Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-20 / 169. szám
10 PUJSAG 1991. július 20. Bárány Péter Tamás: A világon először Bonyhádon Csendes Béla verseskönyve A gimnáziumban nyolc éven át osztálytársak voltunk, s Csendes Bélát kedélyesen Ta- citusnak hívtuk, ami nemcsak nevére utalt, hanem arra is, hogy kitűnő latinos volt. Másban is jeleskedett, s jövőjét illetően mindenki tudományos pályára gondolt, egyetemi tanárságra. De Csendes Béla sorsa másként volt megírva a csillagokban. Évtizedekkel az érettségi után találkoztunk ismét. Ekkor tudtam meg, hogy hét évet töltött Rákosi börtöneiben, a hírhedt Recsk poklát is végig kellett szenvednie. Kemény sors, irgalmatlan próbatétel. Amikor oly sok idő múltán ismét együtt voltunk, szenvedéseiről is beszélt, férfias szeméremmel, mint aki kínzói helyett szégyenkezik. Hajnalig beszélgettünk, közben átadott egy kéziratköte- get, s kért, hogy az, aki ezeket a verseket írta, ihletett költő. Gimnáziumi éveink alatt nem tudtam költői hajlamáról, inkább a filozófia vonzotta, az antikvitás. De alig végezte el az egyetemet, pályáját megszakította a politikai önkény, bebörtönözték, s most már soha nem tudjuk meg, mi lehetett volna belőle nyugodt időkben. De itt vannak a versek, néhány még a 40-es évek elején keletkezett, nagyobbik része szabadulása után. Jobbára időmértékes versek, aszklepiadészi, alkaioszi strófák, szaphikumok, hexameterek. Már akkor, beszélgetésünk alkalmával, elmondta, szeretné verseit kiadni, de nem sok biztatót mondhattam; a vers ma nem kelendő, a kiadók sikeresebb műfajokban gondolkoznak. A könyv mégis megjelent, főleg külföldön élő, egykori recski rabtársainak és a stockholmi Magyar Háznak a segítségével. A kötet szép bevezetőjét volt recski fogoly írta, Sztá- ray Zoltán. • Könyvét barátainak, a 6018-asoknak ajánlja, s azt egy lábjegyzetből tudjuk meg, hogy ez titkosított, duplanullás ügyiratszámot jelent „a Bárány és társai megjelölésére”. A versek mögött Recsk komorlik, az ávó-börtönök vigasztalan árnya, verseninek gyűjteménye még sem börtönlíra, mert Csendes Béla költészetében szublimálódik a valóság. Tudja, hogy a „fene Fátumot” - Berzsenyi nevezte így — nem kerülheti ki, de a kis egységekben felismeri a végső kozmikus rendet: így élek egyedül, kordonaim között, dús szőlőhegyemen itt feledett őrszem, s védem, én legalább, veszni hagyott kunyhók múló romjaiban jövőnk. Aszklepiadészi strófa, Berzsenyihez méltó, akinek verssel is hódol, de más is rokonítja vele: a hang nemes pátosza, komor szépsége, ünnepélyessége. Ide kívánkozik, hogy Csendes Béla verseiben a klasszikus forma nem külsőség, nem is költői erőpróba, bár az is lehetne, hanem az.egységesnek felismert világhoz méltó eszköz. „A kis káosz nagy geometria!” - írja Csorba Győző, de Csendes Béla mindig a nagy geometriát látja, ennek titkát keresi, s az „igazulj meg” parancsában talál rá. „Nem szültem epopeiát, bölcseletem megíratlan”- írja Recskről, szelíden című versében, de a pusztulásra ítélt ifjúkori álmok a Bárány Péter Tamás létértelmezésében a remény csillaga felé mutatnak, mert „az Úr szőlőjében az este jövők is egész bért kapnak”. Csendes Béla is egész bért érdemel, mert embertelen körülmények között kellett megőriznie a szellem nemességét, ennek tanúságai ezek a kései versek. Csányi László Mire készül Máté Gyula? Biztosak lehettünk abban, hogy az elektromos másoló gépek egy bizonyos technikai szint után a művészi képalkotás eszközeivé válnak. Ezt igazolja a Bonyhádon élő Máté Gyula alkotói tevékenysége. Azzal a kérdéssel kerestük meg őt: — Mire készül? — Még 1990-ben született az ötletem. Az elektrografikával foglalkozó művészeket megkerestem, hogy majd egy adott napon, megadott fax-számra küldjenek be grafikát. Ezeket folyamatosan nagyítjuk „A 3” méretre és kiállításra alkamassá tesszük, kasírozzuk. A lényeg, hogy még aznap a közönségnek be is mutatjuk. — Lehet, hogy a világon ez lesz az első ilyen kiállítás? — Már a szervezés során kiderült, hogy D. Hockney New Yorkban rendezett már több éve egy kiállítást úgy, hogy Los Angelesből küldött egyvégté- ben 50 méternyi fax képanyagot, a kiállításijeremben elhelyezett gépre. Én minden meghívottnak adom fel külön-külön a leckét: csinálnia kell olyan technikájú képet, amely nemcsak művészi, hanem minőség- romlás nélkül kibír egy fax-továbbítást, majd egy nagyítást. — Az a hír járja, hogy mindennek Tolna megye, pontoCsanády János: Zsoltár újra! Gyöngyös hullámokat dobva magasra elsimult az emlékezés tava - szélesen, mint a szél, ölelte be a partokat, közöttük elheverve, elheverve és elmerengve; a szél bolyhos felhők koca után nem nyúlt, nem tarajlott a víz, mint a Balaton, széles volt és higanynyugodt az emlékek Bermuda tengere de még titokzatosan fenyegetett, mint a lélek-vízzel kitöltött mély éj sötét szakadéka, mint a Mariana-árok a Csendes-óceán fenekén, 11 kilométer mélyen,- s közben csak néztem ki a partra az édeni fényben néztem a zöld rengeteget, a messzi Balaton csobbant, csobbant halkan, fecskeként fecsegett apró hulláma a strand kőszegélyén, egy pillanat s a múlt szenvedés belesimult pihenő lélek-vizekbe elfeketült, elhallgatott elmúlt, hogy majd feltámassza egy jövő-nyári orkán s zengjen újra a szigligeti zsoltár. sabban Bonyhád ad otthont. Mikor lesz ez a kiállítás? — A kiállítást a Völgységi Takarékszövetkezet segítségével, a bonyhádi Művelődési Központban, az Árnyékkötők elektrographik art szerkesztőivel együtt rendezem 1991. szeptember 23-án. — Mi lesz a beküldött képek sorsa? — A fax-képek az Árnyékkötők archívumába kerülnek, a felnagyított képek a bonyhádi Művelődési Központ tulajdonában lesznek, amelyekkel szabadon gazdálkodnak, másodbemutatókat rendezhetnek. — Ez a munka rengeteg szervezési feladattal jár. Ma- rad-e idő alkotásra? — Úgy érzem, hogy sikerül sokat dolgoznom. Három hét alatt 150 darab képet alkottam, ami albumba, kiállításra kész. Voltam a szombathelyi Magyar Műhely találkozón, ahol az előbbiekben említett fax-kiállítást kezdtem szervezni. Több képem jelent meg a Magyar Műhely, az Árnyékkötők kiadványaiban. Értesítettek, hogy a miskolci XVI. országos grafikai biennálén két képem szerepel majd. A győri I. nemzetközi grafikai biennálén szintén kettőt állítanak majd ki. Decsi Kiss János Benke László: ■ ■ — A veszendő por j Ha majd szél süvít át a huzatos termeken s az éj sötét ráncai közt a hiány véresre marja sóvárgó lelketek ne beszélgessetek még csak ne is suttogjatok ne akarjátok kilesni életem titkait Mélyebbek azok a tengereknél magasabbak a csillagoknál és veszendőbbek az úton jajgató pornál Ujjatok puha bögyével ha megérintenétek ajkam érintsétek meg a ti ajkatokat is s szeressétek az életet Ha befognátok fületeket hogy ne halljátok meg a sírást és nevetést ne feledjétek el ígéret maradtunk mindannyian veszendő por égrekiáltó kudarc Mozart-év Ausztriában Az egykori csodagyerek, a zeneszerző-zseni halálának bi- centenáriumára emlékezik Bécs, Salzburg, Ausztria, Világszerte fényes koncertsorozatokat terveztek Wolfgang Amadeus Mozart halálának 200. évfordulójára. Az osztrákok remekül értenek az ünnepségek, programok - és a propaganda - szervezéséhez. A Mozart-év erre kitűnő lehetőséget kínál, óriási vonzóerőt jelentenek a Mozart nevével fémjelzett események, s az idegen- forgalmat is növelik. Bár Mozartot Bécs nem tudja kisajátítani, a zene metropolisa joggal tart igényt a legjelentősebb műsorok méltó megrendezésére. A csodagyerek éveken át utazott az apja, az anyja, a nővére kíséretében, hogy eleget tegyen a meghívásoknak; páratlan tehetségének híre gyorsabban járt a postakocsinál, kastélyok, paloták főurai, nemesi házak gazdái, zenei társaságok versengtek érte. A császári udvarban is adott koncertet a Mozart család, a kisfiú virtuóz zongora- játéka, 5 éves korában szerzett első menüettje elragadtatta Mária Teréziát. A zene óriása élete leghosz- szabb szakaszát, 10 esztendőt, Bécsben töltött. A Figaró-ház az egyetlen meglévő lakás abból a 18-ból, melyben Mozart Bécsben lakott. A Domgasse 5 - itt komponálta a Figaró házasságát - ma emlékház. A két operaház, a Staatsoper és a Volksoper, a hangverseny- termek műsorukra tűzték a nagy zeneszerző legjelentősebb alkotásait. Sir Georg Solti, Zubin Mehta, Jehudi Menuhin, Claudio Abado világhírű karmesterek állnak a Bécsi Film- harmónikusok és más neves zenekarok élére. A világ legkitűnőbb szólistái, köztük Anne-Sophie Mutter, Gideon Kremer tolmácsolják Mozart muzsikáját. A zenerajongók számára meglepetésekkel is szolgálnak, alig ismert operák (mint például Thamos, Egyiptom királya) bemutatásával. Nagy várakozás előzi meg Lucio Sillarnak, a 16 éves Mozart szerzeményének a színrevite- lét. A bécsi palotákban, a Városháza boltíves udvarában rendezett koncertek egy-egy témához kapcsolódnak: „Mozart és a ők”, „Mozart contra Salieri”, „A Mozart-ház barátai és ellenségei”. Az Augarten-i porcelán manufaktúra palotájában - hol egykor Mozart, Beethoven, Schubert lépett fel - kamarakoncerteket rendeznek, és porcelánfestő bemutatókat tartanak. Parádés szereposztásban játsszák operáit: a Varázsfuvolát, a Don Jüant, a Szöktetés a szerájból, a Figaró házasságát, a Cosi fan tutte-t, a Titust, az Idomeneót. A Schönbrunni kastély színházában, nyáron hetente kétszer mutatják be a Varázsfuvolát. A Józsefvárosi színházban Peter Schaffer híres Amadeusát viszik színre. Maurice Bejárt, koreográfust is megihlette Mozart zenéje, új alkotásának, a „Mozart á Vi- enne”-nek az ősbemutatóját Bécsben tartják. Bemutatja kincseit Ausztria leggazdagabb levéltára is, Mozart korabeli hangszerek, eredeti kották, zeneművek tekinthetők meg. A népi vallásosság emlékei Bátán Érdekes és különleges anyagot láthat a Szentvér templomban a Bétára látogató. A népi vallásosság tárgyi emlékeit. Azokat a nyomtatott vagy kisplasztikái emlékeket, amelyek fiókok mélyéről, padlások és kamrák homályából, ritka esetben szobák faláról kerültek a kiállításra. Ezek a tárgyak Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, a családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet szakrális hagyományvilágának tárgyi emlékei. A bátai anyag különös figyelmet érdemel a Sárköz pazar gazdagságú hagyományvilágában, hiszen a sárközi falvak közül egyedül Báta maradt a történelem során túlsúlyban katolikus. Minek köszönhette ezt? Annak a mélyen az évszázadok homályában gyökerező vallásos hagyománynak, amelyik létezett. Meghatározta ezt Szent Mihály arkangyal különleges tisztelete, s az a tény, hogy Jézus vérét felkeresni az egész országból idejöttek a zarándokok. Ez olyan hatással volt az ittlakók lelki és vallásos életére, hogy amikor a környék már protestánssá vált, Báta zömében még mindig katolikus maradt. A népi vallásosság újabb ihlető tényezőt kapott a barokkal, s az egyházi intézményrendszer török utáni újjá- épülésével. Ez a centrum, a plébániatemplom lesz az, amely a legnagyobb hatást teszi az emberekre. Itt találkoznak Istennel és egymással is, barokk oltárképein kedvenc szentjeiket szemlélhetik; Szent Mihályt, Szűz Máriát, Szent Józsefet és Szent Annát, s itt nyílik lehetőség arra, hogy ki-ki megmutassa a maga buzgósá- gát Istennek, a szentmisék és litániák előtti közös imádságban, éneklésben. Ilyen szakrális háttérben érthetjük meg a kiállítás anyagát. Á látogató, ha végignézi a kiállítást, sokféle és igen színes anyaggal találkozhat. A kor hangulatát, amelyben ezek a tárgyak születtek, igyekeztünk megidézni a barokkos oltárenteriőrrel. Körben pedig azok a tárgyak találhatók, amelyeket a múlt embere nap mint nap forgatott: verses Szentírások, különleges szépségű imakönyvek, énekfüzetek, ponyvanyomtatványok, kéziratos énekeskönyvek, s kis szentképek. A kiállítás anyagának másik részét az esztétikum, a díszítőigény, a szép iránti érzék határozza meg a tiszteleten kívül, így helyeztünk el a kiállításon templomi zászlókat, falra akasztható miniatűr, sodrott gyönggyel díszített szentképeket, kis szobrocskákat, fali szentképeket. Legyen ez a kiállítás az emlékezet és tisztelet jele azok iránt, akik a maguk buzgóságát kimutatva létrehozták ezeket a tárgyi emlékeket. Ä kiállítás Bátán, a Szentvér templomban tekinthető meg szeptember 1-jéig a nyár folyamán. Sümegi József
