Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-17 / 166. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. július 17. Hetek - politikai nyilatkozat Szolgálat­megtagadók nemzetközi tanácskozása A katonai szolgálatot lelkiisme­reti okokból megtagadók nemzet­közi tanácsozást tartanak Buda­pesten szerdától vasárnapig - tá­jékoztatta kedden az MTI-t Farkas István, az Álba Kör ügyvivője. Az Al­ba Kör - a magyar szolgálatmegta­gadók szövetsége - a tavalyi, Ausztriában rendezett kongresz- szuson vállalta el az idei tanácsko­zás házigazdájának szerepét, a programok szervezését pedig a holland és a német szervezet vé­gezte el. A tanácskozáson munka- csoportok alakulnak, amelyek - többek között - foglalkoznak az ENSZ szerepével az Öböl-háború­ban és az alternatív szolgálat fejlő­désével Kelet-Európábán. A kong­resszusra közel hetven aktivista ér­kezik külföldről; többségük Euró­pából. A szervezők békés demonstrá­ciót tartanak majd a lelkiismereti okokból történő katonai szolgálat­megtagadás népszerűsítésére jú­lius 19-én a Vörösmarty téren, majd átvonulnak a szovjet nagykö­vetség elé tiltakozásul, hogy a Szovjetunióban még nem biztosít­ják az ENSZ által alapvető emberi jognak elismert lelkiismereti szol­gálatmegtagadás lehetőségét. Pécs önkormány­zatának nyilatkozata a horvátországi helyzetről A Gorbacsov határozott politikai támogatását tartalmazó közös po­litikai nyilatkozat keddi kihirdeté­sével félidejéhez érkezett a hét ve­zető tőkés ország londoni csúcs- értekezlete. A Douglas Hurd brit külügymi­niszter által ismertetett okmány szerint a Hetek ez eddigiekhez ha­sonlóan „erőteljesen” támogatják a Gorbacsov nevével fémjelzett szovjet reformfolyamatot. A politi­kai szándék gazdasági tartalmára szerdán derül fény, amikor a szov­jet elnök személyesen is találkozik a hetekkel. A nyugat ugyanakkor fi­gyelmeztette a Szovjetuniót, hogy „az új gondolkodást” ki kell terjesz­teni Ázsiára is (ez utalás a Japán követelte szigetekre), és új szövet­ségi szerződést kell kidolgoznia, Birodalmi álmok címmel közölt kommentárt a legnagyobb példány- számú román napilap, az Adevarul a Jugoszlávia válsága kapcsán Ma­gyarországnak tulajdonított törekvé­sekről.- Antall József miniszterelnök pél­dául nem habozott kijelenteni: orszá­ga kész részt venni minden olyan ke- rekasztal-értekezleten, amelyen Ju­goszlávia megcsonkítását vitatják meg, s mindehhez hozzátette: a vaj­dasági autonóm tartományt, amely Szerbia része, s ahol mintegy 400 ezer magyar etnikumú lakoséi, az el­ső világháború utáni békeszerződé­sek nem Szerbiához, hanem Ju­goszláviához csatolták - állítja a bu­karesti kormánykörök felé hajló, ma­gát függetlennek nevező lap a ju­goszláv Borba című lapra hivatko­zva. Az Adevarul azt a számítást véli felfedezni a magyar megnyilatkozá­sok mögött, hogy „ha széthullik Ju­goszlávia, Magyarország jogsze­rűen megkapná az ország területé­nek egy részét, nevezetesen a Vaj­daságot. A cikk szerint a „veszedelmes bi­rodalmi álmokat” már csakegy lépés amely figyelembe veszi a balti né­pek jogos törekvéseit. A Hetek üdvözölték a kelet-euró­pai országok gazdasági és politikai reformjainak fejlődését és elköte­lezték magukat a további támoga­tás mellett. (Brit részről ennek a szakasznak valószínűleg nagyobb hangsúlyt szerettek volna adni. David Howell, az alsóház külügyi bizottságának konzervatív elnöke megjegyezte: - Segítjük a segíthetetlen Szovjet­uniót, s ez elvonja figyelmünket Ke- let-Európáról.) A Hetek kijelentették, hogy a ju­goszláv népeknek joguk van saját jövőjükről dönteni, követelték az erőszakcselekmények befejezését és támogatták az EK közvetítési kí­sérletét. választja el másfajta területi követe­lésektől. A CNN amerikai televíziós állomás kommentátorának vélemé­nyét osztva az Adevarul szerint a ju­goszláviai tagköztársaságok elsza­kadási törekvései „arra bátorítják majd a romániai magyar kisebbsé­get, hogy Magyarország felé tekint­sen”. Az Adevaruléhoz hasonló gon­dolatokat tartalmaz a román elnöki hivatalhoz közelálló Dimineata című napilap „Politikai rodeó” cimű cikke is. A volt szocialista tábort „vörös mé­nesnek" nevezi, s vannak olyan zso­kék, akik a most szanaszét rohangá­ló hátaslovakat egyenként akarják összefogdosni. Ilyen zsokénak te­kinti az írás Magyarország mellett Ausztriát és Olaszországot is, s mindhárom - más-más módszerek­kel - „megpróbálja rádobni nyergét a ménekre", Horvátországra és Szlo­véniára. A „fehér zsoké” (nyilván az Egyesült Államok) a háttérből irányít, tesztnek tekintve a csikók befogá­sát, míg a „vörös zsoké” (a Szovjet­unió) dühös ostorpattingatással megálljt parancsolt, s megszületett a brioni egyezmény. Egyelőre - teszi hozzá végezetül a Dimineata. A Közel-Kelettel foglalkozó rész­ben a politikai nyilatkozat az Irak el­leni szankciók fenntartását java­solta, valamint a békefolyamat ér­dekében szorgalmazta, hogy az arab országok szüntessék be Iz­rael bojkottját, Izrael pedig ne épít­sen több saját települést a meg­szállt arab területeken. A Hetek kijelentették, hogy meg akarják erősíteni és igazi nemzet­közi konfliktusmegelőző központtá akarják tenni az ENSZ-t. A politikai nyilatkozat szerint a faji megkülönböztetés felszámolá­sára tett intézkedések nyomán Dél-Afrika most már megérdemli a támogatást gazdasága újjáélesz­téséhez és a fekete többséget sújtó egyenlőtlenségek csökkentésé­hez. Izraeli támadás Libanon­ban Síita mohamedán falut tá­madtak kedden izraeli harci gépek Libanonban, alig 24 órá­val azután, hogy ugyanezt a te­lepülést a zsidó állammal szö­vetséges dél-libanoni milicia tüzérséggel lőtte. Az volt az első izraeli táma­dás libanoni célpont ellen az­óta, hogy a libanoni központi hadsereg a hónap elején bevo­nult a déli országrészbe a teljes területi szuverenitás helyreállí­tását célzó bejrúti kormányp­rogram keretében. Román lapok Jugoszláviáról - és Magyarországról Pécs önkormányzata nyilatko­zatban adott hangot horvátországi testvérvárosa, Eszék iránti aggo­dalmának. Baranya megye szék­helyének képviselő-testülete nö­vekvő aggodalommal figyeli a ha­tár túloldalán, a szlavóniai térség­ben, valamint a horvátországi test­vérvárosban és környékén zajló eseményeket - olvasható a nyilat­kozatban. A pécsi közgyűlés álláspontja szerint az erőszak elharapódzása az egész térség biztonságát veszé­lyezteti, és súlyosan sérti azokat a nemzetközileg elismert jogokat, amelyek alapfeltételei a polgári de­mokrácia bevezetésének, az egy­ségesülő Európához való csatla­kozásnak. A nyilatkozat kéri a szembenálló feleket, hogy politikai tárgyalásokon rendezzék nézetel­téréseiket, s tartsák tiszteletben a polgári szabadságjogokat és a nemzetek önrendelkezési jogát. A pécsi önkormányzat nyilatkozata arra hívja fel a város polgárait, hogy erejükhöz és lehetőségeikhez mérten nyújtsanak segítséget az erőszak áldozatainak. Osztozkodás Hosszú ideje az újságok első oldalán szerepel a szakszervezeti vagyon fel­osztása körüli vita. Ki-ki pártállása sze­rint teszi le a maga voksát ezen vagy azon az oldalon, mert kár volna tagadni, a háttérben keményen dolgoznak a po­litikai érdekek. De látott-e a figyelmes újságolvasó mostanában akár egyetlen röpke fél mondatot arról, hogy mondjuk a sok- gyermekes családok további segélye­zésén dolgoznak a szakszervezetek? irt-e valamelyik lapunk arról, hogyan le­hetne olcsóbbá tenni a fél házzal műkö­dő szakszervezeti üdülőket, ahová csak személyi jövedelemadó terhe mel­lett mehet a család? Szerepelt-e akár csak az apróbetűs hírek között is, hogy a kisnyugdíjasoknak rendkívüli segélyt vitt a postás egykori munkahelyük szakszervezeti bizottságától, hogy a mai méregdrága gyümölcsárak mellett fél kiló málnára is fussa...? Sajnos, nincsenek ilyen hírek. Pedig ez az igazi szakszervezeti téma, s ez érinti-érdekli az embereket. Az illetéke­seket most mégis más gondok kötik le. Osztozkodnak és tiltakoznak. S ha jól sejtjük, nem egy hétig, nem is kettőig tart majd ez az állapot. Nem kellene megvédeni az érdekvé­delem ügyét? • SOMFAI PÉTER Ferenczy-Europress Pluszköltségek Tolnán Mit ígér az Animentál Kft.? (Folytatás az 1. oldalról.) hogy irreálisan magas árakkal szá­molt a kivitelező), a jelzálogot elad­hassa, és „pénzénél maradhas­son”. Hasonló problémák mutatkoz­nak a munkásotthon mögött ké­szülő 17 lakásos épület külső köz­műveinél. Az eredeti, 1989-es kal­kulációt jelentős mértékben meg­haladják a mai árak. Kényszerhely­zetbe került a testület, a házat és „tartozékait” be kell fejezni, át kell adni. Ezért kemény vita után elfo­gadták, hogy a pluszként adódó közel 5,5 millió forintot a költségve­tés belső átcsoportosításával elő­teremtsék. Bár, mint mondták, a jö­vőben oda kell figyelni, hogy az ilyen többletkiadásokat ne a városi kassza fedezze. Tolna gyermek- és közétkezte­tésének megoldására három pá­lyázat érkezett a testülethez. Leg­megfelelőbbnek az Alimentál Kft. ajánlata bizonyult. Alacsonyabb árakat és magasabb színvonalú szolgáltatásokat ígértek, mint ve- télytársaik. Pillanatnyilag közel ezer ember ellátása a cél. A kft. közétkeztetési láncot kíván kiépíte­ni a városban, s azt is tervezi, hogy az idős, nehezen mozgó emberek­nek lakásra viszi az ebédet. - Wy ­Andrásfalvy Bertalan bukaresti interjúja Magyarországon a szélsőséges pártoknak nincs tömegbázisuk, a par­lamentben sincs egyetlen képviselő­jük sem, tehát nem is hallathatják a szavukat - e szavakkal kezdte interjú­ját a nemrégiben Bukarestbe látogató magyar művelődési miniszter, And­rásfalvy Bertalan, a legtekintélyesebb romániai ellenzéki lapban, a Romania Liberában. Ezt követően a riporter kérésére ki- térta magyarországi román kisebbség helyzetének ismertetésére, és szólt a pozitív megkülönböztetésről, amelyet az oktatásban már sikerült ugyan megvalósítani - hiszen a román anya­nyelvű gyermekek beiskoláztatására, arányosan számolva, 50 százalékkal többet költenek, minta magyar iskolák esetében -, de amely még várat magá­ra a művelődési élet területén. A ma­gyar miniszter ugyanakkor szüksé­gesnek tartotta a rorpániai magyar.is- kolahálózat kiterjesztését s mindeh­hez hozzátette: a magyar ajkú fiatalok számára természetesen biztosítani kell a Magyarországon való tanulás, továbbképzés lehetőségét is. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy Magyarország ott akarná tartani a te­hetséges erdélyi magyar fiatalokat. Ám az, hogy a romániai magyar ifjak ma­gyarországi egyetemekre iratkozza­nak be, csak félmegoldásnak tekint­hető. Arra van szükség - és András­falvy Bertalan szerint erre a jövőben adottak is lesznek a lehetőségek, hogy a romániai magyar tannyelvű oktatás visszanyerje a két világháború közötti időszakban kivívott státusát. Nemzetközi konzorcium ajánlata atomerőmű-építésre Meggyőződésem, hogy az atom­energia az energiatermelés jó és hosszú távú megoldása, hiszen a gázkészletek végesek, a szénnel működő erőművek pedig túlságo­san környezetszennyezőek mondta John H. Courcoulas, a Westinghouse Electric Corpora­tion képviseletében azon a sajtótá­jékoztatón, amelyen ismertették az újságírókkal azt az atomerőmű- épitési ajánlatot, amelyet egy nem­zetközi konzorcium nevében nyúj­tottak be a Magyar Villamosiparj Trösztnek a paksi atomerőmű bő­vítésére. E nemzetközi konzorcium amerikai tagjai - a Bechtel és Wes- tinghose - igen nagy tapasztalattal rendelkeznek az energetikai és természetesen az atomenergiai beruházások területén. A Bechtel részt vett az Amerikában működő atomerőmüvek 40 százalékának építésében, a Westighouse 88 atomerőmű építésében vett részt közvetlenül a világon és további 81 készült az általa eladott licencek alapján, többek között a teljes fran­cia atomerőmű-rendszer. A konzorcium ajánlata a legmo­dernebb színvonalat képviselő, két 1000 megavattos blokk megépíté­sére szól a paksi atomerőmű bőví­téseként. A konzorcium képviselő­je pontos számokat nem közölt az ajánlatuk anyagi vonzatáról, annyit azonban elmondott, hogy az épí­tésben 30-40 százalékos beszállí­tással számolnak magyar cégek­től, és a szükséges hitelek visszafi­zetését energiaexportból fedez­nék. A visszafizetés az erőmű ter­melésének 40 százalékát kötné le 15 éven keresztül. Miért jött Kolumbusz? 1492 a szenvedélyes viták tükrében (Folytatás az 1. oldalról.) A New York Times határozottan válaszol erre: a radikális gondolko­dásúak szeretik elfelejteni, hogy voltak emberibb érzelmű konkvisz­tádorok, akik szembeszálltak a szélsőségesekkel, a benszülötte- ket egyenrangúnak tartották és ezért leigázásukat tiltották. Más kérdés, hogy a hódítók, akik a nagy utazásban többnyire meggazda­godásuk nagy lehetőségét látták, erre általában fittyet hánytak. A li­berális Arthur Schlesinger profesz- szor a részigazságokat összevetve azt kérdezte: „Vajon nem tanultak semmit a benszülöttek - a többnyi­re indián népek - azr európaiak­tól?” A válasza természetesen egyértelmű, de igen, sokat tanul­tak, sőt az európaiak is az amerikai őslakosságtól. A vitának van jó oldala is, így az, hogy a származásukat eddig jó­részt titkolni kényszerülő indiánok öntudatra ébredtek. Dél-Dakotá­ban az indiánok igyekeznek visz- szaszerezni egykoron elvett földjü­ket, Így a dakoták szent hegyét is, amelyet az amerikai kormány 1875-ben - felismerve annak aranykincseit - bekebelezett. A bí­róság a földet vissza ugyan nem adta, de legalább megítélt az indiá­noknak 120 millió dollár kártérítést. Újabban - például hitelkérelem el­bírálásakor - kifejezetten hasznos lehet, ha valaki igazolni tudja, hogy ereiben legalább 1/64-ed részben indián vér csörgedezik. „Örülök, hogy nem kell tovább titkolnom származásomat” - vállal­ja a most 48 éves New York-i Bar­bara Anderson, egyvalaki azok kö­zül, akik csak az utolsó népszámlá­láskor merték magukat sziúnak nevezni. 1990-ben már 1,8 millió in­dián sorstársa tett hasonlóképpen, míg 30 évvel korábban mindössze csak 523600-an. Alabama állam­ban 10 év alatt az indiánok száma 118 százalékai nőtt - nem elsősor­ban a népszaporulat miatt... Tehát új szél fúj az indiánrezer­vátumokban, ha egyelőre nem is túlzottan látványosan. Az indiánok elhatározták, hogy saját kezükbe veszik sorsuk irányítását, ha régi kincseiket nem is kaphatják mara­déktalanul vissza. Az együttes fél­lépés viszont hozzásegíti őket ah­hoz, hogy népük - ahogy ők mond­ják - „a hetedik generációban” megújulhasson. S az csak véletlen, hogy mindez éppen Kolumbusz út­jának 500. évfordulójára esik. TÓTH ZSUZSA Ferenczy - Europress Pénzérmék a papai látogatás alkalmából A Magyar Nemzeti Bank 10000 Ft névértékű arany, 500 Ft névértékű ezüst és 100 Ft névértékű kupronikkel pénzérméket bocsát ki II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából. A törvényes fizetőesz­közöket - hazánk új címerével - a kibocsátást követően a postahivata­lok és a nagyobb bankok hozzák forgalomba július 15-től. Az érméket külföldön a WIMNB Magyar-Osztrák Kereskedelmi Részvénytársaság értékesíti. Egyiptom 95. piramisa? A Kairótól délnyugatra elterülő sivatag szélén fekvő Gizai fennsí­kot, az egyiptomi piramisok szín­helyét szabadtéri múzeummá átalakító egyiptológusok Kheopsz 137 méter magas piramisától ke­letre vastag homok- és hulladék­réteg alatt eddig ismeretlen pira­misra bukkantak - feltehetően a 95.-re. A piramisok kora egyidős az Óbirodalommal, amelynek kezde­tét a 3. dinasztia megalapítóitól, Nebka és Dzsószer fáraóktól szá­mítjuk (Kr. e. 2640 körül). Dzsószer építtette a legrégibb kőpiramist, a 60 méter magas szakkai lépcsős piramist és a fáraónak ebből a pi­ramisból származó szobra az első életnagyságú egyiptomi köszobor. A fáraókat az Ó- és Középbiroda­lomban temették piramisokba, az Újbirodalomban már nem emeltek több piramist. Zahi Hawass, a Gizai fennsík pi­ramisainak igazgatója elmondotta a Reuter tudósítójának, hogy a sza­badtéri múzeum kialakítása során mindent eltávolítanak, ami a mo­dern időkben került oda - telefon- és villanyvezetékeket csakúgy, mint azt az aszfaltutat, amelyet fél évszázada építettek egy a/-múlt században felfedezett több ezer éves halotti templom fölé. Feltárják az ötezer évvel ezelőtt létezett utcá­kat, megtiltják a ló- és tevetulajdo­nosoknak, hogy turistákat sétalo­vaglásra vigyenek a piramisok kö­rül és távolabb jelölnek ki parkoló­helyeket a gépkocsik számára. A szabadtéri múzeum megnyitá­sát októberre tervezik. Egyiptom feltételezett 95. piramisának csú­csára akkor bukkantak a munká­sok, amikor Kheopsz fáraó fiainak sírjait tisztították meg a rájuk rakó­dott homokrétegtől. Az egyiptológusok remélik to­vábbá, hogy az újabb piramis feltá­rása magyarázatot ad majd egy 1925 óta megfejtetlen rejtélyre. Ak­kor ugyanis G. A. Reisner amerikai régész egy még ki nem fosztott sír­ra bukkant, benne Kheopsz fáraó anyjának, Hetepheresnek bútorai­val és temetési kellékeivel - a ki­rálynő múmiája azonban azóta sem került elő. Hawass feltételezé­se szerint Hetepherest a gizai Kheopsz-piramisba temették, de amikor a piramist és Kheopsz egyéb emlékműveit kirabolták, hű­séges papok magukhoz vették a királynő temetési kellékeit és a Reisner által kiásott sírban helyez­ték el. Kheopsz idejében különben minden megtörténhetett, mert amint Hérodotosz írja róla, a fáraó olyan mérhetetlenül gonosz volt, hogy mikor pénze már elfogyott, saját lányát bordélyházba küldte, és ráparancsolt, hogy szedjen össze neki bizonyos mennyiségű ezüstöt...

Next

/
Thumbnails
Contents