Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-24 / 172. szám
PÚJSÁG 1991. július 24. Mongólia Moszkva és Peking között egyensúlyoz Átalakul az SZKP? Gorbacsov előterjesztése Bőstiltakozók - Slovensky Dennik A Slovensky Dennik, a szlovák kerszténydemokrata mozgalom lapja - a bősi építkezés elleni hétfői tüntetés kapcsán - a következőket írta: „Ne engedjük meg, hogy a lakosságunkat nem reprezentáló, jelentéktelen réteg visszaéljen a közvélemény befolyásolásának lehetőségével, hiszen a céljuk úgyis az, hogy a rég várt gyümölcsöt, a sok esztendő során ki- böjtölt termést most leszakítsák előlünk”. A „kiböjtölt termés” mibenlétével kapcsolatban a lap részletesen ecseteli a vízierőművek előnyeit, és arról ír, hogy ez „a legelterjedtebb, a legolcsóbb és a legcélszerűbb” erőműfajta. Érthetetlennek nevezi, hogy a magyar korány továbra is ellenzi a bősi erőmű megépítését. Madagaszkár - rendkívüli állapot Rendkívüli állapotot hirdetett ki kedden Didier Ratsi- raka madagaszkári elnök, miután az ellenzék hétfőn kísérletet tett a legfontosabb kormányhivatalok elfoglalására. A madagaszkári ellenzéki erők hétfőn kormánylistát állítottak össze, és több tízezres támogató tömeg biztatását élvezve megpróbáltak behatolni a minisztériumokba. A korányhadsereg keddre lezárta a kormányzati negyedet és Antananarivo egyik központi terét, ahol június óta rendszeresen tartottak a kormány lemondását követelő nagygyűléseket. A kedden kihirdetett rendkívüli állapot értelmében éjszakai kijárási tilalom lép érvénybe, betiltották a nyilvános összejöveteleket, fegyverrel látták el a rendfenntartó erőket' és cenzúrát vezettek be. James Baker amerikai külügyminiszter, aki közel-keleti körútját befejezve kedden Kuala Lumpurba, a malajziai fővárosba érkezett, ahol részt vesz az ASEAN háromnapos külügyminiszteri értekezletén, útitervét megváltoztatva a hét végén Ulan-Batorba, Mongólia fővárosába érkezik háromnapos hivatalos látogatásra. Előtte még nem járt amerikai külügyminiszter hivatalos látogatáson Mongóliában. Az AFP francia hírügynökség különtudósítója jelentette hétfőn a mongol fővárosból: a szovjet katonák hazanennek, a kínai kereskedők érkeznek. Mongólia, az első ázsiai kommunista ország, amely 1921-ben de facto a Szovjetú- nió 16. köztársasága lett, s amely immár egy esztendeje nagy nehézségek közepette éli meg a többpártiságot, független, semleges és el nem kötelezett külpolitikát óhajt folytatni, hogy ilymódon megszilárdítsa helyét Ázsiában. Hangsúlyozva a japán és a dél-kóreai beruházások fontosságát az ország fejlődése szempontjából, Mongólia azt akarja, hogy - biztonságának szavatolása mellett - fejlessze kapcsolatait Kínával, amelyek mintegy három évtizeden át nem is léteztek. A mongol külügyminisztérium szóvivője a napokban elmondotta, hogy az 1988-ban kidolgozott tervnek megfelelően folyik a szovjet csapatok kivonása az országból. Két évvel ezelőtt még mintegy 40 ezren voltak, számuk ma legfeljebb háromezer. A hadműveleti egységek már mind elhagyták az országot és 1992-re egyetlen szovjet katona sem lesz már Mongóliában. A szovjet csapat- kivonás részben szárazföldön (a Mongólia északi részéből Ke- let-Szibériába vezető úton), részben pedig légiúton (Ulan-Bator-Irkutszk) folyik. „A szovjet-ellenesség ideje elmúlt. Elő kell irányoznunk a Szovje- túnióval való együttműködés más formáit. Annál is inkább, mert biztosak vagyunk benne, hogy ők is át fognak térni a piacgazdaságra” - hangsúlyozta a mongol külügyi szóvivő. Ulan-Bator jelenleg azzal van elfoglalva - folytatja az AFP különtudósítója -, hogy módosítsa a szovjet-mongol barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amelyet 1966-ban kötöttek, egy olyan korban, amikor Mongólia a kinai-szovjet feszültség középpontjában állott. A mongol fővárosban rámutatnak, hogy a készülő új szerződésben egyáltalán nem lesz utalás katonai segítségnyújtásra. Ugyanakkor jól tudják: a két hatalmas szomszéd közé beékelt Mongólia 1,5 millió négyzetkilométernyi hatalmas területének (csaknem olyan nagy, mint Nyugat-Eu- rópa, de mindössze 2,2 millió lakossal) megvédéséhez mindössze 15 ezer fős, rosszul felszerelt hadsereggel rendelkezik. A mongol hadsereg, amely a múltban teljesen integrálva volt a szovjet hadseregbe, képtelen egymaga megvédeni a sokezer kilométer hosszúságú- seholsem természetes - országhatárt. „Azt fontolgatjuk, hogy átszervezzük védelmünket független, semleges és el nem kötelezett külpolitikánk keretében” - jelentette ki a külügyi szóvivő. A külpolitika módosításának keretei között és nyilvánvaló gazdasági szükségszerűségből- Mongóliának nincs tengeri kijárója és a kínai kikötők nélkülözhetetlenek a mongol ásványkincsek és mezőgazdasági termékek exportjához - az ulan-batori vezetők, anélkül, hogy megfeledkeznének a Pe- kinggel szembeni évszázados bizalmatlanságról, egy esztendeje fokozzák kapcsolataikat Kínával. A két szomszédos ország katonai kapcsolatainak normalizálódását jól mutatta a mongol védelmi miniszter áprilisi pekingi látogatása. Kína, amelynek kapcsolatai a Szovjetúnióval az utóbbi két évben érezhetően javultak, a maga részéről szintén közeledni óhajt Mongóliához, amely- lyel máris több megállapodsát írt alá a határforgalomról. A valóban független és egy nap talán virágzó Mongólia csábítást jelenthet a Belső-Mongólia kínai tartományban 20 millió kínai közt élő 2,5 millió mongol számára, és hozzájárulhat nacionalizmusuk erősödéséhez. A mongol vezetők ettől is sokat várnak. Az SZKP szociáldemokrata orientációjú párttá történő átalakítására irányuló programot terjeszt elő Hihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár-államfő a csütörtöki KB-plénumon. Ezt a függetlenségét címében is hordozó Nyezaviszimaja Gazeta közölte. A program, amely nyugati típusú párttá kívánja tenni az SZKP-t, szakít a marxizmus-le- ninizmus számos, korábban irányadó elvével, s a marxizmust csak az egyik, a párt eszmei irányultságát meghatározó áramlatként jelöli. Gorbacsov programjában a vegyes gazdaság mellett tör lándzsát, s a korábbi merev osztályszemlélettől Naprendszeren kívüli bolygó? Brit kutatóknak - feltételezésük szerint - olyan bolygót sikerült felfedezniük, amely egy Földünktől mintegy 30 ezer fényév távolságban lévő csillag körül kering. A manchesteri Egyetem munkatársai a Nature című folyóirat legfrissebb számában arról számolnak be, hogy most sikerült először kimutatni naprendszeren kívüli bolygó létezését. A tudósok a már 1985-ben felfedezett - 1829-10 jelű - pul- zárt vizsgálva figyeltek fel a távoli planétára utaló jelekre. A neutroncsillagoknak vagy pul- zároknak mindössze néhány ki- lóméter az átmérőjük, ugyanakkor gyűszűnyi anyaguk egymillió tonnát is nyomhat. Óriási csillagrobbanás maradványairól van szó, amelyek nagyon gyors forgómozgást végeznek és rádiójeleket sugároznak. Hat hónaponként észrevehetően megváltoznak a rádiójelek. A kutatók véleménye szerint bár szó lehet szokatlan forgási kiegyensúlyozatlanságról is, valószínűbb, hogy napfogyatkozásra utalnak a jelek: láthatatlan bolygó árnyékolja le a neutroncsillagot. A kisérő égitest saját napjától olyan távolságban van, mint a Vénusz a mi Napunktól, súlya viszont Földünkének hatszorosa. Mindenesetre, folynak a viták. eltérően a magángazdaságban hasznos tevékenységet végzők iránti türelemre szólít fel. Újdonság az is, hogy a pártnak ezentúl tagjai lehetnek hívők is. A programtervezetben számos olyan kitétel található, amely már hangot kapott Gorbacsov legutóbbi beszédeiben, így szó van benne a köztársaságok szuverenitásáról, az árliberalizálásról vagy a rubel konvertibilissé tételéről. A lap szerint Gorbacsov, aki elvetette a programjával ellentétes tervezeteket, az okmányt a párt hivatalos programtervezeteként kívánja előterjeszteni. Megfigyelők szerint a program a plénumon a KB konzervatív (Folytatás az 1. oldalról) A leginkább veszélyeztető szennyezések megfékezésére a minisztérium 930 millió forintot kér a költségvetésből. Ez a pénz csak arra lenne elegendő, hogy megállítsák a kerozin terjedését egyes repülőterek közelében, illetve a veszélyes hulladékokat elszállítsák, átrakják megfelelő ideiglenes tárolókba. a tököli objektum közelében kimutatott kerozinszennyezés körülbelül egy méter vastagságban ül a talajvizén. Sürgős intézkedés nélkül hamarosan elérheti a Budapest vízellátásban fontos halásztelki ivóvízbázist, de veszélyezteti a tököli vízmműterületet, valamint a tar- talékivóvíz-bázist is. Van ahol a kerozin már csaknem egy kilométerre van a vízbázistól, s a kerozin évi mozgása több száz méter. Az intézkedések tehát rendkívül sürgősek, hiszen a- főváros kétmillió lakosának ivóvízéről van szó. A miniszterelnök és a miniszterek is meggyőződhettek arról, hogy a figyelőkútból felhúzott viz fele büdös, olajszagú kerozin volt. Kupa Mihály pénzügy- miniszter az MTI érdeklődésére válaszolva elmondta, akármilyen nagy % probléma, az idén tagjainak nyilvánvaló ellenállásába ütközik majd, akik a plé- numot a reformerekkel való leszámolásra akarják felhasználni, s el kívánják távolítani Gorbacsovot a párt éléről. A szovjet vezetőt azzai vádolják, hogy - úgymond - kiszolgáltatta az országot és a pártot a tőkés rendszernek és a Nyugatnak. Mindazonáltal Gorbacsov programja valószínűsíti, hogy az elnök meg kíván maradni a párt élén, noha nem kizárt, hogy a csütörtöki plénumon a reformerek és konzervatívok ellentéte pártszakadáshoz vezethet. Voltaképpen nem lehet kiszámítani a fejleményeket. nincs pénz erre a feladatra a költségvetésből. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter erre reagálva kifejtette, csodálkozott volna azon, ha egy pénzügyminiszter másként válaszol erre a kérdésre. Ha viszont a kormány a Tökölön tapasztaltak alapján mégis másként dönt, javasolja a Parlamentnek a pénz megadását a legsürgősebb teendőkre. A tévének a helyszínen adott interjújában Kupa Mihály úgy nyilatkozott: a volt szovjet létesítmények eladásából előteremthetnek pénzt a legfontosabb intézkedésekre. Megemlítette, hogy jelentkeztek külföldi cégek a munkák elvégzésére. Antall József miniszterelnök kifejtette: a magyar és a szovjet kormánynak is el kell tudni számolnia országa közvéleménye előtt. Mindkét félnek fontos tehát, hogy korrekt felmérések, számok alapján tárgyaljanak. Nem szovjetellenes hangulatkeltés, hogy a magyar fél ragaszkodik álláspontjához. Új fejezet következik a két ország kapcsolatában, de ehhez le kell zárni egy korszakot, ezért is szükséges a tárgyalás. Három és fél vagy hatvanmil A kormány látogatása a tököli repülőtéren Az Alpok-Adriától a Hexagonaléig (Folytatás az 1. oldalról) Az új regionális szervezet alapját egy évvel később, már alaposan megváltozott körülmények között, Budapesten fektették le. 1989. november 11-12-én Ausztria, Jugoszlávia, Olaszország és Magyarország külügyminiszterei és miniszterelnök-helyettesei megállapodtak a négyoldalú együttműködés alapvelveiben. Kinyilvánították kormányaik készségét országaik jószomszédi kapcsolatainak erősítésére és sokoldalú együttműködésének fejlesztésére, hogy új módon járuljanak hozzá az európai légkör további javításához. A nemzeti kisebbségek hídszerepére támaszkodva, a négy ország kulturális és történelmi hagyományait szem előtt tartva ösztönzik az együttműködést a társadalmi-gazdasági élet különböző területein. 1990-től évente magas szintű politikai találkozókat tartanak, amelyeket az egyes témákhoz kapcsolódó munka- csoportok készítenek elő. A következő állomást az 1990. május 20-án Bécsben kezdett és Pozsonyban zárult külügyminiszteri találkozó jelentette. Ekkor csatlakozott a közösséghez Csehszlovákia. Az „ötök” megbeszélésén az együttműködés kiterjesztése állt előtérben olyan témákban, mint a nemzeti kisebbségek védelme, az atomerőművek biztonságos működtetése, a tudományos-műszaki fejlődés. Az 1989. november óta megalakított öt munkacsoporton kívül - közlekedési (Olaszország), környezetvédelmi (Ausztria), kis- és középvállaal- kozásokkal foglalkozó (Magyarország), kulturális (Csehszlovákia), információs-távközlési (Ausztria) - műszaki-tudományos (Olaszország), valamint az atomerőművek ügyében illetékes energiaügyi (Csehszlovákia) bizottság felállítását határozták el. 1990. május 27-én szintén Bécs adott otthont az öt ország miniszterlenök-helyettesi értekezletének, amelyen értékelték a közös munkacsoportok tevékenységét és javaslatait. Elfogadták a környezetvédelmi együttműködés terveiről szóló közös nyilatkozatot, amely a regionális együttműködés első gyakorlati eredménye. Az ötök első közös külpolitikai fellépésére 1990. június 6-án került sor, amikor a koppenhágai emberi jogi tanácskozáson húszpontos tervezetet nyújtottak be a kisebbségek védelméről. A javaslat egyenlő súllyal érvel a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak biztosítása mellett. Az előterjesztők szorgalmazták, hogy e tárgyban 1991-ben rendezzenek szakértői konferenciát a dán fővárosban. 1990. jólius 31-én és augusztus 1-én első csúcstalálkozójukat tartották a velencei Szent György szigeten a Duna-Adria csoportosulás országainak miniszterelnökei és külügyminiszterei. Itt és ekkor honosodott meg a görög-latin eredetű pen- tagonalis („ötszögletű”) olasz megfelelője, a Pentagonale használata. Ez olyan laza felépítésű nemzetközi regionális együttműködési szervezetet takar, amely nem helyettesíti, de része az általános európai közeledésnek és integrációnak. A Pentagonalét néhány bizottságra korlátozódó intézményi keret alkotja, évente két miniszteri üléssel, amelyeken összegzik a bizottsági munka eredményeit. A két ülés. közül az egyik kormányfői szintű. (1991. júliusában a Dubrov- nikba tervezett kormányfői ülésen Jugoszlávia venné át a soros elnökséget Olaszországtól.) A kezdeményezés politikai célját Gianni De Michelis olasz külügyminiszter Kelet-Kö- zép-Európa fiatal demokráciáinak támogatásában, Nyugat-Európához való felzárkózásuk elősegítésében jelölte meg. A tagság feltételévé tették, hogy a csatlakozó országban szabadon választott parlament gyakorolja a törvényhozó hatalmat, biztosítsák az emberi jogokat, és ismerjék el a nemzeti kisebbségek jogait is. A velencei csúcsértekezlet két fontos dokumentumot is elfogadott. Az első az ötök együttműködésének alapelveit tartalmazza: kimondja, hogy a tömörülés földrajzilag zárt, de a más országokkal folytatandó együttműködést tekintve, rugalmas szervezet. A második dokumentum a helsinki folyamat országaihoz intézett - a nemzeti kisebbségekről szóló - üzenet volt, amelyet a kormányfők írtak alá. Jelképes értékű, hogy éppen a Helsinki Záróokmány aláírásának 15. évfordulóján. Lengyelország már számos jelét adta annak, hogy csatlakozni kíván a Pentagonaléhoz, de ekkor még az az olasz koncepció győzött, amely szerint a Duna-Alpok-Adria térségén kívül eső országok csak egy-egy meghatározott, őket is szorosan érintő programba kapcsolódjanak bele. Á Duna-Adria együttműködés kezdeti szakaszának végét jelentette, megnyitva az utat a gyakorlati programokra építő kooperáció előtt. 1990. november 30-án Rómában a Pentagonale résztvevői külügyminiszteri értekezletre ültek össze. Az addig kizárólag kormányközi regionális együttműködés most először bővült ki parlamenti szinttel: mind az öt tagországból parlamenti képviselők is érkeztek. De Michelis olasz külügyminiszter a tanácskozásról beszámolva közölte, hogy a Pentagonale a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetekhez fordul legsürgősebb programjainak finanszírozásáért. Az egyik első ilyen terv, amelyhez támogatást kérnek, a Trieszt-Zágráb-Bu- dapest autópálya megépítése. A Pentagonale-csoport országai 1990. december 18-án- Erdős André magyar nagykövet tolmácsolásában - először foglaltak közösen állást az ENSZ-közgyűlésén, mégpedig a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében. 1991. május 18-án Európa több mint 114 millió lakosa nevében gyűltek össze Bolognában a Pengtagonale külügyminiszterei és parlamenti képviselői. Megfigyelőként Lengyelország képviselője is jelen volt, miután Lech Walesa lengyel államfő 1991. február 6-án Rómában, majd 15-én Budapesten hivatalosan is bejelentette országa csatlakozási szándékát, s ezzel most már Róma is egyetért. Az 1991. július végén esedékes dubrovniki csúcstalálkozón Varsó is csatlakozik, s igy a Pentagonale Hexagona- lévá bővül. A leendő együttműködés 1,175 millió négyzetki- lómnéternyi térséget fog át, s több mint 152 millió európait tömörít majd. A bolognai tanácskozáson központi téma volt a jugoszláv belpolitikai válság, továbbá a kibontakozó közös programok megvitatása. A tanácskozáson elfogadták a magyar parlamenti képviselők javaslatát, hogy a törvényhozók fóruma váljék rendszeressé a Hexagonale gyakorlatában. A bolognai záróokmány szerint a Dubrovnikban csatlakozó Lengyelországon kívül Bulgária, Románia és a Szovjetunió is érdeklődik bizonyos tervek iránt, s bár csatlakozásuk egyelőre nem időszerű, de egyes integrációs programokba bekapcsolódhatnak. Arról is döntöttek Bolognában, hogy Svédországot - megfigyelőként - meghívják Dub- rovnikba a balti országok együttműködése képviseletében, Albánia pedig, mint a balkáni együttműködés soros elnöke vesz majd részt a tanácskozáson.
