Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-31 / 178. szám
1991. július 31. PÚJSÁG 3 A borászat csődje? Tüzes borok - például Szekszárdról (Folytatás az 1 .oldalról). E szavakkal zengte a magyar bor dicsőségét Hugh Johnson a Times című lapban nemrégiben megjelent cikkében. Vajon igaza van-e a szerzőnek? Bízvást állítható, hogy nem csupán a tüzes magyar borok hatása alatt írta dicsérő szavait az ismert szakember. A bortermeléshez jó földrajzi adottságok és szorgos, kitartó kezek kellenek; s küzülük egyik sem hiánycikk a magyar földön. Négyszázhatvanezer boradót fizető polgára van hazánknak, száznegyvenezer család pedig kimondottan a szőlőtermelésből és a borászkodásból él. A Bala- ton-melléki, szekszárdi, egri, tokaji, somlói borvidékeken a nap és a föld ereje évszázadok óta ismert, tüzes borokat érlel. Félmillió boradó-fizető Mégsincs elég becsülete a magyar bornak sem itthon, sem a nagyvilágban. A bortermelés irányítását is avatatlan kezekre bízták a legutóbbi évtizedekben. Politikai szólamoknak rendelték alá a természetet, amely a végtermék lassú züllésével válaszolt a szakszerűtlen beavatkozásokra. Az arc nélküli termelő, „arc” nélküli bort gyártott a hegyek szoknyájára lecsúsztatott szőlőtáblákon. Az íróasztalok hatalma persze megbosszulta magát. A hatvanas években központi direktívákkal vezényelten több mint hatvanezer hektár szőlőt telepítettek, melyeknek még a helyét is a fővárosból jelölték ki. Most a szomorú következmények idejét éljük, hiszen sokhelyütt már kivágták a szőlőt. Olyan időben, amikor a legjobban termett volna. Ennél is nagyobb károkat okozott a magyar bornak a mezőgazdaság irányítására oly jellemző fiskális szabályozás. A természet törvényeit figyelmen kívül hagyó pénzügyi döntéseket olyan emberek hozhatták, akik legfeljebb a budapesti borozókból ismerték a szőlő levét, így aztán pénzügyi források híján a borászkodás természetes társa, a készletezés, teljesen háttérbe szorult, fiatal, éretlen borok kerültek forgalomba, tartósan rombolva a minőséget. A pénzügyi kényszer oly erősen hatott, hogy évente mintegy félmillió hektoliterrel több bort értékesítettünk, mint amennyi termett. így nem furcsálható, hogy a leggyengébb minőségű szőlőt is fölvásárolták, s importból sem a csúcsminőségű bort töltötték a hazai hordókba. Az elfelejtett minőség Alig van olyan termelő és feldolgozó, aki ne követne el hibát, rontva a minőséget, amikor a szőlővel és a borral foglalatoskodik. A szakmai etika szerint persze elmarasztalhatok, ám felmentésükhöz mégis lehet érveket találni. Megkellett élniük, s ehhez jószerint csak a minőségrontással vezetett út. A költségvetési prés leginkább a termelőket nyomta, hiszen a bor ajánlott árának ma is 41 százaléka adó és árrés, 27 százaléka az ipari anyagokat, a csomagolást, a raktározást fedezi. Az árnak nem egészen a harmadán osztozik a termelő és a feldolgozó, s ráadásul még e csekély hányadot is terhelik adók. így aztán az ágazat va- gyonarányos nyeresége csupán 0,71 százalék, ami még a tisztességes szintentartást is lehetetlenné tette. A borászat csődje végül is nem elsősorban a gazdák hibája, ám a hírnév visszaszerzése számukra is sok izzadsággal jár a következő években. Az első lépéseket a központi irányításnak kell megtennie, mindenekelőtt azzal, hogy érvényesülni hagyja a természeti törvényeket, s ezekhez igazítja a pénzügyi forrásokat. Számos szigorításra is szükség lesz, hiszen az eredet- és minőségvédelem csak rábeszélő szép szavakkal alig kecsegtet sikerrel. Az ár fele adó és árrés Mindezekre pedig vágyódik a bort élvezettel kortyolgató magyar ember. Az egykor borivó nemzet szinte elfeledte hagyományait, s a legkevésbé egészségtelen alkoholfajta egyre hátrébb került az élvezeti cikkek fogyasztásában. A statisztika látványosan igazolja ezt: a második világháborút megelőző években 5 liter tiszta szeszre számított alkoholt fogyasztott az átlag magyar, s ennek háromnegyede bor volt. Azóta erősödött alkoholizmusunk, ma a dupláját isszuk, ám a tíz liternek csupán a negyede bor. Romboljuk egészségünket, s ennek vélhetően egyik oka, hogy a hibás döntések sorozatával lezüllesztett borászat gyenge minőségű végterméket produkál. Ily módon az ágazat feltámasztása nem csupán gazdasági, hanem nemzeti érdek is. V. Farkas J. Az Aliscavin palackozósora (archív). Kiből lesz nálunk tőkés? Beszélgetés Lengyel János politológussal Lengyel László politológus, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója. Napjaink polgárosodási tendenciájáról készült vele ez a beszélgetés. — Ön szerint van nálunk olyan társadalmi réteg, amely kvalitásainál fogva letéteményese lehet a napjainkban kibontakozó polgárosodásnak? — Az elmúlt másfél évszázadban a hazai polgárosodás többször is nekilódult, de különböző okok miatt mindig megtorpant. A napjainkban látható polgárosodás sem most kezdődik Magyarországon, hanem már a Kádár-rendszerben megindult. A magyar társadalmi berendezkedés ezekben az évtizedekben lehetővé tette, hogy az emberek egy része pótlólagos jövedelmet szerezzen. Ez nagy felhajtóerőnek bizonyult. Csakhogy ezzel szemben ott állt a nagy ellentmondás: a makrogazdaságban - a gazdasági oligarrchiák mellett - a szovjet szisztéma dominált. Az eltelt húsz év alatt mégis kinevelődött nálunk egy igen nívós vezető szakembergárda; a mai 35-45 éves korosztály tagjaira gondolok. Hogy ki a letéteményese a polgárosodásnak? - ez most a nagy kérdés. A fejlődés ugyanis két irányba vezethet: vagy a százezres kis- és középegzisztenciák irányába, s akkor a kis— és középpolgár lesz a polgárosodás letéteményese; vagy pedig kettéválik a polgárság, a kisegzisztenciák leszakadnak, s kiemelkedik a nagyburzsoázia. Azaz egy felső tízezer kezében koncentrálódik a hazai tőke és a hatalom. Ez a kör érdekelt az inflációban, a telek- spekulációban és a kisegzisztenciák tönkremenésében. Szerintem ez az év az utolsó lehetőség arra, hogy eldőljön: melyik irányba haladjon nálunk a polgári fejlődés. Ha a százezrek nem jutnak tulajdonhoz, akkor a nagyburzsoázia válik a polgárosodás főszereplőjévé. Ellentmondás, hogy nálunk most az értelmiségnek az „elhivatott”, az előbbi rendszerrel szemben álló, ám antipolgár rétege került politikailag hatalomra. Ráadásul ők ma meglehetős haraggal fordulnak azok ellen is, akik már polgárosodtak, akik felépítették a házukat, és a polgári életformát választották. Természetesen ezek a polgárosult emberek nem tartják magukat bűnösnek. — A világban szétszóródott honfitársaink új hazájukban szép számmal emelkedtek ki a tudományos, a pénzügyi, a gazdasági életben, vagyis - elcsépelt terminológiával élve - a magyar „szürkeállományt” világszerte jegyzik. Vajon az itthon maradottak nem tudnának- e idehaza ugyanúgy karriert csinálni? — Ez is a mítoszok egyike: hogy a magyar tehetség csak külföldön érvényesül. A valóság az, hogy az emigráció szelektál: végbemegy a természetes kiválasztódás. Ha valakiben van tehetség, képesség, kitartás, és akarat, az kiemelkedik. És aki nem? A nagy tömeg a felszínen marad, tisztes polgári nívón él. De vannak, akik elkallódnak, elnyomorodnak; róluk hallunk a legritkábban. Természetesen itthon is létezik nívós tudományos élet, de ez is magán viseli a kelet-európai ellentmondásokat. A tudományt szűk réteg birtokolta. Ezek tagjai jártak évtizedeken át a külföldi kongresszusokra, s ők jutottak hozzá a szakiroda- lomhoz. Ma ez a kiváltság megszűnt. A tudományos szakmai újdonságok megismeréséhez ma már tömegesebben jutnak hozzá a kutatók, a szakemberek. Ebben a helyzetben várhatóan minden korábbinál jobban kiviláglik: ki tehetséges, ki nem. Megszűnt a kegyenc- rendszer, amely egyeseket különleges helyzetben tartott, másokat kirekesztett. Remélem, végleg lejárt a mítoszok és az illúziók ideje. De a társadalom fejlődésének kereteit mégiscsak nagy felelősséggel kell megtervezni. Ma még befolyásolhatók egyes fontos folyamatok, egyeztethetők akár az élesen ellentétesnek tetsző érdekek is. De ha holnapra megmerevedik valamelyik, ma torzan jelentkező struktúra, azt már nagyon-na- gyon nehéz lesz módosítani, megváltoztatni. Takács Ilona Alföldi autópálya A Budapestről Cegléden, Szolnokon át a határig vezető 4-es út egyre zsúfoltabb és azokon a településeken, amelyeken áthalad, a közlekedés mind elviselhetetlenebb gondokat okoz. Ezért az érintett három megye önkormányzata közösen keresi a megoldást egy körülbelül kétszáz kilométeres új autópálya kiépítésére, a 4-es út tehermentesítésére. Az előtanulmányok elkészültek, ezeket most dolgozzák össze. Annyi máris bizonyos, hogy jelenleg egy kilométernyi autópálya beruházási költsége körülbelül háromszáz millió forint, így az új út mintegy hatvan milliárdot igényelne. Nemcsak Magyarországon kevesebb a turista Válságban az európai idegenforgalom A „húsügy” lezárult, a tejipart vizsgálják Alakul a versenykörnyezet A múlt évben kereken 8 millió amerikai, kanadai, japán és ausztrál turista kereste föl a nyugat-európai országokat, ahol 104 milliárd dollárt költöttek. Idén annyira lecsökkent az idelátogatók száma, hogy a forgalomkiesés eléri a 40 milliárd dollárt. A turizmus 250 ezerrel kevesebb embernek ad munkát. Bár az utóbbi hónapokban erősödött a dollár, kevesebb amerikai nyaral Európában. Inkább újra felfedezik a régi és kedvelt utazási célpontokat, melyek számukra még mindig olcsók: Mexikót, Hawait, sőt,még Ausztráliát is. Az „egy amerikai Párizsban” kivételnek számít. Az Eiffel-torony liftkezelője is igazolhatja: idén 11 százalékkal kevesebb turistát szállított fel a torony terejére, mint tavaly. Nemcsak a Balatonnál kevesebb a vendég: brit szakértők szerint egész Európának számolnia kell azzal, hogy idén mintegy 3 millióval kevesebb látogatója lesz a nyugati kontinensről és Japánból. Az európai utazási irodák egyesületének gazdasági vezetője, Peter Lloya-Jones szerint az európai idegenforgalmat gazdasági csőd fenyegeti. (Folytatás az 1. oldalról). A száz ügyből 30 a hivatalból indult, 70-nel pedig külső kérelemre foglalkoztak. A jogszabály alapján ugyanis bárki kérheti az eljárást, akinek érdekét a versenytörvénybe ütköző magatartás sérti. így számos esetben kerül a versenyhivatal elé olyan ügy is, melyet kénytelenek voltak bíróság elé utalni, illetőleg olyan, amely egyéni jogsérelem volt, és ezért a rendeltetése szerint közérdeket sértő ügyeket vizsgáló hivatal nem foglalkozott vele. Ez azért van így - fejtette ki az elnökhelyettes, mert igen sokan úgy gondolják, hogy a versenyhivatal az árhivatal utódja. Márpedig az árhivatal jogutód nélkül szűnt meg, a versenyhivatal a gazdaság más szeletével foglalkozik. Állampolgár csak akkor kérhet eljárást, ha versenyjogi sérelem éri. Az elmúlt időszakban a versenytanács 12 esetben állapított meg jogsértést, és rótt ki bírságot. A versenytörvény egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben lehet kérelmezni a jogsértés megállapítását. így például tisztességtelen versenycselekmenynek számít az áru olyan csomagolása, jelzése, ami a versenytársra, illetőleg árujára utal. Ilyen ügye azonban a hivatalnak idáig nem volt. Versenytörvénybe ütköző cselekmény a fogyasztók megtévesztése, vagyis amikor a gyártók nem valós tényt állítanak a termékről. Ez történt Kiskunfélegyházán, ahol kalocsai édesnemes jelzésű pirospaprikát árultak, ám a vizsgálat során kiderült, hogy a termék minősége nem éri el a csomagoláson feltüntetettet. A bírság, kis mennyiségről lévén szó, 10 ezer forint volt. Tilos az árukapcsolás, a bojkottfelhívás, az áru áremelés előtti visszatartása. Ilyen típusú ügy volt a Merkúré. Az állami nagyvállalat, amikor tudomására jutott a várható áremelés, átmeneti időre visszatartotta a gépkocsik átadását. így több vásárlót ért tetemes kár, hiszen később már csak a megemelt áron juhatott a személyautóhoz. A versenyhivatal a köz érdekében ebben az esetben a bírósághoz fordult, kérve a marasztaló ítéletet. Versenyfelügyelei eljárást von maga után az üzleti titok megsértése is. Erre egyébként viszonylag széles körben van példa. Elsősorban a munkavállalók követik el, amikor az új munkahelyükön felhasználják az előző helyen gyűjtött ismereteket, dokumentumokat. E típusú ügyeket viszonylag nehéz feltárni. A versenytörvény kimondja azt is, hogy tilos a versenyt korlátozó megállapodások létrehozása, vagyis kartellek alakítása, ám a gyakorlat az, hogy viszonylag sokan törekszenek erre. Ilyen volt például a most lezárult húsügy, amikor is a húsipari vállalatok terület és árkartellt alakítottak. Ez az ügy a hivatal részéről lezárult. Á jogsértést megállapították, és összesen 5 millió forint bírságot róttak ki a 16 húsipari vállalatra, ám az érintetteknek .még lehetőségük van a bírósági úton való fellebbezésre. Boytha Györgyné közölte: eddig 20 kar- tellalakítási törekvés jutott a hivatal tudomására. Most folyik a tejiparban egy hasonló vizsgálat, illetőleg árkartell gyanúja merült fel a cukoriparban is. Nem adják el Példa értékű elvi döntés született a dombóváriak képviselőtestülete legutóbbi ülésén. Az MB SAMAX KFT a Kondá-patak völgyének a bérleti jogát szeretné megszerezni - a mai bérlő felmondása esetén. Bérbe akarják venni a horgásztavat és különféle beruházásokkal gazdagítani annak környékét. Reprezentatív halászcsárdát, panziót, menedékházat szeretnének építeni. Ugyancsak bérbe akarja venni a városi sportpályát, uszodát és tekepályát a Samax. Felajánlott a cég egy 100 ezer forintos alapítványt is a kiemelkedő sportolók jutalmazására. A javaslat szerint a korábbi jogokat, így a horgászokét és diákokét az uszodában nem érintené a bérlet. Meglehetősen homályos megfogalmazásban kilátásba helyezi a cég egy városi sportcsarnok építését is. A főépítész álláspontja szerint a Konda-patak völgye a város legfontosabb zöldterülete - amiről csak az általános rendezési tervvel összhangban lehet dönteni. Ezzel az állásponttal és a bizottsági véleménnyel összhangban úgy döntött a képviselő-testület, hogy az alapítvánnyal egyetért, a többivel pedig nem. A cégnek teniszpálya és öltöző építésére területet biztosít a sportpálya mellett. Hoztak egy nagyon fontos elvi döntést is. E szerint a közösségi igényeket kiszolgáló sport és kulturális létesítményeket nem privatizálják és lehetőség szerint bérbe sem adják. A rendőrség történetéből Abból az alkalomból, hogy 110 éve nevezték ki az első főkapitányt, a Rendőrség történetéből összeállított kiállítás nyílt Budapesten a BM kiállítótermében (VI., Andrássy út 55.). A kiállított anyagot augusztus 11-ig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta 10-től 18 óráig. Ki a jobb Szakályban? Érdekes és egyben izgalmas rendezvénynek lehetnek részesei a szakályiak és a környező település lakói, akik ellátogatnak augusztus 10-én Sza- kályba. A szakályi sportkör szervezésében a Szakályi Őslakosok, és az Ujszakályiak foci csapatai csapnak össze ezen a napon délután négy órakor. A mérkőzésen 35 éves kortól egészen 99 éves korig rúghatják a bőrfocit, s mérheti össze tudását, és erejét a két csapat. Belépődíjat nem kell fizetni. Irodalmi est Irodalmi estet rendeznek Babits Mihály halálának 50. évfordulója alkalmából augusztus 5-én, hétfőn este hét órakor Szekszárdon, a Művészetek Házában. Ennek keretében a Wosinsky Mór Megyei Múzeum által megjelentett „Dallá ringott bennem kétség és láz” című (Babits Mihály és Török Sophie szekszárdi levelei) könyv bemutatója lesz. Segítettek! A Bogyiszlói Önkormányzat ezúton köszöni meg az Atomerőmű SE Könnyűbúvár Klub önzetlen segítségét. Két héttel ezelőtt a bogyiszlói kenderáztatóba fulladt egy 16 éves fiatalember. Dömötör Imre vezetésével Hanuszka Gyula és Kindl Antal - mindannyian könnyűbúvárok - a szerencsétlenül járt, vízbefulladt fiatalembert partra segítették. Ellenszolgáltatás nélkül. . .
