Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-26 / 174. szám

1991. július 26. PÚJSÁG 3 Chipkártyás telefonok Nincs vevő, és jönnek a konkurensek Mi lesz a hazai mezőgépgyártással? Nem kell többé pénzérmék után kotorászni zsebeinkben, ha telefonálni akarunk. A Ma­gyar Távközlési Vállalat előre váltható kártyával működő tele­fonokat szerelt fel Budapesten - egyelőre a pályaudvarok kör­nyékén - és a Balaton mentén. A kártyák kétféle árban kerül­nek forgalomba: az 50 egysé­ges 240,- forint, a 120 egysé­ges pedig 570,- forint. Az új módszer minden bizonnyal se­gíteni fog az áldatlan telefon­helyzeten, és - mivel pénz nincs a gépben - várhatóan a készülékrongálások száma is csökkenni fog. A század elején, majd a két vi­lágháború között már jelentős exportot bonyolított le a ma­gyarországi élelmiszeripari és mezőgépgyártás. Akkor tett szert elismertségre a Kühne, a Hoffer, az EMAG vagy a mező­gépeket is gyártó Mávag. Máig működnek olyan gyárak, nagy- vállalatok, ipartelepek, amelyek akár másfél évszázados múlttal is büszkélkedhetnek. — Hosszabb-rövidebb múltja valamennyi mezőgép­gyártó cégnek van. De vajon lesz-e jövője is? - kérdeztük Horváth Tamást, az Ipari Mi­nisztérium e témával foglalkozó főmunkatását — A mezőgazdaság hazai felvevőpiacát a pénzhiány, a rendezetlen földtulajdon-viszo­nyok, a még ismeretlen hatású kárpótlási törvény, és a mező- gazdaság struktúrális válsága határozza meg. Mindez úgy hat, hogy a mezőgazdasági kis- és nagygépek iránt csökken a kerestet, belföldön visszaesett a forgalom. Ehhez járult a volt KGST-piac összeomlása is. — Ennyire sötét a kép? — Ezek tények. És én mégis optimista vagyok, mert kibonta­kozást remélek. Úgy vélem, az 1991-es év lesz a legnehezebb időszak e területen, és ha a tör­vényi feltételek megengedik, a magyar paraszt lépni fog, lesz igénye, tudja, hogy merre for­duljon, hogy mit tegyen és ve­gyen. Ami a külföldi piacot illeti, a régi KGST-ben a mezőgép- gyártásban jó együttműködés alakult ki. Ha a kereskedelmi feltételek tisztázódnak, e terüle­ten a többinél is gyorsabban normalizálódhat a külkereske­delem. Hiszen tényleges igény van mezőgép-exportra és im­portra. A mostani túlélési stra­tégia után jövőre már jó lehető­ségei lesznek a mezőgépipar­nak. — Csakhogy túlélik-e ezt az évet a termelők? — Hogy mely vállalatoknak lesz helye a piacon, az függ a termékek minőségétől, meg­bízhatóságától, árától - egy­szóval attól, mennyire lesz ver­senyképes. A hazai termelés­nek eddig nagyjából a fele itt­hon, a fele külföldön talált gaz­dát. Az export nagyobb há­nyada a volt szocialista orszá­gokba - ezen belülis elsősor­ban az NDK-ba és a Szovjetu­nióba került. De például az NDK- és az NSZK- piac együtt­véve jóval nagyobb volt, mint a szovjet. A most már egyesített német piac továbbra is a legna­gyobb felvevő. A hazai cégek most nyugat-európai nyitásra törekszenek, de főleg ott tudják megerősíteni pozíciójukat, ahol már eddig is jelen voltak: Fran­ciaországban, Olaszországban, Skandináviában. Az Orosházi Mezőgépnek például 2-3 éve sikerült bejutnia a franica piacra kukoricacsőtörő adapterével és máig jelentős a részvétele a francia mezőgazdaságban. A legnagyobb - közel egymilliárd forintos - exporttal, a termékei­nek 40 százalékát külföldön ér­tékesítő nagyvállalat, a Szol­noki Mezőgép rendelkezik. Je­lentős a kecskeméti Agrikon konvertibilis exportja is. A leg­több cég úgy tört be a külföldi piacra, hogy alkatrészeket, hát­téripari termékeket kezdett szál­lítani. Ezekből az üzletekből az­tán termelési együttműködé­sek, gyártási kooperációk ala­kultak ki. — Hány mezőgépgyártó vál­lalatunk van? — Úgy 70-75 körül. Tíz évvel ezelőtt 14 tröszti vállalatnál koncentárlódott a termelés. Azóta ezek szétváltak, átalakul­tak, újabb kis szervezetek jöttek létre. Jellemző, hogy csaknem mindegyik cég - 10-90 száza­lékban - másfajta gépgyártás­sal is foglalkozik. — Milyen a hazai piac? Mekkora a magyar ipar része­sedése a belföldi felhasználók­nál? — Négy-öt évvel ezelőtt a hazai igény felét a hazai termé­kek elégítették ki. Tavaly ná­lunk is visszaesett a gépvásár­lás. A felhasználók előtt meg­nyílt a nyugati piac és a vásár­lók, akik nyugati minőségű gé­pekkel akarnak dolgozni, tud­ják, hogy ezek a termékek többnyire jobbak, de drágábbak is, mint a hazaiak voltak. A kis­pénzű mezőgazdák vásárlá­sára számítva megjelentek a használt (nyugati) traktorokat, gépeket forgalmazó kereskedő szervezetek is. Csakhogy ezeknek a használt gépeknek igen nagy az alkatrészigénye és igen drága a javításunk. Mégis, pénztelenség ide, pénztelenség oda, a hazai pia­con világpiaci szintű verseny alakult ki. Most kínálati verseny van, miközben a vásárló igen óvatos. A várható fellendülés­hez szükséges mezőgép-kíná­lat már jelen van Magyarorszá­gon. Olyan mértékben, hogy igényt is tud támasztani ez a kí­nálat. Országunk mezőgazdasága a középbirtok felé tendál. Nem hiszem, hogy a nadrágszíjpar- cellák kora következne. A kö­zépbirtokhoz, a mindenki által másképp elképzelt farmergaz­dasághoz pedig megbízható minőségű, korszerű gépekre van szükség. Az igény ma már a termelőben és a felhasználó­ban is jelen van. (K.H.) Tudnivalók a kárpótlásról Árverés - jegyre A kormány országos kárpót­lási és kárrendezési hálózat lét­rehozását tervezi - tudtuk meg dr. Nagy Ferenctől, a Kárpótlási Hivatal titkárságának munka­társától. Minden megyében működik majd egy-egy Kárren­dezési Hivatal, itt fogadják a ká­rosultak postán elküldött vagy személyesen benyújtott igé­nyeit. Ez a hálózat csak a tulaj­donban elszenvedett jogsérté­seket orvosolja, a személyi szabadságukban korlátozottak ügyei változatlanul a budapesti Kürt utca 6 szám alatti Kárpót­lási Hivatalhoz tartoznak majd. A megyei kárrendezési hivata­lok a tervek szerint már augusz­tus 12-én reggel fogadják az igénybejelentéseket. Remélhe­tőleg akkorra már kapható lesz a postahivatokban az az adat- lapköteg is, amelynek segítsé­gével benyújthatók az igények. Az említett űrlapok a feldolgo­zást könnyítik meg - hangsú­lyozta dr. Nagy Ferenc -, beve­zetésük az állampolgárok joga­inak védelmében történik. El akarják kerülni, hogy esetlege­sen illetéktelenek kapják meg azt, ami az eredeti tulajdonost vagy leszármazottait illetné meg. Fontos, hogy egyértel­műen kiderüljön, milyen jogcí­men kér valaki kárrendezést: tu­lajdonos, leszármazott vagy házastárs címén. A házastárs egyébként saját jogán kérhet kárrrendezést akkor is, ha há­zastársának - az egykori tulaj­donosnak - nem maradt más leszármazottja. Már a bejelentéssel egyidő- ben elkezdődik a számítógépes adatfeldolgozás. Ellenőrzik a benyújtott dokumentumokat és egy-két héten belül értesítik az ügyfeleket kérelmük sorsáról, vagy bekérik a szükséges pótló­lagos igazolásokat. A megyei kárrendezési hivatalok teljes döntési jogkört kapnak, s az igények többségét már az első­fokú állásfoglalással szeretnék megnyugtatóan lezárni. Ez per­sze attól is függ, hogy az igény- jogosúltak elfogadják-e a hiva­tal döntését. Akiknek saját jogon szerzett kárpótlási jegyük lesz, azok föl­dárveréseken is részt vehetnek. Hamarosan nyilvánosságra hozzák az árverések időpontját, az eladásra kerülő földek jel­lemzőit: aranykorona-értékét és a rajtuk levő esetleges terhelé­seket. A termelőszövetkeze­tekben és az állami gazdasá­gokban e célra elkülönített terü­letekre lehet majd licitálni. Azok, akiknek a házát vették el, egykori tulajdonuk fekvése, területe szerint kapnak kárpót­lási jegyet, amelyet földre, ház­tulajdonra vagy életjáradékra egyaránt átválthatnak. Gépkocsiimport Az idén az első félévben a külkereskedelmi forgalomban 61 ezer nyugati típusú sze­mélygépkocsi érkezett, szem­ben az elmúlt évek gyakorlatá­val, amikor - a magánimportot nem számítva - egész évben alig néhány ezer nyugati autó jött be az országba. Korábban évente átlagosan 120-140 ezer gépkocsit vettünk a kelet-európai államokból. Az idén az első hat hónapban e térségből mintegy 15 ezer autó érkezett, főként Skodák és La­dák. A 61 ezer nyugati autóról szóló statisztika nem részletezi, hogy ebből mennyi az új, illetve a használt járművek száma. Hazánkban egyébként közel 2000 cég, főként kft-k foglal­koznak gépkocsi importtal. A vásárlók száma csökkenik. Bölcskén délidőben Nagy a nyüzsgés Bölcske fő­utcáján és a központjában. Az idősebbek az utcán beszélget­nek, várakoznak, hogy megér­kezzen a posta új hírekkel, ne­tán egy kis aprópénzzel. A templomtéren lévő kis üzletsor­nak is megnövekedett most a forgalma. Ebédidőben talán jut idő egy kis bevásárlásra is. Van, aki ebédelni siet a Kék Duna étterembe, de sokan vannak, akik éthordóban haza­viszik, s otthon fogyasztók el az ételt. Az étteremmel szomszé­dos kis presszóban is több a vendég ilyentájt, hiszen az ebéd után jólesik egy finom sze­let cukrászsütemény, vagy jó nagy adag fagylalt. Járnak-kelnek az utcán, idő­sek és fiatalok egyaránt. Barát­ságos, segítőkész emberekkel találkozunk Bölcskén.- pusztai téri ­A templomterén - délidében Megérkezett a posta Bekker Ádámné az ebédért igyekszik A cukrászdában Táborozni megy a csapat A szekszárd-újvárosi 615-ös számú I. Béla király cserkész- csapat első nagy táborát ren­dezi meg Máriakéménden. A táborban, mely július 29-én kezdődik és augusztus 10-ig tart, harminc fogadalmas cser­kész tartózkodik négy tiszt ve­zetésével. A tábori élethez a honvéd­ségtől sátrakat kaptak. A húsi­pari vállalat tartós húsáruval ajándékozta meg őket. Babits Mihály halálának évfordulóján Babits Mihály halálának 50. évfordulója alkalmából rendez­nek koszorúzási ünnepséget Babits szülőházának udvará­ban (Szekszárd, Babits u. 13.) augusztus 2-án, pénteken 15 órától. Az emlékbeszédet Csá- nyi László író mondja, az ün­nepségen közreműködik Rus- kóné Németh Judit. A koszorú­zási ünnepség után a művelő­dési ház előtti Babits-szobornál virágokat helyeznek el az ün­nepségre meghívottak. Csatlakoztak az alapítványhoz Madocsa község önkor­mányzatának képviselő-testü- lete az elmúlt napokban tartotta testületi ülését. Ezen a honatyák úgy döntöt­tek, hogy a község is csatlako­zik a Tolna Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítványhoz, mely a község lakóinak munkahely- teremtést is jelent. A képviselők meghatározták az új, kinevezett iskolaigazgató munkabérét, s nagy hangsúlyt fektettek a munkapótlék fizeté­sére is. Elhatározták, hogy az Akácfa utcában megvásárolnak egy új, ám félig kiégett lakást, szolgálati lakás céljára. Ennek felújítását a későbbiekben kez­dik majd meg. A testület a községről készít­tetett képeslapvariációk közül egyet elfogadott, melyből majd 5 ezer darab fog készülni. Egy variáció kiadásának - mely a templomot ábrázolja kívülről, s belső szépségeit is megörökí­tették - a lehetőségét felajánlot­ták a református egyháznak, mivel az épület műemlék jel­legű, s az ő gondnokságuk alatt van. Vendégek Hargitából Kölesden Hargita megyéből, Siménfal- váról július 23-án, kedden, négy- fős delegáció érkezett Kölesdre. Látogatásuk során ismer­kednek az önkormányzat mun­kájával, az ÁMK-val és a terme- lőgtövetkezettel. Várhatóan Szekszárdra is lá­togatást tesznek majd. Vegyes vállalat Vegyes vállalatot létesít egy hónapon belül Kijevben a tata­bányai Sonn-autó kft. A közös vállalkozás célja, hogy Ukrajnát ellássa a Renault valamennyi típusával, a személygépkocsitól kezdve a legkülönbözőbb ne­héz- és mezőgazdasági gépe­kig.

Next

/
Thumbnails
Contents