Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-25 / 173. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. július 25. Ki kicsoda az SZKP-ben Kedvezményes tanszervásár- és azon kívül (Folytatás az 1. oldalról.) 1. Mihail Gorbacsov - egyelőre még főtitkár, tanácsadói szerint az őszi rendkívüli kongresszuson le­mond; nyugati szociáldemokrata párttá akarja átalakítani az SZKP-t, s a plénumon valószínűleg beter­jeszti erről szóló tervét. 2. Borisz Jelcin - a korábbi moszkvai első titkár még tavaly ki­lépett, július óta Oroszország elnö­ke, a hét elején betiltotta a politikai pártok és társadalmi szervezetek működését a munkahelyeken, az állami szerveknél és a fegyveres testületekben. 3. Eduard Sevardnadze - kilé­pett, Demokratikus Reformmozga­lom (DR) néven új, széles rétegeket tömörítő, az SZKP-val nyíltan szembenálló mozgalmat indított út­jára, amely várhatóan szeptember­ben párttá alakul. 4. Alekszandr Ruckoj - kivált az SZKP egyik tagpártját képező Oroszországi KP-ből és augusztus elején megalakítja a főleg reform- kommunistákat tömörítő Oroszor­szági Kommunisták Demokratikus Pártját. 5. Alekszandr Jakovlev - a főtit­kár főtanácsadója, a peresztrojka főideológusa, aláírója a Sevard- nadze-féle új tömörülésnek. 6. Sztanyiszlav Satalin - 500 na­pos válságprogramját tavaly ősz­szel elvetették, tavasszal átvettek belőle részleteket; Egyesült De­mokrata Párt néven új pártot ver­buvált, szeptemberben lesz az ala­pító kongresszus. Alkotmányos eszközökkel akarja megváltoztatni a jelenlegi politikai rendszert. 7. Gavriil Popov - kilépett, a moszkvai polgármester a Demok­ratikus Oroszország elnevezésű radikális szervezet vezéralakja, a Sevardnadze-féle csapat oszlo­pos tagja, teljes rendszerváltást akar. 8. Antolij Szobcsak - kilépett, a leningrádi polgármester elismert jogászprofesszor, szintén aláírta a DR-nyilatkozatot. 9. Ivan Polozkov - az Oroszor­szági Kommunista párt vezetője, harcos kommunista, Gorbacsov lemondását és a párt megrostálá­sát követeli. 10. Nyina Andrejeva - a lenin­grádi tanárnő 1987-ben burzsoá elhajlással vádolta Gorbacsovot, idén júliusban Bolsevik Platform néven sztálinista csoportot hozott létre a párton belül „az igazi mar­xista értékek megmentéséért”. 11. Jurij Prokofjev - moszkvai el­ső titkár, a Kommunista Kezdemé­nyezés elnevezésű marxista cso­port vezetőjeként széles népi ösz- szefogást szorgalmaz, a szovjetha­talom megerősítését és a párt struktúrájának megtartását akarja. 12. Politikai Bizottság - a köztár­sasági első titkárok közül a háttér­be szorult baltiak, illetve néhány KB-titkár tartja magát a konzervatív vonalhoz; a közép-ázsiai KP-k első titkárai, akik egyben a parlamentek elnökei is, az új szövetségi szerző­dés leendő aláíróiként Gorbacsov oldalán állnak. 13. Katonai vezetés - Dmitrij Ja- zov védelmi miniszter, Valentyin Varenyikov, a szárazföldi csapatok parancsnoka és Borisz Gromov, belügyminiszter-helyettes a haza védelmében a pártegység híve, el­lenzi a radikális átalakulást. A had­sereg, a KGB és a belügyi csapa­toknál működő pártbizottságok közös nyilatkozatban ítélték el Jel­cin rendeletét, amely valósággal lehetetlenné teszi az SZKP ottani szervezeteinek működését. 14. Központi Bizottság - a négy­száz tagú testület egynegyede biz­tosan a főtitkár mellett áll, ám egye­lőre nem tudni, hogy a még mindig jelentős befolyással bíró konzerva­tívoknak sikerül-e a maguk oldalá­ra állítani az ingadozókat. Magyar Szó: Válasz a Panorámának és az Új Magyarországnak „Pestről manipuláló mindentu­dók” címmel szerdán terjedelmes írást közölt az újvidéki Magyar Szó „Cenzúra nélküli válasz a Panorá­mának és az Új Magyarországnak” alcímmel. Ebben egyebek között megállapították: Ismét bebizonyosodott, hogy a kibicnek semmi sem drága. Mi azonban az Újvidéken megjelenő Magyar Szó munkatársaiként nem a háborúból, hanem háborúban élünk, s véletlenül sem engedhet­jük meg magunknak azt a fény­űzést, hogy előkelő idegenként mondjunk ítéletet gubancos való­ságunk tragikus eseményeiről. És mert tudatában vagyunk a ju­goszláviai helyzet mérhetetlen bo­nyolultságának, még azt a nagyké­pű állítást sem mernénk megkoc­káztatni, hogy Szaniszló Ferenc kollégánkhoz hasonlóan alapos is­merői volnánk a jugoszláviai hely­zetnek. Aki pedig már kétszer is járt az ezeréves Kórógyon. Minden bizonnyal restelked­nünk kell, de még csak azt sem mondhatjuk el magunkról, hogy tu­dósításainkkal vagy hírmagyará­zatainkkal befolyásolni tudnánk a horvátországi harci eseményeket, ahogyan azt Vödrös Attila kolléga, a magyarországi Budapesten megjelenő Új Magyarország című lap munkatársa tudni véli a Pano­ráma kórógyi (hadi) jelentéseiről. Ezért, bármennyire sajnáljuk is, kénytelenek vagyunk visszautasí­tani Szaniszló Ferenc és Vödrös Attila fontosságunkat hangoztató dicsérő szavait is, miszerint a Pa­noráma hiába tiltotta meg Kórógy lövetését, amikor a Magyar Szó né­hány nappal később engedélyezte Kórógy, bocsánat: az ezeréves Kó­rógy elleni támadásokat. Ekkora beképzeltséggel és önteltséggel ritkán találkozhat az ember. Békésebb időkben csak nevetni lehetne a hírlapíró buzgóságán, de ma, amikor egy-egy szerencsétle­nül megfogalmazott kormányfői nyilatkozat is hűségeskű megtéte­lére kényszeríthet bennünket, vagy éppen a jugoszláviai magyarság ellen hangolja az itteni népek vala­melyikét, nincsen sem kedvünk, sem erőnk a nevetéshez. Vitatkozni sem akarunk a Szaniszló-Vödrös kettőssel, a bűnös tájékozatlansá­gukat és mérhetetlen rosszindula­tukat bizonyító megállapításaikkal, de kézlegyintéssel azért mégsem intézhetjük el a dolgot. Nem magunk miatt emelünk szót a magyarországi Pestről manipulá­ló mindentudók ellen. Amióta a Ma­gyar Szó fejlécében feltüntetjük, hogy a demokratikus közvélemény lapja vagyunk, tehát nem a kor­mány és nem a pártok vagy külön­féle politikai csoportosulások és érdekvédelmi szervezetek szócsö­ve, hozzászokhattunk a támadá­sokhoz, a mélyütésekhez és a rá­galmakhoz. A demokráciát csak hírből ismerő társadalmakban tör­vényszerű jelenség ez, hiszen a hatalom, de a hatalom csücskét megragadó ellenzék is csak addig érti a sajtószabadságot, amíg a saj­tó szabadon szolgálhatja a pártér­dekek valamelyikét. Nagyon sajnáljuk, hogy csak azért, mert szóvá mertük tenni: a Panoráma (hadi)tudósítója nem éppen a valóságnak megfelelő je­lentéseket továbbított Kórógyról, a Panoráma és a magyarországi Bu­dapesten megjelenő kormánylap, az Új Magyarország is beállt azok közé, akik szolgalelkűséget köve­telnek tőlünk. Olvasóink, a bácskai, a vajdasá­gi és a jugoszláviai magyarság miatt, - akik jól tudják, hogy rajtuk kívül senkit sem vagyunk hajlan­dóak szolgálni - kénytelenek va­gyunk visszautasítani azt az árva- lányhajas aggódást, amivel a Sza­niszló-Vödrös kettős próbálkozott meg Kórógy ürügyén. Kórógy nekünk nem ürügy. Kó­rógy a mi valóságunk. Félelmünk, rettegésünk és aggodalmunk. Kó­rógy nekünk nem eszköz ahhoz, hogy farkasnak minősíthessük a Szerb Köztársaságot és bárány­nak a Horvát Köztársaságot. Mi na­ponta megvívjuk a magunk harcát a hatalommal, s a dolgok termé­szeténél fogva ezért naponta meg­kapjuk a kirótt pofonokat. Eszünk ágában sincs panaszkodni, hiszen tudatosan vállaltuk az igazság ki­mondását, amikor veszélyben volt és veszélyben is van az igazság. Cenzoraink, szerencsére, még nincsenek. Önkéntes cenzorjelöl­tek ugyan naponta kopognak, né­ha dörömbölnek is a kapunkon, de ez a kapu mindeddig zárva maradt előttük. Reméljük, hogy a Szaniszló- Vödrös kettős is rádöbben előbb- utóbb, hogy az újvidéki Magyar Szó gyalázásával és hírlapírói buz- góságukkal csak az itteni és az ot­tani háborús úszítók érdekeit szol­gálják. Es ez nagy baj, mert Kórógy tényleg veszélyben volt és veszély­ben van. Szaniszló Ferenc, Vödrös Attila, tényleg olyan nehéz megér­teni, hogy mi itt mindannyian Kó­rógy vagyunk? - tették fel a kérdést az újvidéki Magyar Szóban. A Score és Pegazus a Ciba-Geigy-től Növényvédelmi szakmai nap Madocsán (Folytatás az 1. oldalról.) Ciba-Geigy részéről három előadás hangzott el. Horváth Ákos (Szekszárd) a növényvédő szerek a szántóföldi kultúrákban, Sípos László Nyíregyházáról a gyü­mölcsfák, alma és a szőlő védel­méről beszélt, Horváth Tibor a Ci­ba-Geigy új szerei - a Score és a Pegazus - használatának tapasz­talatairól a Siófoki ÁG őszibarack­ültetvényein, Németh László ma- docsai termelési elnökhelyettes pedig a téesz 50 hektáros almás­kertjéről és az itt alkalmazott gom­ba- és rovarölőszer-kísérletről be­szélt. A résztvevők ezt a helyszínen gyakorlati tapasztalatcsere kereté­ben meg is tekintették. A TSZKER Rt. ezen a napon a ’91. őszi és a '92. tavaszi felhasználású gyomirtó szereket árusította kedvezménye­sen. GOTTVALD KÁROLY Horváth Ákos ismerteti a különböző szerek hatásait (Folytatás az 1. oldalról.) A szekszárdi Piért boltban július 29-én indul majd és augusztus 17- ig tart a hagyományos iskolaszer­vásár, ami nem engedményes, ha­nem nyereményakciós lesz. Ez azt jelenti, hogy minden 300 forint fe­letti vásárlás esetén sorsjegyet ad­nak, és ezekkel értékes tárgyakat lehet nyerni. Színes televízió és video a fődíj, de BMX kerékpárokat és más aján­dékokat is kisorsolnak. A Piértnél tudatosan készültek az akcióra. Ezt igazolja az a tény, hogy pró­báltak igazodni a fizetési napok­hoz, és a tanszercsomagok összeállításánál kikérték az is­kolák véleményét is, hogy mi kerül­jön bele. Előzőleg szórólapokat adtak ki a gyerekeknek, most pedig szóban és írásban tájékoztatják a szülőket, hogy mi az, ami a legszüksége­sebb a tanévkezdéshez. Doszpod Istvánné szekszárdi boltvezető szerint azt várják az akciótól, hogy szolgálja az a szülők és a gyerekek érdekeit úgy, hogy csak a legszük­ségesebbeket vásárolják meg. Felvételeink a szekszárdi papír­boltban készültek. Teljes „gőzzel” dolgozik az Ikarus Úgy tűnik, már nincs szükség az Ikarusban arra, hogy a megrende­lések hiánya miatt csak részmun­kaidőben foglalkoztassák a dolgo­zókat, a munkatempó ismét a régi lesz. Az MTI tudósítója arról értesült: az iráni partner kérésére meggyor­sították az autóbuszok gyártását az Ikarus budapesti és székesfehér­vári gyáraiban, hogy a szerződés­ben rögzített augusztusi határidő­nél hamarabb szállíthassanak. így most a korábbi négynapos munkahét helyett újból dolgoznak már pénteken is, sőt ha szükség lesz rá szombaton is a vállalat mun­kásai. Mint Salacz Gergely, a Mogürt Gépjármű Külkereskedelmi Válla­lat vezérigazgató-helyettese el­mondta: az Iráni Belügyminiszté­rium Városfejlesztési Felügyeleté­vel kötött szerződésben - kétezer autóbusz megrendeléséről van szó - az ütemezés szerint kétszáz darab autóbusz augusztusi szállí­tása szerepel. Az irániak azonban előbb kérik az autóbuszokat, hogy még a szeptemberi iskolakezdés előtt forgalomba állíthassanak a járművekből. Ennek eleget téve a jövő hét első napjaiban 15 magyar autóbusz elhagyja az országot, míg az augusztusra ütemezett kétszáz autóbusz helyett legalább százzal több szállítását tervezi a gyár. A te- heráni vevők egyébként ezekben a qapokban az Ikarusban tartózkod­nak és az elkészült prototípusokat vizsgálják. Az iráni megrendelésen kívül fo­lyamatos munkát jelent az Ikarus­nak az a tajvani szerződés, amelyet a l-KAR TAIWAN Részvénytársa­sággal kötöttek 560 darab autó­busz szállítására. A megrendelés­nek két héten belül várják a pénz­ügyi fizetési garanciáját, a gyártást decemberre, a kiszállítást jövő év januárjára ütemezik. Nem elkép­zelhetetlen, hogy a tajvani fél kéré­sére, sürgetésére hét végén is dol­gozni kell majd a kényszerpihenő után az ikaruszosoknak. Újabb törökországi tendert is nyert az Ikarus, így 670 darab váro­si autóbuszt készítenek majd az Isztambuli Városi Önkormányzat megrendelésére. Ez ügyben a szerződéseket várhatóan augusz­tusvégén írják alá. Ajárműveket jö­vőre kezdik szállítani. Ami a szovjet piacot illeti: az első negyedévre rendelt kétezer autó­buszból eddig 200-ra nyílt meg az akkreditív, 15 millió dollár érték­ben, majd három héttel ezelőtt nyújtották be az újabb 50 millió dol­láros banki garanciát, de további ezer megrendelt autóbuszra hiányzik a fizetési biztosíték. Gianni de Michelis olasz külügy­miniszter kedden több, önálló, két­oldalú barátsági és gazdasági együttműködési szerződést irt alá Romániával, s erre a Ceausescu- rendszer másfél évvel ezelőtti bu­kása óta nem volt példa. „Az egyezmény véget vet az or­szágaink közötti átmeneti időszak­nak, s igényes terveket vetít előre a jövőbeni együttműködés területén. Kezdetét jelenti a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok inten­zívvé válásának” - jelentette ki Gianni de Michelis. A barátsági szerződés világos jele annak, hogy Románia minden erejével ki akar törni elszigeteltsé­géből. Mint Adrian Nastase román külügyminiszter mondta: jelzi, hogy Olaszország is Romániának a Nyugat felé közelítésén fárado­zik. De Michelis korábban hasonló jellegű szerződést irt alá Magyar- országgal és Csehszlovákiával is. A gazdasági együttműködési szer­ződés szerint Olaszország 50 mil­lió dolláros hitelcsomaggal támo­gatja Románia piacgazdaságra va­ló áttérését, de illetékesek tudni vé­lik, hogy az olasz hitelfolyósítás eléri majd a 150 millió dollárt is. A szerződés emellett körvonalazza az energiaügyi, az elektronikai, a számítástechnikai és a mezőgaz­dasági kooperáció, illetve a tudo­mányos és technikai együttműkö­dés lehetőségeit. így például lehe­tőséget biztosít román szakértők magas színvonalú képzésére, illet­ve továbbképzésére. Vízumköny- nyitéseket tartalmaz a diplomaták és az újságírók utaztatásához, a tu­ristákra és az emigrálni óhajtókra viszont nem vonatkozik. „Anna a vallatószékben Minden elismerésem Petrasovits Annáé! Hiszen nem kis lelkierő kellett ahhoz, hogy a szocdemek soraiból történő kizárása után beüljön a televízió reggeli Kinn, pádon elnevezésű műsorának val­latószékébe. Már jó előre találgattam magamban, hogy miként fog válaszolni Juszt László cseppet sem kíméletes kérdéseire. így ar­ra, hogy miként zárható ki a szocdemek elnöke saját pártjából? Nos, Petrasovits Anna az egyetlen lehetséges megoldást válasz­totta: a konkrét kérdésre egyáltalán nem válaszolt. Úgy tett, mintha nem is hallotta volna azt, helyette elkezdte részletezni a szocde­mek szegényeket segítő programját. A süketek párbeszédévé fa­juló „eszmecsere” igazán akkor kezdett kínossá válni, amikor a ri­porter egymás után már negyedik alkalommal érdeklődött a kizá­rás körülményei iránt - s a tévénézők ismét csak a korszakalkotó szocdemprogramról tudhattak meg részleteket. Utólag azonban rájöttem arra, hogy Petrasovits Anna is csak azt adta, ami korunk lényege. Hiszen a kérdések egyre inkább gyűl­nek, s válaszok helyett mindenki mondja a magáét - azzal a megin­gathatatlan hittel, hogy ezzel boldogítja az embereket. - szá ­Elveszett az alábbi feliratú bélyegző: „Dr. Geiszhauer Jánosné, Szekszárd, Pollack utca 75. Adószám: 52703807-1-37. Csekkszámla száma: 4607-3039.” A bélyegző a mai naptól érvénytelen. Románia­Olaszország együttműködése

Next

/
Thumbnails
Contents