Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-10 / 134. szám
1991. június 10. üéPÚJSÁG 3 A régiók Expója lesz? (Folytatás az 1. oldalról.)- Most, hogy a parlament is, a BIE is igent mondott, hogyan topább az új helyzetben?- Át kell tekintenünk minden eddig beérkezett javaslatot, ötletet, mert Bécs kiválásával megnőnek a lehetőségeink, fokozódik az érdeklődés hazánk iránt, a kiállítás gazdasági és kulturális esélyei is nagyobbak.- Mindent teljesen elölről kell kezdeni?- Erről szó sincs! Ami az eddigi elképzelésekből hasznos és jó, azt meg kell tartani, de sok minden újat és főleg újszerűt kell hoznunk 1996-ra. Ezért nyitottak vagyunk minden ötletre, javaslatra. Jelentős változás a világkiállítás koncepciójában, hogy az Expo ’96 nemcsak Budapest, hanem az egész ország világkiállítása is lesz. Korábban a főváros vezetése attól félt, hogy Budapesten a város túlzsúfoltsága jelenti majd a nagy veszélyt. Ezen nyilván sokat segít majd, ha a világ- kiállítás rendezvénysorozatába bekapcsolódik az egész ország. Jelentős szerepet kaphatnak az olyan tájegységi rendezvények, mint a Hortobágy, a Bugac vagy a Balaton környéke. Biztos vagyok abban is, hogy sok idegent vonzanak majd a Szegedi Szabadtéri Játékok, vagy a nyírbátori zenei rendezvények. Feltételezem, hogy Kecskemétet is sokan keresik majd fel, ha a Kodály Intézet valamilyen programmal jelentkezik.- Ez persze a helyiek anyagi helyzetétől is függ...- Meggyőződésem, ha akarják, akkor a sok ötletből sok minden megvalósítható lesz. A parlament által biztosított 15,6 milliárd forintból bizonyára jut majd a vidéki helyszíneknek is. Eddig mindig arra hivatkoztunk, hogy mennyi munkalehetőséget biztosít az építkezés, a vendéglátóipar és a szolgáltatás megnövekedése, mennyi munkanélküli-segélyt takarítunk meg, mennyivel nő az állami adóbevétel. De azt még fel sem becsültük, hogy mit jelent ez az egyes régióknak fejlődésben, bevételben egyaránt. Ezeknek csak egy kis részlete a falusi turizmus! Gondoljuk el, hogy az egyes helyeken mekkorát fejlődik majd az idegen- forgalom, az azokat kiszolgáló vendéglátóipar. Mindent egybevetve: meggyőződésem, hogy az 1896- os millenniumi világkiállítás Budapest kiállítása volt, úgy az 1996-os világkiállítás az ország kiállítása leKoós Tamás Ferenczy - EUROPRESS Európa, megyünk! Szerencsétlen Kun Béla! S hogy miért az? Mert manapság egyre többen verik el rajta a port, önjelölt politikusok és történészek egyaránt. Legutóbb éppen lapunk hasábjain az MDF Tolnai Szervezetének elnökségi tagjától, Novoth Zoltántól kapott az 1919-es külügyi népbiztos egy jókora fekete pontot, mivel „A történelmi Magyarország szétesése Kun Béla szerencsétlen kommunista kísérletével, a megalázó szerb, cseh, román megszállással 1920. június 4-én a trianoni tragédiával ért véget”. S hogy Kun Béla, illetve a vöröskatonák több mint százezres serege éppen ezen megalázó román és cseh megszállás ellen küzdött? Említésre sem méltó semmiség. Mint ahogy az sem, hogy a „szerencsétlen kommunista kísérlet” egyebek mellett Kassa, Eperjes és Bártfa (ma mind szlovákiai település) - a nemzetközi erőviszonyok miatt sajnos, csak átmeneti - felszabadítását eredményezte. A „rövid történelmi visszatekintésben” megkapják az őket megillető minősítést a szovjet katonák is, akiknek „keleties brutalitása” - írja bizonyára „gyilkos harag nélkül” Novoth Zoltán - máig emlékezetes. Barbárok ők, nem kétséges, hiszen „tönkrement épületek” és „tengernyi szemét” maradt ezen - ha úgy tetszik - szifilitikus ázsiai csorda, szibériai söpredék, avagy kalmük fejű tatár horda után. Ám szerencsére eltakarodtak, s a művelt Nyugathoz, a civilizált Európához való csatlakozásunknak immár semmi sem állhatja útját... SZERI ÁRPÁD Vörös diplomával a kommunisták ellen „Holnap lehetek akár Lenin tanácsadója is” Dr. Torgyán József tetemre hívja gyalázóit Látszólag mit sem ártott dr. Torgyán József népszerűségének a „Szatmári”-ügy, azaz hogy ezen a néven szerepel a lll/lll-as ügynöklistán, hiszen az érdeklődők tapssal fogadták az országgyűlési képviselőt a szekszárdi Művészetek Házában, a múlt hét végén tartott kisgazda rendezvényen. Ám érkezésekor akadt olyan is, aki megjegyezte: íme, itt van a kakukktojás. A személye körüli legújabb, meglepő fejleményekről magától az érintettől kértünk tájékoztatást.- Ezek a fejlemények csak azoknak okoznak meglepetést, akik nem járatosak a politikában - vélekedett dr. Torgyán József. - Mert amikor egy politikus olyan népszerűségi indexet kezd elérni mint én - s itt most nem a különböző hivatalos kimutatásokra gondolok, hanem a valóságra -, akkor az számíthat arra, hogy ellenfelei valamilyen módon ki akarják ütni a nyeregből. Az én esetemben is erről van szó. Ami viszont rendkívül elszomorító és megdöbbentő, az az, hogy éppen az 1956-os forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepemet és tevékenységemet akarják felhasználni be- mocskolásomra. Ez az a pont, ahol én nem engedek tovább, teljesen függetlenül attól, hogy kiről van szó. Mert úgy gondolom, hogy nem történt rendszerváltás, ha nekem 1991-ben még egyszer meg kell szenvednem 1956-ért.- Oláh Sándor, akkor még kisgazdapárti főtitkár úgy nyilatkozott, hogy dr. Torgyán József az ’56-ot közvetlenül követő időkben Tutsek vérbíró mellett töltött be tisztséget...- Kérném szépen, köztudott rólam, hogy jogtudományi egyetemet végeztem, ennek következtében túl kellett esnem az ilyenkor szokásos joggyakorlaton is. Mint joggyakornok, természetesen fogalmazó is voltam a bíróságon. De nem hiszem, hogy egy nyilvános tárgyaláson egy fogalmazó bármiféle vér- bírósegédi minősítést kaphatna. Ha Oláh Sándor ezt netalán mégis így képzeli el, akkor az hiányos műveltségéből fakad. Oláh Sándor azonban arról is megfeledkezik, hogy - miután láttam, milyen természetű ügyek részbeni jegyzőkönyvezésében működöm közre - az ország egyetlen fogalmazójaként mertem nemet mondani, s vállaltam a bíróságról való kirúgatá- somat, s az ezzel járó átmeneti segédmunkát.- A Népszavában megjelent írás szerint ön, amikor ’56 után megpróbálták beszervezni, idegösszeroppanás miatt kórházba került.- Nos, nem egészen így történt. Amikor ellenem büntetőeljárást indítottak, akkor én a budapesti 1 -es számú ügyvédi munkaközösség jelöltje voltam. Ottani kollégáimnak elmondtam, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültem, s az igen kitűnő ügyvédcsoport segítségével megmenekültem: méghozzá úgy, hogy bedugtak a bolondokházába, a zárt osztályra.- Ennek ellenére megpróbálták önt beszervezni...- Kérném, ez benne van a könyvemben, hiszen olyan politikai per nem volt, ahol ne próbálták volna meg a vádlottat beszervezni, ha csak fel nem akasztották. Engem hónapokon keresztül ütöttek-ver- tek, de nem tudtak megtörni. Megkíséreltek ugyan beszervezni, de összetéptem a számomra átadott nyilatkozatot. A büntetőeljárást 1958-ban szüntették meg, miután látták, hogy nem mennek velem semmire. Az, hogyanevemettizen- három évvel később, az 1971-ben létrehozott lll/lll-as ügynöki osztály egyik kartonjára csempésszék rá, nos, azt hiszem, ehhez nem kell kommentár.- Ez az a bizonyos Szatmári név?- Ezt nem tudom megmondani, erről a névről a különböző újságcikkekből szereztem tudomást, illetve a miniszterelnök úrral korábban folytatott beszélgetésből. Viszont hol van a demokrácia, ha 1991-ben előfordulhat az, hogy 59 éves korára az embert nem a becsületes nevén akarják nevezni, hanem valami más nevet akarnak aggatni rá. így holnap lehetek akár Péter Gábor vagy Lenin tanácsadója is. De a bumeráng visszaüt azokra, akik ezt rámdobták, s ez az ügy addig nem zárható le, míg az érintettek bocsánatot nem kérnek tőlem a nagy nyilvánosság előtt, s amíg a bűnösöket el nem bocsátják hivatalukból.- Az újságok hírül adták, hogy az 56-os szövetség kiállt ön mellett, viszont a Független Kisgazda Párt állásfoglalásáról még nincs információnk.- A kisgazdáknak nem kellett állást foglalni. A pénteken tartott elnökségi ülésünkön tudomásul vettük és elfogadtuk Oláh Sándor előttem érthető lemondását...- Nem zavarja, hogy néhányan most kakukktojásnak tartják önt?- Kérném szépen, nem tart engem senki kakukktojásnak. Az ellenségeim sok mindent állítottak már rólam, egészen addig bezárólag, hogy munkásőr is voltam, hogy kértem a felvételemeta kommunista pártba. Holott ennek az ellenkezője az igaz. Amikor elvégeztem az egyetemet, s kitüntetéses diplomát szereztem...- Azaz vörös diplomát.- Igen, ez vörös diplomát jelent egészen precízen. De folytatásként még megemlíteném, hogy a nemzetközi jogi tanszéken három éven keresztül voltam a tudományos diáktársaság elnöke, s minden díjat én nyertem meg a nemzetközi közjog tárgyköréből. Nos, ekkor engem a diplomáciai vonalra akartak helyezni, de ehhez be kellett volna lépnem a kommunista pártba, de erre nem voltam hajlandó. Legyen szabad még megemlítenem: a büntetőeljárás befejezése után indoklás nélkül kirúgtak az ügyvédi kamarából, s hónapokig segédmunkásként kellett dolgoznom. Vajon, ha engem beszerveznek, akkor segédmunkási munkakört kellett volna betöltenem kitüntetéses diplomával? Három évtizedes ügyvédi tevékenységem naponta hozta a konfliktusokat a kommunizmussal, tehát esetemben nem néhány, hanem néhány ezer ember tanúsíthatja feddhetetlenségemet. Az engem mocskodnak pedig innen üzenem, hogy a bumeráng visszaüt rájuk, s nekik kell majd a nyilvánosság elé állniuk, amikor én fogom őket vádolni. SZERI ÁRPÁD Mészégetők A mészégető a termésállapotban kifejtett kalciumtartalmú kövek kiégetésével foglalkozó szakember. Az utóbbi száz évben többfelé létesültek széntüzeléses kis „mészgyárak", ugyanis bizonyos építőipari feladatokra a paraszti égetésű mész pótolhatatlan, mivel a gyári készítésű mész nemkívánatos vegyi szennyeződéseket tartalmaz. A mészégető kövekből kemencét épít. Ezt gyakran partoldalban készítik, így a környező talaj a kemence jelentős részét szigeteli. A kör alakú kemencében tűzte- ret, föléje boltozatosán összehajló falakkal égetőteret emelnek. A kemence teteje nyitott marad. A megfelelő kőzetfajtákból kifejtett darabos köveket itt rakják a tűztérbe. Miután azt megtöltötték, a kemence felső nyílása felé púpozzák tovább úgy, hogy az nagyjából boglya alakúra nő. A meszet szénnel égetik. A tüzelésnek hosszú órákon át kell folynia, a tűznek át kell járnia a kemence egészét. Mivel hosszú időn át éjjel-nappal tüzelni kell a kemencék alatt, a mészégetők ideiglenes szállásokról gondoskodnak, kunyhókat építenek. Égetés után a kemencét hűlni hagyják, majd kirakják a kész égetett meszet. Kedvező adottságú vidékeken - így a Pilisben, Jászfalun is - a mész égetésével a parasztság és a falusi szegénység rendszeres jö- vedelemkiegészitést biztosíthat magának. Dr. Hasznos Miklós Tamásiban A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége június 14-én 17 óra 30 perckor közgyűlést tart a tamási Diákcentrumban (volt úttörőházban), amelyen előadóként részt vesz dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő, a MUSZ 51-56 szekció elnöke. A közgyűlésen szó esik majd a volt üldözött, vagyonuktól megfosztott német ajkú állampolgárok kárpótlási ügyéről, valamint a volt málenkij robotosok, a keleti hadifoglyok, a hősi halottak özvegyei, a kitelepítettek és internáltak, az annak idején paraszti üldözöttek, a kényszermunkára elvitt munkaszolgálatosok, a volt üldözöttek és politikai foglyok további kárpótlásáról, és az érdekvédelem feladatairól. A rendezők várják a közgyűlésre mindazokat, akik bármilyen sérelmet szenvedtek, várják az önkormányzati vezetőket, akik a volt üldözötteken tevőlegesen és erkölcsileg segíteni akarnak, és várják az üldözöttek családtagjait is. SOS gyermekfalu alapkőletétele Szombaton ünnepélyes külsőségek között helyezték el Kőszegen a Dunántúl első, Magyarország harmadik SOS gyermekfalujának alapító okmányait a leendő gyermekfalu színhelyén. Az alapkőletétel előtt a Sigray-pa- lotában Púja Frigyes, a magyarországi egyesület elnöke és dr. Michael Gschliesser, az SOS gyermekfalu nemzetközi szervezet ügyvezető igazgatója, valamint Básthy Tamás polgármester aláírták az intézmény alapító oklevelét és alapító szerződését. A tervek szerint 1992 őszétől, vagy következő év tavaszától 80 elhagyott árva gyereknek ad otthont az új gyermekfalu. Kőszeg városa öthektáros területet adományozott e célra a város déli részén, a Kőszegi-hegység szomszédságában. „Nem igaz, hogy munkásör voltam” FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY „Bedugtak a bolondokházába”
