Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-16 / 165. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. július 16. Visszhang T. nap Mostanában szinte naponta jelennek meg új elemzések, vélemények a II. világháború kirobbanásának körülményeiről, s ezzel összefüggés­ben Magyarország hadba lépéséről. Ki így, ki úgy látja a kapcsolódáso­kat, az egyes személyiségek szerepét. Az egyik fő kérdés természete­sen az, hogy mi tulajdonképpen mit is kerestünk a Don-kanyarban, tényleg elkerülhetetlen volt-e a hadba lépésünk. Ezzel kapcsolatban sok az ismert adat, de ugyanúgy az ismeretlen is, ezért a vélemények is nagyon eltérnek egymástól. Ezúttal dr. Simor István véleményét közöl­jük, amely egyben reagálás a lap egyik tv-jegyzetére. 1945. július 16-a „Az olvasó joggal várja el az új­ságírótól, hogy a jelen eseményeit szélsőségektől és szenvedélyektől mentesen írja meg vagy kommen­tálja, ha pedig történelmi esemé­nyekről ír, szigorúan ragaszkodjék a megtörtént tényékhez. Sajnos, ezeknek a követelmé­nyeknek nem felel meg a lapjuk 1991. július 9-i számának 3. oldalán TV-napló címmel Cs. L. aláírással megjelent cikk. Munkatársuk Gel- lért Kis Gábor T. nap című doku- mentfilmjéről szóló írásában töb­bek között ezeket írja: „Bárdossy egy hét alatt három nagyhatalomnak üzent hadat, va­lósággal provokálva a végzetet.” Ezzel szemben tény az, hogy Kassának - még ma sem kiderített módon történt - bombázását kőve­tően Bárdossy bejelentette az Or­szággyűlés ülésén, hogy ezzel ha­zánk hadiállapotba került a Szov­jetunióval és alkotmányellenesen nem kérte az Országgyűlés hozzá­járulását a honvédségnek az or­szág határain túl való bevetéséhez. Más országnak szóló „hadüze­net” sem egy héten, sem egy hóna­pon, sem egy éven belül nem tör­tént. (Folytatás az 1. oldalról.)- Először is a program hangsúlyo­zottan együtt kezeli a gazdasági és a szociális kérdéseket, a kormány ugyanis csak beszél a szociális piac- gazdaságról, de a tényleges intézke­déseket nem teszi meg. Első tézisként tehát azt kell leszögezni, hogy fő cél az infláció megfékezése, de úgy, hogy annak árát ne a lakosság fizesse meg, hanem a gazdaságból termelődjön ki. Ennek persze ellentmondanak a kár­pótlási törvény következményei, de csökkenthetők az államigazgatási ki­adások. Meg kell oldani azagrárválsá- got, elképzelésünk itt a vegyes tulaj­don, de már most nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság önerőből nem képes kitermelni a kilábaláshoz szükséges tőkét, szükség van a sajátosságokhoz alkalmazkodó hitel- és adórendszer­re. A külgazdaságot és adósságválsá­got diplomáciai eszközökkel is enyhí­teni lehet Szükség van a Szovjetunió­val való folyamatos és magas szintű tárgyalásokra. Egy szocialista párt számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy széles munkavállalói rétegek számára tartós élethelyzet legyen a munkanélküliség. Nemcsak e problé­makör, hanem általában a munkaadói és munkavállalói konfliktusok kezelé­sére, mederben tartására szükség lenne erős munkavállalói érdekképvi­seletre. A szocialisták az üzemi taná­csok olyan rendszerét tartják elfogad­hatónak, amelyek nem korlátozzák a szakszervezetek jogait A párt az érin­tettek bevonásával létrehozta a Mun­kás Alapítványt, amely a munkaügyi megállapodások rendszerének nép­szerűsítését, a gazdasági és szociális konfliktusok békés szociáldemokrata megoldását támogatja. Külön fejezet foglalkozik progra­munkban a legfontosabb szociálpoli­tikai lépésekkel, például, hogy atársa- dalombiztositás inflációs eredetű többletbevételét évente két alkalom­mal a legalacsonyabb ellátásban ré­szesülők között kell felosztani. Ajelen- leginél erőteljesebben kell támogatni a különböző szerveződések, társadalmi csoportok, karitatív szervezetek tevé­kenységét Ezzel ellentétes állításával a cikk írója hiányos történelmi ismeretei­re hagyatkozva, akarva vagy aka­ratlanul igen nagy kárt okoz. Meg­téveszti azokat a fiatal olvasókat, akiknek személyes élményeik nem lehetnek és ezért a történelmi ese­ményekről csak tanulmányaikból vagy az ilyen és hasonló cikkekből szerezhetnek ismereteket. Hogy ezek az ismeretek milyen kétségbeejtően hiányosak, arról meggyőződhettek azok a nézők, akik a televízió minapi műsorából értesülhettek arról, hogy egy fővá­rosi leánytanuló nem tudja, hol van Erdély. Meggyőződhettek erről azok a menekültek is, akik a ma­gyarságuk miatti sok megalázta­tást nem bírva átjöttek Erdélyből hazánkba és itt lépten-nyomon „románok”-nak titulálják őket. Az a tájékozatlan olvasó, aki elhi­szi, hogy ez a szerencsétlen kis or­szág egy héten belül három nagy­hatalomnak üzent hadat, elfogadja, hogy „bűnös nemzet” vagyunk, holott semmivel sem vagyunk bű- nösebbek, mint Antonescu Romá­niája vagy Tiso Szlovákiája. Ne feledjük el, hogy bűneink mellett elévülhetetlen érdemeink is Mindezek a kérdések írásos prog­ramunkban részletesen szerepelnek. Már megírásakor látszott, hogy két na­gyon fontos témakörről külön kell szól­ni, mégpedig egymással összefüg­gésben is. Egyikaziparfejlesztési stra­tégia, vagy legalábbis a legnagyobb válsággal küszködő északi iparvidék sorsa, a másik pedig a környezetvéde­lem. Őszig remélhetően mindkettő el­készül.- Máig aktuális politikai kérdés a koalíció sorsa, ezen belül Torgyán Jó­zsef megválasztása a kisgazdapártel­nökévé...- Határozott véleményem van a do­logról, biztos vagyok benne, hogy Tor­gyán József stílust fog váltani és meg­születik az Antall Józseffel a kompro­misszum, pontosan az várható, amit mond is, a jobbra tolódás. Meg vagyok róla győződve, hogy a koalíció az SZDSZ-szel együtt a töke, vagy ha úgy jobban tetszik, a munkaadók érdekeit fogja képviselni.- Kicsoda Szekeres Imre?- Nem biztos, hogy erre a kérdésre nekem kell válaszolni, de megpróbá­lom elmondani, amit fontosnak tartok magamról. Nem idegen az ellenzéki szerep, mert korábban is ellenzékinek számítottam a saját pártomban, már úgy '86-87-töl biztos voltam benne, hogy átfogóés radikális változtatások­ra van szükség, az egypártrendszer nem tartható, és hogy az úgynevezett szocializmus sosem volt az, aminek hirdette magát, ésazállamitulajdon ki­zárólagosságán alapuló gazdasági vannak. Amikor 1939 őszén a bar­na és vörös diktatúra megegyezett Lengyelország lerohanásában és felosztásában, Magyarország nem engedte meg a német hadsereg át­vonulását. A hazánk területére me­nekült lengyeleket az ország la­kossága nagy szeretettel fogadta. A lengyel hadsereg tagjairól és a polgári menekültekről intézmé­nyesen gondoskodtak olyan derék magyar emberek, mint miniszterel­nökünk édesapja és Varga Béla balatonboglári plébános. Amikor 1941 márciusában örök barátsági szerződést kötöttünk Ju­goszláviával és a szerződés aláírá­sa után néhány nappal Hitler ezt az országot is megtámadta, minisz­terelnökünk gróf Teleki Pál - más lehetősége nem lévén - öngyilkos­ságával tiltakozott. Az életét kioltó pisztolylövés messze hangott Eu­rópában. Tiszteletet ébresztett ha­zánk iránt, de sajnos ezt a jó hatást elrontotta a következő évek hibás politikája. Ma már szabad hazánkban sza­badon róhatjukle kegyeletünket az áldozatok előtt. Bátran vallhatjuk, hogy európai kultúrnemzet marad­tunk. Büszkék lehetünk arra, hogy 1956-ban forradalmunkkal meg­próbáltuk lerázni a ránk kényszeri- tett rabigát, de ez nem sikerült, mert a keleti túlerő vérbefojtotta kísér­letünket, amit a nyugati világ rész­véttel vett tudomásul. Mindezeket a történelmi ténye­ket kell figyelembe vennünk múl­tunk megítélésekor s ennek tuda­tában elviselni jelenlegi nehézsé­geinket a jobb jövő biztos remé­nyében. DR. SIMOR ISTVÁN nyugalmazott jogtanácsos, MDF irodavezető struktúra és állampárt uralmára alapí­tott pártállam működésképtelen. Eb­ből következett az ellenzéki szerepem is, így jutottunk el odáig, hogy a fordu­latot hozó kongresszus előtt három napra én lettem az utolsó első titkár Veszprém megyében Vegyipari mér­nök vagyok, de városi tanácselnök­helyettesként dolgoztam. A kongresz- szus felemásra sikerült igy akkor sze­repet nem vállaltam, csak a szocialista párt második kongresszusán, amikor nyilvánvalóvá vált hogy ez nem utód­párt, hanem egy új szocialista párt amely az európai baloldal normái sze­rint működik. Tagságunk is ennek megfelelő, a középnemzedék pártja, de vannak benne idősebbek és fiata­labbak is. A közhiedelemmel ellentét­ben nagyon kevesen vannak benne a volt vezetők közül. Nyilván ittTolna me­gyében is megfigyelhető, hogy első­ként ök álltak el az új párt mellől, ki azért mert túl reformernek, revizionis­tának tartotta, az állami vezetők pedig azért mert bíztak abban, hogy funk­ciójukban túlélhetik a rendszervál­tást- Marad a politikai pálya mellett?- Ezt eddig még nem sikerült eldön- tenem, amíg úgy érzem, hogy szükség van rám, amíg be nem fejeztem, amit elkezdtem, addig biztosan, de eddig még nem sikerült végképp szakítanom az eredeti szakmámmal. Annyi bizo­nyos, hogy ott sokkal nyugodtabban, stresszmentesebben élhetnénkacsa- láddal együtt.. IHÁROSI IBOLYA Megkezdődött a londoni „csúcs” (Folytatás az 1. oldalról.) Franciaország, Németország és Olaszország nagylelkűséget' sürget a Szovjetunió iránt, az amerikai, a brit, a ja­pán és a kanadai kormány azonban előre jelezte, hogy elégedetlen a szovjet re­formtervekkel. - Ez nem a bianco csek­kek kiállításának ideje - mondta Bush el­nök. A Hetek szerdán találkoznak Mihail Gorbacsowal Londonban. Az amerikai elnök nyomást gyakorol majd a Közös Piacraa piacmegnyitásésa GATT-forduló újraindítása érdekében - ebben brit támogatásra is számíthat de új javaslatok nem várhatók e téren. Londoni értékelések szerint Gorba­csov és a Hetek találkozóján a vártnál jobb lesz a hangulat annak nyomán, hogy valószínű az új szovjet-amerikai START- megállapodás véglegesítése Bush és Gorbacsov előzetes londoni megbeszé­lésén. Valuta­árfolyamok (bankjegy és csekk) Érvényben: 1991. július 16-tól 22-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 12331,65 13094,43 ausztrál dollár 5786,22 6144,14 belga frank 203,18 215,74 dán korona 1081,72 1148,64 finn márka 1740.98 1848.66 francia frank 1232,62 1308,86 görög drachma /a 38,32 40,69 holland forint 3713,85 3943,57 ir font 11 182,51 11874,21 japán yen (1000) 547,05 580,89 kanadai dollár 6543,46 6948,20 norvég korona 1072,60 1138,94 német márka 4183,46 4442,24 olasz líra (1000) 56,20 59,68 osztrák schilling 594,43 631,19 portugál escudo 48,53 51,53 spanyol peseta 66,77 70,89 svájci frank 4827,25 5125,85 svéd korona 1155,91 1227,41 USA dollár 7500,11 7964,03 ECU (közös piac) 8599,07 9130,97 a) bankközi és vállalati elszámolá­soknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,46 39,54 Austria Lotto A Lottó Unió Kft. közlése szerint az AustriaLotto 28. heti nyereményei az ille­ték levonása után a következők: 6 találatos 1 darab, 25036439 schil­ling, 5 találat plusz pótszám 8 darab, egyen­ként 577 219 schilling, 5 találat 365 darab, egyenként 18977 schilling, 4 találat 21184 darab, egyenként 435 schilling, 3 találat 386 223 darab, egyenként 29 schilling. A nyerőszámok: 1, 8,11,16, 31, 35, a pótszám: 12. A Joker 28. játékhét végleges eredmé­nye: 2 darab Joker, egyenként 1 481 510 schilling, huszonkétszer egyenként 100 ezer schilling, százhetvenháromszor egyenként 10 ezer schilling, ezerhétszáz- kilencvenötször egyenként ezer schilling, tizenhétezer-száznegyvenötször egyen­ként 100 schilling. A Jokerszám: 170864. (Folytatás az 1. oldalról.) Legfontosabb nehézvízgyárukat, amely Norvégiában volt, a telemarki körzetben, Rjukanban, norvég ellenál­lók felrobbantották. A közhiedelem úgy tartja, hogy az amerikaiak és a né­metek versenyt futottak az atombom­báért. Ez azonban távol álla valóságtól. A természettudományokban teljesen dilettáns Hitler sohasem fogta föl az atommagban rejlő lehetőségeket míg Roosevelt azonnal megértette Einstein levelét 1939-ban, amelyet Szilárd Leo tanácsára irt, s amelyben felhívta a fi­gyelmet az atommaghasitásban rejlő veszélyekre. A német csodafegyver­ről, a halált hozó sugárról terjesztett propaganda a háború vége felé kö­zönséges blöff volt. Pedig német tudósok, Ottó Hahn és Strassmann végezték el az első mes­terséges atommaghasitást 1939-ben. Urániumot bombáztak neutronokkal és nem az uránhoz hasonló atomsúlyú új anyagot hanem a periódusos rend­szerben attól egész távol álló báriumot kaptak. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy az uránmag kettéhasadt. Még nem a láncreakcióról volt szó. A lánc­reakció azt jelenti, hogy a neutronnal bombázott uránmag hasadása során újabb neutronok szabadulnak ki, amelyek újabb uránmagokat hasíta­nak ketté, és a folyamat önfenntartó módon megy végbe. Ottó Hahn kísér­leteiben ennek még nem voltak meg a feltételei. A láncreakció elvi lehetőségéta ma­gyar Szilárd Leo dolgozta ki, be is nyújtva erről a szabadalmat az 1930- as években. 1942. december 2-án a chieagói egyetem tornacsarnokában Enrico Fermi olasz fizikus beindította az első atommáglyát azaz megindult az első, ember által előidézett és ellenőrzött láncreakció. A kísérletek még tartottak, amikor 1945. május 9-én Európában véget ért a háború. ATávol-Keleten azonbanto- vább dörögtek a fegyverek. 1945. jú­lius 16-án felrobbant az első atom­bomba. Másnap, július 17-én a Berlin melletti Potsdamban, a Cecilienhof kastélyban összeült Truman, Sztálin és Churchill. Truman elé egy üzenetet tett le egy katonatiszt: „A Little Boy (a kisfiú) megszületett" Truman közölte Churchillel a hirt, és megbeszélték, hogy kipróbálják, Sztálin érteni fogja- e, miről van szó? Sztálinnak szeme sem rebbent, amikor Truman közölte vele, hogy új, nagyon nagy hatásfokú fegyvert fejlesztettek ki. Ma már tudjuk, hogy ekkor Sztálin nagyon is jól tudta, mi ez a fegyver, és hogy gőzerővel foly- takaszovjetatomkutatások. Hazatérve Sztálin magához rendelte Kurcsato- vot, és megkérdezte őt, hogy mibe ke­rülne egy atombomba. Kurcsatov vá­lasza: Annyiba, mint az egész háború, és húsz évig tart a létrehozása. Sztálin lakonikus ukáza: 5 éven belül robban­nia kell a bombának. 1945. augusztus 6-án Hirosimára lehullottazatombomba, három nappal később Nagaszaki borult lángba. Ja­pán térdre kényszerült ugyanakkor a Szovjetunió is megkapta a komoly fi­gyelmeztetést Nehéz ma igazságot tenni, helyes volt-e az atomfegyver be­vetése? Az amerikai stratégák számí­tásai szerint Japán hagyományos fegyverekkel való megverése, meg­szállása legalább egymillió emberéle­tet követelt volna. Ugyanakkor ma már tudjuk, hogy Zsukov marsall komolyan javasolta Sztálinnak, hogyha már elju­tottak az Elba partjára, sor kerülhetne úgymond a nyugat munkásosztályá­nak felszabadítására is... 1949-ben egytörökországitámasz- pontról felszálló amerikai kémrepülö- gép levegőmintákat gyűjtött valahol a Káspi-tengertérségében. Hamarosan kiderült, hogy a kazah sztyeppéken atombomba robbant. Megszűnt az amerikai atommonopólium, és kezde­tét vette a napjainkig tartó nukleáris fegyverkezési hajsza. Ma 15 tonna tri­nitrotoluol (TNT) robbanóereje jut min­den földi emberre. Az atomarzenál több mint 95°/o-a az USA és a Szovjet­unió birtokában van. 1989-90-ben világtörténelmi jelen­tőségű folyamatok indultak be Euró­pában és a Szovjetunióban, melynek eredményeként megszűnt illetve megszűnik a két világrendszer ideoló­giai szembenállása, s ezzel elmúlt fe­jünk fölül az atomháború iszonyú ve­szélye. Remélhetőleg a harmadik évezred első évtizedeiben megszabadulha­tunk a nukleáris fegyverektől, és föllé­legezhetünk: véget ért az emberi törté­nelem legveszélyesebb korszaka. . GAZDAG LÁSZLÓ Szovjet gabonatermés A szovjet védelmi minisztérium katonákat és 30 ezer katonai járművet bocsát az idei betakarítási munkák rendelkezésére, hogy mentsék a menthetőt az aszály miatt gyengének ígérkező gabonatermésből. Mintegy 60 gépesített zászlóaljat irányíta­nak az Oroszországi Föderáció 20 térségébe. A Szovjetunió több gabonatermő vidékét idén aszály sújtja, emiatt a reméltnél ki­sebb a termés. A betakarítást szokás szerint hátráltatják egyéb gondok is, igy a gé­pek és üzemanyagok örökös hiánya, a rossz hatékonyságú aratási és raktározási módszerek. Hivatalos előrejelzések 190 millió tonnásra teszik az idei gabonater­mést, szemben a tavalyi 218 millióval. A szovjet kormány hétfőn felszólította a köztársaságokat, hogy tartsák tisztelet­ben a 77 millió tonna gabona államnak történő eladásáról fél évvel ezelőtt kötött megállapodásokat. Sok termelő azonban kevesli az állami felvásárlási árakat és inkább a szabadpia­con adja el terményét vagy más fogyasztási cikkekre cseréli. Ukrajnában például a minimális 19 millió tonna helyett csupán 14,2 millió tonna gabona felvásárlására si­került szerződnie az államnak. A vártnál kisebb termés minden bizonnyal sok millió tonna gabona importjára fogja kényszeriteniaSzovjetuniót,amely már tavaly is 30,5 millió tonnányit vásárolta külföldtől. rollflex BERN • BUDAPEST • GENF PÁRATLAN AJÁNLAT A roffljex FRANCIA IMPOG NAPELLENZŐK 50761 Ft. HELYETT MÁR 22500 Ft -ÉRT, AMÍG A KÉSZLET TART! Bemutatóterem: ROLLFLEX Stúdió 1013 Budapest Lánchíd u. 9 T.: 201-9591 Van jobb út? Beszélgetés Szekeres Imrével, az MSZP ügyvezető alelnökével

Next

/
Thumbnails
Contents