Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-10 / 134. szám
4 NÉPÚJSÁG A szerkesztő levele Bár a dolog nem újkeletű, talán nem mindenki tudja olvasóink közül, hogy a Szekszárdi Szemlével - nyerhet! S ha nem is valami hatalmas összeget, de havonta ötszáz forintot, pontosabban annak megfelelő értékű vásárlási utalványt. Mindeddig két szerencsés megfejtőnek adhattuk át a nyereményt, s ráadásul egyikükre egymás után két alkalommal mosolygott rá Fortuna - s ez már kereken ezer forintot jelent. S ehhez nem kell mást tenni, mint annak rendje s módja szerint választ adni azokra a kérdésekre, amelyek a Rejtett értékeink címet viselő, rendszeresen visszatérő sorozat végén találhatók. Minden héten feltesz a szerző, dr. Töttős Gábor helytörténész egy-egy - reméljük, nem túl nehéz - kérdést, s a hónap végén azokat megismételve, összesítve közöljük. Érdemes tehát ekkor tollat ragadni, s a négy megfejtést az úgynevezett, s a lottósorsolásból kölcsönzött tárgyhéten egyszerre beküldeni - már csak a bélyegköltség megtakarítása miatt is. Természetesen a címünkre - Szekszárd, Liszttér3.számalá-szemé- lyesen behozott megoldásokat is elfogadjuk, s kétségkívül ez a legolcsóbb és leggyorsabb megoldás.. S mivel a jelenlegi Szekszárdi Szemle emlékeztetőül és segítségképpen ismételten közzéteszi a május havi kérdéseket, így már nem is marad más hátra, mint jó megfejtést kívánni az olvasónak. Szeri Árpád Szekszárdi Látogatóban Szemle 1991. junius 1C Szilvia sziporkázott A morális értékekre szükség van Két kupát nyertek a modern táncosok Dr. Kleininger Ottó képviselő úr egyszer sem emelte fel a hangját. A kezét is csak akkor, amikor a kólát töltötte nekünk. Megszeppent csodálattal hallgattuk. Az eltöltött időt percként érzékeltük, mert abban kicsiben benne volt a történelem és a ma. A régi időkről tárgyilagosan, a jelenről a jobbítás szándékával beszélt.- Gárdonyi: Az én falum című kötete volt előttem az életcél - kezdte dr. Kleininger Ottó. - Tanító szerettem volna lenni, a falu lámpása. Nem sikerült. Azután egész életemet meghatározták, a szociális problémák iránti érzékenységemet fejlesztették a Gyógypedagógiai Tanárképző Intézetnél töltött évek, de még annál is jobban Németh László eszméi. Az 1945-49 közötti romantikus korszakban mindent elolvastam, ami minőség. Azokban az években egy feladata volt a gondolkodó embernek: keresni az időtálló értékeket. Ezt számomra a könyvek jelentették. Partizán módjára szedtük magunkba, amit a könyvtárak elénk tártak. Sokszor hagytuk magunkat bezárni éjszakára, mert a könyvtárban meleg volt és sok-sok könyv. Nem elsősorban az iskola adta tehát az értéket, hanem az olvasással megszerzett ismeret. Később tanítottam, többek között tizenkét évig az orvosi egyetemen. Amikor Szekszárdra kerültem, a tanítóképző főiskolára, a szürkeséggel, a hétköznapisággal, az érdektelenséggel, a nevelési kilá- tástalansággal kellett szembenéznem. Szerencsére sikerült külföldről a legmodernebb pszichológiai könyveket megszereznem és így - jegyzetek nélkül - tanítani. Minden évnyitón és évzárón azon csodálkoztam, hogy miért nem énekelhetjük el a következő éneket, amelynek szövegét és zenéjét is Gárdonyi írta: Mikor először lépsz az iskolába, Legyen arcodon Jézus nyájassága Ha látsz közöttük rútat, rongyosat, Gyermeki arccal búbánatosat, Ismerd meg benne a korán szenvedőt, Hajolj le hozzá és csókold meg őt. A Kereszténydemokrata Néppárt történetét tavalyelőtt kezdtem el tanulmányozni, eljártam az ülésekre. A városi szervezet elnöke lettem, abban a meggyőződésben, hogy ha van mögöttem egy párt, tudok valamit kezdeni. Szociális téren talán sikerült is valamit a lakosság érdekében tenni. Ez azonban nem elég. Most jutott el az ország oda, hogy az emberek türelmetlenekké váltak, mert nem érzékelik a rendszerváltást. Anyagi gondjaik vannak. A Pázmány tér 4. szám alatt egy vallás-erkölcsi alapon működő iskolát akartunk indítani, a kétszáz érdeklődőből azonban csak tizenöt gyereket írattak volna be, anyagi okok miatt. Örömet az jelentene, ha eszmei síkon adhatnánk valamit, ha képesek lennénk meggyőzni az embereket, hogy szükség van a morális értékekre. Ha ezt elértük, akkor minden sikerül. Sas Erzsébet Fotó: Ótós Réka A megyeszékhely Gyermekek Házának modern tánccsoportja évek óta eredményesen tevékenykedik. A budapesti Petőfi Csarnok a közelmúltban modern táncból rendezett országos versenyt, melyen a szekszárdi intézmény fiataljai két első díjat is nyertek. A sikeres szereplésről érdeklődtünk a tánccsoport koreográfusnál, Kovács Annánál:-Együttesünk három tagozattal tevékenykedik. A huszonöt fős első csoport tizenkét éves korig fogadja a gyerekeket, az ugyancsak huszonötös létszámú másodikban a kicsik közül a legjobbak együtt táncolnak a nagyobb haladókkal. Ezenkívül van egy tizenöt fős verseny teamünk is. Velük két éve dolgozom együtt, de eddig csak a felnőtt kategóriában jutottak versenyzési lehetőséghez. Eddigi sikereik: a Bátorfi kupán a második helyet szerezték meg, a Törley nemzetközi kupán pedig hetedikek lettek. A legújabb és az ez idáig legnagyobb sikert most érték el a budapesti ifjúsági kupán, ahová a junior korosztályba neveztük be őket. Szarvas Szilvia a disco- tánc-versenyben , valamint a kis-show kategóriában egyaránt az első helyen végzett . Szilvia tizenhat éves és a szekszárdi Garay Gimnáziumban tanul.- Művészi tornára jártam több cviy, uz.ci ir\cL cvco rvuiuni uia show-táncolok - mondta el Szilvia. - Amíg fiatal vagyok mindenképpen táncolni szeretnék. A jövőt illetően két elképzelésem van: testnevelő tanár szeretnék lenni vagy valamilyen művészeti pálya vonzana a leginkább. Ami ezt a versenyt illeti, nem számítottam a győzelemre. Úgy éreztem, hogy már a selejtezők alatt kiesek. A legnehezebb elemet, amit be is építettem a számomba, ott tanultam meg a verseny alatt. A másik sikeres hölgy Szalon- tai Szabina, aki tizenkét éves és a discotánc-verseny ötödik helyezettje lett. Szabina, testvérével Szalontai Lászlóval közösen, a lambada kategóriában második helyezést ért el. A versenynek egyébként hatszáz résztvevője volt, tehát mindenképpen jelentős a csoport által elért teljesítményt. Sárvári János Fotó: Gottvald Károly Kétszázezer dollár a láthatáron Világbanki hitel szekszárdi középiskoláknak A hazai ifjúsági szakképzés fejlesztését célzó világbanki kölcsönről már évekkel ezelőtt számos információ látott napvilágot. A Világbank szakértői jártak is hazánkban, megvizsgálták a foglalkoztatási, szakképzési és átképzési, a felsőoktatási és tudományos kutatási rendszereket, s arra a következtetésre jutottak, hogy ezek nem elég korszerűek és hatékonyak, tekintettel a fejlett piacgazdaság követelményeire. A kikristályosodott hitelnyújtó program fő célja: pénzforrások segítségével a rendszerek és intézmények átalakítása, fejlesztése. A kölcsön előzetesen tervezett nagysága 150 millió amerikai dollár, amely 1991 -94 között kerül felhasználásra más oktatási rendszerek mellett a középiskolákban is. A hitellel kapcsolatos felhívást januárban hirdették meg, a szakképzést folytató magyar intézetek számára. Ezek közül hatvanegynek sikerült elfogadható pályázatot beküldeni, köztük három szekszárdi kapott lehetőséget a világbanki kölcsön felvételére. 505-ös iskola- Tizenöt szakmai témacsoportot hirdetett meg a Munkaügyi Minisztérium a világbanki hitelre - tudtuk meg Babai Zoltántól, az 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójától - Mi a gépészet, elektronika, automatika, közlekedésgépészet és az építészet szakmacsoportban pályáztunk. Az európai, képzési rendszerhez közelítő oktatást kell kidolgoznunk. Az általános képzést szorgalmazzuk tizenhat éves korig, az ezt követő három-három és fél éves szakmai képzéssel. Legfőbb fejlesztendő területeink, a számítástechnika és a nyelv- ismeret, azért, hogy a középfokú nyelvvizsga és a profi számítógép-program kezelés elérhető cél legyen minden tanulónknak. így öt-öt és fél éves technikusképző iskolaforma alakulna ki, természetesen mindehhez olyan gyerekekre volna szükségünk, akikre építeni lehet. Palánk- Új mezőgazdasági szakközépiskolai modell kialakításával pályáztunk - mondta el Sebestyénné Miklós Júlianna, a Csapó Dániel Mezőgazda- sági Szakközépiskola igazgatóhelyettese. - Tulajdonképpen ez is egyfajta technikus- képző lenne. Növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet és az ezekhez kapcsolódó gépészet témakörében céloztuk meg a hitel elnyerését. A három nyertes iskola megállapodott a fejlesztés közös területeiben, ezek lehetnek: a közismereti tárgyak, a számítástechnika, az idegen nyelv, a vállalkozásokhoz szükséges jogi és köz- gazdasági ismeretek, a közös géppark is. A pályázatunk egy kísérleti tanterv elkészítésére épül. Szintvizsgák jellemzik a tervet. A harmadik évben szakmunkásvizsgát tehetnek a tanulók. Negyedik év végén, szintvizsga lesz, s a bizottság javaslata alapján a tanuló az egyik vonalon érettségit tehet és továbbtanulhat, illetve a másik vonalon gazdaasz- szony-gazdaképzőben, vagy technikusnak tanulhat tovább az ötödik évben. A kölcsönt először is a tangazdaságunk kialakítására fordítanánk. A kereskedelmi- A mi pályázatunk lényege az, hogy a kereskedelmiben végzetteknek nagyobb elhelyezkedési lehetőséget tudjunk biztosítani - mutatott rá Frank Károlyné, a Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója - Két év általános képzést szorgalmazunk, ahol azért kis mértékben szakmai ismereteket is tanulnak a diákok. Három év alatt lehet szakmunkásbizonyítványt szerezni, míg az érettségihez négy év szükséges, s öt év kell a technikusminősítő vizsgához. Természetesen az tanulhat tovább, aki eleget tesz a megkívánt követelményeknek. A célkitűzéseinkhez tartozik, emelett az is, hogy a technikusok középfokú nyevvizsgát is szerezzenek. A legújabb értesüléseink szerint egy iskola nem kaphat kevesebbet a hitelből, mint kétszázezer dollárt. Ennek nyolcvan százalékát eszközökre, a többit a tanárok tapasztalatcseréjére és külföldi szakértők fogadására fordítanánk. Amíg a kölcsön nem érkezik meg, addig is már a jövő évtől egy éves tanfolyamot indítunk önköltségesen, bank- technikából és kereskedelmi marketingből. Erre azért mutatkozott igény, mert elhelyezkedési problémái vannak a nálunk végzett szakembereknek. Sárvári János Rejtett értékeink A Szegzárdi Takarékpénztár A címben szereplő jeles pénzintézet fél évszázad eredményes működése után engedhette meg magának, hogy új helyre költözzék, mégpedig fennállása alatt először saját házába. Talán ennyiből is kiderül, hogy nemcsak az üzletfelekből, hanem azokért is élt. Megalakulásakor, 1846-ban már egy lépéssel a történelem előtt járt: a jobbágyoknak is nyújtott kölcsönt telkükre, ami akkoriban mindennek, csak kockázatmentes kísérletnek nem volt nevezhető. A 113 részvényes osztozott az első évben a 40000 forintot érő részvényen, s a tulajdonosok névsorában ott találjuk a megye reformer és konzervatív nemességét, valamint a tehetősebb mezővárosi polgárokat egyaránt. Mellettük csak kis számban szerepel a helybeli értelmiség néhány képviselője, köztük Tormay Károly főorvos és Ujváry József plébános; ösz- szesen tizenheten birtokolták a részvényeknek több mint felét, ám természetesen mindenki szavazati joggal bírt. Az eddigi adatokat - csakúgy mint a következők legjavát - Bodnár István művéből emeltem ki, mivel az ötvenéves évfordulóra megjelent kötet ma is a legjobb történetet adja. Az újságíróként és költőként is számon- tartott szerző elmeséli a takarékpénztár vándorlását, de felvillantja azokat a történelmi eseményeket is, amelyek befolyásolták a működést: a Kos- suth-bankók jegyzésétől az elkobzásig, a gazdasági válságoktól azutolsó évek fellendüléséig. Büszkén emlegeti az 1893-as - különben sikertelen - betörés után vett páncélszekrényt, de néhány évtized múlva megéri még, amikor Szomjú Mihály (Mészöly Miklós műveiben: Mózes) nagy tálentumú lakatosmester az intézet vezetőinek kérésére két kötőtűvel kinyitja a monstrumot. A jelenet mindaddig hitetlenkedő tanúi elálmél- kodnak utánozhatatlan ügyességén, majd kinevetik, hiszen nevetséges összeget kért műveletéért. Erre ő becsapja az ajtót, jellegzetes bőrpapucsában, kék kötényében dörmögve haza megy, s csak hosszas könyörgésre esik meg a szíve a köny- nyelmű kacagókon. Mindez már az új épületben történik, amit Fittler Kamill tervezett; ekkor, 1896-ban az Ipar- művészeti Főiskola első igazgatója, aki Bécsben, Zürichben és Párizsban tanult hajdanán. Ha ma más is az ízlésünk, ne ítéljünk korán: az eklektika és a romantikus stílus sajátos össze- békítése ez a ház, amely csupán látszólag egyszerű: tervezéskor figyelembe kellett venni a két utca közötti többméteres szint- különbséget, s azt, hogy a főbejárati homlokzat a legkeskenyebb. Hájá Béla, aki az építést vezette s maga is számos középületünk tervezője, bizonyára sokkal jobban értékelte mindezt korunknál, amely már teljesen máshoz szokott. Külön szobája volt az intézet szolgájának, ezenkívül még két bérbeadható lakás is várta lakóit, akik közül a század huszas éveiben Bartók Béla első felesége is egyik lesz új férjével. Kukkantsunk be azonban Bodnár könyve segítségével az épületbe! „Magának az üzlethelyiségnek beosztása és berendezése felette célszerű, a legkényesebb igényt is kielégíti. A Béla térről díszes kapun és folyosón jut be a közönség a váróterembe, amelyből külön bejárat A takarékpénztár vezet a vezérigazgató, ügyvéd szobájába, a közgyűlési nagyterembe, továbbá az impozáns üzlethelyiségbe ... Innen nyílik a levéltár, a vezérigazgató szobája, a páncél szoba" - mondja kalauzunk, aki bemutatja a kapu alá tervezett vörös márvány emléktáblát is. Elég szomorú elmondani, hogy az utóbbi évtizedekben ez a kő - kétségkívül aligha önszántából - mész alatt titkolta feliratát, amely a millenniumra is utalt. Dr. Töttős Gáboi Fotó: Ótos Réka E heti kérdésünk: Melyik évben ünnepelték a millenniumot? A hagyományoknak megfelelően megismételjük májusi kérdéseinket. 1. Mi a filoxéra: gombabetegség, rovar- vagy növényi kártevő? 2. Ki volt a város védőszentje, a Babits utca korábbi névadója: Szent István, Szent László vagy Szent Imre? 3. Hol van a neves eszperan- tistának, Lengyel Pálnak emléktáblája a városban? 4. Mi volt a 48-as szabad sajtó első terméke, amelyet a Pirnitzer-család őrzött? Címünk: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra kérjük írják rá: Szekszárdi Szemle. „Tanító szerettem volna lenni” Szilvia két kupát is nyeri
