Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-12 / 136. szám

4 NÉPÚJSÁG Dombóvár és környéke Váratlan közmeghallgatás Mintegy harmincán jelentek meg a polgármesteri hivatalban azért, hogy részt vegyenek az önkormányzat nyilvános ülésén, ahol a magánszemélyek kom­munális adója volt az egyik téma. A helyszínen aztán némi zavar támadt, mert kiderült, hogy közmeghallgatásról lenne szó. Az önkormányzati ülést először megnyitották a kiste­remben, majd a képviselők át­mentek a nagyobbá és ott kez­dődött a közmeghallgatás, köz­ben az önkormányzati szünetelt. Korábban már döntöttek arról a képviselők, hogy ebben a témá­ban kikérik a lakosság vélemé­nyét, de arról nem tudtak, lega­lábbis nem mindenki, hogy ezt ebben a formában rendezik meg. A felszólaló állampolgárok kevesellték az egy hét időt a ter­vezet tanulmányozására. A kiadott anyag részletesen tartalmazza, hogy mire akarják fordítani a várható 7-8 millió fo­rintot. Éppen ez lett az egyikfő vi­tatéma. A megjelölt utcáktól tá­vol lakók kifogásolták, hogy ők miért fizessenek a mások utcá­jáért, járdájáért. Azért nem tudható pontosan a mennyi a várhatóan befolyó összeg, a második félévben, mert az függ az elfogadandó mentesség körétől, az állampol­gárok adófizetési moráljától, sőt, még az inflációtól is, hiszen hi­ába a morál, ha sokaknak nem lesz befizethető pénzük. Dr.Szabó Imre alpolgármes­ter, aki Fazekas István távollé­tében vezette a közmeghallga­tást, válaszában azt is elmondta, hogy a megvalósítandó célok közül sokat nem lehetne megva­lósítani a kommunális adó kive­tése nélkül. Jelenleg a városban 120 ház után fizetnek 172,648 forint házadót, a nem lakás célját szolgáló építmények adója - természetesen beleszámítva az üdülőket is - alig több, mint egymillió forint. így aztán a két régi és az új adóbevétel közötti különbözet csak a második fél­évre számítva is nagy. Jelentős társadalmi érdekkü­lönbségek is megnyilvánultak a hozzászólásokban éppúgy, mint ahogyan politikai vélemények is elhangzottak. Volt, aki azt mondta, hogy ő az állami bérla­kásban fizet eleget a vízért, szennyvízért, fűtésért, világítá­sért, a magas és ráadásul egyre emelkedő lakbér mellett, most miért kell fizetnie ismét. Más arról beszélt, hogy a régi vezetők, a régi rendszer haszo­nélvezői, laknak az állami bérla­kásokban, akik igen kevés pén­zért, majdnem ingyen jutottak bérlakáshoz, míg más saját pénzen, keserves munkával te­remtett otthont magának, erre jött - a teljességgel alkotmányos - kamatadó és most még a helyi is! Nagy igazságtalanság lenne, ha a bérlakásból élők megint jobban járnának. Sokan azt hitték, hogy a terve­zet teljes egészében a helyi sza­kapparátus műve, pedig hogy a helyi adókról szóló törvény és még sok más jogszabály igen­csak behatárolja a helyi rendelet alkotóinak nemcsak a fantáziá­ját, de a lehetőségeit is. így pél­dául többen felvetették - szerin­tem joggal - hogy miért nincs le; hetőség az adó mértékét az in­gatlan nagyságához igazítani. Nincs, mert erre a törvény nem ad lehetőséget. Több felszólaló említetter hogy a helyi adó miatt a város­ban első, másod és harmad stb. osztályú állampolgárok lesznek. Mások ezt cáfolták azzal, hogy már most is vannak. A közműve­sítés ugyanis merőben mást je­lent a városközponti Csillagház lakójának, mint egy tüskei, vagy tüskén aluli állampolgárnak. Az adó meg egyforma lesz. Az már nem merült fel, hogy a helyi adó is szolgálhatja az elmaradott vá­rosrészek felzárkóztatását. Bordi Imréné Gagarin utcai la­kos kifogásolta, hogy nem ismeri Győrffy Csongor képviselő urat, mert az még a környékén sem fordult elő. A képviselő ezt cá­folta, majd abban maradtak, hogy későbbi lakossági fóru­mon, kint, a helyszínen vitatják meg nemcsak azt a problémát, hanem a tüskeiek sok baját. A szélsőségek persze semmi­lyen fórumon nem maradnak el. Egy felszólaló azzal a javaslattal állt elő, hogy a dombóvári cigá­nyokat a volt szovjet laktanyába kellene telepíteni, és „Aztán se ki, se be”. Az alpolgármester erre csak annyit válaszolt eluta­sítóig, hogy a közmeghallgatás témája a kommunális adó, a szovjet laktanya pedig még min­dig nem a város tulajdona. A közmeghallgatást követően kezdődött meg az önkormány­zat öt órára meghirdetett ülése, úgy háromnegyed hét tájékán, a helyi televízió nyilvánossága előtt. Ihárosi Ibolya Mi a véleménye ? Az 516-os szakmunkásképző intézet műszaki tanára a FI­DESZ színeiben jutott az ön- kormányzatba.- Hogyan került kapcso­latba a párttal?- A választások előtt keresett meg a helyi szervezet, hogy vál­lalom-e a jelölést a listájukon. Szívesen tettem, hiszen koráb­ban is kapcsolatom volt a közü­gyekkel, még a KISZ-ben, és ezt egyáltalán nem szégyellem. Nem mi tehettünk a rendszer hi­báiról. A FIDESZ-csoportban sok középiskolás, akkor végzett fiatal volt, jól esett, hogy számí­tanak rám. Most is mögöttem állnak. Segítettem a szervezés­ben, hogy pártszerü formát ad­junk a mozgalmuknak, most olyan 25-en vagyunk.- Hogy érzi magát az ön- kormányzatban?- Nem úgy, ahogy szeretném. Sok a probléma, a meg nem ér­tés. Az önkormányzatok moz­gástere beszűkült, szinte tehe­tetlenek vagyunk, pedig renge­teg tennivaló van a városban, de pénz nincs. A megoldást a la­kosság tőlünk várja, de eszkö­zök hiányában nem tehetünk semmit.- Például?- Rossz állapotban van a fű­tőmű, a szeméttelep telített, és bővíteni kellene a szennyvíztisz­títót is. És akkor nem is beszél­tem az apróbb ügyekről, utakról, amik az ott élőknek egyáltalán nem kis dolgok. Vagy itt van a kommunális szolgáltatás, máig Szekszárdról irányítják például a vízellátást, a vízműnek már ré­gen az önkormányzat tulajdo­nában kellene lenni.- Milyen a kapcsolata a la­kossággal? Nekem mindennapos, úton-útfélen leállítanak az ál­lampolgárok, ugyanakkor a szervezett kapcsolattartási for­mák még nem alakultak ki. A fo­gadóórák iránt nagy az érdekte­lenség, csak azok jönnek el, akik valami miatt fel vannak hábo­rodva. Az állampolgárok nem eléggé informáltak, ki kellene alakítani a tájékoztatás formáit. A helyi tévé, úgy tudom, csak 600 lakásban látható, a heti egy oldal kevés az újságban. Ezért aztán olyan ügyeket is rajtunk kérnek számon, amiben nem mi döntöttünk, hanem a kormány, a parlament. Azt látom, hogy az önkormányzati munkát, a de­mokráciát még mindannyiunk­nak tanulni kell.- Mi a véleménye a testület működéséről?- Két meghatározó, és itt egymással szemben álló erő van a testületben, a KDNP és az MDF, valószínűleg személyes okokból van közöttük ellentét. Nehéz így a testületet működő­képes állapotban tartani. Az még nem fordult elő, hogy politi­kai okok miatt nem tudtunk dön­teni, de politikai okból bekövet­kező döntés már született. Azért lényeges kérdésekben képesek vagyunk értelmes döntést hozni.- Mennyi szabadidejébe ke­rül a közélet?- Az üléseken való részvétel nem jelent gondot, a felkészü­léshez kell több idő, még nem alakult ki a szükséges szakértői hálózat. Azért jut idő a családra is, feleségem kozmetikus, egy elsős és egy nagycsoportos óvodás gyerekünk van. Heten­ként két napon sportolok, és pgyütt kirándulok a családdal.- ihárosi ­Az oldalt szerkesztette: F.Kováts Éva Közreműködtek: Ihárosi Ibolya, László Ibolya. Fotó: THIinger Sándor Innen, onnan A dombóvári ROM SOM, azaz cigány vagyok, és a budapesti ANDO DROM, úton nevű ci­gányfolklór zenekarok jótékony- sági koncertet tartottak a Pécsi Nevelési Központban, június 9-én este. &€ Megszűnik a Családi Iroda a dombóvári Polgármesteri Hiva­talnál július elsejével. Erről leg­utóbbi ülésén a képviselőtestü­let döntött. Az iroda három mun­katársa közül egynek felmond­tak, a másik kettő továbbra is marad, egyikőjük az anya­könyvvezetői teendőket látja el, míg a másik kapcsolt munka­körben videofelvételeket készít, illetve gépkocsivezető. §<s Fennállásának 750 éves jubi­leumát tartotta a hétvégén Dombóvár partnertelepülése, Kernen. Az ünnepségen részt vett a Kapos táncegyüttes és néhány dombóvári polgár. Attalán átadásra került má­jusban az óvoda. Az átalakítá­sok után egy csoporttal bővült a község óvodai csoportjainak száma, így a gyermekintézmény 25-30 fővel több gyereket tud fo­gadni. A bővítésre azért került sor, mert a faluban nőtt az óvo­dáskorú gyerekek száma. Eddig a kicsik Kapospulára jártak óvo­dai foglalkozásokra. A beruhá­zás másfél millió forintba került. Elkészült az a sárrázó és út­szakasz, amit az év elején léte­sült szemétlerakó telephez ké­szítettek Attalán. A beruházásra azért volt szükség, mert a sze­méttelepet eddig esős időben nem lehetett megközelíteni. Címer Uj címere és zászlója van a vá­rosnak. A képviselőtestület a fenti címert fogadta el. Jó időben - rossz időben Szünidei diákjátszó Június 24-től „Szünidei diák­játszó" néven változatos prog­ramokat szervez a dombóvári Művelődési Otthon és Könyvtár gyerekeknek. Az első turnusban, június 24-től július 5-ig résztvevők dél­előttönként az általános iskolai kötelező olvasmányok videofilm változatát nézhetik meg a fono- tékában, délután pedig társas,- és számítógépes játékokkal játszhatnak, illetve részt vehet­nek kézműves foglalkozáson. Augusztus 5- lO-e között or­szágjáró és indiántábort ren­deznek a népművelők a szőlő­hegyen. Itt a hőgyészi nevelő- otthonból érkező gyerekek tölt­hetnek el kellemes napokat, rá­adásul kétnapos kirándulást is tesznek a fővárosba. Július— augusztusban nyelvi foglalkoztatókat és intenzív nyelvi tábort rendeznek 8-14 éves korú iskolásoknak a városi könyvtárban. Kedden, csütörtö­kön délelőtt fél kilenctől fél egyig német, angol, francia nyelven, kezdőknek és haladóknak tarta­nak oktatást. Július 15—26-ig pedig intenzív nyelvtanfolyamot szerveznek a fenti nyelvekből kezdőknek és haladóknak. A megyei cigánytábor július 6—12 között kerül megrende­zésre Dombóváron, ahová még várnak a jelentkezőket. Kommunális adó elnapolva Adózzanak, vagy ne adózza­nak a dombóvári polgárok, és ha igen, akkor hogyan, milyen mér­tékben, a kérdés még nem dőlt el. A legutóbbi önkormányzati ülésen ugyanis a képviselők a döntést elnapolták, a bizottsá­gok újra tárgyalják a kommuná­lis adó kérdéskörét. Mindenesetre, amíg döntés nem születik, nem árt felidézni, hogy milyen variációk voltak ez ügyben. Az A változat szerint la­kásonként 1500 forint lenne a kommunális adó, üdülőre 2500 forint, garázsra 1000, egyéb építményre szintén 1000, beépí­tetlen belterületi telek után 500 forint. A B variációnál a lakás vál­tozatlanul 1500 forint, az üdülők 2800, a garázs 600, egyéb épít­mény 800, telek 500 forint. A C változat értelmében a lakásra kivetett kommunális adó az előbbiekhez hasonlóan 1500 fo­rint, üdülőnél viszont kevesebb, 1500, garázsnál több, 1500, egyéb építménynél 1000, telek­nél 500 forint. Az így befolyt adók mindhárom esetben közel 8 mil­lió forintot tennének ki. Az adót évente két részletben lehetne késedelmi kamatmen­tesen megfizetni. Az első részlet befizetési határideje március 15., a második részlet fizetési határideje szeptember 15. A törvény rendelkezése alap­ján - külön kérelemre - mentes­ségben részesülhetnek azok, akiknek jövedelme nem haladja meg a létminimumot. Ezenkívül mentes a kommunális adófize­tési kötelezettsége alól az a ma­gánszemély, aki az önkormány­zat illetékességi területén kom­munális beruházást hajt végre, és azt számlával igazolja. Júliustól fizetett képviselők Eddig ingyen dolgoztak, a legutóbbi testületi ülés után már fizettségért teszik ugyanezt Dombóvár városának képvise­lői. A csütörtöki testületi ülésen ugyanis ötezer forint netto költ­ségtérítést szavaztak meg ma­guknak a városatyák. Ezt az összeget a képviselők szemé­lyes költségeik fedezésére - gépkocsihasználat, telefon, le­velezés ... - fordíthatják. A megyében egyébként elfo­gadott ez a gyakorlat, több tele­pülésen fizetnek a képviselők­nek költségtérítést. Igaz, van ahol felajánlották ezt a helyi gyermekintézményeknek. Elégtelen A múlt héten a városi tele­vízió adásában néztem'meg Dombóváron a képviselőtes­tületnek azt az ülését, ame­lyen. mintegy nyitányként hangzott el az Újdombóvári Polgári Szervezet nyílt le­vele. Döbbenet, csalódás, jogos háborgás volt az ihle- tője ennek a levélnek. A máig hiányzó tisztázás nél­kül aligha ülnek el az indula­tok. erről szólnak a levélírók a kirakatba semmi esetre se biggyeszthető alpolgármes­ter-választás miatt, ami csakugyan puccsszerű volt. Ezért is vonták meg az újdombóváriaktól a véle­ménynyilvánítás jogát, akik kiötlötték és véghezvitték. A polgári szervezet tagjai elégedetlenek az ügy ím- mel-ámmal történt tisztázá­sának módozatával, és kö­szönik. ilyet nem kérnek. de nem hajlandóak elfogadni a testület munkájában föllel­hető áldemokratikus meg­nyilvánulásokat sem. Kívülálló, de napjainkban nagyon benne élőként lesúj­tott ennek, a pártsemleges önkormányzatot igénylő, imponálóan higgadt hangú levélnek a fogadtatása. Azt se mondta ugyanis a tisztelt testület, hogy bakfitty, pedig az nem sok. A választ pedig itt kellett volna megkezdeni a város nyilvánossága előtt. Hány telévizió előtt ülő dombóvári adott elégtelent a képviselőtestületnek? Nem tudni. Én is elégtelent adtam, miközben az jutott eszembe, hogyha huszonéves tagja lennék a polgári szervezet­nek. amit az együttműködés nemes szándéka hozott össze, föltétlenül alakítanék egy égigszóló macskazene­kart odaállítandó a tanács­kozóterem ablakai alá az ér­zéketlenség (vagy bizonyta­lanság. esetleg gyávaság?) dijaként. . . -lászló­1991. junius 1: Múlt idő Kutatjuk a többszáz, több­ezer évvel ezelőtti esemé­nyeket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti tör­ténések feledésbe merülnek, pedig a közelmúlt dolgai mai valónkat jobban befolyásol­ják, mintsem azt gondolnánk. Az alábbiakban szemelvé­nyeket bocsátunk közre Dombóvár 1969. december el­seje óta vezetett krónikájából. 1975. június 25. Városunkban rendezte meg június 25. és július 6. között a IX. Országos Honismereti Tábort a KISZ KB, a KISZ Tolna Megyei Bizottsága, a Béri Balogh Ádám Múzeum és a KISZ Dombóvári Városi Bizottsága. Az ünnepé­lyes megnyitón az üdvözlések után az ifjúság Dr. László György professzor lenyűgöző előadását hallhatta a „Régészet és történettudományról”. Majd Tolna megye történetéről Dr. Szakály Ferenc tartott színvona­las előadást. A következő na­pokban pedig a régészeti, nép­rajzi és helytörténeti szekciók­ban dolgozó közel 130 fiatal vette birtokába városunkat és' gyűjtötték a lassan kiveszőben lévő hagyományokat, szokáso­kat. Ennek kapcsán felkeresték a helyi lakosokat, akik értékes in­formációkkal szolgáltak az adatgyűjtőknek. Következő na­pon a megye nevezetességeivel - Sárköz, Sióagárd - pedig ki­ránduláson ismerkedtek a fiata­lok. A munka eredményességét a beadott jó pályázatok igazol­ták. Július 5-én este tábortűz mellett jó hangulatban szóra­kozva, a végzett munka tudatá­val búcsúzhattak vendégeink egymástól és városunktól. 1975. június 27-28. A Mezőgazdasági Dolgozók Országos Szövetségének Em­lékbizottsága, Dombóvár Város Tanácsa, a Dalmandi Állami Gazdaság Igazgatósága, és párszervezete, valamint Szak- szervezeti Bizottsága szervezé­sében ünnepségsorozaton em­lékeztek meg az 1905-ös dunán­túli arató és cselédsztrájkról jú­nius huszonhét és huszonnyol- cadika között. A városi tanács nagytermében a Tudományos emlékülésen Hunya István a MEDOSZ elnöke, földmunkás és veterán mondott megnyitót, ezt követően előadást tartott Szakács Kálmán kandidátus, aki a századeleji agrármozgalom­nak kirobbanásának általános okairól és a Földmunkás Szö­vetség megalakulásáról szólt. Erényi Tibor a történelem tudo­mányok doktora az Magyar Szociáldemokrata Pártról és a századeleji agrármozgalmakról tartott előadást. Mérey Klára kandidátus pedig az 1905-1906. évi dunántúli arató- és cse­lédsztrájkról emlékezett meg. Az emlékülés a korreferátumok után Vidóczy László zárszavá­val ért véget. Délután Takács La­jos kandidátus nyitotta meg a Kaposvidék népművészete kiál­lítást. Este a Kapos Népiegyüt­tes adott nagy sikerű műsort. Vasárnap emléktábla avatással és kultúrális műsorral fejeződött be a megemlékezés Dalman- don. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents