Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-04 / 129. szám
4 NÉPÚJSÁG Tamási és környéke 1991. június 4. Sínen az üdülőfalu ügye A városházán hallottuk Az önkormányzat kötbérigényt jelentett be a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál, mivel a szennyvíztisztító telep több, mint egy évvel az átadási határidő után sem működik tökéletesen. E sokakat megnyugtató hír után álljanak itt újabbak - ugyancsak ebből a fajtából. Úgy értesültünk, megalakult a svájci-magyar Blacky-Páva Kft, és világszínvonalú termékekkel lép a piacra. Jó hír az is, hogy még az idén beállítanak egy gépsort, és ötven személlyel növelik a létszámot. A változásról egy későbbi időpontban beszámolunk majd. Felmerült az Egyesült Közművelődési Intézmény integrációjának megszüntetése kapcsán, hogy a pári művelődési ház önállóságát vizsgálja meg az önkormányzat. Itt elsősorban azt kell górcső alá venni, menynyire szolgálna nemzetiségi intézményként, és hogyan lehetne összekapcsolni az idegenforgalommal. Erről egy közeljövőben rendezendő városrészi tanácskozáson a lakosság is véleményt mondhat majd. Ha már Párinál tartunk, elmondjuk a másik hírünket is. Úgy tűnik, sinen van az üdülőfalu beruházás Nustahlban, hiszen Peter Schmidt úr előszerződést kötött a Széchenyi Mgtsz-szel egy kb. 9 hektáros terület elővásárlására és kijelölték a két melegvizes, illetve két hidegvizes kút helyét. Térjünk vissza ismét Tamásiba! Százötven négyzetméteresdiszkontáruház megnyitását tervezi egy vállalkozó a Dózsa György utcában, a volt TA-LUX radiátorbolt helyén. Úgy hírlik, nagybani és kiskereskedelmi értékesítésben is 5 százalékkal alacsonyabb árakkal tud dolgozni, mint egyéb egységek. Ennyit mára, a jövő héten újabb hírekkel,közérdekű információval jelentkezünk. Partiban Kupa úrral Csendélet a parkban Virágzik a hibiszkusz Nehéz szóra bírni az ireg- szemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet igazgatóját, Takács Lászlót, mert azzal érvel, nem hiszi, hogy érdekli az embereket a kutatómunka. Most az a szemlélet uralkodik: akkor dögöljön meg a szomszéd tehene is. Nem akarnak harsányak lenni - mondja csendben, szerényen dolgoznak. Jöjjünk el június 26-án Regszemcsére 9 órára, s akkor francia farmerokkal is találkozhatunk - állítja, miközben elteszi a névjegykártyát - és akkor összejöhet a téma. No, szóval nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen harapófogóval kell kihúzni a szavakat az igazgatóból. Megpendítjük, úgy értesültünk, nyugati piacon nagyon megy a napraforgó, meg a szója. „Ráharap”. A szója nem, csak a napraforgó - mondja 60 százalékban Franciaországnak dolgoznak, és 3 millió frank az idei árbevételük. Egyébként Bicsér- den van egy nagy üvegházuk, ahol most érik a napraforgó. E növény nemesítésével kapcsolatban négy külföldi szerződést írt alá az igazgató, a csehekkel pedig borsó és bab nemesítésében állapodtak meg. Amit az intézet területén belül láttunk, az saját erőből történő épületfelújítás, amit tavaly kezdtek, és 13 milliót fordítanak rá. A támogatás néhány éve ismeretlen fogalom, de azért nem áll meg a tudomány. Sőt! Takács László, dohánygyári szakembereket vár - meg is érkeznek - Pécsről és Debrecenből, mivel úgy tervezik, dohánykutató bázist alakítanának ki Bicsérden. Próbálkoznak a szabad kapacitás kihasználásával, amihez a hely, a felszerelés, a lehetőség megvan, kutatókat pedig „hoznak". A kutatóintézetben szerényen dolgozik a szürkeállomány és 3-4 éve nincs életszínvonalcsökkenés. Ez azt jelenti, Kupa úrral az idén is partiban vannak. Máskülönben pedig nincsenek nagy dolgok, halljuk, s ha fotózni akarunk, akkor az talán jó lesz, hogy virágzik a hibiszkusz. . . Nem mérgezték a lovakat Három hete foglalkoztunk a Szakályban elpusztult lovakkal, s akkor azt ígértük - bár dr. Kop- pán Miklós állatorvos megerősítette, hogy véleménye szerint kizárt az emberi beavatkozás -, visszatérünk a témára, megvárjuk a vizsgálat eredményét. Nos, eljött ennek is az ideje, ezéd megkerestük dr. Cséplő Attilát, a Kaposvári Állategészségügyi Intézetben.- Részben megnyugtató, részben nem, amit tudok mondani - kezdte a telefonban Cséplő doktor -, hiszen nem találtunk semmi mérgezőt a vizsgálat során. A méregtani vizsgálat eredménye negatív, és ki van zárva a karbamid, a szerves foszforsavészter származékok, és alkaloida által okozott mérgezés.- Mást vizsgáltak-e?- Szerveket, pontosabban szervrészeket néztünk kórbonc- tanilag és kórjelző elváltozást nem találtunk. Fertőző betegségre utaló jelek nem mutatkoztak. Egyébként mi a jelzett méreganyagra vonatkozó vizsgálatot végeztük csak el.- Mégis mi lehetett az oka a három ló elpusztulásának?- Bármikor előfordulhat, hogy a lovak takarmánytól, vagy sok más ok miatt „bekólikáznak”. Ez az elpusztulás minden bizonnyal gyomor, illetve bélműködési probléma miatt jött létre... Az oldal készítői, Ékes László újságíró, Gottvald Károly és Kispál Mária fotóriporterek köszönik figyelmüket, várják érdeklődésüket. Flóri bácsi Hogy van ez? Z-vel csak kezet fogok, P-nek intek, T-t meghallgatom, de sietve búcsúzom, K-nak szeretnék mondani valamit, ám nem ér rá. . .és folytathatnám. Nem teszem, mert ennyiből is látszik, rohanunk, hajtunk, ügyeskedünk - már aki tud -, mert kell a pénz a megélhetéshez, hiszen régóta nem a szegények, hanem a csórók országa, népe vagyunk. . . A minap azt hallottam a hírek között, hogy hamis schilling „bukkant fel” Győr környékén és nyomoznak a gyártók, a hamisítók után. Bizonyára kézre is kerülnek, megállítják őket. . . Jut eszembe: mi mindnyájan naponta találkozunk „hamis”, lassan fabatkát sem érő forintokkal. . . Na, szóval, hogy is van ez? Felújítják akultúrházat Valószínű, sokáig beszédtéma lesz még Tolnanémediben a gyermeknap - igazán sajnáljuk, hogy különböző okok miatt nem vehettünk részt rajta -, hiszen a nagyon sok munkát vállaló szülőkkel együttműködve (!) mindenkit megmozgattak. Áz erkölcsi siker mellett az anyagi sem elhanyagolható, ezért is kötötték a lelkünkre, hogy megírjuk ezt a felejthetetlen napot. A fiataloknál maradva elmondjuk, terven felül felújítják a kul- túrházat, ugyanis az önkormányzat úgy látja, tapasztalja, az ifjúság szívesen megy majd a nyáron az intézménybe, s ezért megfelelő körülményeket kívánnak biztosítani a kultúrált szórakozáshoz. A munkát házilagos kivitelezéssel oldják meg, amit lehetővé tesz az, hogy június 1-jétől 4 személyt alkalmaznak közhasznú munkára. Igen, mindenki Flóri bácsinak ismeri, tiszteli Magyarkesziben egy iparos, pontosabban szólva cipészdinasztia utolsó tagját, Simon Flóriánt. Nem, nem foltozósuszter ő, hanem olyan mesterember, akinek meg kellett tanulni a mintavágást, a szabászatot, mindent, ami a szakma csínja-bínja, aztán „kikerekedett”, mert elkészülhetett a parasztpapucs, a magasszárú cipő, a félcipő, a szandál és egyéb férfi-női lábbeli. A hátrafésült ősz haj, s a bajusz mögött egy sokat próbált, ám derűs ember bújik meg. Olyan, aki ugyancsak elégedettnek tűnik. Áz is a 68 éves mester, és még akkor sem ko- morodik el a tekintete, amikor a Rákosi-rezsim adóterheit, aztán az 1959. évi pályaelhagyást emlegeti fel.- Nagy volt az adó, adtak 2,7 kiló talpat három hónapra - emlékezik-, aztán amikor beadtam az ipart, azt mondták, indokoljam meg. Megindokolni? Minek? Úgy nem lehetett megélni. KubiKedvezményes akciók Regölyben Eszköz nélkül semmi a föld. . . Bő a választék kisgépből Lapunk rendszeres olvasói szinte minden hónapban találkozhatnak a regölyi kisáruház valamilyen kedvezményes vásárra invitáló hirdetésével, a községben járók pedig örömmel térnek be a gazdag áruválasztékú üzletbe. Mi is ezt tettük, aztán végighallgattuk Kelemen Gyula üzletvezetőt.- Nagyon jó lett volna- kezdte - ha a kis- és nagygépek úgy „indulnak” el, ahogy elképzeltük. Tavaly 13 közepes nagyságú traktort adtu nk el, az idén viszont csak az árát nézik az emberek. Ez két ok miatt van: emelkedett az ár 170 százalékkal, és csökkent a vásárlóerő. Nincs meg már az a hagyományosan magas forgalmunk mezőgazdasági kisgépből, mivel egyrészt telítődött a piac, másrészt 5 hektárra már nem rotációs kapa kell. . . Kelemen Gyula kutatta a közepes kategóriájú gépek forrását, de irreális összeget kérnek értük, és nincs kedvező hitel- konstrukció sem, a lízing pedig „földre tenné a polgárt”. Eszköz nélkül pedig nem ér a föld semmit - állítja az üzletvezető. Nem véletlenek kedvezményes akciók Regölyben, hiszen megpróbálják az igényeket támogatni, aztán meg van egy kényszer is a pénzforgatásra. Tavaly júniusban 11 milliót árultak „féldisznós hűtőládából", az idén ha a fele meglesz ennek, akkor az üzletvezető összeteszi a kezét. A forgalmuk '90-ben 66 millió volt, az idénre 78-at terveztek, de úgy látszik, álmokat kergetnek, hiszen a kereslet visszaesett, az emberek csak élelmiszerre költenek, pedig kínálati pozíció van az árubeszerzésben. Az üzletvezető szerint ma a vevő számít a legnagyobb értéknek. . . A Béke Mgtsz új elnöke Visszahúzta a rög A felületes érdeklődő csak annyit tud, hogy néhány héttel ezelőtt az elhunyt tsz-elnök helyére új vezetőt választott a tamási Béke Mgtsz tagsága. Babai Tibor, volt főallattenyész- tővel olyan ember lett az első számú vezető, aki egy éve került a téeszhez. Azt is mondhatnánk, jött, látott, győzött - a háromfordulós szavazás után.- Ki lett a Béke Mgtsz elnöke? -tettük fel a kérdést. Értényben születtem 1946-ban, Keszthelyen szereztem agrármérnöki diplomát, 1969-ben az ujiregi Béke Mgtsz-ben főállattenyésztő voltam, utána Egyházasharaszti- ban a szakosított telep vezetője, majd főmezőgazdász-helyettes, később főmezőgazdász lettem. Onnan - családi okok miatt - Pest megyébe költöztünk és nyolc évig főállattenyésztő voltam Jászkarajenőn. Á rög azonban visszahúzott: a feleségem ujiregi, és Tamásit is egy fejlődőképes helynek ismertük. Itt építettünk. Először a BOS- COOP-nál voltam szaktanács- adó, majd a földhivatalban is dolgoztam, egy éve pedig még kusnak mentem, s a vizitársulat- tól jöttem nyugdíjba nyolc éve.- Flóri bácsi, mi a szépsége ennek a szakmának?- Az, amikor az ember meg tudja csinálni a lábbelit olyanra, amilyenre akarja... Nézzék, itt van a fiamnak az első kiscipője, meg a kaptafa is! - mutatja, miközben szeretettel simogatja... Szót ejtünk még a híres pinfőállattenyésztőnek hívtak...- Tervek, jövő?- Álló- és forgóeszközében leromlott a tsz, de pénzügyi helyzete stabil. Problémát jelent a mezőgazdasági termékek eladása. Október óta nem lehet értékesíteni a nagysúlyú sertést és a selejtkocát. Erre azonban már van programunk: 150 forintért adjuk a rövidkarajt, 135-ért a színhúst a saját boltunkban. A jövőről is kérdeztél. A tsz, mint rendszer, 1992. március 31-én megszűnik, addigra nevesíteni kell a vagyont és a földet. Ennek a felosztására olyan pontrendszert akarunk kidolgozni - több variációs lehetőségről lesz szó- , amivel a lehetőségekhez képest igazságosan tudjuk a vagyont szétosztani. Úgy érzem, egyetlen tsz-tag sem akarja a közöst megszüntetni, hogy milyen formában működik tovább, azt ki kell dolgozni.- Hallhatnánk valamit az ars poeticádról?- Igen. Nem érzem egységesnek a vezetői garnitúrát, munka szerinti díjazás kellene, teljesítményösztönző rendszerre van szükség, olyanra, ami az ágazati eredményekhez kapcsolódna, és gyorsabb döntések szükségesek.- Mindehhez kívánok erőt, egészséget és sok partnert! cehelyi vásárokról, ahova édesapja vitte a lábbelit, az unoka által készített papucsról többek között, aztán azt is megtudjuk, Flóri bácsi ma sem tétlen. Ha a szőlő engedi, idább-odább van idő egy-egy cipőt, vagy szandált a családnak, a rokonoknak megcsinálni, míves munkát kiadni a kezéből. Csak sokáig így legyen még! Ragaszkodunk a kórházunkhoz Látogatása kissé váratlanul ért, bár üzentem, keressen fel, ha Pincehelyen jár. Engedje meg, hogy egy-két dolgot elmondjak. Először is a kórház ügyéről beszélek. Évtizedek óta figyelemmel kísérem a sorsát. Úgy gondolom, minden szülőfaluját szerető ember ezt teszi. A II. világháború után megyénk egyetlen fekvőbeteg kórháza a szekszárdi volt. Ez is olyan gondokkal küzdött, hogy a megye hivatalos lapja szerint ' megkondult a lélekharang a megyei kórház felett." Ez késztette dr Lukovits István Állami-díjas orvosunkat az üresen álló ház kórházi célokra való felhasználására. Tudom, rövid cikkeket írnak csak egyes községekről, de annyit talán még elmondhatok. Pincehely nagyközség ragaszkodik a kórházához, amely ismereteink szerint a II. világháborút követően Tolna megye első újonnan létesült betegellátó intézménye. Nyolcvan ágyas, ahoi az orvosok lelkiismeretesen, gondosan, a betegekhez közel- állóan látják el a rászorultakat. Műszerezettsége kiegészítésre szorul.Ehhez jóindulat, segítőkészség kellett volna és kellene... Természetesen önnek, újságírónak joga azt közölni, amit jónak lát, de nagyon örülnénk, ha egyszer mellénk is állna! A kórházzal kapcsolatos cikkekei évek óta figyelemmel kísérem és gyűjtöm. Az utóbbi évekből egy-kettő: 1989.: Bonyhádon és Pincehelyen marad a kórház, 1991. január 17.: Mi lesz a tamási laktanyával?, 1991.április 20.:A gyógyászat szentélye Tamásiban? Szívből kívánjuk, hogy úgy legyen! Nem irigyeljük, csak fájlaljuk a rendelőintézet áttelepítését. Sajnáljuk a betegek utaztatását, az orvosok "kéthelyi" rendelését, a sok kiadást. Ez a téma nemcsak Pincehely ügye, hanem a megye észak-nyugati területéé is. Kérjük, tegyünk pontot a téma végére! Maradjon itt a kórház és fejlesszék, mert terület van bőven! Régi vágyunk a Vörösmarty emlékszoba és faluszoba létrehozása. Ehhez a tsz elnökétől kaptunk egy helyiséget, pályázat útján nyertünk 50 ezer forintot, amiből megjavíttattuk az ajtót, ablakot. Szatmári Juhos László készíti majd el Vörösmarty portréját. Ennyit szerettem volna elmondani önnek, kedves szerkesztő-riporter úr. Elmondta Horváth Anna nyugdíjas tanár Pincehelyen. Ezeket a cipőket a fiamnak varrtam
