Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-10 / 134. szám

1991. június 10. üéPÚJSÁG 3 A régiók Expója lesz? (Folytatás az 1. oldalról.)- Most, hogy a parlament is, a BIE is igent mondott, hogyan to­pább az új helyzetben?- Át kell tekintenünk minden ed­dig beérkezett javaslatot, ötletet, mert Bécs kiválásával megnőnek a lehetőségeink, fokozódik az ér­deklődés hazánk iránt, a kiállítás gazdasági és kulturális esélyei is nagyobbak.- Mindent teljesen elölről kell kezdeni?- Erről szó sincs! Ami az eddigi elképzelésekből hasznos és jó, azt meg kell tartani, de sok minden újat és főleg újszerűt kell hoznunk 1996-ra. Ezért nyitottak vagyunk minden ötletre, javaslatra. Jelentős változás a világkiállítás koncepció­jában, hogy az Expo ’96 nemcsak Budapest, hanem az egész ország világkiállítása is lesz. Korábban a főváros vezetése attól félt, hogy Budapesten a város túlzsúfoltsága jelenti majd a nagy veszélyt. Ezen nyilván sokat segít majd, ha a világ- kiállítás rendezvénysorozatába bekapcsolódik az egész ország. Jelentős szerepet kaphatnak az olyan tájegységi rendezvények, mint a Hortobágy, a Bugac vagy a Balaton környéke. Biztos vagyok abban is, hogy sok idegent vonza­nak majd a Szegedi Szabadtéri Já­tékok, vagy a nyírbátori zenei ren­dezvények. Feltételezem, hogy Kecskemétet is sokan keresik majd fel, ha a Kodály Intézet vala­milyen programmal jelentkezik.- Ez persze a helyiek anyagi helyzetétől is függ...- Meggyőződésem, ha akarják, akkor a sok ötletből sok minden megvalósítható lesz. A parlament által biztosított 15,6 milliárd forint­ból bizonyára jut majd a vidéki helyszíneknek is. Eddig mindig ar­ra hivatkoztunk, hogy mennyi mun­kalehetőséget biztosít az építke­zés, a vendéglátóipar és a szolgál­tatás megnövekedése, mennyi munkanélküli-segélyt takarítunk meg, mennyivel nő az állami adó­bevétel. De azt még fel sem becsül­tük, hogy mit jelent ez az egyes ré­gióknak fejlődésben, bevételben egyaránt. Ezeknek csak egy kis részlete a falusi turizmus! Gondol­juk el, hogy az egyes helyeken mekkorát fejlődik majd az idegen- forgalom, az azokat kiszolgáló ven­déglátóipar. Mindent egybevetve: meggyőződésem, hogy az 1896- os millenniumi világkiállítás Buda­pest kiállítása volt, úgy az 1996-os világkiállítás az ország kiállítása le­Koós Tamás Ferenczy - EUROPRESS Európa, megyünk! Szerencsétlen Kun Béla! S hogy miért az? Mert manapság egyre többen verik el rajta a port, önjelölt politikusok és történé­szek egyaránt. Legutóbb éppen lapunk hasábjain az MDF Tolnai Szervezetének elnökségi tagjá­tól, Novoth Zoltántól kapott az 1919-es külügyi népbiztos egy jókora fekete pontot, mivel „A történelmi Magyarország szét­esése Kun Béla szerencsétlen kommunista kísérletével, a meg­alázó szerb, cseh, román meg­szállással 1920. június 4-én a trianoni tragédiával ért véget”. S hogy Kun Béla, illetve a vöröska­tonák több mint százezres sere­ge éppen ezen megalázó román és cseh megszállás ellen küz­dött? Említésre sem méltó sem­miség. Mint ahogy az sem, hogy a „szerencsétlen kommunista kísérlet” egyebek mellett Kassa, Eperjes és Bártfa (ma mind szlo­vákiai település) - a nemzetközi erőviszonyok miatt sajnos, csak átmeneti - felszabadítását ered­ményezte. A „rövid történelmi visszate­kintésben” megkapják az őket megillető minősítést a szovjet katonák is, akiknek „keleties brutalitása” - írja bizonyára „gyilkos harag nélkül” Novoth Zoltán - máig emlékezetes. Bar­bárok ők, nem kétséges, hiszen „tönkrement épületek” és „ten­gernyi szemét” maradt ezen - ha úgy tetszik - szifilitikus ázsiai csorda, szibériai söpredék, avagy kalmük fejű tatár horda után. Ám szerencsére eltaka­rodtak, s a művelt Nyugathoz, a civilizált Európához való csatla­kozásunknak immár semmi sem állhatja útját... SZERI ÁRPÁD Vörös diplomával a kommunisták ellen „Holnap lehetek akár Lenin tanácsadója is” Dr. Torgyán József tetemre hívja gyalázóit Látszólag mit sem ártott dr. Tor­gyán József népszerűségének a „Szatmári”-ügy, azaz hogy ezen a néven szerepel a lll/lll-as ügynök­listán, hiszen az érdeklődők taps­sal fogadták az országgyűlési kép­viselőt a szekszárdi Művészetek Házában, a múlt hét végén tartott kisgazda rendezvényen. Ám érke­zésekor akadt olyan is, aki megje­gyezte: íme, itt van a kakukktojás. A személye körüli legújabb, meglepő fejleményekről magától az érintet­től kértünk tájékoztatást.- Ezek a fejlemények csak azok­nak okoznak meglepetést, akik nem járatosak a politikában - véle­kedett dr. Torgyán József. - Mert amikor egy politikus olyan népsze­rűségi indexet kezd elérni mint én - s itt most nem a különböző hivata­los kimutatásokra gondolok, ha­nem a valóságra -, akkor az szá­míthat arra, hogy ellenfelei valami­lyen módon ki akarják ütni a nye­regből. Az én esetemben is erről van szó. Ami viszont rendkívül el­szomorító és megdöbbentő, az az, hogy éppen az 1956-os forrada­lomban és szabadságharcban be­töltött szerepemet és tevékenysé­gemet akarják felhasználni be- mocskolásomra. Ez az a pont, ahol én nem engedek tovább, teljesen függetlenül attól, hogy kiről van szó. Mert úgy gondolom, hogy nem történt rendszerváltás, ha nekem 1991-ben még egyszer meg kell szenvednem 1956-ért.- Oláh Sándor, akkor még kis­gazdapárti főtitkár úgy nyilatkozott, hogy dr. Torgyán József az ’56-ot közvetlenül követő időkben Tutsek vérbíró mellett töltött be tisztséget...- Kérném szépen, köztudott ró­lam, hogy jogtudományi egyetemet végeztem, ennek következtében túl kellett esnem az ilyenkor szoká­sos joggyakorlaton is. Mint joggya­kornok, természetesen fogalmazó is voltam a bíróságon. De nem hi­szem, hogy egy nyilvános tárgyalá­son egy fogalmazó bármiféle vér- bírósegédi minősítést kaphatna. Ha Oláh Sándor ezt netalán mégis így képzeli el, akkor az hiányos mű­veltségéből fakad. Oláh Sándor azonban arról is megfeledkezik, hogy - miután láttam, milyen ter­mészetű ügyek részbeni jegyző­könyvezésében működöm közre - az ország egyetlen fogalmazója­ként mertem nemet mondani, s vál­laltam a bíróságról való kirúgatá- somat, s az ezzel járó átmeneti segédmunkát.- A Népszavában megjelent írás szerint ön, amikor ’56 után meg­próbálták beszervezni, idegössze­roppanás miatt kórházba került.- Nos, nem egészen így történt. Amikor ellenem büntetőeljárást in­dítottak, akkor én a budapesti 1 -es számú ügyvédi munkaközösség jelöltje voltam. Ottani kollégáimnak elmondtam, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültem, s az igen kitű­nő ügyvédcsoport segítségével megmenekültem: méghozzá úgy, hogy bedugtak a bolondokházába, a zárt osztályra.- Ennek ellenére megpróbálták önt beszervezni...- Kérném, ez benne van a köny­vemben, hiszen olyan politikai per nem volt, ahol ne próbálták volna meg a vádlottat beszervezni, ha csak fel nem akasztották. Engem hónapokon keresztül ütöttek-ver- tek, de nem tudtak megtörni. Meg­kíséreltek ugyan beszervezni, de összetéptem a számomra átadott nyilatkozatot. A büntetőeljárást 1958-ban szüntették meg, miután látták, hogy nem mennek velem semmire. Az, hogyanevemettizen- három évvel később, az 1971-ben létrehozott lll/lll-as ügynöki osztály egyik kartonjára csempésszék rá, nos, azt hiszem, ehhez nem kell kommentár.- Ez az a bizonyos Szatmári név?- Ezt nem tudom megmondani, erről a névről a különböző újság­cikkekből szereztem tudomást, il­letve a miniszterelnök úrral koráb­ban folytatott beszélgetésből. Vi­szont hol van a demokrácia, ha 1991-ben előfordulhat az, hogy 59 éves korára az embert nem a be­csületes nevén akarják nevezni, hanem valami más nevet akarnak aggatni rá. így holnap lehetek akár Péter Gábor vagy Lenin tanács­adója is. De a bumeráng visszaüt azokra, akik ezt rámdobták, s ez az ügy addig nem zárható le, míg az érintettek bocsánatot nem kérnek tőlem a nagy nyilvánosság előtt, s amíg a bűnösöket el nem bocsát­ják hivatalukból.- Az újságok hírül adták, hogy az 56-os szövetség kiállt ön mellett, viszont a Független Kisgazda Párt állásfoglalásáról még nincs infor­mációnk.- A kisgazdáknak nem kellett ál­lást foglalni. A pénteken tartott el­nökségi ülésünkön tudomásul vet­tük és elfogadtuk Oláh Sándor előttem érthető lemondását...- Nem zavarja, hogy néhányan most kakukktojásnak tartják önt?- Kérném szépen, nem tart en­gem senki kakukktojásnak. Az el­lenségeim sok mindent állítottak már rólam, egészen addig bezáró­lag, hogy munkásőr is voltam, hogy kértem a felvételemeta kommunis­ta pártba. Holott ennek az ellenke­zője az igaz. Amikor elvégeztem az egyetemet, s kitüntetéses diplomát szereztem...- Azaz vörös diplomát.- Igen, ez vörös diplomát jelent egészen precízen. De folytatásként még megemlíteném, hogy a nem­zetközi jogi tanszéken három éven keresztül voltam a tudományos diáktársaság elnöke, s minden dí­jat én nyertem meg a nemzetközi közjog tárgyköréből. Nos, ekkor engem a diplomáciai vonalra akar­tak helyezni, de ehhez be kellett volna lépnem a kommunista párt­ba, de erre nem voltam hajlandó. Legyen szabad még megemlíte­nem: a büntetőeljárás befejezése után indoklás nélkül kirúgtak az ügyvédi kamarából, s hónapokig segédmunkásként kellett dolgoz­nom. Vajon, ha engem beszervez­nek, akkor segédmunkási munka­kört kellett volna betöltenem kitün­tetéses diplomával? Három évtize­des ügyvédi tevékenységem na­ponta hozta a konfliktusokat a kommunizmussal, tehát esetem­ben nem néhány, hanem néhány ezer ember tanúsíthatja feddhetet­lenségemet. Az engem mocskod­nak pedig innen üzenem, hogy a bumeráng visszaüt rájuk, s nekik kell majd a nyilvánosság elé áll­niuk, amikor én fogom őket vádol­ni. SZERI ÁRPÁD Mészégetők A mészégető a termésállapot­ban kifejtett kalciumtartalmú kövek kiégetésével foglalkozó szakem­ber. Az utóbbi száz évben többfelé létesültek széntüzeléses kis „mészgyárak", ugyanis bizonyos építőipari feladatokra a paraszti égetésű mész pótolhatatlan, mivel a gyári készítésű mész nemkívána­tos vegyi szennyeződéseket tartal­maz. A mészégető kövekből ke­mencét épít. Ezt gyakran partoldal­ban készítik, így a környező talaj a kemence jelentős részét szigete­li. A kör alakú kemencében tűzte- ret, föléje boltozatosán összehajló falakkal égetőteret emelnek. A ke­mence teteje nyitott marad. A meg­felelő kőzetfajtákból kifejtett dara­bos köveket itt rakják a tűztérbe. Miután azt megtöltötték, a kemen­ce felső nyílása felé púpozzák to­vább úgy, hogy az nagyjából bog­lya alakúra nő. A meszet szénnel égetik. A tüzelésnek hosszú órákon át kell folynia, a tűznek át kell járnia a kemence egészét. Mivel hosszú időn át éjjel-nappal tüzelni kell a kemencék alatt, a mészégetők ideiglenes szállásokról gondos­kodnak, kunyhókat építenek. Ége­tés után a kemencét hűlni hagyják, majd kirakják a kész égetett me­szet. Kedvező adottságú vidéke­ken - így a Pilisben, Jászfalun is - a mész égetésével a parasztság és a falusi szegénység rendszeres jö- vedelemkiegészitést biztosíthat magának. Dr. Hasznos Miklós Tamásiban A Magyar Politikai Foglyok Szö­vetsége június 14-én 17 óra 30 perckor közgyűlést tart a tamási Diákcentrumban (volt úttörőház­ban), amelyen előadóként részt vesz dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő, a MUSZ 51-56 szekció elnöke. A közgyűlésen szó esik majd a volt üldözött, vagyonuktól meg­fosztott német ajkú állampolgárok kárpótlási ügyéről, valamint a volt málenkij robotosok, a keleti hadifog­lyok, a hősi halottak özvegyei, a kite­lepítettek és internáltak, az annak idején paraszti üldözöttek, a kény­szermunkára elvitt munkaszolgála­tosok, a volt üldözöttek és politikai foglyok további kárpótlásáról, és az érdekvédelem feladatairól. A rendezők várják a közgyűlésre mindazokat, akik bármilyen sérel­met szenvedtek, várják az önkor­mányzati vezetőket, akik a volt üldö­zötteken tevőlegesen és erkölcsileg segíteni akarnak, és várják az üldö­zöttek családtagjait is. SOS gyermekfalu alapkőletétele Szombaton ünnepélyes külsősé­gek között helyezték el Kőszegen a Dunántúl első, Magyarország har­madik SOS gyermekfalujának alapí­tó okmányait a leendő gyermekfalu színhelyén. Az alapkőletétel előtt a Sigray-pa- lotában Púja Frigyes, a magyaror­szági egyesület elnöke és dr. Michael Gschliesser, az SOS gyer­mekfalu nemzetközi szervezet ügy­vezető igazgatója, valamint Básthy Tamás polgármester aláírták az in­tézmény alapító oklevelét és alapító szerződését. A tervek szerint 1992 őszétől, vagy következő év tavaszá­tól 80 elhagyott árva gyereknek ad otthont az új gyermekfalu. Kőszeg városa öthektáros területet adomá­nyozott e célra a város déli részén, a Kőszegi-hegység szomszédságá­ban. „Nem igaz, hogy munkásör vol­tam” FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY „Bedugtak a bolondokházá­ba”

Next

/
Thumbnails
Contents