Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-26 / 174. szám

2 PÚJSÁG 1991. július 26. Jugoszlávia Mini válság-lexikon (1.) Bosnyákok A magyar-EK kapcsolatok kronológiája Bosznia-Hercegovina horvát és szerb eredetű, a sok évszá­zados török uralom idején to­vább elegyített, harcos délszláv lakossága főként pásztor és földműves múlttal, keleti hangu­latú mesékkel és édességekkel. Sokszor maguk sem tudják, önálló népnek tekinthetik-e ma­gukat vagy sem. Most úgy tű­nik, a köztársaság vezetése a bosnyák nép nevében próbálja megakadályozni, hogy mások - Belgrádban és Zágrábban - szerbnek tekintsék a 31 száza­léknyi pravoszláv és horvátnak a 17,3 százalék katolikus bos- nyákot. Azt is Szarajevóban akarják eldönteni, minek számít a „maradék”, az itt élő muzul- mánság. Nefelejcsük: 1914-ben itt ölték meg Ferenc Ferdinán- dot. Csetnikek A szerb értelmező szótár szerint szabadcsapatok tagjai. Móricz Zsigmond - romantikus ihletésű tollal - Rózsa Sándor betyárjaihoz hasonlította azo­kat, akik a 19. században e né­Románia egymilliárd dollárról szóló olajkitermelési szerződést kötött Líbiával - jelentette szer­dán a Rompres hírügynökség. A tervezet szorosan kapcso­lódik ahhoz a szerződéshez, amelyet Rompetrol és a líbiai National Oil Corporation kötött arról, hogy román szakemberek keresik meg és jelölik ki öt Mur- zúk környéki olajmező kiterme­lésének legkedvezőbb helyét. Decemberben a román Ge- omin cég versenytárgyaláson ven a balkáni szláv népek füg­getlenségéért harcoltak a törö­kök ellen. A történelem azon­ban a csetnik nevet igazában más előjellel őrizte meg. A II. vi­lágháború idején szerb naciona­listák Drazsa Markovics pa­rancsnoksága alatt csetnik csapatokat alkotva, nemcsak hogy szemben álltak a Tito által vezetett, jugoszláv összefogást képviselő partizánokkal, hanem - a Londonban működő emig­ráns királyi kormány utasítása­ira hivatkozva, de zömmel e kormány szándékaitól függetle­nül - sok esetben együttműköd­tek a német és olasz megszál­lókkal. Mai vezéreik közül Voji- szlav Seselj szociológus nyíltan kalasnyikowal fényképezteti magát és a „szerb megújulás fegyverhordozójának” tisztében folyamatos háborút folytat Szlavónia szerbek és horvátok által benépesített - és magyar kisebbség által is lakott - terüle­tein. Délszlávok A szláv népek déli, legna­gyobbrészt a Balkánon - a bol­gárok kivételével zömmel Ju­nyerte el a terület fejlesztési és fúrási jogát is, s a 150 kút közül kettőt már üzembe is helyeztek: egyenként napi 1100 hordós teljesítménnyel. Megkezdődtek továbbá két, egyenként 400 ki­lométer hosszú olajvezeték épí­tési munkálatai is a Hammáda el-Hamra-i szivattyútelephez, onnan pedig a Földközi-tenger­nél fekvő Závija kikötőjéhez. A tervek között szerpel egy új olajfinomító építése is. Az 1 milliárd dollár 85 száza­goszláviában - élő csoportja (bosnyákok, horvátok, mace­dónok, montenegróiak, szer- bek, szlovénok). Mintegy 25 millióan vannak. Mai nyelveik közös őse a Cirill és Metód által is használt szláv nyelv. Életfel­fogásukat, kultúrájukat és egy­máshoz fűződő viszonyukat mindmáig meghatározza, hogy pravoszláv, katolikus és mu­zulmán vallási-erkölcsi normák együtt, egymás mellett befolyá­solják őket sok évszázada. Ma újból vitatják, hogy 1918-ban Jugoszlávia inkább külső erők akaratából vagy pedig a dél­szláv népek egyesülési szán­dékának eredményeként jött-e létre. Jugoszlávia több mint hét évtizedes történelme a „dél- szlávizmus” és az egymás iránti folyamatos gyűlölködés vegyü- lete. Tito a „testvériség és egy­ség” jelszavával próbálta meg­szüntetni az ellentéteket, ma látszik, milyen kevés sikerrel. Mostanáig főként a horvát és szlovén függetlenség szorgal­mazói hivatkoznak a különböző délszláv népek szeparatista tör­ténelmi hagyományaira. (Folytatjuk) lékát Líbia finanszírozza, s Tri­poli a munka ellenértékeként olajat szállít Romániának. (Ro­mánia egyelőre még évi 10 mil­lió tonna olajimportra szorul, bár később 8 millió tonnára szándékozik emelni hazai ter­melését.) Románia gondjait fo­kozta, hogy az Öböl-válság mi­att elesett az iraki olajszállítmá­nyoktól, pedig Bagdadnak kő­olajban kellett volna megfizet­nie Romániával szemben fö- nálló adósságát. (Folytatás az 1. oldalról) 1973. Szovjet nyilatkozat, amely késznek mutatkozik az EGK-t tárgyaló partnernek te­kinteni. 1974. A Közösség válaszul kétoldalú megállapodások kö­tését javasolja az EGK és az egyes KGST-tagállamok között. Moszkva - s nyomában Romá­nia kivételével valamennyi szö­vetséges - ezt elutasítja. 1982. Magyarország - a GATT-tagsága alapján - kétol­dalú tárgyalásokat kezdemé­nyez Brüsszellel, mivel Görög­ország 1981-es EK-tagsága nyomán hazánkat kereskedelmi hátrányok érték. 1985. Gorbacsov megadja a „zöld jelzést”, és a KGST ismét a párbeszéd felújítását indítvá­nyozza az EGK-nak. 1985. Egyezmény-előkészítő szakértői megbeszélés kezdő­dik Magyarország és a Közös­ség között. 1986. A KGST elfogadja a Közösség indítványát tárgyalási alapelvnek. 1987. Az EGK Bizottsága megkapja a tagállamoktól a tárgyalási mandátumot egy Magyarországgal kötendő szerződés kimunkálására. 1987. Kádár János Brüsszel­ben találkozik Jacques De- lors-ral, a Bizottság elnökével. 1988. június: aláírják az EGK-KGST közös nyilatkoza­tát. 1988. június-szeptember: Ma­gyarország és az EK parafálja, majd aláírják a kétoldalú gaz­dasági-kereskedelmi együtt­működésről szóló megállapo­dást. A szerződés egyebek kö­zött 1995-re helyezi kilátásba a magyar árukkal szembeni korlá­tozások fokozatos leépítését. 1988. december: életbe lép a magyar-EK megállapodás. 1988. december: először ülé­sezik miniszteri szinten a szer­ződés nyomán feállított EGK-magyar Vegyesbizottság. 1989. július: a világ hét ve­zető ipari hatalmának vezetői (G-7) párizsi csúcstalálkozóju­kon megbízzák az EK Bizottsá­gát, hogy kezdje meg a refor­mokban leginkább élen járó Magyarország és Lengyelor­szág pénzügyi-gazda­sági-technikai támogatásának a megszervezését. 1Ő89. augusztus-szeptem­ber: a Hetek megbízása alapján az EK Bizottság közös tár­gyaló-asztalhoz ülteti a „hu- szonnégyeket” (G-24) a ma­gyar-lengyel segélyakció kiala­kítására (indul a Phare-prog- ram). 1989. Budapesten tárgyal Frans Andriessen, az EK Bi­zottság külkapcsolatokért fele­lős alelnöke. 1989. november: a tizenket- tek Miniszteri Tanácsa - ösz- szangban a Phare-program ajánlásaival - határozatot hoz arról, hogy (a korábbi kétoldalú szerződésben jelzett 1995 he­lyett) a közösség már 1990. ja­nuár 1-jével megszünteti a ma­gyar árukkal szembeni különle­ges vámokat, és időlegesen fel­függeszti a nem tagállamokkal szemben általában alkalmazott mennyiségi korlátozásokat is. 1989. november: a „huszon­négyet’ egymilliárd dolláros stabilizációs hitel kiutalását szavazzák meg Magyarország­nak és Lengyelországnak. 1989. december: a tizenket- tek állam- és kormányfői stras- bourgi csúcstalálkozójukon poli­tikai támogatásáról biztosítják a rendszerváltást átélő kelet-eu­rópai országokat és felvetik a kapcsolatok szorosabbá tételé­nek szükségességét. 1990. március: Magyaror­szág megkapja a „huszonné- gyek” egymilliárdos hitelcso­magjának első részét, 430 mil­lió dollárt. 1990. június: a tizenkettek legmagasabb szintű vezetői dublini csúcstalálkozójukon in­dítványozzák a kelet-és kö­zép-európai országokkal a tár­gyalások megkezdését egy „új típusú kapcsolat” kialakításáról. (A társulási szerződés elvi út­jára indítása.) 1990. június: Budapesten tárgyal Henning Christopher­sen, az EK Bizottság gazda­sági-pénzügyi kérdésekért fele­lős alelnöke. 1990. július: Antall József Brüsszelben találkozik Jacques Delors-ral és átadja neki a két­oldalú kapcsolatokra vonatkozó magyar álláspontról szóló me­morandumot, amely tartal­mazza Budapest majdani belé­pési szándékát is. 1990. szeptember: az EK Mi­niszteri Tanácsa felhatalmazza a Bizottságot, hogy kezdjen felmérő megbeszéléseket Ma­gyarországgal, Lengyelország­gal és Csehszlovákiával egy esetleges társulási szerződés­ről szóló tárgyalás-sorozat elő­készítésére. 1990. szeptember: az Euró­pai Parlament külön határozat­ban támogatásáról biztosítja a Közösség és Magyarország kapcsolatának szorosabbá téte­lét, perspektivikusan megem­lítve a taggá válás majdani le­hetőségét is. 1990. november: Frans And- riessen, a Bizottság külkapcso- latokért felelős alelnöke Buda­pesten megnyitja a Közösség diplomáciai képviseletét. 1990. december: az EK Bi­zottsága megkapja a mandá­tumot a Miniszteri Tanácsától a társulási szerződésről folyta­tandó közvetlen tárgyalások megkezdésére. 1990. december: az első magyar-EK tárgyalási forduló a leendő társulási szerződésről. 1991. január: a „huszonné­gyek” - az Öböl-háború és a KGST-piac összeomlásának kompenzálására - újabb 500 millió dolláros hitelt szavaznak meg Magyarország számára. Románia olajszerződése Líbiával Kerékpár maraton a Rehabilitációs Központért Országos kerékpártúra indult július 20-án és augusztus 4-ig tart. A túra során meglátogatnak minden megyei SM-klubot. A túra célja: megismertetni a la­kossággal a mozgalmat, fel­hívni a figyelmet e kórképre és az általa okozott problémákra, a rehabilitáció szükségessé­gére, valamint az egészsége­sek támogatását kérni a rehabi­litációs központ létrehozásá­hoz. A triatlonos fiatalok csoportja július 28-án - vasárnap - este hat órakor érkezik Szekszárdra, akiket a Bátaszék felőli Szek- szárd város jelzőtáblánál fo­gadnak a helybeliek és az ide érkező érdeklődők. A Prométheusz parkban Ko­csis Imre Antal polgármester mond köszöntőt, majd a Holló együttes és a Parrag Band mű­sort ad a vendégeknek. Másnap, hétfőn délelőtt 9 órakor indulnak kerékpárral Gemencbe, ahol ellátogatnak a szabadidőközpontba, megnézik a Trófea kiállítását, és kishajón kirándulást tesznek. A délutáni szabad program után I7 órakor dr. Guseo András a német színház termében videóval egybekötött előadást tart az SM-ről, a rehabilitációs központ létrehozásáról. Ezzel egyidő- ben a Korzó áruház előtti téren a Skóciai Isle of Skye műsorát láthatják, hallgathatják az ér­deklődők. Mindazokat szeretettel vár­ják a programokra, akik úgy ér­zik, hogy a Rehabilitációs Köz­pontért tenni tudnak. A kis csapat kedden reggel ismét nyeregbe pattan, s Bony- hádon át Pécs felé veszi útját. Kereskedők, piacozók, figyelem! 1991. július 28-án, 8 órakor a szekszárdi autóvásárban gépkocsi-árverezést tartunk. ÁRVEREZÉSRE KERÜL:- 2 db Barkas Koffer - 4 db IZS - 1 db Dacia 1310. KSZE Rt. Szekszárd. Telefon: 74-11-923 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága PÁLYÁZATOT HIRDET revizori és jogászi munkakörök betöltésére. Alkalmazási feltétel:- felsőfokú szakirányú végzettség,- revizoroknál pénzügyi, számviteli gyakorlat,- jogászi munkakörben közigazgatási gyakorlat. A pályázathoz csatolni kell:- részletes szakmai önéletrajzot,- iskolai, szakmai végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát. A pályázatot az APEH Tolna Megyei Igazgatóságára (Szekszárd, Pf. 108.), a személyzeti vezetőnek kell benyújtani a hirdetés megjelenését követő 15 napon belül. tetőcserép rendszer AZON IGÉNYE SZERINT! Árengedmény+díjtalan házhoz szállítás! (min. 8 raklap) Saját szállítás esetén 2 Ft/db szállítási visszatérítést biztosítunk! Ára: 1 m2 díjtalan szállítással 300 Ft+áfa saját szállítással 270 R+áfa KÖRÖS 36,30,12,10 - ez egy falazócsalád, FB 60/19 kerámia béléstest - ez egy könnyű födém- árengedmény,- 50% házhoz szállítási kedvezmény (min. 8 raklap). Saját szállítás esetén 3 Ft/db szállítási visszatérítést biztosítunk! Megrendelhető: - személyesen - telefonon - írásban DTCSV A jamma Tégla- és Cserépipari Le&nyvállalat Békéscsaba ^1891 5600 Békéscsaba, Orosházi út 88. Pf. 287. Telefon: 66-26-211, 28-059 Telex: 83-653 Telefax: 66-27-961 TIMPANON Építőipari Kft Szekszárd, Ezerjó u. 19. Telefon: 74-11-638

Next

/
Thumbnails
Contents