Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-13 / 163. szám
4 PÚJSÁG 1991. július 13. TOLNAI KÖRKÉP TOLNA VÁROSRÓL ÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Virágzik a hars „Szárított mag, meg holmi gyom, több aranyat ér, mint amennyit nyom!” Egy arc - egy mesterség Merkl Antal, a Fészek Áruház vezetője Virágzik a hárs Medinán is. Kiss Feri bácsi és neje év- ről-évre begyűjti a „termést”. Úgy mondják a természet megfigyelésében jártas gazdák, hogy a növények fejlődése két hét késésben van. Június vége helyett most kell hát hársfavirágot szedni. Nagyon kedvelt teája ez a népi gyógyászatnak. Kitűnő háziszer a meghűléses izzasztásra, köhögéscsillapításra, idegerősítőnek, vértisztítónak, enyhe szívműködést serkentőnek, sőt gyomorfájá- sos panaszok enyhítésére is használják. A modern kozmetika öregedő típusú bőrre ajánlja a hársfavirág főzetét, valamint jelentős fertőtlenítő hatása miatt toroköblítőnek és fürdőnek. Borogatása nyugtató és gyulladáscsökkentő, üdítő italként is fogyasztják. Virága illóolajat, szaponint, cukrot, cseranyagokat, stb. tartalmaz, a levele pedig C-vita- mint, cseranyagot és glikozidot. A fájából készült szén - porítva - fogporok, sebgyógyító és bőrbajok elleni hintőporok jelentős alkotórésze. A hárs virágait legjobb akkor gyűjteni, ha már kétharmaduk kinyílt, de nem virágzott el. A szárításra legalkalmasabb a padlás szellős, árnyékos, pormentes levegője. A gyógyfüvek idővel elvesztik aromájukat, gyógyhatásúkat. Ezért minden évben szükséges a gyűjtés megismétlése, hiszen „Isten patikájából” mindenki meríthet szükséglete szerint, ha képes egy kevéske időt és kevéske fáradtságot áldozni rá! Konrád László Kissék a hárs alatt- A tolnai tüzép kategóriájában sokáig az egyik legjobbak közé tartozott a megyében. Fontos szerepet töltött, tölt be a város ellátásában...- Az ismert okok miatt a tüzelőanyag biztosítása a lakosság számára az egyik legfontosabb feladatunk. A környék ellátása a várakozásokkal ellentétben eddig sem esett vissza, ugyanakkor az áremelések miatt nagy volt a felvásárlás. A régi áron július 31-ig árusítunk, de az emberek mintegy kilencven százalékban a nyár első hónapjának végéig beszerezték tüzelőjüket. Különösen odafigyeltünk a nyugdíjas és egyéb utalványok beváltására és felvettük a kapcsolatot a helyi önkormányzattal, hogy a rászorulók szintén még a régi áron juthassanak tüzelőhöz. Ebben a termékkategóriában (szilárd tüzelőanyagok) akkora forgalmat bonyolítottunk le ezidáig, mint tavaly egész évben.- Milyen ellátás várható és ehhez hogyan viszonyul a kereslet?- A hazai szenekbőlaz új árakon a szükséges mennyiség, a megszokott választékban, biztosított az év hátralevő részében, ugyanez elmondható az import szenekről is. Sajnos, megítélésem szerint, a jelenlegi fogyasztói árak túl magasak és ez szinte elviselhetetlen terhet ró a lakosságra. Ezért hibásnak tartom a kormányzat azon döntését, hogy a szilárd tüzelőanyagoknál a dotációt teljes mértékben megszüntették, hiszen ezeket a termékeket a legkisebb keresetű emberek vásárolják általában. Az építőanyagoknál 40 százalék közüli forgalomvisszaesés várható az év végéig. Ezt egyértelműen a vásárlóerő (a nem megfelelő hitelfeltételek), valamint a közületi beruházások drasztikus csökkenése okozza. Érthetetlen számomra, hogy a kormány miért nem dolgoz ki azonnal a fiatalok lakásépítéséhez megfelelő és reális hitelpolitikát. Ennek a döntésnek az elmaradása óriási károkat okoz a kereskedelemben és az építőanyag-iparban (korszerű termelőüzemek leállása stb.). Ennek a problémakörnek mielőbbi megoldása politikailag is rendkívül fontos lenne. Nagyjából a fentiekben elmondott nehézségek a kereskedelem szinte minden területére jellemzőek. Éppen ezért állandóan keressük az értékesítés és a beszerzés új formáit, lehetőségeit. Közvetlen a termelőtől vásárolunk, engedményeket teszünk, a gyáraktól azonnal a megrendelőhöz szálltunk - hogy csak néhányat említsek. Egyes árucikkeket a tavalyi áron adunk.- Az elhangzottak mintha egyfajta pesszimizmust sugal- lanának. Ön mégis a város majd minden közügyének tevékeny részese.- Eddig is vallottam, most is vallom: az emberek önmaguktól tehetik a legtöbbet, hogy lakóhelyükön kellemes légkörben, környezetben élhessenek. Vonatkozik ez Tolnára is. Hisz itt a múltban sem volt jellemző, hogy az emberek befele fordultak és csak magukkal törődtek. Jelentős munkát (sokszor ellenszolgáltatás nélkül) végeztek a városért, utak, középületek, sportpályák építéséhez járultak hozzá. Hathatós lakossági összefogással, például a sportban jónéhányszor kiemelkedő eredményeket értünk el. Egy egészséges lokálpatriotizmus uralkodott a városban...- Szinte nosztalgiával gondol Tolna valamikori lüktető életére. Véleménye szerint a város vezetése, a jelenlegi önkormányzat ennek felélesztésében mekkora szerepet játszhat?- Azt hiszem, a város vezetése, mintha túlzottan apparátusként működne csak és nem támaszkodik kellőképpen a lakosság véleményére. Ez egyben kritikája a választott képviselők munkájának. Néhányan még a testületi üléseket sem látogatják. Tisztelet azon képviselőknek, akik az előbbiekkel ellentétben megpróbálnak tenni, de kisebbségük miatt hangjuk néha elvész, vagy elferdítve kerül nyilvánosságra. Például szinte megdöbbenve olvastam nemrég a Népújságban, hogy a mözsi iskolaépítés kivitelezője a versenytárgyaláson elfogadott áron felül mintegy 4,5 millió forint plusz költséget igényel az önkormányzattól, 64,4 százalékos építőanyag-áremelésre hivatkozva. Ez utóbbi, úgy gondolom, nekem elhihető: valótlan állítás! Felteszem a kérdést, hogyan juthatott a testület elé ilyen alaptalan követelés, határozati javaslattal? A mözsiek, ha esetleg nem lesz az adott időre iskolájuk, inkább a beruházó (az önkormányzat) mulasztásának - a folyamatos ellenőrzés hiányának - köszönhetik, mintsem annak a legutóbbi ülésen hevesen támadott néhány képviselőnek, akik szavazataikkal meghiúsították a közpénzek ilyentén kezelését. Meglátásom szerint egyéb jogos lakossági igényeket sem támogat kellőképpen az ön- kormányzat azzal az indokkal, hogy nincs rá anyagi fedezet. Holott mintegy 40-50 százalékkal többel gazdálkodhat a város, mint tavaly. Ezen többletet szerintem átgondoltabban is fel- lehetne használni, ugyanakkor szinte divatszerűen hivatkoznak a pénzszűkére. Említhetném az új, ellátatlan városrészek helyzetét (évek óta nem épültek járdák, játszóterek stb.). Elszomorítónak találom, hogy a germekek a sportlétesítményeket, amelyek építéséhez jelentős ingyen munkával hozzájárult a lakosság, csak térítés ellenében látogathatják. Ugyanakkor a testület egyes bevételi forrásait meglehetősen nagyvonalúan kezeli (bérleti díjak, közvetett telekvásárlások stb.). A kérdésben említett lüktető városi élethez ugyanúgy hozzátartozik a sport, a kultúra és más területek financiális és egyéb problémáinak kezelése. Mint már említettem, a városi vezetésnek jobb összhangot kellene kialakítania a lakossággal. Ez nemcsak a közérzetet javítaná, hanem aktívabbá tenné azokat, akik a városért a jelenleginél többet akarnának és tudnának tenni...- Köszönöm a beszélgetést! Takács István Egy levél nyomában Van-e koleraveszély a Pálén? Járhatatlan a kenyér útja Tibola pék felajánlása „Azért fordulok Önökhöz, hogy már több mint egy éve szaladgálok... az ügyben, hogy a városban megakadályozzam a kolera, a járvány elterjedését, de sajnos most már azt mondom süket fülekre találok”. így kezdte elkeseredett hangú levelét Széles Mártonná tolnai olvasónk. Személyes megkereséskor mosolyogva újságolta, hogy a levéllel ellentétben az ügy részben már elintézést nyert. Elmondta, hogy Tolna határában, Pálén 460 négyszögölnyi területen gazdálkodik. Ezen a földdarabkán mindent megtermel, amire a háztartásban szüksége van. De nemcsak a sajátját dolgozza meg, hanem a szomszéd földjének szélét is kénytelen megkapálni, mert akkora ott a gaz, hogy az ő területére is áttelepszik. A baj, a probléma elkezdődött még az elmúlt évben. Az idén aztán folytatódott azzal, hogy a szomszéd a birtokán lévő ólban disznókat nevelt, melyek elhullottak. Senki nem törődött a dögökkel, azok elszállításáról senki nem gondoskodott. A környék dögszaggal, és hatalmas legyekkel volt tele. S félő volt, hogy a környéken járvány, fertőzés léphet fel. A Polgármesteri Hivatalnak már írásban is jelentette, hogy milyen állapotok uralkodnak a szomszéd területén, s bejelentette az elhullást is. Sokáig nem történt semmi. Aztán tollat ragadott, s levelet írt a belügyminisztériumba. A Polgármesteri Hivatalból nem sokkal később olyan választ kapott, melyben közölték vele, hogy a 28/1981./ XII.30./MÉM. sz. rendelet mellékleteként kihirdetett Állategészségügyi Szabályzat 36. paragrafus (1.) bekezdése alapján elrendelik, a sertéshullák eltakarítását, melyről a hivatal gondoskodik. Az elszállítás költségei természetesen a tulajdonost terhelik. Tehát a „járványveszély” elmúlt, a hullákat eltüntették, de a nyomai még árulkodnak. Az összetákolt épület előtt nagy kupac trágya, ami már nem bű- zölög ugyan, hiszen jól összeszáradt, és embermagasságú a gaz, ami a szemetet, és a trágyát „eltakarja”. Pár héttel ezelőtt még személyesen is erről győződhettünk meg. Megkérdeztük a Polgármesteri Hivatalt is, történt-e intézkedés annak érdekében, hogy a területen rend, és tisztaság legyen. — A teljességhez feltétlenül szükséges hozzátenni - kezdte válaszát Ezerné Huber Éva, a városigazgatási iroda vezetője -, hogy a hivatal nemcsak annak a levélnek a hatására intézkedett, melyet Budapestről kapott. A bejelentést figyelem- bevéve kerestük a vállalkozót, aki a hullákat elszállítsa. Ez nem bizonyult olyan egyszerű feladatnak. Végülis nagy huza-vona után egy magánember temette el az állatokat. Koleráról, járványról pedig szó sem lehetett sem a dögök felfedezésekor, sem pedig utána. Az állatorvos több alkalommal is kint járt, s amit írásba is adott, megállapította: járványveszély nincs és nem is volt. Hogy történt-e intézkedés a rend helyreállítására? Természetesen. Az épület mögött lévő gödröt, mely valamikor emésztőnek készült, a hivatal temettette be. Az elmúlt napokban felszólítottuk az állattartót, hogy a földjén haladéktalanul takarítson ösz- sze, erre 30 nap határidőt kapott. Még van ideje bőségesen a tulajdonosnak arra, hogy a birtokán rendet teremtsen, a határidő még nem járt le. Talán megszólal a lelkiismerete, s előveszi a lapátot, a kaszát, és a kapát. - p. t. Fotó: Kispál A tetthely Tibola Péter péket Tolnán, Mö- zsön és az egész környéken finom kenyeréről, péksüteményeiről mindenki ismeri. Jelenleg tizenöt üzletben vásárolhatók meg a termékei. A tolna-mözsi vasútállomás közelében található péksége egy kis utcára nyílik, amely évek óta megnehezíti a kenyér boltokba szállítását. Burkolat hiányában esős időben sártengerré változik a földút, melegben pedig port kavarnak az autók. Amikor a Tibola pékség ezen a helyen működni kezdett, a város akkori vezetése megígérte, hogy rövidesen szilárd burkolatot kap az utca. Az ígéret elszállt, a probléma megmaradt és Tibola Péter nem tudott tovább várni: idén januárban 200 ezer forintot felajánlott a polgármesteri hivatalnak, a közterületen található kis utca szilárd burkolatának megépítésére. Megkereste Meister Érvin mélyépítési vállalkozót akitől tájékozódni kívánt arról, hogy mekkora összegből lehetne a kivitelezést elvégezni.- Közösen vettük fel a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal - mondta el Meister Ervin. - Akkor még úgy számoltuk, hogy a 200 ezer forintos közfelajánlásból az egész útburkolat megépülhet. A terveket társadalmi munkában elkészítettem, azzal a kikötéssel, hogy a kivitelezést is én végezhessem el, erről szóban meg is állapodtunk. A problémák ott kezdődtek, hogy az utca az egyik végén nem önkormányzati, hanem a közúti igazgatóság tulajdonában lévő úthoz csatlakozik. Az igazgatóság előírta, hogy a csatlakozást a tervezettnél jóval szélesebbre kell készíteni. Ezután egyértelművé vált, hogy a felajánlott pénzből nem végezhetőek el a munkálatok. Az is nyilvánvaló volt, hogy több pénzt azonban Péter sem tud erre a célra feláldozni. Az önkormányzat pedig kijelentette azt, hogy sajnos neki sincs pénze az összeg kiegészítésére, amely ekkor már 380 ezerre kerekedett. Közbülső megoldást kerestünk: javasoltam, hogy egyelőre készítsük el a 200 ezerért az utca azon szakaszát, amely a pék problémáját megoldaná. Máshonnan nem lehet rá pénzt gyűjteni, mert az utcában a pékség autóin kívül csak átmenő forgalom van, hiszen a határoló telkek közül egyiknek sincs ezen a felén kijárata. Ezt a műszaki illetékesek elfogadhatónak tartották, majd vártuk az információkat. Kevés idő elteltével közölték, hogy egy másik vállalkozó jelentkezett a kivitele- zésre, így versenyhelyzet alaKörnyékbeli események kult ki, később azonban egyértelműen kiderült, hogy én vagyok a vállalkozó, hiszen ő nálam jóval drágábban vállalta volna a munkát. Ezt követően került előtérbe a javaslatom, hogy építsük meg a burkolatot addig ameddig a pénzből kifutja, de én kijelentettem, csak az egész utcát vagyok hajlandó elkészíteni. A legutóbbi megállapodásunk szerint lealapozzuk teljes hosszában az utcát és aszfaltozzuk a pékség működéséhez szükséges szakaszt.- Lehet, hogy ez a kis utca nem nagy forgalmat, de mindenképpen fontos közellátást bonyqlít le, - tette hozzá Tibola Péter - a kenyér pedig nem késhet a sár miatt, azt hiszem ez mindenki számára nyilvánvaló. A tolnai Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási és Intéz- ményellátási Irodájának vezetőjét, Háry Jánost is megkérdeztük, aki elmondta: hogy az utca burkolata két ütemben mindenképpen elkészül. A kivitelezővel megállapodtak : az idén elkészülhet a felajánlott pénzből az utca azon szakasza, amelyre a pékségnek mindenképpen szüksége van. A jövő évben az önkormányzat pénzén fejezik be a munkálatokat. Hamarosan kezdődhet a munka. Sárvári János házban. A falu aktuálpolitikai kérdéseit vitatják meg (paprikamalom, kárpótlás, egyházi tulajdon stb.). Az OTP házhoz megy A sióagárdi polgármesteri hivatal tanácstermében helyszíni ügyintézést végez az OTP július 18-án délután fél 4-től -, új szolgáltatási formaként. Testületi ülés Rendkívüli testületi ülést tartanak 15-én (hétfőn) a Tolna városi képviselők. A mözsi iskolánál, valamint a Deák Ferenc utcában épülő új lakások külső - közműveinél is többletköltségek jelentkeznek. Erről lesz szó. Döntenek a városi gyermek- és közétkeztetésre benyújtott pályázatok sorsáról is. BÖK-ülés Július 19-én este 7-kor ülést tart a Bogyiszlói Önkormányzati Kör (BÖK) a helyi művelődési
