Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-04 / 155. szám

Habsburg Ottó - Jugoszláviáról Szlovénia és Horvátország füg­getlenséget akar, s ha Európa valóban a demokráciára szavaz, akkor ezt nem akadályozhatja meg - mondta Habsburg Ottó egyik nyi­latkozatában. Az Európa Parlament képviselő­je azt mondta, hogy az európai dip­lomácia még nem dőlt romba, de romok vannak és ezt a Közös Piac maga okozta azzal, hogy hallgató­lagosan felbiztatta a belgrádi kom­munista rendszert. Úgy vélte, nem az a lényeg, hogy kiszabadul-e a szellem a palackból, hanem az, hogy hitelessé kell tenni a demok­rácia melletti állásfoglalást. „A Nyugatnak abba kell hagynia a képmutatást és be kell tartania ígé­reteit, amelyeket az első világhá­ború óta, Wilson - akkori amerikai elnök - híres 14 pontja óta szünte­lenül tett az önrendelkezés támo­gatására.” »Vagy félreállunk vagy megpróbáljuk Bortermelők találkozója megakadályozni a vérontást” Az eszéki rendőrparancsnok utolsó nyilatkozata — Helyszíni beszámolók — Jugoszláviában dörögnek a fegyverek. Az alkotmányos válság­ból és a nemzeti identitás keresé­séből az emberi életre veszélyes konfliktus lett. Miért, kinek jó ez? Hogyan képzelik az ott élő magya­rok, horvátok, szerbek, macedó­nok, szlovénok a megoldást? Nem a kalandot, hanem a véleményeket keresem. Persze, aki a napokban Jugoszlávia függetlenedni kívánó köztársaságaiba merészkedik, óhatatlanul tankok, géppuskák, kalasnyikovok csöve elé kerül. S a fegyverek olykor eldördülnek... Apafin felől próbálkozom vasár­nap délelőtt átkelni a Dunán a Vaj­daságból Horvátországba. Bogo- jevo mellett már látni a folyót, s ott a híd. A híd lábánál viszont rendőrautó, a Jugoszláv Néphadsereg tankja és golyóálló mellénybe, terepruhá­ba öltözött katonák. Nem lehet el­jutni Eszékig - közük - a szerbek lezárták az utat. A híd túloldalán, már horvát területen újabb két ju­goszláv tank s több páncélozott katonai jármű áll. Erdut az első hor­vát falu: redőnyök lehúzva, a főut­ca, a határ kihalt. Pár kilométerrel arrébb, a kis vukovári úton túl hor­vát rendőrök, kezükben vadonatúj kalasnyikov. Egyikük a szomszéd magyar faluba való. Tényleg lezár­ták a szerbek az utat, mondja, s el­meséli, hogy pár órája egy osztrák próbált Eszékre eljutni, de rálőttek, meg is sebesült. (Folytatás a 2. oldalon.) Segít a Hangya Szövetkezet Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Tolna Megyei Földhivatal épületé­ben bemutatkozó és szervező ta­lálkozót rendezett a Hangya Szö­vetkezeti Központ Részvénytársa­ság. Az összejövetelen megjelent a Hangya Rt. elnök-vezérigazgatója, dr. Pongor Zoltán és borászati ve­zetője, Faragó György, valamint a szekszárdi borvidék mezőgazda- sági nagyüzemeinek képviselői és kistermelők. Faragó György megfogalmazá­sa szerint a találkozó célja az volt, hogy a Hangya Rt. és a szekszárdi borászok közelebb kerüljenek egymáshoz, és közösen tegyenek valamit a jelenlegi súlyos helyzet megoldása érdekében. Köztudott, hogy a magyar borok piaca jelentősen beszűkült, első­sorban azért, mert a dollárelszá­molásra történt áttérés következté­ben a volt szocialista országok - ^köztük a Szovjetunió - erősen csökkentette borimportját. A telített nyugati borpiacra betörni igen ne­héz, magasak a minőségi követel­mények és nyomottak az árak. A magyar bortermelők azonban nem Faragó György: „Az egyéni gazdák csak összefogással boldogulhatnak” választhatnak más utat. Ez az út vi­szont csak egységes fellépéssel, kiváló minőséggel, jó marketing- munkával járható. Nagy beruházásokra nincs szükség, a technikai feltételek jó­részt adottak, csak a borászati cé­gek jó technológiáját a kisterme­lőknek is ki kell használniuk. Ez már szervezés kérdése, s az egyik hasznos eszköz például a régi pin­ceszövetkezetek újjáélesztése le­het. A Hangya szövetkezeti mozga­lom az ilyen szervezőmunkában le­hetne a különböző régiók segítsé­géra -áa­Fotó: ÓTÓS RÉKA Sajtótájékoztató a rendőrségen Mikor húzható meg a ravasz Hogyan vállalhatnak külföldiek Ausztriában munkát? Kötelező biztosítás - rendőrségi tapasztalatok A rendőrség eddigi tapasztalatai szerint az autósok mintegy 10 szá­zaléka nem kötötte meg a kötelező felelősségbiztosítást - közölte teg­nap a távirati iroda érdeklődésére az ORFK illetékese. Sarlós Zoltán alezredes, a közle­kedési főosztály vezetője elmond­ta: ezen a héten még csak figyel­meztetik a járművezetőket a bizto­sítás haladéktalan megkötésére, il­letve az arról szóló igazolást be kell mutatniuk a rendőrségen. Ameny- nyiben ez nem történik meg, akkor kiszabják a 10 ezer forintig terjedő büntetést, s sor kerülhet a rend­szám leszerelésére is. A rendőrség türelmi ideje július 8-áig tart, azt követően már nincs figyelmezte­tés, csak büntetés. Sarlós Zoltán azt is elmondta, hogy az első napok tapasztalatai szerint nem növeke­dett meg az olyan karambolok szá­ma, amelyekhez vitatott eset miatt rendőrt hívtak, illetve cserbenha- gyásos balesetből sincs több a ko­rábban megszokottnál. Szeptemberben: rendőrtörvény A főkapitány már vagy fél éve nem hallott rendőrviccet. Többek között ezt is megtudtuk tegnap azon a sajtótájékoztatón, melyet dr. Berta Attila alezredes, a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság veze­tője tartott. Hogyan kerültek terí­tékre a rendőrviccek? Rajtuk ke­resztül pontosan lemérhető a la­kosságnak a bűnüldöző szervekről alkotott értékítélete. Az egyenruhá­sokat megcélzó vaskos tréfák megcsappanása napjainkban minden műszernél pontosabban jelzi az állampolgárok megváltozott véleményét. Régebben az utca embere még egy intézkedő rendőrt is soknak tartott, ma már legtöbb­ször kevesellik a szolgálatot teljesí­tő járőrök számát. Mindez termé­szetesen a rohamosan növekvő bűnözéssel hozható összefüggés­be. (Folytatás a 2. oldalon.) Álláshoz - nyugati szomszé­dainknál - több módon is hozzá le­het jutni: országos napilapok vagy helyi újságok hirdetései nyomán, közvetlenül a leendő céghez be­nyújtott pályázat útján. A helyileg illetékes munkaerő­hivatalok, tanácsadó szolgálatok elvileg szintúgy kínálhatnak kinek- kinek munkát. Azt azonban nem árt azért tudni: nagy a konkurenciaharc, amely fő­leg a nyelvi nehézségekkel is küz­dő nem német anyanyelvűeket érinti. Ausztriában - külföldiek eseté­ben - már szóbeli munkavállalási szerződés is érvényes, de - ha pél­dául háztartási alkalmazottakat vagy ipari tanulókat vesznek fel -, az írásos megegyezés kötelező előírás. (Folytatás a 3. oldalon.) Az oroszlányi bányászok Üdvözlő távirat Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe, a Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátásának 215. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratban köszöntötte Göncz Ár­pád, a Magyar Köztársaság elnöke és Antall József miniszterelnök George Busht, az Egyesült Államok elnökét, Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke Thomas Foley- t, az Egyesült Államok Kong­resszusa Képviselőházának elnö­két és Jeszenszky Géza külügymi­niszter James Baker külügyminisz­tert. Kilenc pontból álló petíciót adtak át az Oroszlányi Szénbányák ér­dekképviseleti szervezeteinek képviselői tegnap - a múlt évi oroszlányi bányászsztrájk évfor­dulója napján - Szabad György­nek, az Országgyűlés elnökének. A vállalat dolgozóinak elégedetlen­ségét fogalmazták meg azért, mert úgy érzik, hogy az akkori követelé­seik nagy része nem valósult meg, és a kormány sokkal többet tehe­petíciója tett volna az egy év alatt az ipar­ágért. Szabad György a petíció általá­nosságain túlmutató programot kért a küldöttségtől, mivel csak azt lehet alternatívaként szembe állíta­ni a kormány jelenlegi programjá­val. A Parlament elnöke hozzátette: valamennyi kérdést szakértők vizsgálnak meg. A követelésekből amit lehet a bányásznapig megol­danak, ami pedig teljesíthetetlen azokra választ, illetve magyaráza­tot kapnak az oroszlányi bányá­szok. Az idei országos bányásznap központi, Tatabányán megrende­zendő ünnepségén pedig ő maga taglalja majd az iparág helyzetét. A petíció egyébként azzal a mondattal zárul, hogy amennyiben követeléseik nem teljesülnek, úgy 1991. október 23-át követő mun­kanappal általános sztrájkot kez­deményeznek. Göncz Árpád Finnországba látogat Göncz Árpád, a Magyar Köztár­saság elnöke - Mauno Koivistó- nak, a Finn Köztársaság elnökének meghívására - augusztus 25. és 28. között hivatalos látogatást tesz Finnországban. Tiltakozás Bősnél Tegnap hajnalban a szlovákiai Somorja közelében szlovák, ma­gyar és osztrák környezetvédők csoportja jelképes barikádot emelt a bősi erőmű tározójának egyik gátján. Az Eurolánc szervezésében létrejött tiltakozással azt szeretnék megakadályozni, hogy a cseh­szlovák fél 15 centiméteres vizréteggel árassza el a felvízcsatorna medrét. Dr. Vargha János szerint jelképértékűnek tekinthető, hogy azt, amit korábban fűrészekkel és buldózerekkel elpusztítottak, most vizréteggel akarják a csirájában visszafojtani. A környezetvédők még ma is a gáton maradnak. Ifjúságpolitikai csomagterv Ifjúság az átalakuló Európában címmel tegnap megnyílt Salgótar­jánban az ezúttal 17. alkalommal megrendezett Ifjúsági Nyári Egye­tem. A nyitó előadást tartó Wootsch Péter, a Miniszterelnöki Hivatal ifjú­ság po I iti kai titká rság vezetője beje­lentette, hogy e héten készítették el azt az intézkedési tervet, mely jú­lius közepén kerül a kormány tár­gyalóasztalára, a kormány pedig várhatóan még e hónap végéig be­nyújtja a parlamentnek. A több milliárd forint költségki­hatású ifjúságpolitikai csomagter­vet a kormány hosszú távú straté­giai építkezésének alapjául szán­ják. A csomagtervet véleményezésre még e héten megkapják a gyer­mek- és ifjúsági szervezetek. Megbénult a kamionforgalom Megbénult a kamionforgalom a nyugati határon, Hegyeshalomnál 10, Kópházánál 8, Rábafüzesnél pedig már egy teljes napot várni kell a hazánkat elhagyó teher­autóknak, miután az osztrák vámo­sok nem sietik el az ügyintézést - mondta tegnap délután Krisán Atti­la ezredes, a Határőrség szóvivője. A személyforgalom viszont vala­mennyi határállomáson zavarta­lan, főként azért, mert néhány ezer­re csökkent a török tranzitutasok száma. Eddig összesen mintegy 100 ezer török állampolgár utazott át hazánkon, s a vizumdíjak 5 millió márka bevételhez juttatták a Kül­ügyminisztériumot. Ez a mintegy 200 millió fornt majdnem megfelel a tárca éves, vízumkiadásból ter­vezett bevételének. A jugoszláv határszakaszon to­vábbra is csak Röszke, Tompa és Hercegszántó határállomások igénybevétele ajánlott. Érdekes­ség, hogy a bajánsenyei átkelőt tegnap mindössze két magyar és 18 jugoszláv állampolgár vette igénybe. Vranitzky lemondta magyarországi látogatását Franz Vranitzky osztrák szövet­ségi kancellár a jugoszláviai válság miatt lemondta július 4-5-re terve­zett hivatalos magyarországi láto­gatását. Az osztrák fél erről hivata­losan tájékoztatta a magyar Kül­ügyminisztériumot. A felek a láto­gatás új időpontját a közeljövőben egyeztetik. A magyar kormányfő élve az In­terparlamentáris Unió bécsi érte­kezlete kínálta lehetőséggel -, hét­főn és kedden beható eszmecse­rét folytatott Franz Vranitzkyvel, va­lamint Heinz Fischer parlamenti el­nökkel, mivel számolni lehetett a lá­togatás időpontjának elhalasztá­sával. Magyar-román gazdasági együttműködés Megállapodásokkal zárult teg­nap Szegeden az a kétnapos vál­lalkozói, üzleti szimpózium, ame­lyet a szegedi Transylvan Trade Kft. és a brassói International Business Company rendezett. Különböző cégek képviselői megegyeztek ab­ban, hogy építőipari anyagokat szállítanak Romániából Magyaror­szágra és kooperációban gyárta­nak autóalkatrészeket. Gazdasági együttműködésre kötöttek szerző­dést a mezőgazdaságot érintően is, amelynek keretében elsősor­ban a magyar technikákat és tech­nológiákat használják fel a román földeken. Megállapodás született továbbá a kölcsönös idegenforga­lom szervezésére, amelyen belül Erdély szép tájaira és gyógyfürdői­be, valamint Magyarország neve­zetes városaiba, tájaira, így a Bala­tonra látogathatnak a turisták cse­reüdültetés formájában. A szakmai találkozó - amely a harmadik alkalom volt a gazdasági tapasztalatcserére és üzletkötésre - októberben Temesváron folyta­tódik.

Next

/
Thumbnails
Contents