Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-04 / 155. szám

1991. július 4. (tolnai) NÉPÚJSÁG 5 Pecásokat, túrázókat vár Nyergesvölgyi horgásztó Dombóvár határában, a sző­lőhegyen csodálatos környe­zetben a hetvenes években alakították ki a nyergesvölgyi záportározót. Erre a vízterületre alakult az „UNIÓ” majd jog­utódja a Nyergesvölgye Hor­gász Egyesület. A lelkes tagság társadalmi munkában parkosí­totta, fásította a területet és ma már elmondhatjuk, hogy nem­csak Dombóvár, hanem a me­gye egyik legszebb horgászta­vává fejlesztették. A város ve­zetése is értékelte a horgászok kitartó, szorgalmas munkáját és anyagilag is segítette az egye­sületet. Tulajdonképpen nem­csak a horgászoknak, hanem a városnak is szívügye lett a víz­partján elterülő környezet pihe­nőparkká, kiránduló környe­zetté való alakítása. Az egyesület évenként ösz- szeadja kis pénztartalékát és rendszeresen halasit, próbál­kozik az önálló haltermeléssel is. Az itt lévő horgászok, igen nyitottak, és vendégszeretőék, segítik, jó tanáccsal látják el a vendéghorgászokat, és ide ér­demes is ellátogatni nemcsak a horgásznak, hanem a családjá­nak is. A tó partján büfé, étterem, ahol napijegyet is lehet váltani, a fiatalok részére játékok, hinta, stb. van, korábban még kuglipá­lya is működött, esetleg azt is érdemes lenne felújítani... Az egyesület vezetése és tagsága, a legjobb értelemben vett sporthorgász és verseny­centrikus. Azon túl, hogy évente legalább két alkalommal is nyílt horgászversenyt ren­deznek nemcsak a megyéből, hanem az ország minden tájá­ról érkezők részére, hisz a víz­terület igen jó versenypálya is. Az egyesület versenycsapata a megyei élvonalba tartozik, most 1991-ben megyei bajnokságot nyertek. - Sz.L. ­Hogyan „gyógyítható’ a féltékeny gyermek? Ha jön az új baba, az idősebb gyerek gyakran féltékeny. En­nek kigyógyítására a szülők a terhesség ideje alatt készítse­nek albumot, s ragasszák be a család tagjainak, főként az el­sőszülött gyereknek a fényké­peit. Különösen fontos, hogy ne maradjanak ki azok a fotók, amelyek a közös családi ese­ményekről, nyaralásról, na­gyobb ünnepekről készültek, így megtanulja a gyerek, hogy a jövevény nem szorítja ki őt a családból. Böngésszék át együtt az ő régi bébinaplóját. A szülők magyarázzák meg, hogy mit jelentenek a bejegy­zések, és meséljenek azokról az időkről, amikor az albumban lévő fotók készültek, arról, hogy milyen volt ő csecsemő- és kis­gyermek korában. A szülőknek gyakran gondot okoz, hogy a pici megszületé­sét követően zárkózott lesz az idősebb gyermek. Ez teljesen normális reakció - állítja Stephen Bank, a Con­necticut állambeli Wysley egye­tem pszichológus professzora. Az új családtag érkezése ke­vesebb gondot okoz ott, ahol már több gyerek van, az egyke viszont megpróbál versengeni az újszülöttel, azt szeretné, hogy változatlanul ő álljon a család figyelmének középpont­jában. Mindezért ajánlatos, hogy - ahol ez lehetséges - a bébi megszületését követően az apa menjen egy időre szabadságra. így az idősebb, magát egy­szerre magányosnak érző na- qyobbik gyermeknek van kihez fordulnia. irigység ellen az is jó gyógy­szer, ha a nagyobbik gyermek vagy gyermekek is kapnak va­lami kis ajándékot, amikor az újszülöttet - akár a szülők, akár a vendégek - megajándékoz­zák. Ha e „gyógymódokat” jól al­kalmazzák - három-négy hó­nap elmúltával a legzaklatot- tabb lelkületű elsőszülött is megváltozik, s büszke lesz rá, hogy ő a nagyobb, az idősebb. (Ferenczy-EUROPRESS) Tejtermékek betegeknek A tej és a tejtermékek mind­azokat a tápanyagokat tartal­mazzák, amelyek a szervezet felépítéséhez elsősorban szük­ségesek. A tejben található zsír össze­tétele is előnyös, jól emészt­hető, kiválóan szívódik fel. A tejcukor pedig elősegíti a fontos ásványi anyagok értékesítését, és csökkenti a májban a zsírle­rakódást. A tejben és a tejter­mékekben sokféle vitamin - például A, B1, B2, D és E -, és ásványi anyag található. A fekélybetegségben szen­vedők étkezzenek többször na­ponta - lehetőleg kétóránként. Az első reggelire és a pótva­csorára igyanak meg egy pohár nyers vagy forralt tejet. Az ízesített és savanyított tej­termékeket kekszszel vagy szik­kadt péksüteménnyel fogyasz- szák. A sajtok közül a lágysajt, a krémsajt és az ömlesztett saj­tok illenek legjobban étrend­jükbe. Önálló ételként, ízesí­tésre, dúsításra felhasználható a friss tehéntúró, a tejföl és a tejszín is. Növényvédelem Szőlővédelem július elején A szőlő elvirágzott, így a növény túljutott az egyik leg­érzékenyebb fenológiai álla­potán. A szőlősgazdák is fel­sóhajthatnak, mert a virágzás­kori időjárás kedvezett a meg­termékenyítésnek. A szőlő védelme a továbbiakban arra kell irányuljon, hogy a beteg­ségektől és kártevőktől mind- ezideig megóvott ültetvényen a károsítok továbbra is ala­csony kártételi szinten marad­janak. Az elvirágzás utáni ke­zelést a peronoszpóra és a lisztharmat ellen kell elvé­gezni. A harmadik szőlőbe­tegség, a szürkepenész ellen legközelebb majd fürtzáródás előtt érdemes újra védekezni. A két aktuális szőlőbetegség környezeti igénye és tünettana is jelentősen eltér. A hajtáson levélen és fürtön letörölhető, dohos szagú, lisztes bevona­tot képző, a levelek kanalaso- dását, a bogyók kirepedését okozó lisztharmat nevű gomba a meleg, párás időjárást, míg a levélfonákon fehér, vastag penészgyepkiverődést, virág­száradást és bogyózsugoro­dást okozó peronoszpóra, a hűvösebb, csapadékosabb időjárást kedveli. Ez utóbbi be­tegség ellen ebben az idő­szakban a réztartalmú (tehát kontakt) és egyben felszívódó hatóanyagú szereket ajánljuk (Sandofan C, Ridomil Plusz 50 WP, Mikai 64 WP, Curzate Super CZ) az egyéb réztar­talmú szerek mellett. A liszt­harmat ellen még alkalmazha­tók a felszívódó hatóanyagú készítmények (Sápról, Systhane 12 E, Rubigan 12 EC, Tilt 250 EC). Az állati kártevők közül je­lenleg a zöld cserebogár okozhat problémát, mely kár­tevő főleg a fiatal levelek, haj­tások lerágásával károsít. El­lene azonban csak akkor és ott érdemes védekezni, ahol nagy egyedszámban jelenik meg (Ditrifon 50 WP, Bi 58 EC, Unifosz 50 EC és a felté­teles forgalmú Ultracid 40 WP, illetve az Ekalux 25 EC). Az egyéb szőlőkártevők, mint például a szőlőmolyok vagy a levélatkák a jelen időszakban nem igényelnek védekezést. Ez utóbbi kártevő ellen majd augusztus elején (zsendülés előtt) ajánlatos védekezni - ott, ahol a tavasszal, illetve nyár elején erős fertőzés ala­kult ki. Meg kell még említeni, hogy a szőlőben is felszaporodhat­nak egyes takácsatka fajok - a mi vidékünkön ugyan nem jellemző, de előfordulhat. A le­velek sárgulása, kifakulása és száradása hívhatja fel a gazda figyelmét a szabad szemmel is észlelhető, főként levélfoná­kon felszaporodó kártevőre. A szárazságban erősebb fertő­zéssel jelentkező és kárt okozó takácsatkák ellen a Ne- oron 500 EC-t, a Mitac 20 EC-t, a tojásölő Apolló SC és Nissorun 10 WP készítmé­nyeket, illetve a feltételes for­galmú Danitól 10 EC-t javasol­juk. Lovász Csaba Ismerkedés a fűszerekkel IV. Többen kérdezték tőlem, hogy a curry-ről miért nem ír­tam semmit, talán nem isme­rem, pedig igen jó fűszer. Ez így is van. A curry kiváló ízű fűszer, amely nem egy, ha­nem több fűszernövény keve­rékéből állítanak elő. Az ará­nyok persze mindig az előállító cég vagy a megrendelő ízlésén múlnak. Nálunk például nem­igen lehet csípős curry-t kapni, mert a kereskedelem nem ren­del, de nem is hiányzik, szerin­tem a magyar ízlésnek így felel meg. A curry gyártása a világon mindenütt nagy szakértelmet, hozzáértést, pontos receptúrát kíván, hogy a fogyasztó mindig azonos ízűnek érezze. Mégis érdekes, hogy ahányan készí­tik, annyiféle ízaromát produ­kálnak. Magam is nagyon ked­velem a curryt, ezért kiváncsi voltam, milyen fűszerek keve­rékéből áll a curry por. Ezért ki­gyűjtöttem a hozzávalókat. Igaz, az arányokat ebből nem tudhatjuk meg, de megismer­hetjük az összetételét: gyöm­bér, kurkuma, kardamom, fahéj, chili vagy cayeni bors, paprika, szegfűszeg, római kömény, ko- riander, tormafa termése, görög szénafű magja. Izsóp: Az ókor óta ismert és elterjedt fűszer és gyógynö­vény, amelyet nemigen isme­rünk. Külföldön ma is használ­ják friss és száraz állapotban is. Kissé kámforos fűszeres illatú, enyhén kesernyés ízű fűszer- növény, amelyet burgonyás éte­lek, saláták, pecsenyék és egyéb húsételek ízesítésére használhatunk. Kakukkfű: Már az egyipto­miak és a görögök is használ­ták. Mivel vadon is előforduló növény, Szibériától Spanyolor­szágig szinte mindenütt ismer­ték és kedvelték ezt a kellemes, kámforos illatú és aromájú fű­szert. Nálunk mint régi magyar fűszert tartják számon, bár ma igen kevesen használják. A gö­rögök a kakukkfüvet a bátorság szimbólumának tartották. A francia konyha kedvelt és nél­külözhetetlen fűszere. Sajátsá­gos aromája miatt óvatosan kell bánni vele, de kellemesen pi­káns ízt ad a vadasmártások­nak, sülteknek, vagdalthúsok­nak, töltött és savanyú káposz­tának, de a csirke és a kacsa ízesítéséra is alkalmas. Kapor: A Földközi-tenger vi­dékéről származik. A magyar konyha kedvelt, régi fűszere. A friss zsenge, finom levelét használjuk - levesek, mártá­sok, főzelékek, savanyúságok ízesítésére. Pedig a termése is jó fűszer pecsenyék, sültek, hurkafélék fűszerezéséhez. Koriander: Ősidők óta hasz­nálatos, Kínából származó fű­szer, amelyet már a Biblia is említ. Elősegíti a halhatatlan­ságot, de ajánlatos a pazarló embernek is fogyasztani, mert elősegíti .a takarékosságot. A rómaiak porrá törve ecettel ke­verték meg, és húsokat pácol­tak vele, mert a húst megóvta a romlástól. A teljesen érett mag az ánizs-citrom-zsálya keverék aromájára emlékeztet. Sültek, pástétomok, szószok, sava­nyúságok, pácok ízesítésére szolgál.- bordiné ­Napjaink divatja: a front Idősebb emberektől lehet hal­lani „Bezzeg a mi időnkben nem voltak olyan érzékenyek az emberek, akkor még nem volt front.” Vajon igaz ez? Ma­napság tényleg „divat” a front, és az azzal járó panaszok? Régebben is voltak frontát­vonulásokkal kapcsolatos rosz- szullétek, betegségek, csak éppen nem tudtak róluk olyan sokan. A több mint két évtized­del ezelőtt élt görög orvos, Hip- pokratész leírta, hogy a járvá­nyos fültőmirigy-gyulladás, vagy ahogyan mi ismerjük, a mumpsz jelentkezése össze­függ az időjárással. Az orvosok kutatásai alapján ma már tisztában vagyunk az­zal, hogy az időjárás-változá­sokra főleg az idegesebb em­berek és bizonyos betegségek­ben szenvedők reagálnak érzé­kenyen. De honnan tudhatjuk, hogy milyen lesz az idő? Igazat mondanak-e a meteorológu­sok? Az időváltozásnak az a lé­nyege, hogy a légkör fizikai és kémiai tulajdonságai (hőmér­séklet, légnyomás, nedvesség- tartalom, sugárzások stb.) rövid idő alatt és egyszerre megvál­toznak. A különböző földrajzi területek fölött nagy levegőtö­megek alakulnak ki, amelyek­nek fizikai és kémiai tulajdon­ságai eltérőek, és egymással nem keverednek. Az ezeket el­választó határfelületeket neve­zik frontnak. A levegőtömegek között légnyomáskülönbség alakul ki, megindul a levegő áramlása egyik helyről a má­sikra, azaz a felettünk levő, un. levegőtest helyére más tulaj­donságú levegőtömeg kerül. Az ilyenfajta légmozgásoknak többféle változata ismeretes. Az egyik legfontosabb a meleg­front, amikor a felettünk levő hi­deg légtömeg helyére mele­gebb kerül. Ilyenkor ingerléke­nyebbek vagyunk, élénkülnek reflexeink, szaporább lesz a pulzusunk, növekszik a vér­nyomásunk. Ennek veszélyes következménye lehet az agy­vérzés. Gyorsul az anyagcse­rénk, romlik a pajzsmirigytúl- működésben szenvedők közér­zete. Általában csökken a szer­vezet ellenálló képessége, így könnyebben betegedünk meg. Az alacsony vérnyomásúak vi­szont jobban érzik magukat. A légtömegcsere másik gya­kori típusa a hidegfront, amikor a hidegebb légtömeg kerül fö- lénk. A melegfronttal éppen el­lenkező hatást vált ki. Érkezé­sekor gyakoribbá válnak a gör­csös fájdalmak: erről az epe- és vesebetegek tanúskodhatnak. Lassul a vérkeringés, csökken a vérnyomás. Bele kell törődnünk abba, hogy nem tehetünk semmit a front ellen? Az egészséges, edzett ember tulajdonképpen nem is veszi észre a frontválto­zásokat. Más a helyzet azokkal az emberekkel, akik alkati vagy szerzett tulajdonságok révén érzékenyebbek a frontátvonu­lásokra (például a mozgász- szervi vagy az asztmás és a migrénre hajlamos betegek). Aki tudja magáról, hogy az idő­járási változásokra érzékeny, védekezzék tudatosan, legyen óvatosabb, és ilyenkor fokozot­tabban tartsa be orvosa utasí­tásait. (Kálmán doktor) Divat A kapucni önálló élete Kezdetben volt a gyerekfej­védőként használt és az eső el­len felnőttet, gyereket védő ka­pucni. Praktikus viseletként nagy gallérral önállóan vagy a kabáthoz, esőköpenyhez szabva. Aztán egy idő óta a ka­pucni önálló életre kelt. Divat­holmivá lépett elő, s elsősorban a fiatal felnőttek öltözékében kapott szerepet. Mostanra vi­szont már hordja öreg, fiatal. És nemcsak sportos holmikon, ha­nem elegáns ruhákon, köpe­nyeken. Meg mindennapi, utcai ruhákon, blúzokon. Újból divatba jöttek a kapuc­nis frottír köpenyek - strandra, házi viseletre. Ebben az a „pláne”, hogy valóban jó szol­gáltatót tesz a kapucni a me­dencéből vagy a zuhany alól vi­zes fejjel kilépő nőnek, férfinak. De hogy vajon mire jó a kapuc­nis fürdőruha, annak csak a di­vattervezők a megmondhatói. Mert a legdivatosabb - és ter­mészetesen egybe szabott, sokpántos - fürdőruha váll­vagy nyakpántjához feltétlenül kapcsolódik egy kapucni. Úszás közben szépen lebeg a test után. Napozáskor pedig védelmet nyújthat a napszúrás ellen. Már, ha a fejére teszi va­laki. De nem azért találták ki. Kapucni dukál a kosztümhöz, a kabáthoz. Egybeszabott sap­kával divatos a délutáni és az estélyi ruha. Kapucnis a se­lyem, a csipke, és a vászon­blúz. De kapucnival szabják a hálóingeket, pizsamakabátokat, sőt még a kombinékat is. Azt már nem is érdemes em­líteni, hogy kapucnis a ballon- és a sportkabát, a tréning és a jogging öltözék. No, meg az esőköpeny és a gyerekholmi. A divat-kapucni, amelyet minden esetben egybe szabnak a vállrésszel, nem a fejre való. Nem funkciója meleget tartani, széltől védeni. Egyszerűen, mint valami angyalszárny, le­begjen a vállon, a hát közepén - adta ki a használati utasítást a francia divattervezők egyike. Sajtos rántott padlizsán Hozzávalók: 2 kisebb padli­zsán, 15 deka sajt, só; a bun­dázáshoz liszt, tojás, zsemle- morzsa; a sütéshez bőven olaj. A padlizsánokat meghámoz­zuk, ujjnyi szeletekre, majd tet­szés szerinti darabokra vágjuk. Besózzuk, és egy fél óráig állni hagyjuk. Ézután a nedvességet leitatjuk róla, és két-három sze­let közé egy vékony sajtszeletet fektetünk. Együtt lisztbe, to­jásba, zsemlemorzsába forgat­juk a dupla padlizsánszeleteket, és bő, forró olajban hirtelen ki­sütjük. Köretnek párolt rizst, vagy sa­látát tálaljunk hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents