Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám

1991. június 8. KÉPÚJSÁG 5 TOLNATAJ Darázsfészekben Szembe fordultak egymással a pincehelyiek, de nemcsak a faluban, hanem néhány családban is. Elszabadultak az indulatok és most két pártra szakadva élik, félik, vitatkozzék át mindennapjai­kat. Mindenki háborog, a lelkek békéje elveszett. Hogy miért van mindez, az remélhetőleg az aláb­biakból kiderül majd. Az általános iskolában Herdics Bélánéval és Till Jánosnéval, a két igazgatóhelyettessel be­szélgetünk. Szavukból őszinteség, megfontolt­ság sugárzik, s pillanatnyi higgadtságuk bizo­nyára nagy lelkierőt igényel. Egy naptár segítsé­gével idézik fel a történteket. Május 13-án, hétfőn szétszaladt a hír-kezdik- , hogy az apát úr kiprédikálta a templomban, visz- szakérik a volt egyházi tulajdonú iskolát és szep­tembertől egyházi szellemiségű óvodát, iskolát indítanak a két épületben. Felolvasta azt a leve­let, amit a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium küldött a püspökségnek és elindított egy alá­írásgyűjtést. Nem látták ennek a szövegét az igazgatóhelyettesek, de az apát úrtól tudják, hogy az egyházi iskola létrehozásához kérte a támogatást. Aznap nem, de 14-én tudtak a pol­gármesterrel beszélni és kérték, tájékoztassa a tantestületet, mert utcáról szedik a híreket. Ér­deklődtek arról is, hogy tud-e az aláírásgyűjtés­ről. Megtudták, a polgármester semmi hivatalos ér­tesítést nem kapott, s meghallhatták dr.Tóth László magánvéleményét.E szerint ha vissza is kapja az egyház a jogos tulajdonát, nem kell félni, a pedagógusok állása megmarad, a gyerekek járhatnak iskolába, s aki hittant akar tanulni, az megteheti. Az egyház igényt tart arra, hogy ő ne­vezze ki az igazgatót és megmondja, a nyugdíjba menők helyett kiket alkalmaz. Bizonyára nem nyugtatta meg a két vezetőt a polgármester ma­gánvéleménye, s ezért közölték vele, nem vonják kétségbe az egyház jogát, nem is helytelenítik az egyházi iskola beindítását, de az aláírásgyűjtő lap olyan, zömében idős emberekhez jut el, ahol nincs tanköteles a családban. Kérték, adják meg a szülőknek az iskolaválasztás jogát, s azt mond­ták, várnak két hetet, aztán megkérdezik a szülő­ket - nem agitálnak az állami iskola mellett! -, hogy milyen intézménybe szeretnék a gyerme­küket járatni. Ezt - állítják mindketten - nem elle­nezte a polgármester, akinek megígérték azt is, megmutatják, mit „köröztetnek” a faluban. Egy hét szünet után Május 21-én Halmai György apátplébános fel­kereste a két igazgatóhelyettest - Schlauch Ede igazgató kórházban volt ez idő alatt - és tájékoz­tatta őket, megmutatta a püspökségnek írt mi­nisztériumi levelet, illetve püspöki irodavezető írását. E két dokumentum az apát úr jóvoltából birtokunkban van, ezért az alábbiakban az ide­vágó részleteket szó szerint idézzük, a többit - az ismétlés elkerülése végett - tartalmilag említjük meg. „Tisztelt Megyéspüspök Úr! Az 1991. április 24-én tartott tanácskozásun­kon közösen megállapodtunk abban, hogy azok a nevelési-oktatási intézmények lehetnek fele­kezeti óvodák, általános iskolák, stb., amelyek fenntartója valamely egyházi jogi személy. Az újonnan indítandó felekezeti iskolákkal kapcsola­tos egységes gyakorlat kialakítása érdekében szükségesnek tartjuk azon települések, önkor­mányzatok polgármestereivel való találkozást, ahol az 1991/92. és az 1991/93. tanévtől egyházi iskolát kívánnak indítani... Kérjük, hogy 1991. május 31-éig szíveskedjen egyházmegyéje, egyházkerülete azon településeiről tájékoztatni, ahol a jelzett időben egyházi óvodát, iskolát kí­vánnak beindítani... ” Ezt követően a várható támogatás tervezése érdekében kér információt a tárca, s a levélen Platthy Iván fő­osztályvezető aláírása szerepel. Dr. Kneip István püspöki iroda­igazgató 293/1991. számon má­jus 8-án adta ki ezt a levelet „szí­ves tudomásulvétel végett, va­lamint további ügyvitel miatt”, s kapta többek között Pincehely is. Az apát úr ekkor kérte, hogy a minisztérium által igényelt ada­tokat - milyen felekezeti iskolát, óvodát akarnak, hány tanulóval, tanulócsoporttal, pedagógussal - adják ki neki. A kérést elutasí­tották, mondván, nem nyilatkoz­hatnak a szülők nevében. Pin­cehelyen 364 tanuló jár iskolába, s ebben a létszámban benne vannak Nagyszékely, Belecska és Keszőhideg- kút felső tagozatosai is. Ismert, hogy míg Pince­hely katolikus község, addig Belecskán és Hi- degkúton evangélikus vallásúak is élnek, a nagy- székelyiek zöme pedig református... Elmondták az apát úrnak azt is, szeretnének közvéleménykutatást, s Herdicsné felolvasta a levél úgynevezett piszkozatát, amit Halmai apát úr korrektnek tartott és kinyilvánította azt, hogy ő is fontolgat egy felmérést. Felajánlották ekkor neki, jó lenne, ha aláírná, amire azt a választ adta, gondolkodik rajta, de ha beírnak egy mondatot - „Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy bármely vá­laszt húzzák alá, nem von a választás maga után semmiféle következményt) -, akkor jó szívvel alá­írja. Megbeszéli azonban a dolgot a polgármes­terrel. Az iskola vezetői is teljesítették előzőek­ben tett ígéretüket, megmutatták a szórólapot a polgármesternek, aki tudomásul vette, de nem írta alá... Végül bekerült a kért mondat, átvitték a paróki­ára, aztán vártak másnap reggelig. Till Jánosné ekkor telefonon érdeklődött, s közölték vele, az apát úr vidéken van, 3/4 4-felé ér haza. így is tör­tént, az említett időben jelentkezett az apát és kö­zölte: „nem írom alá”. Az iskola vezetése 23-án megkezdte a körlevél sokszorosítását-fele tanu­lónak délben ki tudták adni, az alsósoknak vi­szont csak 24-én -, és közben azt tapasztalták, hogy az apátplébános levele már 22-én este, 23-án reggel megjelent a faluban. Ettől kezdve darázsfészek lett Pincehely. Nemcsak a szülők, a gyerekek között is viszályt szított. Az egyházi le­velet osztó 10 éves például így tagadta meg tár­sától a tájékoztató átadását: „te nem kapsz, mert kommunista vagy.” Elgondolkodtató... Levelek a szülőknek A továbbiakban álljon itt a két körlevél néhány részlete az előbbihez hasonló módon idézve. „Tudomásomra jutott - írja Halmai György apátplébános -, hogy az iskolával kapcsolatosan különféle „rémhírek” terjedtek el a faluban. Köte­lességemnek érzem, hogy Önöket a valóságos helyzetről tájékoztassam. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1991. május hó 2-án kelt leiratával értesítette Mayer Mihály megyéspüspök urat, hogy a pécsi egyházmegyében egyházi iskolát lehet indítani az 1991-92-es tanévtől kezdődően. A püspök úr ezt követően közölte a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium felé azon egyházi intézmények, iskolák címét, ahol beindul a tanítás az 1991-91. tanévben. Köztük szerepel Pincehely is. Tehát a Minisztérium és az Egyházmegyei Hatóság kö­zött létrejött megállapodás alapján ez eldöntött tény...” Ezután az egyházi iskoláról, a pedagógusokról ír, majd így folytatja: „Az iskolától levelet fognak kapni a szülők, amelyben azt kérik Önöktől: döntsenek, gyerme­küket katolikus iskolába, vagy pedig állami isko­lába kívánják járatni. Nyugodt lelkiismerettel húzzák alá az egyházi iskolát. Ugyanis az iskola megbontása nem járható út és sok problémát okozna a szülőknek és tanulóknak egyaránt...” Az iskolavezetés rövid levelét olvasva azt tud­hatjuk meg, hogy kíváncsiak a szülők vélemé­nyére, hányán igényelnék a katolikus iskolát. Nos, ez utóbbiak bennünket is érdekeltek. Meg­tudtuk, 413 szórólapot osztottak ki, amelyek kö­zül május 30-ig 386 érkezett vissza. A számok a következőt tükrözik: 291 szülő (75,3 %) az állami iskolát, 84 szülő (21,7 %) pedig az egyházi iskolát választotta. Tizennégyen így vélekedtek: Legyen egyházi, de ne az állami helyett. Megvárjuk a par­lament döntését. Nem tudok dönteni. Miért nem tájékoztatják bővebben a lakosságot?... Érdemes megnézni az osztályonkénti igényt is. Egyházi iskolába járatná 2. osztályos gyerekét 4, harmadikost 7, negyedikest 4, ötödikest 2, hato­dikost 23, hetedikest 14, nyolcadikost pedig 9 szülő. A felsősök számában a vidékiek is benne vannak, akik közül egyházi iskolát 7, államit 43 gyerek szülei jelöltek meg. Itt tartanak most és tény, hogy nem fenékig tej­fel Pincehelyen pedagógusnak lenni, mivel nem tudják, mit, hogyan tervezzenek, mihez fogjanak. Munkaerőgazdálkodás, tantárgyfelosztás, osztá­lyok száma, mind-mind nagy kérdőjel után kiált, aztán pedig a felkínált munkalehetőségben sem látnak garanciát. A szülők rohamozzák - mond- ják-atolnanémedi, meg atamási iskolát, hanem lesz helyben állami intézmény, s az egész előké­szítetlennek tűnik, sok minden tisztázatlan. Az egyház és az állam ügye Az előző adatok birtokában megkérdeztük né­hány érintett véleményét. Zajtai Béla szerint amíg az országgyűlés nem hoz határozatot, addig nem szerencsés eldöntött tényként beszélni az egy­házi iskoláról, mert félrevezető. Aztán ellentmon­dásos és sok-sok feszültséget szül a családon belül, hogy kik járhatnak hittanra. Nem szabad ígéretet tenni a működéshez szükséges anya­giak biztosításáról, s az igazgatói állás betölté­sére pedig pályázatot kéne kiírni.- A gyerek úgy jött haza - szól közbe a felesége -, hogy az apát úr szerint az nem járhat hittanra, aki az állami iskolát választotta.- Ez az egyház ügye, nem a plébánosé-jelenti ki Zajtai Béla. - Az egyház és az állam ügye, hogy mit kell visszaadni. Zajtaiéktól a gáztöltő üzembe megyünk, ahol Horváth Ferencnével és Harsányi Zoltánnal be­szélgetünk. Horváth Ferencné elmondja, megke­resték őt is az aláírásgyűjtő ívvel, de nem írta alá, mert nem ért egyet az ilyen jellegű indítással. Ha elfogadják a törvényt, az alapoknál kell kezdeni és meg kell hagyni a szülőnek a választás lehető­ségét - állítja. - Tiszteletben tartom az ő nézetei­ket, de azt nem tudom elfogadni, amikor azt mondják, nem áldoztatlak meg és nem bérmál­kozhatsz, ha nem az egyházi iskolát írják alá... Harsányi Zoltán kérdésekkel kezdi: Ki hatal­mazta fel a plébános urat? Hogyan tüntethette fel közakaratként? Miért mondta azt a gyerekeknek, hogy halálos bűnt követ el az, aki nem írja alá a gyűjtőívet? Hogyan írhatja le, hogy eldöntött tény? Szerintem pszichológiai nyomást gyakorolt az emberekre. A tsz-irodában Szolga Teréz lesz a szóvivő, s a Csíkszeredáról egy éve áttelepült asszony úgy kritizálja a magyar oktatási rendszert, mintha már 30 éve benne élne. Győzködjük egymást, siker­rel. Mit vár az egyházi iskolától? Megpróbálja az újat, reménykedik, hogy jobb lesz. Bár előfordul­hat az is, hogy Pesten kannak lakást és akkor. . . Dági Istvánné tömören fogalmaz:- A legnagyobb fiam egyházi gimnáziumba járt Esztergomba és nagyon alapos képzést kapott. Ezért szavaztam az egyházi iskolára most. Dr. Tóth László kereszténydemokrata polgár- mester szerint kiforratlan az egész dolog és cso­dálkozik a felzúdulás nagyságán. A pedagógu­sok legtöbbjével nincs gond - mondja de olyan nevelőt nem alkalmaznak majd, aki trágár vicce­ket mesél a 8. osztályos lányoknak. Bízik abban, hogy az egyházi iskola belépésével várhatóan kevesebb lesz az erkölcstelen - komplexen értve - viselkedés. A polgármester birtokában van a törvénytervezetnek, ami szerint az egyházi keze­lésben lévő oktatási intézményekben az okta- tást-nevelést át kell adni az egyháznak. Az ön- kormányzati törvény viszont előírja, hogy alsó­fokú oktatási intézményt kell működtetni. A volt ál­lami iskola épülete megmarad, a fejkvótát meg­kapják, hogy hogy lesz, arról addig nem érdemes gondolkodni-állítja dr. Tóth László-, amíg atör- vény meg nem születik. Az biztos, Pincehelyen nem lesz népszavazás arról, hogy egyházi vagy állami iskola legyen a községben. A polgármester után egy kiadósat beszélge­tünk a községháza három dolgozójával. Kevés kerül a jegyzetfüzetbe - kérésükre -, bár sokat mondanak.- Az idősebbik fiam Esztergomban a ference­seknél végzett - így Zsiga Józsefné -, ha válasz­tási lehetőség lesz és a törvény úgy rendelkezik, akkor a kisebbik gyerekemet is egyházi iskolába járatom.- Ha választhatunk, miért ne az egyházit vá­lasszam, amikor a gyerek is akarja-szól Ocsovai Lászlóné.- Kicsit erősebb kezekbe kerülnek, meg aztán ha a szülők dolgoznak, lesz aki foglalkozik ve­lük... -állapítja meg Sebestyén Péterné. Az asszonyok elmondják, nem a helyi pedagó­gusokkal volt bajuk. Meg lehet egyezni Halmai György apátplébánost az esti mise előtt kerestük fel, aki elmondta, még a Németh-kor- mány idején bekérték, hol működtek egyházi is­kolák, aztán előzetesen beszélt a püspök úrral, hogy ha lehetőség van rá, akkor Pincehelyen szeretnének indítani. Legnagyobb meglepeté­sükre aztán kijött a fentebb említett leirat. Volt va­lóban aláírásgyűjtés, a templomban tették ki, ám lehet, hogy szorgalomból egy-két helyre is elvit­ték és ezt azért gyűjtötték, mert jó, ha azzal is alá­támasztják kérelmüket. Összegyűlt 400-500 alá­írás, de a legnagyobb gondot az okozta, hogy azt beszélték, tandíjat kell fizetni. Ezért is írta meg az apát úr a körlevelét, no meg azért, mert visszahal­lotta a gyerekektől, hogy azt híresztelik, az egy­házi iskolában verik a gyerekeket, aztán meg jönnek a szigorú apácák, akik bezárják őket. - A rémhírek az iskolából jöttek- így Halmai apát úr- , de nem nevezhetem meg a gyerekeket, a szülő­ket, mivel félnek. Tudja, nem múlt el még a 45 év alatt szerzett sokk. Az apát úr egyébként a leirat után eldöntött ténynként értelmezte az egyházi iskola indítását és a közös aláírástól csak a tandíjról terjesztett álhír tartotta vissza. Aztán meg - hangsúlyozza - ő csak olyat mondott, problémás lesz az elsőál­dozásra, bérmálásra való felkészítés és való­színű félreértették. A szórólapok pedig körülbelül egyidőben mentek ki az iskoláéval. Végigvesz- szük az apát úrral a felvetődött kérdéseket, s ő nem pszichológiai nyomásról, hanem felvilágosí­tásról beszél, s bízik abban, hogy szeptember­ben be tudnak indulni az iskolával. Én ezt a közvéleménykutatást nem tartom el­fogadhatónak - summáz -, mert úgy gondolom, bizonyos félelem hatása alatt született, no meg a már említett tandíj miatt. Százöt­ven hittanos van és úgy éreztem, az mind az egyházi iskolába jön... Abba is belemennék, hogy az állami iskolások használhas­sák a volt zárdát - kollégiumot -, az étkezdét pedig közösen ven­nénk igénybe. Nagyon szépen meg lehet egyezni, ha van haj­lam a kompromisszumra. * Ennyi hát a darázsfészek tör­ténete. És most ne várja senki a tanulság levonását, az ítélet ki­mondását. Ugyanis ezeket min­denki megtalálhatja a fenti so­rokban. Ékes László Fotó: Gottvald Károly A hajdani zárda ma iskola Ez is egyházi ingatlan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents