 215.­— Tomi Mat 600 gr 70­85.­— Tomi Brill 600 gr 75.­89.­— Tomi Gála 600 gr 100.­104.­99.­Persil 600 gr 150.­153.­— Spee Color 900 gr 85.­87.50 — Bipon 1000 gr 110.­— 115.­Floraszept 1000 gr 103.­109.­122.­OMO 450 gr 57.­— 48.­Persil 3 kg — 699.­— Minna 3 kg — 624.­— Biopon 600 gr — 48.40 — Mixal 3 kg — — 480.­Ozon 450 gr .— — 57> Perlux 600 gr — — 105.­A városháza hírei Paks képviselőtestülete ülést tartott június 24-én. Elfogadták azt a rendelettervezetet, amelynek alapján a testület 1991. július 1-től helyi iparűzési adót vezet be. Mint már tudjuk, az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szol­gáltatás éves nettó árbevétele. Az adó mértéke az adóalap 3 ezreléke, kivétel a nulla száza­lék áfa kulcsos termék, ahol az adó mértéke 1,5 ezrelék. Men­tes az iparűzési adó alól az, akinek az adott évben az árbe­vétele az 500 ezer forintot nem éri el. Az adóbevallást július 31-ig kell megtenni. A helyi iparűzési adóról felvilágosítást adnak a helyi érdekvédelmi szervek és a polgármesteri hi­vatal. Megtárgyalásra került a helyi szociálpolitika. A napirendi pon­ton belül szó esett a felnőttvé­delem, szociális gondoskodás továbbfejlesztésének lehetősé­géről. A leghatékonyabb mód­szert kívánják alkalmazni, ezért 1992-től az integrált számító- gépes nyilvántartást vezetik be. Ennek keretében a rendszeres és ezen belül is a természet­beni támogatásokat kell biztosí­tani elsősorban. Felmérik az igényeket egy időseknek szánt gondozóház létesítésével kap­csolatban is. A Népjóléti Minisz­tériumhoz éjjeli menedékhely kialakítására pályázatot nyújtot­tak be. A tej és tejtermék utalvá­nyokkal kapcsolatban a követ­kezőket hallottuk: A leginkább rászoruló lakos­sági csoportok részére, segély­kiegészítő konstrukcióban ve­zették be július 1 -tői a tej és tej­termék utalványt. Ezekre az a személy jogosult, aki rendsze­res nevelési segélyben, szociá­lis segélyben, hadigondozott pénzellátásban részesül. Ér­téke 300 forint, melyet a jogo­sultak havonta megkapnak. Zöld utat kapott a volt MSZMP székház üzleti alapon, irodaépület céljára történő hasznosítása. A testület felha­talmazta a polgármestert, Bor Imrét, hogy az ezzel kapcsola­tos jogi nyilatkozatokat megte­gye, a szükséges szerződése­ket aláírja. A jegyző, dr. Bla- zsek Balázs pedig kezdemé­nyezze az illetékes kormányzati szervnél a 1047/1990. (111.21.) MT.r. megváltoztatását. Személyi hírek Az oktatási, kulturális és sportizottság elnöki tisztségéről dr. Gálos István képviselő kérte felmentését megromlott egész­ségi állapota miatt. A környezetvédelmi bizott­ságból dr. Hajdók Károly képvi­selő kérte felmentését, mivel az egészségügyi és szociális bi­zottság elnöki tiszte megnöve­kedett feladatokkal jár. Kikapcsolódásként: WATT helyett VOTT Az elmúlt hétvégén, június 28-30-án zajlott le a 41. Villa­mosenergiaipari Országos Természetbarát Találkozó (VOTT) Pakson, melynek ren­dezője a Paksi Atomerőmű Vál­lalat volt. A több, mint 500 embernek kikapcsolódást nyújtó verseny­ről beszélgettünk Kókai Péter és Gyarmathy Katalin verseny­felelősökkel. — Hol biztosították a hely­színeket? — A terepversenyt a német­kéri erdő területén szerveztük, a versenyzőknek 30 ellenőrző pontot kellett felkeresni térkép és tájoló segítségével - mondta Kókai Péter, aki 20 éve vesz részt a VOTT versenyein. - A VOTT lehetőséget adott a ter- mésztkedvelő embereknek ba­ráti találkozókra, jól szervezett kirándulások, erőműlátogatás tette emlékezetessé a versenyt. Gyakorlatilag az egész villa­mosenergiai iparág képvisel­tette magát. A versenyzők másik része a városismereti vetélkedőn vett részt. Gyarmathy Katalin el­mondta, hogy a távoli ország­részekből, más erőművekből, áramszolgáltató vállalatoktól Paksra érkezett kollégák a ver­seny után a városról szerzett ismeretekkel, élményekkel gazdagabban tértek haza. A terepversenyen 74 csapat indult - csapatonként 4 fővel, a várostörténeti versenyen 83 csapat indult 2-2 fővel. A versenyszabályzat szerint 39 csapat eredménye értékel­hető, s közülük az utolsó kapja a Teknősbékadíjat, s ez is szép eredménynek számít. A terepversenyen a nyíregy­házi TITASZ csapata, a város­történeti versenyan a hódme­zővásárhelyi DÉMÁSZ, össze­tettben pedig a pécsi székhelyű DÉDÁSZ csapata végzett az első helyen. A VOTT kiválóan alkalmas volt arra is, hogy az igen egészséges és Paks környékén is nagyszerűen művelhető spor­tot, a tájfutást népszerűsítse. Jól esik a pihenés a terepverseny után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents