Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

Képújság_______________________________ TOLNA VÁROSRÓL ÉS Már lektorálják Tolna monográfiáját Ki a virágot szereti, rossz em­ber nem lehet - tartja a közmon­dás. És aki a könyvet szereti. .. ? Az olvasó a bőség zavarával küzd, mikor betéved egy köny­vesboltba. A színes borítók, hangzatos címek és a téma bő­sége zavarbaejtő. Tolnán, a volt pártházban kedden történészek tartottak előadást Tolna város készülő monográfiájának jelenlegi hely­zetéről. A rendezvénysorozat kettős célt szolgált: a történé­szek, levéltárosok személyesen találkozhattak a lakossággal, és elindult egy folyamat, melyben a Tolna Megyei Levéltár és a Wo- sinsky Mór Múzeum közvetlenül bekapcsolódhat a helyi közmű­velődés és közoktatás életébe. A kötet írói közül dr. Léhmann Antal, Tímár György, dr. Szakály Ferenc és dr. Mérey Klára nem tudott résztvenni az esten, velük egy későbbi időpontban talál­kozhatnak az érdeklődők. Dr. Glósz József, dr. Gaál Zsuzsa, dr. Dobos Gyula és dr. Kápolnás Mária ismertették az általuk fel­dolgozott témákat, majd a részt­vevők kérdéseire válaszoltak. A Tolna város történeti mo­nográfiája című könyv megírá­sára a történészeket még a mai önkormányzat elődje kérte fel 1988-ban. Az 1000-től 1963-ig feldolgozott anyagban szere­pelnek a középkori, a török hó­doltság alatt álló, a kiegyezés kori, a két világháború közti Tolna ipari-kereskedelmi-tár- sadalmi jellemzői. Képet kapha­tunk a vízszabályozásról, a la­kosság életét meghatározó ha­józásról, a város természetföld­rajzáról. A kötet zárása kitekin­tést ad az 1970-es évek elejére. Az írásanyag nagy része még lektorálás alatt áll, így a könyv megjelenése 1991 decemberé­ben várható. Móni Környékbeli események Újság és kábeltévé Fadd on Megjelent a faddi újság, a Fa- todi második száma. Olvashat­nak benne a helybeliek Figler János országgyűlési képviselő­ről, Bartal földbirtokosról, a Ti- nabex kft ingatlan-ajánlatairól, sport és egyebek mellett arról is, hogy Faddon is lesz(?) kábel­tévé. Nyugdíjas klub Hétfőn, június 3-án a tolnai nyugdíjas klub tagsága Dombo­dba utazik. Egésznapos kirándu­láson vesznek részt, melyet sza­lonnasütéssel zárnak. Sportbemutató Június 3-án 15 órakor látvá­nyos esemény színhelye lesz a tolnai sportcsarnok. Hetven gye­rek tart nyilvános bemutatót szü­lők, nevelők, érdeklődők előtt. Ez egy olyan zárófoglalkozás lesz, melyen azok az óvodások és alsótagozatosok vesznek részt, akik korábban művészi tornára jártak. Sport A múlt héten ismét részt vehe­tett két fiatal tolnai asztaliteni­szező Tatán a Juhos József által szervezett és vezetett edzőtábo­rozáson. Kertai Rita és Kerner Csaba kapott erre lehetőséget. Az egy hét alatt, asztalitenisz tu­dásukon kívül felmérték erőálla­potukat és terhelhetőségüket is. A válogatott orvosa által elvég­zett vizsgálatok eredményeit az egyesület rendelkezésére bo­csátják. A tábor befejező napján, a korcsoportonkénti versenyen mindkét sportoló első lett. * A labdarúgóknak a múlt heti győzelem ismét esélyt adott arra, hogy dobogós helyet sze­rezzenek. Ehhez azonban va­sárnap Bátaszéken nyerniük kell. A mérkőzés 16,30-kor kez­dődik. Ki a könyvet szereti... Felhívás! Új sorozatokat szeretnénk in­dítani a tolnai oldalon. Kettőt. Az egyik Az én gyűjteményem cí­met viselné. Olyan személyek il­letve csoportok jelentkezését várjuk, akik szívesen közszem­lére tennék kincseiket: bélye­gektől hajómakettekig bármit. A másik ötlet: a Múltbanéző. Ebben a sorozatban Tolna és a régió polgárainak elbeszélései, visszaemlékezései, anekdotái, meséi kapnának helyet. Akár úgy, hogy valaki sajátmaga leírja a mondandóját, akár úgy, hogy Magyar-német jótékonysági est Sikeresen zárult Tolnán a 2. Számú Bartók Béla Álta­lános Iskola magyar-német nyelvű jótékonysági estje, múlt szombaton, 30 évvel ezelőtti hagyományt eleve­nítve fel. Nagy volt az érdek­lődés fiatalok és idősek kö­rében egyaránt, hisz a sport- csarnok zsúfolásig megtelt. Az igazgatónő köszöntő szavai után kezdődött az előadás. Az iskola tanulóin kívül a faddi fúvószenekar, a mözsi óvodások német­nyelvű csoportja, a fácán­kerti alsótagozatosok Szi­várvány tánccsoportja is vendégszerepeit. Volt népi­tánc, mesejelenet, ének, vers. Nemcsak a gyerekek örömére, értékes tombola­tárgyak vártak és találtak gazdára, amelyeket az is­kola támogatásaként a Ge­menc Plast RT, a Patex, Tol­nai Áfész, a Herbária és a mözsi Új Élet Termelőszö­vetkezet adományozott az iskolának. A nevelőtestület néhány tagja tortát sütött, melyet nagy újongás kíséretében vettek át a nyertesek. Már nagyon régen nem volt ha­sonló rendezvény Tolnán. Úgy döntött a tanári kar, hogy az adományokból származó bevételt a német nyelvű oktatás fejlesztésére fordítják, a még hiányzó fel­szereléseket, segédanya­gok pótlására. A rendezvénysorozat va­sárnap játékos vetélkedők­kel folytatódott. Osztályok vetélkedtek egymással, és a nevelők is versenytársak voltak. Közben az iskolában működő szövő-, kerámia-, gyöngyfűző-, és rajzszakkör munkáiból kiállítást tekint­hettek meg a résztvevők. Nagyon jól sikerült a rendez­vénysorozat. A gyerekek lel­kes, vidám hangulatának és a nevelőtestület összehan­golt munkájának köszönhe­tően, szép műsort láthatott, a közönség. -stier­interjút ad, lediktálja, tollba mondja. Kívánságra házhoz jö­vünk! Természetesen mindkét kez­deményezés csak úgy működ­het, ha aktív segítőkre, közre­működőkre találunk. Ha van rá igény, ha kell. Erőltetni nem ér­demes. .. Tanulnak a jövő motorosai Négy-öt nyolcadikos fiú a be­tonpályán. Meiszel Károly tanár úr magyarázza a napi penzu­mot: ha húzatod a motort, erre vigyázz, kanyarvételnél arra, ha irányt fogsz változtatni, a csí­pődből fordulj hátra, hogy láss is. A szedresi iskolában jó húsz éve kezdték a tanulókat közle­kedés ismeretekre oktatni. A kemény, de hasznos munka eredményességét egy oklevél jelzi, amikor országos el­sők lettek egy versenyen. Évek óta iskolai fakultációs és szakköri órák keretében történik a felkészítés. Előbb a gyalogos közlekedés szabályai kerülnek terítékre, majd a kerékpáros is­meretekről esik szó, és végül, hetedikben, nyolcadikban a kismotoros közlekedésről. Ez a két év az igazi próbakő, mert fe­lelni kell a tesztlapok műszaki kérdéseire, illetve túl kell jutni a közlekedési ismertek és az egészségügyi vizsgán. A közle­kedés komoly dolog, hisz embe­rek élete a „tét!". Tanulatlanul, megfelelő ismeretek nélkül itt je­len lenni nem lehet. Készülnek is a fiúk komolyan. Megfogadják az oktató taná­csait, pontosan betartják az uta­sításokat, kritizálják egymást, javítják a hibákat. Sorra kerülnek mind a tizenkilencen: van idő a gyakorlásra, a betanulásra! A szülőknek 800 kemény fo­rintot kellett ezért leszurkolniuk! A június eleji vizsgán kiderül: megérte-e? Konrád L. Meiszel tanár úr magyaráz Dögkút készül Bogyiszlón Rozoga üstökben, kiszolgált kazánokban tárolták eddig a döglött állatokat Bogyiszlón, a falu külterületén. Nem kellett szakembernek lenni ahhoz, hogy az arra járók megállapít­sák: ha léteznek dögkutakra vo­natkozó előírások, az itteni kö­rülmények biztosan nem felel­nek meg azoknak. A Köjál már többször is nyo­Egy arc-egy mesterség > * 3 IWIIIilW ­Községünkben él dr. Mosonyi Erzsébet. Faddon született és az orvosi egyetem elvégzése óta itt is dolgozik. Körzeti orvos. A lakosság egészségügyi ellátásának leg­fontosabb szereplője, ő az, aki először látja a beteget.- Milyennek képzelted el egy ideális körzeti orvos munkáját, mint friss diplomás?- Olyannak gondoltam, mint a régi, igen nagyra becsült és a család valamennyi tagjának testi- és lelki problémáival fog­lalkozó „háziorvos” tevékenysé­gét. Az egészségügyben uralkodó viszonyok eddig megvalósítha­tatlanná tették ezt az elképzelé­semet, de a jövő pozitív változá­sokat ígér. Bevezetik az új be­tegbiztosítást is. Közel kerül az orvos a család valamennyi tagjához, s talán el lehet majd érni, hogy a beteg a saját maga gyógyításában részt vegyen. Erezze, hogy az egész­ségéért neki is tenni kell. Sok betegség a helytelen életmódból adódik (pl. elhízás, magas vérnyomás stb...). Rá kellene döbbenteni az embere­ket arra, hogy csiráiban elfojt­ható szinte minden baj, ha vál­toztatnak az életmódjukon.- A hajszolt életmód veszé­lyeit látva az emberekben ösz­tönösen nő a természetes élet­mód utáni vágy, sokan foglal­koznak a természetgyógyászat­tal. Mi a véleményed, mint or­vosnak erről?- A gyógyítás területén is megnőtt az érdeklődés a régi el­járások iránt, a természetes gyógymódok egyre nagyobb bi­zalmat élveznek. Hasznos taná­csokat adnak. A kínaiak nagyon jó megfigyelők voltak. Észrevet­ték, hogy a testfelület egyes pontjai nyomásérzékennyé vál­nak bizonyos megbetegedé­seknél. Ezeknek a pontoknak az in­gerlésével a betegségeket ked­vezően tudták befolyásolni, na­gyon is jól ismerték a gyógynö­vényeket és azok hatásait. Azt gondolom, hogy az orvos kezé­ben a természetgyógyászat, mint tudomány, hatásos eszköz lehet, de nem kizárólagos esz­köz, nem helyettesítheti az or­vost. A betegeknek azt ajánlom, hogy képzett természetgyó­gyászhoz forduljanak tanácsért, és erről az orvosukat is tájékoz­tassák.-1975 óta dolgozol a faluban. Orvosnő, feleség, anya vagy. Mennyire megterhelő ez a sok­irányúság?- A körzeti orvos családjának nagyon toleránsnak kell lennie. Nálunk ezt sikerült megoldani. A gyermekeinket is a legnagyobb önállóságra neveltük. Édesa­nyám is közel lakik hozzánk, s így sok mindenben számíthatok rá.- A Vöröskeresztben is tevé­kenykedsz. ..- Igen, már 15 éve. Épp most kaptam a világnapon szép elis­merést a szervezettől.- Bizonyos nyugati országo ban felvilágosítják a beteg gyógyíthatatlan betegségérőlc közük vele azt is, hogy halála ki zeli. A beteg tehát rendezze v, gyoni problémáit, az örökle kérdéseit, hagyjon tiszta, rendi zett viszonyokat maga után. Mi véleményed erről? Te meqmoi dód?- A nyugati országok menta tása más. A közép-európai en bér a biztos halál tudatát ne képes elviselni, ez a gondol nem egyszer öngyilkosságt kergeti, de mindenképpen tön reteszi az élet hátralévő részé Én azt tartom lényegesne hogy az élő emberből a remén kioltani soha és semmiféle ki rülmények között nem szabad! tennivalókat a helyzet és az o vos embersége diktálja. Az a ki vetelmény, hogy az orvos a bi teg érzelmeire, lelkivilágára va tekintet nélkül mindig a színig: zat mondja, ma még nem telj« síthető, és több kárt okoz, mii hasznot. De természetese igyekszem a hozzátartozókk közölni a valós helyzete ügyelve arra, hogy a beteg t zalmának és reményének feni tartását a hozzátartozó se nehi zítse. Valójában minden egye beteg esetében másképpen ke viselkednie az orvosnak. A b< teg szeméyiségétől, intelligei ciájától, családi körülményeit függően. Ez nem a szakmai i: mereteken, sokkal inább az en berségen múlik. A súlyos beteg gyógyulást vetett hitét erősíteni kell. Azoi ban semmiféle túlzásba nei szabad esni! Tudnunk kell, hoc a könnyed hazudozás a betegi inkább hitetlenné és bizalma lanná teszi. írott szabályok az eljárási nincsenek, nem is lehetnek, betegágy melletti pszichológ külön tudomány. Aki állapoi miatt kiszolgáltatott, nehezen c meg hagyományos társadalrr családi szerepeinek megvált« zását. Lelkileg nehezen éli át, hoc helyhez kötött, munkátlansági ítéltetett, kiszolgálják, gondo: kodnak róla, tehát nem teljese úr az élete felett. Ha azt még a I; togatók s az orvos sopánkodás is fokozná, felmérhetetlen ká okoznának. Ugyanakkor az e hallgatás is eredményezhet t zalmatlanságot. Nagyon-n; gyón nehéz megtalálni a közéi utat. Sné. Sz. * Az új létesítmény Eddig így volt matékosan felhívta a falu veze­tőinek figyelmét arra, hogy ezen változtatni kell. A decsi rendszerrel példá- lództak, az ottani módszert állí­tották követendő példaként a bogyiszlóiak elé. Az önkormányzat most dön­tött és lépett. Két hónap alatt el­készíttette az új dögkutat, a hozzá vezető bekötőúttal. A mintegy 300 ezer forintos beruházás kivitelezését az ön- kormányzat mellett dolgozó bri: gád, „a falu építői” végezték. (Következő ténykedésük egy he­lyi gyógyszertár létrehozása lesz. A központban lévő egyik épületet alakítják át e célra.) A dögkút tehát elkészült. Be­segített a helyi téesz is: föld­munkával, betonszállítással. (Mivel a helyszínen nincs elek romos áram, Tolnán keverték, úgy hozták ide a betont.) Még egy kis tereprendezé: bekerítés, stb.., és várhatóa két héten belül „működni kezd” dögkút. A jelenleg érvényben lév rendelkezések szerint égetni 1 los. A tetemeket ezért az új t< lephelyen könnyen szállíthal konténerekbe rakják, máj Soltra, az állati fehérjefeldc gozó állomásra kerülnek. A falu polgármestere, dr. Sí megi Zoltán azt is elmondt; hogy a munkák befejeztével e végzik az építési terület rehabil tációját is. Füvesítenek, fákat, bokrok; ültetnek, eltüntetvén az embe beavatkozás nyomait...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents