Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

4 PÚJSÁG 1991. július 13. TOLNAI KÖRKÉP TOLNA VÁROSRÓL ÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Virágzik a hars „Szárított mag, meg holmi gyom, több aranyat ér, mint amennyit nyom!” Egy arc - egy mesterség Merkl Antal, a Fészek Áruház vezetője Virágzik a hárs Medinán is. Kiss Feri bácsi és neje év- ről-évre begyűjti a „termést”. Úgy mondják a természet meg­figyelésében jártas gazdák, hogy a növények fejlődése két hét késésben van. Június vége helyett most kell hát hársfavirá­got szedni. Nagyon kedvelt te­ája ez a népi gyógyászatnak. Kitűnő háziszer a meghűléses izzasztásra, köhögéscsillapí­tásra, idegerősítőnek, vértisztí­tónak, enyhe szívműködést serkentőnek, sőt gyomorfájá- sos panaszok enyhítésére is használják. A modern kozme­tika öregedő típusú bőrre ajánlja a hársfavirág főzetét, va­lamint jelentős fertőtlenítő ha­tása miatt toroköblítőnek és fürdőnek. Borogatása nyugtató és gyulladáscsökkentő, üdítő italként is fogyasztják. Virága illóolajat, szaponint, cukrot, cseranyagokat, stb. tar­talmaz, a levele pedig C-vita- mint, cseranyagot és glikozidot. A fájából készült szén - porítva - fogporok, sebgyógyító és bőrbajok elleni hintőporok jelen­tős alkotórésze. A hárs virágait legjobb akkor gyűjteni, ha már kétharmaduk kinyílt, de nem virágzott el. A szárításra legalkalmasabb a padlás szellős, árnyékos, por­mentes levegője. A gyógyfüvek idővel elvesztik aromájukat, gyógyhatásúkat. Ezért minden évben szükséges a gyűjtés megismétlése, hiszen „Isten patikájából” mindenki meríthet szükséglete szerint, ha képes egy kevéske időt és ke­véske fáradtságot áldozni rá! Konrád László Kissék a hárs alatt- A tolnai tüzép kategóriájá­ban sokáig az egyik legjobbak közé tartozott a megyében. Fontos szerepet töltött, tölt be a város ellátásában...- Az ismert okok miatt a tüze­lőanyag biztosítása a lakosság számára az egyik legfontosabb feladatunk. A környék ellátása a várakozásokkal ellentétben eddig sem esett vissza, ugyan­akkor az áremelések miatt nagy volt a felvásárlás. A régi áron jú­lius 31-ig árusítunk, de az em­berek mintegy kilencven száza­lékban a nyár első hónapjának végéig beszerezték tüzelőjüket. Különösen odafigyeltünk a nyugdíjas és egyéb utalványok beváltására és felvettük a kap­csolatot a helyi önkormányzat­tal, hogy a rászorulók szintén még a régi áron juthassanak tüzelőhöz. Ebben a termékka­tegóriában (szilárd tüzelőanya­gok) akkora forgalmat bonyolí­tottunk le ezidáig, mint tavaly egész évben.- Milyen ellátás várható és ehhez hogyan viszonyul a ke­reslet?- A hazai szenekbőlaz új árakon a szükséges mennyi­ség, a megszokott választék­ban, biztosított az év hátralevő részében, ugyanez elmondható az import szenekről is. Sajnos, megítélésem szerint, a jelenlegi fogyasztói árak túl magasak és ez szinte elviselhetetlen terhet ró a lakosságra. Ezért hibásnak tartom a kormányzat azon dön­tését, hogy a szilárd tüzelő­anyagoknál a dotációt teljes mértékben megszüntették, hi­szen ezeket a termékeket a legkisebb keresetű emberek vásárolják általában. Az építőanyagoknál 40 szá­zalék közüli forgalomvissza­esés várható az év végéig. Ezt egyértelműen a vásárlóerő (a nem megfelelő hitelfeltételek), valamint a közületi beruházá­sok drasztikus csökkenése okozza. Érthetetlen számomra, hogy a kormány miért nem dol­goz ki azonnal a fiatalok lakás­építéséhez megfelelő és reális hitelpolitikát. Ennek a döntés­nek az elmaradása óriási káro­kat okoz a kereskedelemben és az építőanyag-iparban (kor­szerű termelőüzemek leállása stb.). Ennek a problémakörnek mielőbbi megoldása politikailag is rendkívül fontos lenne. Nagyjából a fentiekben el­mondott nehézségek a keres­kedelem szinte minden terüle­tére jellemzőek. Éppen ezért ál­landóan keressük az értékesí­tés és a beszerzés új formáit, lehetőségeit. Közvetlen a ter­melőtől vásárolunk, engedmé­nyeket teszünk, a gyáraktól azonnal a megrendelőhöz száll­tunk - hogy csak néhányat em­lítsek. Egyes árucikkeket a ta­valyi áron adunk.- Az elhangzottak mintha egyfajta pesszimizmust sugal- lanának. Ön mégis a város majd minden közügyének tevé­keny részese.- Eddig is vallottam, most is vallom: az emberek önmaguktól tehetik a legtöbbet, hogy lakó­helyükön kellemes légkörben, környezetben élhessenek. Vo­natkozik ez Tolnára is. Hisz itt a múltban sem volt jellemző, hogy az emberek befele fordul­tak és csak magukkal törődtek. Jelentős munkát (sokszor el­lenszolgáltatás nélkül) végez­tek a városért, utak, középüle­tek, sportpályák építéséhez já­rultak hozzá. Hathatós lakos­sági összefogással, például a sportban jónéhányszor kiemel­kedő eredményeket értünk el. Egy egészséges lokálpatriotiz­mus uralkodott a városban...- Szinte nosztalgiával gondol Tolna valamikori lüktető életére. Véleménye szerint a város ve­zetése, a jelenlegi önkormány­zat ennek felélesztésében mekkora szerepet játszhat?- Azt hiszem, a város veze­tése, mintha túlzottan appará­tusként működne csak és nem támaszkodik kellőképpen a la­kosság véleményére. Ez egy­ben kritikája a választott képvi­selők munkájának. Néhányan még a testületi üléseket sem lá­togatják. Tisztelet azon képvise­lőknek, akik az előbbiekkel el­lentétben megpróbálnak tenni, de kisebbségük miatt hangjuk néha elvész, vagy elferdítve ke­rül nyilvánosságra. Például szinte megdöbbenve olvastam nemrég a Népújságban, hogy a mözsi iskolaépítés kivitelezője a versenytárgyaláson elfoga­dott áron felül mintegy 4,5 millió forint plusz költséget igényel az önkormányzattól, 64,4 százalé­kos építőanyag-áremelésre hi­vatkozva. Ez utóbbi, úgy gondo­lom, nekem elhihető: valótlan állítás! Felteszem a kérdést, hogyan juthatott a testület elé ilyen alaptalan követelés, hatá­rozati javaslattal? A mözsiek, ha esetleg nem lesz az adott időre iskolájuk, inkább a beru­házó (az önkormányzat) mu­lasztásának - a folyamatos el­lenőrzés hiányának - köszön­hetik, mintsem annak a leg­utóbbi ülésen hevesen táma­dott néhány képviselőnek, akik szavazataikkal meghiúsították a közpénzek ilyentén kezelését. Meglátásom szerint egyéb jo­gos lakossági igényeket sem támogat kellőképpen az ön- kormányzat azzal az indokkal, hogy nincs rá anyagi fedezet. Holott mintegy 40-50 százalék­kal többel gazdálkodhat a vá­ros, mint tavaly. Ezen többletet szerintem átgondoltabban is fel- lehetne használni, ugyan­akkor szinte divatszerűen hi­vatkoznak a pénzszűkére. Em­líthetném az új, ellátatlan város­részek helyzetét (évek óta nem épültek járdák, játszóterek stb.). Elszomorítónak találom, hogy a germekek a sportlétesítménye­ket, amelyek építéséhez jelen­tős ingyen munkával hozzájá­rult a lakosság, csak térítés el­lenében látogathatják. Ugyan­akkor a testület egyes bevételi forrásait meglehetősen nagy­vonalúan kezeli (bérleti díjak, közvetett telekvásárlások stb.). A kérdésben említett lüktető városi élethez ugyanúgy hozzá­tartozik a sport, a kultúra és más területek financiális és egyéb problémáinak kezelése. Mint már említettem, a városi vezetésnek jobb összhangot kellene kialakítania a lakosság­gal. Ez nemcsak a közérzetet javítaná, hanem aktívabbá tenné azokat, akik a városért a jelenleginél többet akarnának és tudnának tenni...- Köszönöm a beszélgetést! Takács István Egy levél nyomában Van-e koleraveszély a Pálén? Járhatatlan a kenyér útja Tibola pék felajánlása „Azért fordulok Önökhöz, hogy már több mint egy éve szaladgálok... az ügyben, hogy a városban megakadá­lyozzam a kolera, a járvány el­terjedését, de sajnos most már azt mondom süket fülekre talá­lok”. így kezdte elkeseredett hangú levelét Széles Mártonná tolnai olvasónk. Személyes megkereséskor mosolyogva új­ságolta, hogy a levéllel ellen­tétben az ügy részben már elin­tézést nyert. Elmondta, hogy Tolna határában, Pálén 460 négyszögölnyi területen gaz­dálkodik. Ezen a földdarabkán mindent megtermel, amire a háztartásban szüksége van. De nemcsak a sajátját dolgozza meg, hanem a szomszéd föld­jének szélét is kénytelen meg­kapálni, mert akkora ott a gaz, hogy az ő területére is áttelep­szik. A baj, a probléma elkez­dődött még az elmúlt évben. Az idén aztán folytatódott azzal, hogy a szomszéd a birtokán lévő ólban disznókat nevelt, melyek elhullottak. Senki nem törődött a dögökkel, azok el­szállításáról senki nem gon­doskodott. A környék dögszag­gal, és hatalmas legyekkel volt tele. S félő volt, hogy a környé­ken járvány, fertőzés léphet fel. A Polgármesteri Hivatalnak már írásban is jelentette, hogy mi­lyen állapotok uralkodnak a szomszéd területén, s bejelen­tette az elhullást is. Sokáig nem történt semmi. Aztán tollat ra­gadott, s levelet írt a belügymi­nisztériumba. A Polgármesteri Hivatalból nem sokkal később olyan választ kapott, melyben közölték vele, hogy a 28/1981./ XII.30./MÉM. sz. rendelet mel­lékleteként kihirdetett Állat­egészségügyi Szabályzat 36. paragrafus (1.) bekezdése alap­ján elrendelik, a sertéshullák el­takarítását, melyről a hivatal gondoskodik. Az elszállítás költségei természetesen a tu­lajdonost terhelik. Tehát a „járványveszély” el­múlt, a hullákat eltüntették, de a nyomai még árulkodnak. Az összetákolt épület előtt nagy kupac trágya, ami már nem bű- zölög ugyan, hiszen jól össze­száradt, és embermagasságú a gaz, ami a szemetet, és a trá­gyát „eltakarja”. Pár héttel ez­előtt még személyesen is erről győződhettünk meg. Megkérdeztük a Polgármes­teri Hivatalt is, történt-e intéz­kedés annak érdekében, hogy a területen rend, és tisztaság legyen. — A teljességhez feltétlenül szükséges hozzátenni - kezdte válaszát Ezerné Huber Éva, a városigazgatási iroda vezetője -, hogy a hivatal nemcsak an­nak a levélnek a hatására in­tézkedett, melyet Budapestről kapott. A bejelentést figyelem- bevéve kerestük a vállalkozót, aki a hullákat elszállítsa. Ez nem bizonyult olyan egyszerű feladatnak. Végülis nagy huza-vona után egy magánem­ber temette el az állatokat. Ko­leráról, járványról pedig szó sem lehetett sem a dögök felfe­dezésekor, sem pedig utána. Az állatorvos több alkalommal is kint járt, s amit írásba is adott, megállapította: járványveszély nincs és nem is volt. Hogy tör­tént-e intézkedés a rend hely­reállítására? Természetesen. Az épület mögött lévő gödröt, mely valamikor emésztőnek készült, a hivatal temettette be. Az elmúlt napokban felszólítot­tuk az állattartót, hogy a földjén haladéktalanul takarítson ösz- sze, erre 30 nap határidőt ka­pott. Még van ideje bőségesen a tulajdonosnak arra, hogy a bir­tokán rendet teremtsen, a ha­táridő még nem járt le. Talán megszólal a lelkiismerete, s előveszi a lapátot, a kaszát, és a kapát. - p. t. ­Fotó: Kispál A tetthely Tibola Péter péket Tolnán, Mö- zsön és az egész környéken fi­nom kenyeréről, péksütemé­nyeiről mindenki ismeri. Jelen­leg tizenöt üzletben vásárolha­tók meg a termékei. A tolna-mözsi vasútállomás közelében található péksége egy kis utcára nyílik, amely évek óta megnehezíti a kenyér boltokba szállítását. Burkolat hiányában esős időben sárten­gerré változik a földút, meleg­ben pedig port kavarnak az au­tók. Amikor a Tibola pékség ezen a helyen működni kezdett, a város akkori vezetése meg­ígérte, hogy rövidesen szilárd burkolatot kap az utca. Az ígé­ret elszállt, a probléma megma­radt és Tibola Péter nem tudott tovább várni: idén januárban 200 ezer forintot felajánlott a polgármesteri hivatalnak, a köz­területen található kis utca szi­lárd burkolatának megépíté­sére. Megkereste Meister Érvin mélyépítési vállalkozót akitől tá­jékozódni kívánt arról, hogy mekkora összegből lehetne a kivitelezést elvégezni.- Közösen vettük fel a kap­csolatot a polgármesteri hivatal­lal - mondta el Meister Ervin. - Akkor még úgy számoltuk, hogy a 200 ezer forintos közfel­ajánlásból az egész útburkolat megépülhet. A terveket társa­dalmi munkában elkészítettem, azzal a kikötéssel, hogy a kivite­lezést is én végezhessem el, erről szóban meg is állapod­tunk. A problémák ott kezdőd­tek, hogy az utca az egyik vé­gén nem önkormányzati, ha­nem a közúti igazgatóság tulaj­donában lévő úthoz csatlako­zik. Az igazgatóság előírta, hogy a csatlakozást a terve­zettnél jóval szélesebbre kell készíteni. Ezután egyértelművé vált, hogy a felajánlott pénzből nem végezhetőek el a munkála­tok. Az is nyilvánvaló volt, hogy több pénzt azonban Péter sem tud erre a célra feláldozni. Az önkormányzat pedig kijelentette azt, hogy sajnos neki sincs pénze az összeg kiegészíté­sére, amely ekkor már 380 ezerre kerekedett. Közbülső megoldást kerestünk: javasol­tam, hogy egyelőre készítsük el a 200 ezerért az utca azon sza­kaszát, amely a pék problémá­ját megoldaná. Máshonnan nem lehet rá pénzt gyűjteni, mert az utcában a pékség au­tóin kívül csak átmenő forgalom van, hiszen a határoló telkek közül egyiknek sincs ezen a felén kijárata. Ezt a műszaki il­letékesek elfogadhatónak tar­tották, majd vártuk az informá­ciókat. Kevés idő elteltével kö­zölték, hogy egy másik vállal­kozó jelentkezett a kivitele- zésre, így versenyhelyzet ala­Környékbeli események kult ki, később azonban egyér­telműen kiderült, hogy én va­gyok a vállalkozó, hiszen ő ná­lam jóval drágábban vállalta volna a munkát. Ezt követően került előtérbe a javaslatom, hogy építsük meg a burkolatot addig ameddig a pénzből ki­futja, de én kijelentettem, csak az egész utcát vagyok hajlandó elkészíteni. A legutóbbi megál­lapodásunk szerint lealapozzuk teljes hosszában az utcát és aszfaltozzuk a pékség műkö­déséhez szükséges szakaszt.- Lehet, hogy ez a kis utca nem nagy forgalmat, de min­denképpen fontos közellátást bonyqlít le, - tette hozzá Tibola Péter - a kenyér pedig nem késhet a sár miatt, azt hiszem ez mindenki számára nyilván­való. A tolnai Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási és Intéz- ményellátási Irodájának vezető­jét, Háry Jánost is megkérdez­tük, aki elmondta: hogy az utca burkolata két ütemben minden­képpen elkészül. A kivitelezővel megállapodtak : az idén elké­szülhet a felajánlott pénzből az utca azon szakasza, amelyre a pékségnek mindenképpen szüksége van. A jövő évben az önkormányzat pénzén fejezik be a munkálatokat. Hamarosan kezdődhet a munka. Sárvári János házban. A falu aktuálpolitikai kérdéseit vitatják meg (papri­kamalom, kárpótlás, egyházi tu­lajdon stb.). Az OTP házhoz megy A sióagárdi polgármesteri hi­vatal tanácstermében helyszíni ügyintézést végez az OTP jú­lius 18-án délután fél 4-től -, új szolgáltatási formaként. Testületi ülés Rendkívüli testületi ülést tar­tanak 15-én (hétfőn) a Tolna városi képviselők. A mözsi isko­lánál, valamint a Deák Ferenc utcában épülő új lakások külső - közműveinél is többletköltségek jelentkeznek. Erről lesz szó. Döntenek a városi gyermek- és közétkeztetésre benyújtott pá­lyázatok sorsáról is. BÖK-ülés Július 19-én este 7-kor ülést tart a Bogyiszlói Önkormányzati Kör (BÖK) a helyi művelődési

Next

/
Thumbnails
Contents