Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-04 / 155. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. július 4. „Vagy félreállunk vagy megpróbáljuk megakadályozni a vérontást” Patika betörés Szekszárdon Egy riasztó itt sem ártott volna... (Folytatás az 1. oldalról.) Egyedül utazó nőt csak nem bántanak - gondolom, s megyek tovább. A hepehupás aszfaltút itt is, ott is tele töltényhüvelyekkel. Még húsz kilométer lehet Eszék, amikor megpillantom a Dráva-parton a szerb barikádot. Utánfutó és kom­bájn zárja le az utat, előtte boronák, tüskével fölfelé. Leállók, két férfi tart felém, egyiküknél géppisztoly. Csak szerbhorvátul tudnak, de megértik, ki vagyok, s mit akarok. Mondják, várjak. Negyedóra múlva szólnak, forduljak vissza. Miért? Vállukat vonogatják, s nyomatékül elém állnak a kalasnyikowal. Visz- szafordulok. Ismét találkozom a horvátorszá­gi magyar rendőrrel. Szeretné, ha az ország független lenne, csak hát... - mutat a híd, a tankok felé. Vukovár irányában sem tudok to­vábbmenni, felrobbantották az utat, s barikádot emeltek. Menjek vissza Zomborra, s Bezdánnál át a Dunán - tanácsolja a rendőr. Bezdánnál is tankok a hídon. Igazoltatás után továbbengednek. Hercegszőlősön, az eszéki úton megállók egy kávébárnál. Nincs húszéves a magyar fiú, akivel be­szélgetek. A horváttévé meg akarja győzni az embereket, hogy nekik csak a függetlenség lenne a jó. Pe­dig szerintem Jugoszláviát s min­ket csak a hadsereg tud megvéde­ni - mondta. Eszéken első utam a milicijára vezet. Késő délután van már, de a rendőrparancsnok készségesen fogad. Josip Reihl-Kir alig har­mincöt éves, barna, vékony, kö­zépmagas férfi. Civilben van, vilá­gosbarna vászonöltönyben. Ango­lul nyilatkozik. Arról beszél, hogy Jugoszlávia kemény napokat él. Szlovénia népe harcban áll a had­sereggel, amely olyan egységet akar a szövetségi államban, ami­lyet Szlovénia nem fogad el. Hor­vátország ugyanezért került szem­be a Jugoszláv Néphadsereggel, de itt problémát jelentenek a hely­béli szerbek is.- Kivált a falvakban könnyű szél­sőséges hangulatot szítani, mert vannak, akik Nagy Szerbiáról ál­modoznak... Szerbia terjeszkedne Horvátország, Bosznia-Hercegovi­na felé. Azután jönne Montenegró, Cma-Gora, Macedonia. Sajnos sok - persze nem hivatalos - támo­gatójuk van a hadseregben. Talál­tunk olyan fegyvereket, amelyek a hadseregnél vannak rendszeresít­ve. S amikor megkérdeztük, hogy honnan, kitől kapták, nem volt vá­lasz.- Ezekben a napokban sok a lö­völdözés. Lőnek a rendőrökre, közlegényekre és tisztekre is. Mi nem akarunk senkit sem bántani, de szembe kell szállnunk a fegy­vert használó terroristákkal. Vagy félreállunk vagy megpróbáljuk megakadályozni a vérontást. Vu­kovár, Erdut és Eszék között a leg­gyakoribb a lövöldözés. E terület köré szeretnénk biztonsági gyűrűt kialakítani. Josip Reihl-Kir parancsnokot itt kihívták, intézkednie kellett, majd visszajött és elnézést kért, hogy nincs több ideje rám. Reggel tovább­utaztam Szlovénia felé, az eszéki pa­rancsnok pedig - minta horváttele­vízióból megtudtuk - elindult a ve­szélyes területre, tárgyalni és békíte- ni. Ismeretlen tettesek tüzet nyitottak autójára, a parancsnok meghalt Ez volt az utolsó interjúja. Hétfőn délelőtt Horvátország más részein nyugalom volt Virovitica, Koprivnica, Varazsd felé már sok au­tó járt az úton. Az élet - akkor - visz- szatért normális kerékvágásába. K. GYURKÓ RITA . Ferenczy - Europress EK­megfigyelők Belgrádban Tegnap Belgrádba érkezett az Európai Közösség küldöttsége, amely a tűzszünet betartását hiva­tott ellenőrizni. A csoportban a hol­land, a luxemburgi és a portugál külügyminisztérium magas rangú diplomatái, és az EK képviselője kapott helyet. A küldöttek először a belgrádi külügyminisztériumban tájékozód­nak a legújabb fejleményekről és az EK hárompontos javaslatának megvalósításáról, majd ma Zág­rábba és Ljubljanába látogatnak. Megszűnik az Ötlet Az Ötlet című gazdaságpolitikai hetilap megjelentetését a lap kia­dója július 8-ától szünetelteti - tá­jékoztatott Vági Pál ügyvezető. Var­ga Mihály főszerkesztő elmondta: hosszú szünetről van szó. A szer­kesztőség munkatársait elbocsá­tották, azaz a lap megszűnik, bár a kiadó fenntartja jogait. A döntést a reklámbevételek jelentős vissza­esése, illetve a bevételek késedel­mes befolyásából eredő vesztesé­gek miatt hozták. A szerdára virradó éjszakán fur­csa zajokra ébredt a szekszárdi 11/1-es gyógyszertár ügyeletese éjjel fél három körül. Nyilvánvaló volt, hogy betörők járnak a patiká­ban, ezért az ügyeleti szoba ajtaját magára zárta a gyógyszerésznő, aki - érthető módon - nem kívánt összetűzésbe kerülni a váratlan lá­togatókkal. Sajnos abban a helyi­ségben nem volt telefon, így nem tehetett mást, mint türelmesen ki­várta, amíg távoznak a betörők. Kö­zel két órán keresztül tartott ez a kényszerű és „izgalmas” várako­zás. Reggel kiderült, hogy a gyógy­szertárba a Dr. Szentgáli Gyula ut­ca felől hatoltak be az ismeretlen tettesek egy ablakon keresztül. Az ügyeletes gyógyszerésznő termé­szetesen értesítette a rendőrséget, amely átvizsgálta a helyszínt és megkezdte a nyomozást. A betörők egy pénztárgépet vittek el, amely közel 50 ezer forintot rejtett magá­ban. A gépet megtalálták a szomszé­dos Köjál bejárati lépcsője alatt, azt talán mondanunk sem kell, hogy a pénz nélkül.- áa ­A betörök nem voltak kíméletesek a pénztárgéppel fotó ótós reka Sajtótájékoztató a rendőrségen Mikor húzható meg a ravasz Szeptemberben: rendőrtörvény Péter-fillérek és bankok A Vatikán rekordösszegű deficitre számít (Folytatás az 1. oldalról.) Sajnos azonban a rend őre ön­magában gyakran tehetetlen, hisz egy szemöldökráncolással a zsivá- nyok többségét ma már aligha le­het jobb belátásra bírni, fegyverhez kell nyúlni. A kérdéskört szabályo­zó csaknem 30 éves rendelet el­avult, egyre kevésbé alkalmazható. A főkapitány egy példát is mondott: húsvét előtt lezárták a megyehatárt, hét gépkocsivezető azonban nem állt meg a járőr intésére. Feltehető­leg bűnözők voltak, ám velük szem­ben fegyverhasználatra csak akkor kerülhetett volna sor, ha ez minden utas esetében indokolt. Ki tud erről a pillanat törtrésze alatt meggyő­ződni? A jogosnak tűnő fegyverhaszná­latot is nagyon gyakran katonai ügyészi óvás követi. Szerencsére megyénkben ez nem jellemző, 1974 óta nem volt példa jogosulat­lan fegyverhasználatra, az utóbbi másfél évben figyelmeztető lövé­sekre is csak négyszer került sor. Tavaly decemberben például egy igazoltatáskor továbbhajtó jármű kerekeit lőtték szét. Míg az ügyész akár két hónapig mérlegelheti az intézkedés jogosságát, a rendőr­nek nemegyszer két másodperc alatt kell dönteni. Nos, a jogalkotók is felismerték a helyzet tarthatatlan­ságát és a várhatóan szeptember­ben napvilágot látó rendőrtörvény­ben újraszabályozzák a kérdést. így aztán nem csoda, hogy a lö­vés pillanatában rendőreink egy része bizonytalan. Hamarosan egy tanfolyam indul a közbiztonsági járőrök részére, ennek keretében a konfliktusmegoldó-képesség fej­lesztésére helyezik a hangsúlyt. Ha viszont meg kell húzni a ravaszt, nem árt, ha pontosan céloznak. Az elkövetkező fél évben megyénk­ben minden közrendvédelem és közlekedés területén szolgálatot teljesítő rendőr havonta egy lőgya- korlaton pallérozza célzótudomá­nyát, az ORFK jelentősen meg­emelte az erre a célra szükséges lőszeradagot. Természetesen a pisztoly használhatósága sem kö­zömbös. Mivel a jelenlegi „stukke- rek” lövés helyett inkább ütésre és dobásra alkalmasak, így megyénk­ben is örömmel fogadják az új, pa- rabellum típusú pisztolyok rend­szeresítését. A főkapitányság épü­lete alatt pedig szimulátorral ellátott lőtér berendezését is tervezik. Az állampolgárok önvédelmi fegyverei is szóba kerültek. Isme­retes, hogy egy korábbi belügymi­niszteri rendelet alapján megyénk­ben 120 önvédelmi fegyvert vontak be. Az Alkotmánybíróság azonban jogellenesnek ítélte a rendeletet, így a fegyvereket valószínűleg visz- szaszolgáltatják tulajdonosaiknak. Rövidesen megszületik az erről szóló kormányrendelet. A pápai állam 1991 -re az összes eddiginél nagyobb deficitre számít. A hiányzó összeg átszámítva 94 millió márkát tesz ki, ez 8,5 millió márkával több mint tavaly. Ezenkí­vül a leghíresebb művészeti emlé­kek fenntartására további 25,6 mil­lió márkára lenne égetően szük­ség. A közel 2360 alkalmazott bére 86 millió márka. A Vatikán Rádió fenntartása 29,7 millió márkába kerül. A Szentszék az idén közölt elő­ször - legalább megközelítő - ada­tokat pénzügyei állásáról. Ezek szerint ingó vagyonuk 700 millió márka, az ingatlanok pillanatnyi ér­téke pedig 518 millió márka. Ezek­ből a Vatikánnak évente 150 millió márka bevétele származik. Ezzel szemben 244 millió márka a kiadá­sa. Noha a Vatikán rengeteg pénz­ügyi társasággal, bankkal és válla­lattal rendelkezik, a pénzügyi mér­legek, nevek, adatok mind-mind szigorúan titkosak. Ez leginkább a Vatikán Bankra áll, amelyet hivata­Megjelent a Figyelő gazdasági hetilap toplistája, amelyet sajtótá­jékoztatón mutattak be tegnap. Dr. Varga György főszerkesztő el­mondta, hogy a lista az idén elő­ször 200 gazdálkodószervezetet rangsorol piaci gazdálkodói muta­tóik alapján. Az előző évek 100-as listájának kibővítését az indokolja, hogy 1990-ben -1989-hez képest - mintegy kétszeresére, 29470-re nőtt a jogi személyiségű gazdálko­dószervezetek száma. Ezen belül az iparvállalatok és vállalkozások száma 3686-ról 7847-re emelke­dett. A 200-as, méretnagyság sze­rint összeállított lista az APEH tá­mogatásával, a vállalatok hozzájá­rulásával az 1990-es mérlegada­tok alapján készült. A lista jól tükrözi a gazdasági rendszerváltást kisérő mozgások losan nem is pénzintézetnek, ha­nem Institute per le Opere di Reli- gione (IOR), tehát az Egyházi Mű­veletek Intézetének neveznek. A világnak alighanem a legtitok­zatosabb és legexkluzivabb bank­ja ez, ahol hiányoznak a kontókivo­natok, az ügyfél nem áll sorba a vá­sárcsarnokban, nincsenek kötött hitelek, pénzautomaták, főleg pe­dig egyáltalán nem költenek rek­lámra. Mi több, a bank maga is ne­hezen található meg, hiszen egy to­ronyban bújik meg, a Szent Péter tér oszlopsorai mögött. Aki a pénzét a Vatikán Bankban akarja kamatoztatni, vatikáni útle­véllel kell, hogy rendelkezzék. A banknak kb. 700 vatikáni ügyfele van. II. János Pál számlaszáma 16/16. A bank forgalma mintegy 7 mil­liárd márkát tesz ki. Ez az összeg csekélynek tűnik, de az ügyfelek számát tekintve nem is olyan ke­vés. Ha a Vatikáni Bank ilyen tehetős, miért nem segít a Pápai Állam kettősségét. Miközben egyre sza­porodnak a kisebb, mozgéko­nyabb gazdasági egységek, kimu­tatható a szocialista tervgazdaság monopol szervezeteinek tovább­élése is. Ugyanakkor 1991-ben ezek szerkezeti átalakulása na­gyobb lendületet vett. Az összeállítás az idén először vagyonarányos eredménymutatót is közöl. A 200 legnagyobb cég a bruttó hazai termelés (GDP) 42 százalékát adta 1990-ben, a 200 legnagyobb ipari szervezet pedig az ipari termelés 74 százalékát nyújtotta. Ezek a cégek az iparban dolgozók létszámának 26 százalé­kát foglalkoztattak. Jellemző, hogy a tőkearányos nyereség szem­pontjából csupa kis cég került az élre. Az ilyen szempontból rangso­rolt első 31 cég közül egyik cég anyagi gondjainak enyhítésében? A 67 éves Theodor E. Pietzcker, aki két éve a Vatikáni Bank felügyelő­bizottságának tagja, úgy véli, az IOR-nek a Szentszék költségveté­séhez kevés köze van. Honnan lehet akkor segítségre számítani? Például az ún. Péter-fil- lérekből. Ez a világ összes katoli­kus templomából származó ado­mány, ami tavaly ugyan 110 millió márkát eredményezett, de ezt nagyrészt karitatív célokra fordítot­ták. Sőt, ez a jövőben főként az új­raindított romániai, litván, cseh­szlovák és ukrán püspökségek tá­mogatását fogja szolgálni, tehát a költségvetés számára elesik. A Szentszék gazdasági ügyei­ben illetékes prefektúra elnöke, az amerikai Edmund Casimir Szoka érsek, mindenesetre már kitalálta, mit lehetne tenni: a gazdag orszá­gok katolikus egyházai nyújtsanak segítő jobbot a Szentszéknek. Erre ők - a Kánoni Jog 1271 -es cikkelye alapján - különben is kötelezhe­tők... Ferenczy-Europress sem tagja a 200-asok klubjának. A legnagyobb nyereséggel gazdál­kodó cégek közül azonban tízen bekerültek a 200-ak közé. Megkét­szerezte a nyereségét például a BHG, a Pécsi Dohánygyár és az EGIS Gyógyszergyár. A tavalyi listához képest jelentős belső mozgások is történtek a rangsorban. Előreugrott a Magyar Gördülőcsapágy Művek a tavalyi 50-ről a 39. helyre, a Chinoin a 24- ről a 18-ra, a Borsodi Sörgyár a 102-ről a 67. helyre. Hátracsúszott a Rába Vagon és Gépgyár a 8-ról a 11 -re, a BHG a 43-ról az 56-ra és a Telefongyár a 92-ről a 140. helyre. A 200-ak klubjának 18 új tagja van, illetve ugyanennyien távoztak. A 100 legnagyobb belkereske­delmi vállalatból nettó árbevétel szerint 56 nagykereskedelmi cég, 39 kiskereskedelmi, 5 pedig ide­genforgalmi, illetve szállodaválla­lat. Ez arra utal, hogy a privatizáció egyelőre leginkább a kiskereske­delemre jellemző. E cégek közül 21 foglalkozik tér­Törvény- javaslat a szerencse- játékokról A szerencsejátékokról, valamint a csődeljárásról, továbbá az állam által elvett volt egyházi ingatlanok tulajdo­ni rendezéséről szóló törvényjavas­lathoz benyújtott módosító indítvá­nyokkal foglalkozott tegnapi ülésén a költségvetési bizottság. Az eddig benyújtott és megtárgyalt módosító javaslatokkal együtt a bizottság elfo­gadásra javasolja a parlamentnek a szerencsejátékról szóló törvényt. A képviselők a jogszabállyal kap­csolatban azt a célt tartották szem előtt, hogy a hosszú távra szóló be­fektetéseket támogassák a szóra­koztatóipar ezen ágazatában. így például a pénznyerő automaták ese­tében az egyszer fizetendő 50 ezer forintos díjat 100 ezer forintra java­solták felemelni. Ugyancsak támo­gatták azt az indítványt, hogy a kaszi­nók borravaló-bevételének mintegy 20 százalékát forgassák vissza az egyes vállalkozásokba. A képviselők egyhangúlag elfogadták azt a javas­latot, hogy játékadó-mentességet él­vezzenek a közérdekű célból szer­vezettjátékok, például egyes alapít­ványok támogatására, közérdekű akciók finanszírozásának biztosítá­sára szervezett szerencsejátékok. melőeszköz-kereskedelemmel a régi, monopolhelyzetben lévő cé­gek utódaként. A száz legnagyobb árbevételű kereskedelmi vállalat közül tízben vesz részt külföldi tőke, ugyanak­kor a vegyes vállalatok felől nézve az első 100-ban 31 belkereskedel­mi cég van. A belkereskedelmi ve­gyes vállalatok között mindössze ötben haladja meg a 20 százalékot a külföldi tőke részesedése, azon­ban jellemző, hogy ahol nagy a kül­földi tőke aránya, ott nagyobb az árbevétel is. Mindez azt jelzi, hogy az idegen töke a kisebb vállalkozá­sokba megy, itt is inkább a beszállí­tásokban, nem pedig a tőkeho­zamban érdekelt. A külföldi partne­rek egyelőre inkább a gyorsan megtérülő kereskedelmi tevékeny­ség iránt érdeklődnek. A Figyelő most közzétett listája világméretű publicitást kap az Eu­rópai Gazdasági és Pénzügyi La­pok Szövetségének közvetítésé­vel, s ennek során az adatokat eu­rópai listán is feldolgozzák.- km ­Kérdőjelek Pozitív hiány? Hírül adták a Magyar Nemzeti Bankban, hogy az utolsó darabig elkeltek a bank legutóbb 100 millió úgynevezett eurodollar értékben kibocsátott kötvényei. Ez ked­vező fejlemény pénzügyeinkben. Ezzel egyensúlyba kerülhetett az ország pénzügyi mérlege? Sajnos, távolról sem. Még mindig hiányzik 100 millió dollár. Akkor hát nem tudtunk javítani a helyzetünkön? De igen, merthogy csak ennyi a hiány, az jó eredménynek számit. Mi bizonyítja a javulást? Az, hogy az idén csaknem 700 millió dollár kellett ener­giaimportra, s mégis már 1,6 milliárd dollár értékű deviza van tartalékban. Pénzügyeink a bankvilágban dőlnek el? Nem. Először is a hatékony termelésben, másodszor az ésszerű fogyasztásban. Mert csak ebből lesz több pénz és kisebb a hiány. PÁLOS TAMÁS Ferenczy - Europress Gazdasági toplista Kétszázak klubja Az eszéki rendőrparancsnok utolsó nyilatkozata- Helyszíni beszámolónk -

Next

/
Thumbnails
Contents