Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-16 / 165. szám

1991. július 16. tolnál , , tTEPUJSAG 3 Ellentmondó jogszabályok Kupa Mihály a szovjet-magyar gazdasági kapcsolatokról Bonyodalmak a bérlakások eladása körül Informálni kell az érdeklődőket Nem oszlik, inkább sűrűsödik a homály az álllami bérlakások körül, ezért több önkormányzat hozott olyan határozatot, amely meghatározatlan időre felfüg­geszti az állami bérlakások el­adását. Ezeket a döntéseket érthetően kifogásolják azok a lakók, akik szeretnék megvásá­rolni a bérlakásukat. Sokan egyébként nincsenek tisztában azzal, hogy valójában milyen jogok is illetik meg őket a vásár­lással kapcsolatban. A kérdést Battha Pálnak, a Lakásbérlők Egyesülete főtitkárának tettük fel. — Többről van szó, mint le­hetőségről, ugyanis törvény mondja ki, hogy a lakóknak biz­tosítani kell a bérlakás megvá­sárlását, amennyiben azt igény­lik. A lakáseladásról szóló tör­vény nem újkeletű. A 32/1969. sz. kormányrendelet - melynek végrehajtásáról , a 16/1969 számú EVM, MÉM, PM rende­let intézkedik, - szabályozza ma is az eladásokat. — Jogszabály tehát van, mégis úgy tűnik, vagy nem elég, vagy nem eléggé világos a több, ide vonatkozó rendelke­zés? — Ez így van. Az 1990-es önkormányzati törvény ugyanis megváltoztatta a tulajdoni alapot, vagyis az állami tulajdon önkormányzati tulajdon lett. Ezt mondja ki az 107-es paragra­fus, de azt nem mondja meg, hogy konkrétan mit is jelent e változás. Most olyan átmeneti állapot van, melyben nem tudni, voltaképpen ki az illetékes a szabályozásra. Amíg nincs újabb rendelet, addig átmeneti törvények érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a tanácsi időszak rendelkezéseit kell alkalmazni a jogutód önkormányzatoknak. — Ez meglehetősen abszurd helyzetnek tűnik, és napi pél­dák mutatják, anarchiát teremt egyes önkormányzatok háza tá­ján. Egyáltalán korlátozhatják-e az önkormányzatok az állam­polgárokat lakásvásárlási jo­gukban? — Jópár évvel ezelőtt egy kiváltságos elit potom pénzért megvette az általa lakott állami ingatlanokat. Később, mikor mások is közölték ebbéli szán­dékukat, sokáig mindenféle mondvacsinált ürügyekkel elhá­rították a vételi szándékot. Ma a helyzet elvben világos - ezek a jogszabályok nem manipulálha­tók. De rengeteg a joghézag, így mégiscsak van mód kibú­vókra. Fenn lehet tartani tilalmi listákat, például műemlékekre, vagy olyan lakóházakra, me­lyek felújítása komplikált, úgy­mond a lakók védelmében, il­letve érdekében. — Melyik az a fórum, ahova az állampolgár elmehet, ha konfliktus támad az önkor­mányzat és közte az állami bér­lakás adásvételét illetően? — Hivatlból törvényességi felügyeletet lát el a köztársa­sági megbízott. A baj csak az, hogy ő meg nem rendelkezik vi­lágosan körülhatárolt hatáskör­rel. A legkézenfekvőbb megol­dásnak a bírósági út tűnik, de ez rendkívül lassú, hosszú pro­cedúra. Az alkotmánybíróságot megkerestük például 1990-ben egy konkrét üggyel kapcsolat­ban. Igaz, hogy helyt adtak a keresetnek, de csak egy évre rá született döntés. — Ön szerint miért akarják olyan sokan megvenni a laká­sukat? — Az okok összetettek. A lakók félnek, hogy bérlői jogaik veszélybe kerülnek. Nem látnak garanciát az elhangzott ígére­tekben. Félnek a lakbér draszti­kus emelésétől. Jelenleg szinte pánikhangulat van a bérlaká­sokban élők körében. A bérlők ugyanis sehonnan nem kapnak megbízható, reális információt a bérlemény valóságos mű­szaki állapotáról, értékéről, amit megvásárolni szándékoznak. Azt javasoljuk, hogy fordulja­nak az állampolgárok hozzánk, a Lakásbérlők Egyesületéhez. Mi ugyanis a jelen helyzetben egyetlen választható utat aján­lunk, széles társadalmi bázist teremtünk. Felhívjuk az önkor­mányzat és a kormány figyel­mét is a visszás esetekre. Azon vagyunk, hogy a potenciális vevő, a bérlakásban élő állam­polgár minden információ birto­kában legyen, és a végső dön­tését úgy hozza meg. Szeret­nénk a lakossági nyomást jó irányba terelni. Kidolgoztuk az Önkormányzó Lakásbérlő Egyesület kereteit. Ennek a nyugaton már jól bevált egyesü­leti formának az a lényege, hogy a lakók önálló jogi szemé­lyiségként maguk gazdálkod­nak a helyi érdekek érvényesí­tésével, az önkormányzati tör­vénnyel összhangban, az ön- kormányzatokkal együtt. Maguk döntenek majd például a priva­tizáció, a tulajdonossá tétel te­kintetében is. Ez az optimális kezelői magatartás biztosítja, hogy minden helyben elintéz­hető ügyet közmegelégedésre intézzenek. Ez a törekvés összhangban van az Európai Önkormányzati Chartával is. Mi igen fontosnak tartjuk tehát, hogy a helyi közösségek na­gyobb lehetőséget kapjanak a jövő lakásrendszerének kialakí­tásában. L.Gy. Kereskedni kell! A szovjet-magyar gazdasági kapcsolatokban még számos kérdés nyitott. Az azonban bi­zonyos, hogy mindkét fél érde­kelt az együttműködésben. Kupa Mihály pénzügyminisztert arról kérdezte a Tőzsde Kurír munkatársa, mikor és milyen módon rendeződnek a vitás pontok, illetve hosszú távon mit várhat a két ország egymástól. — A szovjet-magyar kapcso­latok végleges rendezéséhez nagyon sok tárgyalásra van még szükség. Ezek magukban foglalják a szovjet csapatkivo­náshoz kapcsolódó elszámolá­sokat, illetve a szovjet adósságügyek rendezését. Ez utóbbi nyilvánvalóan Antall Jó­zsef moszkvai látogatásával fog végleg elintéződni, amikor is a magyar-szovjet alapszerződést aláírják. Úgy tapasztalom, hogy szovjet részről hajlandóság van az áruval történő törlesztésre. A hosszú távú kapcsolatok kér­déseiről folynak a tárgyalások. A kerskedelmi kapcsolatokban minden valószínűség szerint ismét feléled a barterelszámo- lás, amit koopreációs formának hívnak majd. Ezen túlmenően a szakértők arról is tárgyalnak, hogyan kapcsolódjék be az EBRD a két ország gazdasági kapcsolatainak rendszerébe. Egyelőre semmi jelét nem lá­tom viszont annak - ami rend­kívül fontos lenne -, hogy ren­deződjenek a nem kereske­delmi elszámolások. — A két ország kapcsolatai­nak mielőbbi rendezése azért is fontos lenne, mert a nyugati tőke hazánkon keresztül (is) akar beáramolni a Szovjetúni- óba. Ön szerint van-e létjogo­sultsága közvetítő szerepünk­nek? — A Magyarországra beá­ramló külföldi tőke jelentős ré­sze nyíltan vagy burkoltan, de végül is a szovjet piacra akar bejutni. Meg kell találnunk azo­kat az együttműködési formá­kat, amelyek révén „három lá­bon álló” társaságokkal tudunk bemenni a szovjet piacra. En­nek egyelőre az a legfőbb aka­dálya, hogy a szovjet belső szabályozás nem engedi meg a profitrepatriálást. De úgy gon­dolom, hogy ha olyan nyugati partnerrel tudunk társulni, ame­lyik elég tőkeerős és elég stabil, akkor ezeket a problémákat át lehet hidalni. A határ menti terü­letek esetében azt is el tudom képzelni, hogy a magyar cégek minden nyugati részvétel nél­kül, közvetlenül jelenjenek meg befektetőként. — Felröppent a hír, hogy Kárpátalján szabadkereske­delmi övezetet kívánnak létre­hozni. Milyen előnyökkel járna ez számunkra? — Konkrétumokat nem tu­dok erről, de elképzelhető. Kár­pátalja innenső oldalán, Sza- bolcs-Szatmár-Beregben vi­szont biztos, hogy hasonlóan töprengenek. Ha sikerülne egy egybefüggő szabadkereske­delmi övezett létrehozni, akkor az nagyon jelentős gazdasági fellendülést eredményezhetne mindkét fél számára. — A magyar vállalatok egy része - minden nehézség elle­nére - már megtalálta, illetve mégőrizte a helyét a szovjet pi­acon. Véleménye szeint to­vábbra is az önálló kezdemé­nyezéseké a döntő szerep, avagy a gazdasági diplomácia eredményeképpen kitaposott ösvényen kell haladniuk a töb­bieknek? — A szovjet piac legalább olyan kemény, csak más típusu piac, mint a nyugat-európai. Itt az a sajátos probléma, hogy nem egyszerűen a vevőt kell megtalálni, hanem azt a vevőt, aki fizetni is tud. Ezt nyilván a vállalatokra kell bízni. Nagy se­gítséget ad, hogy a Magyar Gazdasági Kamarának van már Moszkvában képviselője, és előbb-utóbb Kijevben is lesz, sőt, remélhetőleg Munkácson is. Úgy tudom, hogy a bankok is törekszenek arra, hogy Ukraj­nában létrehozzanak egy ve­gyesbankot. A gazdasági dip­lomáciának nagy szerepe le­het, de ugyanakkor korlátái is vannak, mert nagyon sok hangszeren kell egyszerre ját­szani. Nem elég csak Moszk­vával tárgyalni: a szövetséggel, a föderációval, a helyi szervek­kel és a vállalatok vezetőivel is konzultálni kell. Tehát a ha­gyományos, miniszteri szintű ta­lálkozók mellett a napi kapcso­lattartás is elengedhetetlen. — Az Ön nevével fémjelzett gazdasági program a szovjet kereskedelem nagyfokú visz- szaesésével számol. Elképzel­hető, hogy a tervezettnél job­ban alakulnak a folyamatok? — Úgy gondolom, hogy az idén a tavalyi forgalom öt- ven-hatvan százalékára szá­míthatunk. Ennél azonban sok­kal többet ki lehetne hozni a szovjet-magyar kapcsolatokból, hiszen a Szovjetúniónak élel­miszerre van szüksége. Elég kézenfekvő, hogy Magyaror­szág szállítson ilyen árukat, hi­szen a nyugatiakhoz képest előnyösek az áraink. Ugyanak­kor az is igaz, nem tudunk ak­kora hitelt nyújtani, mint a nyu­gati országok bankjai. Hamaro­san létrehozzuk viszont az ex­porthitelt biztosító intézetet, ami nagy előrelépés. A szovjet fél képviselői részé­ről is őszinte és megalapozott törekvést érzékeltem annak ér­dekében, hogy kapcsolatainkat rendezzük. Ez tehát mindkét félnek érdeke. Testületi ülés Bonyhádon Bonyhád város önkormány­zati képviselő-testülete július 18.-án tartja soron következő ülését a Vörösmarty Művelő­dési Központban, délután öt órától. Az ülés napirendjén a város egészségügyi ellátásáról, a vá­rosi kórház és rendelőintézet munkájáról, az 1990. évi adó­terv teljesítéséről és a helyi adók bevezetésének koncepci­ójáról tanácskoznak a városa­tyák, amelyet bejelentések kö­vetnek, ingatlan-hasznosítás­ról, lakbértámogatások megtérí­téséről, a Völgységi Múzeum és a Tűzoltó Múzeum működé­séről. Szó lesz újfent a II. világhá­borús emlékmű felállításáról, a városi alapítvány jövőjéről, a városcímer tervezetéről, a gim­názium igazgatójának felmen­téséről, stb. Kevesebb lesz a szegény? Megtalálták Kaifás főpap sírját? Nagy kérdés, hogy valóban Kaifás főpap családi sírboltja-e az a sír, amit a mai Jeruzsálem óvárosától másfél kilométerre délre, a Tajalet domb lejtőjén tártak fel a régészek. Ez óriási szenzáció lenne, mert a Biblia szerint Kaifás egyike volt Jézus vádlóinak. A bibliakutatók most filológiai módszerekkel vizs­gálják ezt a kérdést. A sír azonosítására felkutatott bizonyítékok közül talán a legfontosabb és a legmegdöbbentőbb, hogy a síron az eddig még bizonytalan értelmű „Kaipha” név kétszer is előfordul. Maga a sír jól datálható I. Agrippa zsidó király Kr.u. 42-ből származó pénzleletével. Sokat várnak az antropológiai vizsgálat eredményétől is, amely eldönti, hogy a koponyában talált egyik pénzérme ere­detileg a halott nyelvén volt-e, vagy a szemét zárta le. A pénznek a halott nyelvére helyezése görög eredetű. Döntenek az óvodai pályázatokról Szakály község önkormány­zatának képviselő-testülete ma -július 16-án - délután 17 óra­kor tartja soron következő testü­leti ülését. Az elmúlt héten már tárgyaltak az óvodai tervpályá­zatokról, amikoris két pályázó maradt a sorban. Miután ponto­sították az adatokat, ezen a tes­tületi ülésen döntik el, melyik pályázatot fogadja el a testület. A sajtó ördöge megint közbeszólt Lám-lám, mint a mesében, a sajtónak is van ördöge. Amikor játékhoz van kedve, beleveti magát a mókába. Legutóbb is mókázott egyet, és tessék, té­vesen jelent meg egy tüzelő­anyag-árusítással kapcsolatos dátum, még a javításban is. Most ismét javítunk: a tolnai tü- zép-telep szilárd tüzelőanyago­kat a régi áron 1991. június 30-ig szolgált ki. Legelesettebb emberekért Azok az időskorú személyek, akik önhibájukon kívül bármi­lyen okból nyugdíjellátásban nem részesülnek, saját érde­kükben jelentkezzenek részle­tes levélben. Semmiféle szemé­lyi okmányt ne küldjenek. Akik tagjaink sorába kívánnak lépni, kérjük, közöljék, mellékeljenek tízforintos levélbélyeget, amit tagdíjként kezelünk. Felkérünk minden jogi és magánszemélyt, hogy pénzfel­ajánlásaikkal segítsenek, hogy mi is segíteni tudjunk. Számlaszám: OTP 289-98015 670-000751-5. Kérjük, őrizze meg és adja tovább sorainkat, hogy eljusson azokhoz is, akik az újságokat nem tudják megvásárolni. Nyugdíjnélküli Időskorúak Or­szágos Szervezete 6800 Hódmezővásárhely Bercsényi u. 2I. A norvég miniszter Gunarason Tegnap - hétfőn - érkezett Magyarországra a norvég mi­niszterasszony, Töve Veierod. Ma, a délutáni órákban Dom­bóváron, a Gunarasi gyógyfür­dőbe látogat Töve Veierod nor­vég egészségügyi és szociáli­sügyi miniszterasszony, dr. Sur­ján László népjóléti miniszter kíséretében. Balogh Éva Tolna, Mester u. 10. Szűcs Tibor Fürgéd, Ifjúság u. 52. Tóth Réka Tengelic, Rákóczi u. 91. Schüszler Balázs Kajdacs, Hajnal u. 308. Gyermekszépségverseny, 1991. Papp Szabolcs Nagyszokoly, Petőfi u. 272. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, il­letve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Sokan érdeklődnek, hogy mi­kor láthaják lapunkban a bekül­dött fényképet, de előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Legköze­lebbi, csütörtöki számunkban a tamási Fülöp Anikó, a nagyszo- kolyi Papp Tamás, a zombai Sinkó Nikolett, a nagymányoki Schanczenbacher Sándor, az iregszemcsei Szepesi Ivett fényképét közöljük. A Világbank feltételezése szerint az ezredfordulóra í szegényekig milliárdos tábori feltehetőleg 825 millióra foc visszaszorulni. A meglepőer derűlátó előrejelzés azt veszi alapul, hogy Ázsiában igen lé­nyegesen fog javulni a helyzet, és ez kedvező hatással lesz az egész világra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents