Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-24 / 172. szám
A Világbank és az erdőirtás A Világbank vezetősége a hét végén úgy határozott, hogy gazdasági eszközökkel próbál gátat vetni a világszinten is mind nagyobb méreteket öltő erdőírtásnak. így például korlátozni szándékozik azon hiteleit, amelyeknek egy részét vélhetően erdő- irtásra fordítják. Különösen nagy szigort terveznek a trópusi őserdők ügyében: a határozat szerint egyelőre nem finanszíroznak olyan tervezeteket, amelyek veszélyeztetnék az őserdőket. Szakemberek becslése szerint évente 21-25 millió hektárnyi erdő tűnik el a Föld felszínéről, annak minden következményével környezetünkre, és az emberi életre nézve. A jugoszláv államelnökség ohridi nyilatkozata A jugoszláv államelnökség különbizottságot alakít, amely a helyszínen ellenőrzi majd a horvátországi helyzetet - egyebek között erről döntött hétfőn éjszaka a szövetségi elnökség ohridi ülésén. Megállapodtak abban, hogy felkérik az Európai Közösséget arra, Jugoszláviában tartózkodó megfigyelői is kapcsolódjanak be a bizottság munkájába. Ohridban békenyilatkozatot fogadtak el a résztvevők, amelyben megállapították, hogy Jugoszlávia a nemzetek közötti összecsapások drámai pillanatait éli át. Hitet tettek amellett, hogy útját állják az erőszaknak, amely mind távolabb sodorja az országot alapvető érdekeinek biztosításától, az egyenlőségtől, a népek önálló, szuverén önrendelkezési jogának érvényesülésétől. Leszögezték, hogy a vitás kérdéseket békés úton kell megoldani. Senki nem vitathatja el más népek szuverén jogait és a nép akaratát, „ha” mindannyian szabadon dönthetünk sorsunkról, s így elérhetünk a válság demorkatikus megoldásáig és megteremthetjük a békét — áll az ohridi nyilatkozatban. Az ülés után Szlobodan Milosevics, Szerbia elnöke kijelentette, az ohridi ülésnek az volt a célja, hogy lépést tegyenek a béke felé. Erről azonban a nyilatkozatban sem tudtak egységesen állást foglalni. Kifejtette, hogy Szerbia mindent megtesz a béke és a nép érdekeinek megőrzésére. Boriszlav Jovis, az államelnökség szerb tagja szerint az ohridi- békenyilatkozat mindenkit kötelez. Három és fél vagy hatvanmilliárd? A kormány látogatása a tököli repülőtéren A szovjet cápátok okozta környezeti károkkal ismerkedett kedden a kormány, Antall József miniszterelnök vezetésével a tököli repülőtéren. A meghívott újságírókat Kiss Ernő, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium osztály- vezetője tájékoztatta arról, hogy 171 helyőrségben végzett felmérések alapján több mint 60 milliárd forintra tehető a környezeti kár. A szovjet fél a tárgyalásokon először kétmilliárd forintra becsülte ezt a kárértéket, s végül maximum 3,5 milli- árdról volt hajlandó tárgyalni. A tárgyalások valószínűleg augusztusban folytatódnak, azok eredménye azonban kérdőjeles. (Folytatás a 2. oldalon) Jelcin-rendelet Az Alpok-Adriától a Hexagonaléig konzervatív tiltakozások Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország, az NSZK és Olaszország 1978. november 20-án Velencében életre hívta „a Keleti-Alpokhoz tartozó tartományok, régiók és köztársaságok munkaközösségét” e régiók gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködésének előmozdítására. Jelenleg Bajorország, Szlovénia és Horvátország, Friuli-Venezia-Giulia, Lombardia, Trentino-Alto- Adige, Veneto, Felső-Ausztria, Burgenland, Karintia, Stájerország, valamint Győr-Soporon, Vas, Zala, Somogy és Baranya megyék alkotják a közösséget. A svájci Ticino kanton megfigyelői státusban vesz részt az együttműködésben. Az Alpok- Adria regionális együttműködési rendszer példája nyomán született meg az igény tiz év múlva a Duna-Adria földrajzi vonal mentén fekvő országok közösségének megteremtésére. Sokak szerint az ötlet Gianni De Michelis olasz politikustól származik, aki 1988. októberében, budapesti látogatása előtt miniszterelnök-helyettesként fejtette ki elképzelését a Duna és Adria téségében kibontakoztatható együttműködésről. (Folytatás a 2. oldalon) Könyv a szabályozók változásairól Jelentős feladat hárul a köz- gazdasági szabályozókra: egyrészt a jövedelmek realizálása és felhasználása alapján meghatározzák a gazdaságpolitikai célokat, másrészt pedig a konkrét pénzviszonyok szabályozásával a kitűzött gazdasági feladatok megoldására késztetnek. Erre figyelemmel a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó, valamint a Pénzügyminisztérium három munkatársa „A közgazdasági szabályozók 1991. évi változásai” című, közelmúltban megjelent könyvben a közölt ismeretanyaggal támogatni kívánják a gazdálkodók tevékenységét, a jogszabályokban való jobb eligazodását. Általános ellentámadást indítottak a szovjet konzervatívok az SZKP két nap múlva kezdődő sorsdöntő pártplénuma előtt. A központi lapokban neves írók, ismert tábornokok intéztek felhívást a néphez „a párt és a haza védelmében”, éles hangú kommentárok ostorozzák Borisz Jelcin rendeletét, amelyben az elnök kitiltotta a munkahelyekről és az állami szervekből a pártszervezeteket. A Szovjetszkaja Rosszija című lap címoldalán négyhasábos címmel ellátott felhívást intézett a néphez több ismert író, tábornok, népképviselő. Az aláírók között van például Jurij Bondarev, Valentyin Raszpu- tyin iró, Valentyin Varenyikov tábornok, Boris Gromov belügyminiszter-helyettes, Vaszilij Sztarodubcev, az SZKP KB titkára és Jurij Blohin, a Szojuz képviselőcsoport egyik társelnöke. Össznépi mozgalom útjára indítását szorgalmazzák, hogy elejét lehessen venni az ország „kiárusításának és szét- darabolásának”. Felhívják a fiatalokat, a katonákat, a hívőket és nem hívőket, nőket, öregeket, hogy egyesítsék erőiket a szovjethatalom védelméért. A Pravda címoldalon támadja a Jelcin-rendeletet. A lap szerint a tiltás és a kényszer sohasem volt sajátja a pártnak, ez a mostani lépés is inkább a döntéshozók szellemi gyengeségéről tanúskodik. Az SZKP központi lapja aggódó olvasói levelek tucatját közli, amelyben a levélírók — javarészt veteránok, pártfunkcionáriusok, vállalati pártbizottságok tagjai, nyugdíjasok — kétségbeesetten kérik, hogy a párt hallgassa meg szavukat, és ne hagyja magukra őket. A mérsékeltebb Rabocsaja Tribuna kommentárja keserűen állapítja meg: Jelcin nem véletlenül a plénum elé időzítette rendeletét... Légi csata a Pan Am-ért Dombóvár és környéke Az amerikai TWA és az American Airlines légitársaság közösen próbálja megszerezni a csődbe jutott Pan Am örökségét, szemben a Delta Airli- nes-szal. A két cég ugyanis hétfőn 450 millió dollárt ajánlott föl a Pan Am hitelezőinek, cserében a Pan Am európai, ázsiai, afrikai (TWA) és amerikai (American) útjaiért. Japán botrányok Alig három hónappal mandátumának lejárta előtt Kaifu Tosiki japán miniszterelnökre igen izzasztó feladat vár: meg kell küzdenie a viharosra fordult tőzsdebotrány következményeivel, hiszen azok immár kormányát sem kímélik, és még Hasimoto Rjutaro pénzügyminiszter lemondása is felmerült. Rjutaro nemrégiben felismerte felelősségét, s 10 százalékkal csökkentette saját bérét, de változatlanul kereszttűzben áll. Usi Keigo, a japán szociáldemokrata párt elnöke szerint a pénzügyminiszter felelőssége különösen azért nagy, mert nemvágott elibe a botránynak, pedig mérete meghaladhatja a háború utáni legnagyobb botrányét is, amely 1989 áprilisában a liberális-demokrata párt egész sor vezetőjének, nemkülönben Takesita Noboru akkori miniszterelnök lemondásához vezetett. Usi emellett - másokkal együtt - parlamenti vizsgálatot és tárgyalást követel az ügyben. S a botrány egyre terebélyesedik.A négy legnagyobb brókercég mellett vádak sora érte a NEC számítástechnikai cég repülőgépipari fiókvállalatát és a Japán Aviation Electronics Industryt, amelyeket többek között törvénytelen iraki fegyverszállításokkal gyanúsítanak. A Marubeni kereskedőház vezetőit 3,6 milliárd jen kizsarolása miatt tartóztatták le. A botrányok nem kerülték el a sajtót sem. A Delta korábban 260 millió dollárt kínált a Pan Am európai vonalaiért, illetve New York-Boston-Washington járataiért. Jelentkezett bizonyos járatokért a Northwest Airlines is. Az új szövetség - s különösen a TWA - emellett korszerűsíteni kívánja a Pan Am gépparkját és létesítményeit, tovább növelve a biztonságot. Az elmúlt héten Dombóvár városán kívül jártak az oldal készítői (Ihárosi Ibolya, Kispál Mária és László Ibolya) a dombóváriak Szőlőhegyén, Csikós- töttősön, Jágónakon, Kaposz- szekcsőn, hazafelé tartva pedig a lakóhelyként vonzó Döbrökö- zön. Azt derítették ki, hogy e térségben nem feltétlenül uborkaszezon a nyár. Az élet megy, mendegél a maga rögös útján és megtermi naponta - ha nem is szenzációit - a maga egyéneket, közösségeket érintő érdekes híreit, eseményeit, törekvéseit. Induló riportunk is erről szól, szívesen adjuk közre, a többi érdekes Írással együtt. Összeállításunk a 4. oldalon. Családi idill Játék Székely góbéságok (3. oldal) Reklámszatyros vevők az Agrokernél (3. oldal) Gyorsabb lesz a határátkelés Sopronnál Megkezdték a soproni közúti határátkelőhely átépítését. A korszerűsítés lényege, hogy a Magyarországra tartó, illetve az Ausztria felé irányuló forgalmat elkülönítik, szétválasztják. Erre ugyanis jelenleg nincs lehetőség. Az átépítés után 9 kifelé és 7 befelé vezető forgalmi sávon haladhatnak a járművek. Ezzel lehetőséget teremtenek arra, hogy az utas a zöld, illetve a piros folyosó közül válasszon. Gyorsul is a forgalom, mivel egyszerre történik majd az útlevélellenőrzés és a vámolás. Egyelőre az útszélesítéshez szükséges földmunkákon dolgozik a kivitelező szegedi Kész Kft. és a győri Útépítő Kft. A rézsű bontásából származó földet erdei úton szállítják el, hogy minél kevésbé zavarják az idegenforgalmi főszezon forgalmát. Komolyabb forgalomkorlátozásra az ígéretek szerint nem kerül sor az építkezés idején, a pápalátogatás napjaiban pedig szüneteltetik a munkálatokat. A határátkelő korszerűsítése egyébként 80 millióba kerül. Tovább nö a munkanélküliség A munkanélküliségnek a kommunizmusban ismeretlen jelensége az elmúlt hónapokban tovább terebélyesedett a kelet-európai országokban, egyre félelmetesebbé téve a jövőt, Nyugaton viszont attól tartanak, hogy keleti munkanélküli fiatalok árasztják el munkaerő- piacaikat - állítják nyugati szakértők. Becslések szerint a munka- nélkülieknek az aktív kereső népességhez viszonyított aránya az év végére eléri a 10 százalékot Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Romániában, nyolcat pedig Magyarországon. Jugoszláviában már most 20 százalékos e ráta, s várhatóan tovább növekszik majd. A munkanélküliség növekedése elsősorban a belső munkaerő-kereslet jelentős visszaesésének köszönhető, amely viszont a vásárlóerő és a reálbérek csökkenésének, a Szovjetunióval folytatott kereskedelem összeomlásának és az állami vállalatok sorozatos bezárásának a következménye. Az a legrosszabb, hogy az algút végét ráadásul még nem látja senki. A kéthónapos Banán
