Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám

1991. június 8. 2 NÉPÚJSÁG Dr. Torgyán József kezdte el a Himnuszt Kisgazdák a Művészetek Házában Figyelmeztető sztrájkot hirdetett a MSZOSZ A kormány közleményt adott ki (Folytatás az 1. oldalról.) „A rendszerváltásnak se hire se hamva, hiszen a néhány miniszteri pozíciótól eltekintve lényegében ugyanazok uralkodnak ebben az or­szágban, akik korábban is tették. Márpedig nem lehet rendszerváltás­ról ott szó, ahol nemcsak, hogy a sze­mélycserék nem történtek meg, de nem történt meg a tulajdoni váltás sem, mert tulajdoni váltás és sze­mélycsere nélkül hatalmi váltás nin­csen. Akkor, amikor én változatlanul felvetem azt a követelést, hogy most már ne késlekedjünk tovább, hanem ténylegesen cseréljük le a pártállami vezetőket a többpárti választásokkal felszínre került új tehetségekkel, ak­kor nem valamiféle szélsőséges kö­vetelést terjesztenek elö.(...) Magyar- országon, Európában és szinte a vi­lágon mindenütt a kommunizmus végérvényesen megbukott, és Ma­gyarországon újabb ezer évig szóba sem kerülhetsz, hogy ismét kommu­nista rendszer vesse fel a fejét (taps). Én ezt a megállapításomat azokra a tényekre alapítom, hogy Magyaror­szágon és a környező országokban olyan mérhetetlenül sokat szenve­dett a lakosság az elmúlt évtizedek alatt, hogy itt kommunizmus-szocia­lizmus és ezekhez kapcsolódó fo­galmak olyanok lesznek, mint volt valamikor a pestisjárvány a közép­korban, amelyre irtózva gondol az emberiség, amig csakemberfog élni a földön. A középről való kormány­zás ugyancsak elképzelhetetlen, mert bár igaz az, hogy tulajdonkép­pen minden kormányzás csak cent­rumból indulva valósulhat meg, de Magyarországon a centrumot is lejá­ratták: a centrum a valóságban vala­miféle baloldalnak álcázott. Ezért te­hát aki itt centrumra hivatkozik, me­gint csak olyan politikai irányzatot je­löl meg, amit senki nem fog követni. Mi marad tehát hátra? Marad a jobb­oldal. De senki meg ne ijedjen a jobb­oldaltól, mert nem szélsőjobboldalt értek alatta, nem valamiféle szélső­séget - mért attól én is elhatárolom magam - hanem a jobboldal alatt ér­tem azt a konzervatív radikalizmust, ami elfogadott Amerikában, Angliá­ban, Németországban.” A rendezvény lapzártakor még tartott, a dr. Torgyán Józseffel készí­tett interjú hamarosan megjelenik la­punkban. Bőd Péter Ákos Szekszárdon Az ipar egy éve A Tolna Megyei Műszaki és Tu­dományos Hetek befejezéseként tegnap a volt pártház épületében előadást tartott dr. Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter. Először az elmúlt egy évet értékel­te, majd az iparpolitikáról beszélt. Politikai értelemben sűrített év volt - mondta többek között a mi­niszter úr - de olyan gazdaságot örököltünk, amely már a végét jár­ta. A bankvilág akkoriban a válasz­tási lökdösődés miatt bizalmatlan volt. Közel álltunk az összeroppa­náshoz, a Lengyelországéhoz ha­sonló helyzet alakulhatott volna ki nálunk is. Az első pár hónapunk azzal t?lt el, hogy megnyugtassuk a világot. Az a véleményem, hogy egy év alatt sikerült életképes, működő gazdaságot produkálnunk. Termé­szetesen nagyon sok nehézsé­günk van. Feltehető például az a kérdés, hogy a munkanélküliek, vagy például a kifizetetlen villany- számlák mellett beszélhetünk-e működőképes gazdaságról? A nyugat évekkel ezelőtt, de átesett ugyanezen fajta kemény átalakulá­son, a nehézipari válságok után va­lami újat kellett kitalálniuk. Ezzel a kemény átalakulással szabadultak meg a termelésképtelen gyáraktól, s ezen nekünk is át kell esnünk... A szovjet piac eltűnése sem Toppan­totta össze az országot. A fizetési mérlegünk meglepetésre, minded­dig pozitív. Az a vállalkozási hullám amit vártunk megjelent, mindeze­kért mégis sikeresnek tartom ezt az évet... ... Jelen pillanatban a kárpótlás a legégetőbb problémánk. A csőd­törvény módosítása is fontos fel­adat, a bankrendszert is át kell ala­kítani, a magyar hitelellátottság nem jó. Az értékelés után kérdéseket te­hettek fel a jelenlevők, sajnos a lá­togatás hamar befejeződött, mert a miniszter úr még az este folyamán Szigetvárra utazott. SÁRVÁRI (Folytatás az 1. oldalról.) Minderről levélben értesítették a miniszterelnököt - mondotta Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője a sztrájkbizottság döntése után. A levélben megismételték köve­teléseiket, egyeztető eljárást kez­deményeztek, s kérték a kormányt: A MTESZ Tolna Megyei Szerve­zetének székházában tegnap a ter­vezett déli autópálya projecktjéről és tervezett nyomvonaláról tartot­tak ismertőt. Az előadók: dr. Debre­ceni Ferenc, a Co-Nexus Mérnöki Iroda projeckt managere, és Bor- dács Ferenc építőmérnök, a me­gyei tervezőcsoport tagja voltak. Dr. Debreceni Ferenc az autópá­lya építésének szervezeti keretei­ről, az önkormányzatok bevonásá­ról, a várható gazdasági, idegen- forgalmi előnyeiről és környezet- védelmi hatásairól beszélt. Említést jelölje ki az érdemi tárgyalásra al­kalmas személyeket. Mint a sztrájkbizottság részéről elhangzott: a vasasok közül a tagság kétharmada ért egyet a fi­gyelmeztető sztrájkkal, a keres­kedelmi dolgozóknál szinte az egész tagság. Ismeretes, az tett arról: hogyan kapcsolódik az autópálya az európai úthálózatba és arról is, hogyan köti majd össze az ország idegenforgalmi szem­pontból ismeretlenebb déli részeit. Elmondta, hogy az augusztus vé­gére elkészülő megvalósíthatósági tanulmány után kezdődhet az épí­tési engedélyek megszerzése. Ezek után Bordács Ferenc is­mertette a Tolna megyei nyomvo­nal kialakításának lehetőségeit, s azt, hogy a pálya megépítését kö­vetően milyen beruházásokra lesz mód. MSZOSZ csütörtöki tanácsülésén azt kérték a kormánytól, hogy az érdemi tárgyalások idejére füg­gessze fel az energiaár-emelése­ket, kezdjen azonnal tárgyalásokat a bérliberalizációról, illetve adja vissza a munkavállalók utazási kedvezményét. Szakembereket várnak a japán cégek A Nyugat-Európában működő japán vállalatok kelet-európai szakembereket fognak fogadni, és kiképezni annak a törekvésnek a jegyében, hogy a szigetország technikai támogatást nyújtson a reformországoknak - ezt a japán külkereskedelmi és ipari miniszté­rium vezetője közölte. Nakao Eiicsi ígéretét Martin Ban- gemannal folytatott tárgyalásain tette, és közölte, hogy e terv kivite­- szá ­A két meghívott, dr. Torgyán József és Gerbovits Jenő FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY KÖZLEMÉNY A miniszterelnöki sajtóiroda tegnap az alábbi közel- ményt juttatta el az MTI-hez: „A magyar kormány sajnálattal értesült arról, hogy a fo­lyamatos tárgyalások után - az Érdekegyeztető Tanácsban, illetve a kétoldalú megbeszéléseket követően - a MSZOSZ figyelmeztető sztrájk megszervezését helyezte kilátásba. A magyar kormány mindenkor hangsúlyozta tárgyalási kész­ségét az érdekképviseletekkel. Ebből az alkalomból ismét felhívja arra a figyelmet, hogy a költségvetési törvényben megszabott határokon belül van csak lehetősége szociális intézkedésekre. Minden olyan lépés, amely szociális feszültségek kelté­sére irányul, sztrájkok, tüntetések szervezésével jár, veszé­lyezteti a stabilitást, az ország gazdasági egyensúlyát, a kül­földi és hazai befektetéseket és ezzel végső soron éppen Magyarország népének életszínvonalát. Ezért felhívjuk minden felelős politikai és érdekszervezet figyelmét arra, hogy változatlanul tárgyalások útján kell a megoldást keresni, a jogállamiság fenntartásával és a világ­piachoz alkalmazkodásra képes gazdaság megteremtésé­vel. Azok a nehézségek, amelyek bizonyos külgazdasági körülmények - mint a szovjet és a korábbi KGST-piac ösz- szeomlása illetve a több évtizeden át kialakult és válság­ba jutott termelési ágazatok súlyos helyzete miatt következ­tek be, nem oldhatók meg a társadalmi feszültség fokozá­sával; ellenkezőleg, csak az ország stabilitásának biztosítá­sával, a befektetések elősegítésével. Az idegenforgalmi idény kezdetekor különösen nagy hangsúlyt kell arra helyeznünk, hogy Magyarország a tér­ség vonzó és biztonságos országaként jelenjen meg a világ előtt. A kormány a legnagyobb együttérzéssel, és a munkavál­lalók, dolgozók iránti elkötelezettséggel, teljes felelősség­gel kezeli ügyeiket a jövőben is, kész a lehetőségek és erő­forrásaink határán belül nyújtható szociális kompenzációs intézkedések megtételére, és indokoltnak tartja a tárgyalá­sok folyamatosságát a munkavállalók valamennyi törvé­nyes szervezetével.” Tájékoztató a déli autópályáról Kérdőjelek Merre? Óvnak minket, sokan, sokfélétől. Mitől? Moszkvából a vi­segrádi „háromszögtől”, Bonnból a hatszögesedő Pentagonaletől, Párizsból a német túlsúlytól, Washing­tonból a Nyugat-Európai Uniótól és a NATO-tól. Sok­fajta, egymással keveredő érdekekből kiindulva. Például? A szovjetek - a múltat nem feledve - elszi­getelődéstől tartanak, a né­metek, hogy befolyásuk alatta marad erőfeszítéseik­nek, a franciák a német­centrikus Európától, az amerikaiak befolyásuk csökkenésétől az új Euró­pában. Mi pedig aggódunk, hogy a Nyugat szomszé­daink mögé rangsorol ben­nünket, hogy a német tőke távol tartja a többit és for­dítva, hogy mi lesz a keleti határainkon túl, hogy egye­dül maradunk. Mit tehetünk? Nem kell mindenben és feltétlenül egyetértenünk azokkal, akik óvnak minket, de érte­nünk kell, hogy mit miért tesznek. Az integrációs re­cept: körkörös együttműkö­dés. KOCSIS TAMÁS Ferenczy - Europress Megállapodás a tévé és a műsorszórók között Ideiglenes és részleges megállapodásra jutotta Magyar Televizió és a Magyar Műsorszóró Vállalat Az egyezség le­hetővé teszi, hogy a TV2 rendszeresen sugározza hajnali műsorát Heti 18 óra plusz műsoridőt kaptunk - adott tájékoztatást tegnap a megállapodás részleteiről Hankiss Elemér, a Ma­gyar Televízió elnöke. Hozzátette: ezért a sugárzási időért egy olyan „köztes” árat fizetnek, amely a tavalyi díjszabás­nál ugyan magasabb, ám nem éri el a Műsorszóró Vállalat által korábban igényelt szintet A megállapodás ellenére mindkét fél fenntartja korábbi követelését, s a Műsorszóró Vállalat bírósághoz fordul azok érvényesítése érdekében. A tv is fontolgatja, hogy ellenkeresettel éljen az elmaradt adások miatt - közölte az elnök. Az „ideiglenesség” így azt jelenti, hogy a most létrejött modus vivendi a bíróság ítéle­téig, illetve az év végéig marad fönn. A televízió kényszerhelyzetben volt - indokolta kompro­misszumkészségét Hankiss Elemér -, ugyanis a tv-reklá- mok elmaradása már több pénzbe került volna, mint amennyit most a megemelt dijakra kifizetnek. Palotás János a CBI-ban Palotás János, a VOSZ elnöke tegnap a brit gyáriparos-szövetség (CBI) vezetőit tájékoztatta a magyar magánszektortörekvéseiről. Alon- doni megbeszélést a CBI szervezte idei, kétmillió fontba kerülő kezde­ményezése keretében, melynek célja, hogy megismertesse a brit vállalkozókat a kelet-európai ke­reskedelmi és együttműködési le­hetőségekkel. lezésében Japán együttműködik majd a nyugat-európai cégekkel. Martin Bangemann, aki korábban nyugatnémet gazdasági miniszter volt, jelenleg az Európai Közössé­gek Bizottságának elnökhelyette­se. Közölte, hogy a japán javaslat részleteit munkabizottságban kell kidolgozni. Az ötlet, hogy ne csak a szigetországban, hanem Japán nyugat-európai vállalataiban is folytassanak szakmai képzést, el­ső ízben Dougles Hurd brit külügy­miniszter tavalyi tokiói látogatása­kor vetődött föl. Japánnak főképp Angliában vannak gyártóüzemei. Az SZDSZ válságkezelő programja Az SZDSZ szerint a politikai át­alakulás ütemét nem követi a gaz­dasági szerkezet megújítása, s ez a válság elmélyülésének veszélyét vetíti előre. Ezért vállalkoztak a sza­baddemokraták szakértői egy vál­ságkezelő program elkészítésére, függetlenül attól, hogy hasonló ter­vezetekkel rendszerint választási időszakban jelentkeznek a politikai pártok. A programismertető tegnapi saj­tókonferencián Tardos Márton az infláció kezelését és a tulajdonvi­szonyok átalakításának területét jelölte meg koncepciójuk sarok­pontjaként. Azon a véleményen volt, hogy az infláción csak a tulaj­donviszonyok teljes reformjával, azaz a gyors privatizáció révén le­het úrrá lenni. A privatizáció üte­mének felgyorsítását annál is in­kább szükségesnek ítélte a sza­baddemokrata képviselő, mert - mint rámutatott - jelenleg számos nagyvállalat a vagyona feléléséből tartja fenn magát. Hozzáfűzte ugyanakkor: az SZDSZ álláspontja szerint a privatizáció sikeres vég­rehajtása érdekében nem fokozott állami beavatkozásra, hanem a pénzügyi ellenőrzés szigorítására lenne szükség. Az SZDSZ gazda­sági programjának kidolgozói úgy látják: az infláció eleve az állami tu­lajdon működési módjához kötő­dik. Véleményük szerint ugyanis az igazi versenyt még nélkülöző mo- nopolisztikus piacon az állami vál­lalatok a megvont támogatás ősz- szegét beépítik fogyasztói áraikba. Az SZDSZ válságkezelő prog­ramja - amely a mostani tézissor után néhány héten belül ölt végle­ges formát - a gyors privatizációval szoros összefüggésben kezeli az export-vezérelte gazdasági növe­kedést. A program éppen ezért olyan gazdaságpolitikát javasol, amelynek középpontjában a fize­tőképes külső piacok megszerzé­se áll. Ezzel párhuzamosan a pénz­ügyi finanszírozást is azokhoz a te­vékenységekhez kapcsolja, ame­lyek a külpiaci versenyhez kötőd­nek. Háromszázmilliárd a TB kasszájába Elmúlt a tavasz, de a társadalom- biztosítás várva várt reformkon­cepciója mégsem került a parla­ment elé. Pedig ígérték: ez a végső határidő. A felelős miniszteri biztos is figyelmeztetett arra, nem az a kockázat, hogy hozzányúlnak-e az évtizedek óta rflűködő rendszer­hez, hanem az, hogy ha nem lép­nek, mert így katasztrofális hely­zetbe kerülhet a társadalombizto­sítás. Kongatják a vészharangot, közben pedig folyik a vita, hogyan tovább? Ki rendelkezzen a biztosí­tók várhatóan jelentős vagyona fe­lett? Hogyan osszák meg a szere­peket?- Az érdekek ütközését hiába ta­gadnám - fogad Pokornyi Endre, az MDF parlamenti képviselője, aki az illetékes bizottság tagja. - Köz­tudott, hogy az államosítások ide­jén a TB vagyonát is elvették. Ösz- szemosódott a nyugdíj-, a beteg-, illetve a balesetbiztosítás, és szá­mos szociálpolitikai kölöncöt rak­tak az állami költségvetésből élő intézmény nyakába. Megszűnt az üzlet, s mert forgatható vagyon sem létezett, a kötelező járulék má­ra a nemzetközi átlagot jóval meg­haladta, a szolgáltatásról pedig kár most beszélni. Évek óta tudják, ez így nem mehet tovább. Több terv, törvénytervezet készült, az ügy vé­gére azonban eddig nem került pont. Akad olyan szakember, aki szerint életre kell hívni a társada­lombiztosítás önkormányzatait s rájuk bízni, mit hogyan csináljanak. Mások jóval kisebb szerepet szán­nak a biztosítottak, a biztosítók, a munkáltatók alkotta csoportoknak, s inkább az állami beavatkozást helyezik előtérbe. Eközben pedig a szekér semerre sem halad.- Hírlik, tekintélyes összegek fö­lött rendelkezhetnek majd a bizto­sítók. Lehet, hogy e miatt folyik a belső, harc?- Talán ez is hátráltat. Mi minde­nütt elmondjuk: csökkenteni sze­retnénk a járulékokat, és azok fi­zetnének majd többet, akik maga­sabb színvonalú ellátásra tartanak igényt. A szociálisan hátrányos helyzetűek költségeit az államnak kell állnia. Ez más országok gya­korlata is. Pénzről kérdezett, ezért mondom a terveket: a biztosítók összesen háromszázmilliárd érté­kű vagyont kapnának három egy­mást követő évben. Később, amennyiben okosan sáfárkodnak a vagyonukkal, elképzelhető, hogy nemcsak az ellátás színvonala emelkedik, hanem csökken a jára­dék is. S ha már több társaság ver­seng majd a biztosítottakért, az ön- kormányzatok tagjait pedig úgy vá­lasztják, akár a képviselőket, hely­rebillen a több évtizede felborult egyensúly. Sz. B. Ferenczy - Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents