Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29 / 151. szám

4 NÉPÚJSÁG 1991. június 2‘ TOLNAI KÖRKÉP TOLNA VÁROSRÓL ÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Környékbeli események Örömest „Örömest tartott örömest.” Ez lehetne a szlogenje annak a rendezvénynek, melyet 30-án (vasárnap) este 9 órai kezdettel rendeznek a tolnai művelődési házban. A szovjet csapatkivo­nások végnapján ünnepelhet­nek, szórakozhatnak itt a város lakói, a Holló és a Spes együt­tes közreműködésével. Nyugdíjasklub A tolnai nyugdíjasklub követ­kező összejövetele hétfőn dél­után 4-kor lesz, a kultúrházban. A tagok az augusztus 20-ai ün­nepségüket készítik elő. Szünidei hétfő délelőtt Július 1-én, és ezen túl min­den hétfőn 9-12-ig programokat szervez a vakációzó diákoknak (elsősorban a napköziseknek) a tolnai művelődési ház. Lesz itt bábkészíté%, daltanulás, sza­bás-varrás, videózás, rajzszak- kör. De megismerkedhetnek a kisdiákok Tolna múltjával, épí­tészeti értékeivel és más neve­zetességeivel is. Alma - Szabolcsból Hol van már a tavalyi alma? Itt, Tolnán. Méghozzá egyene­sen Szabolcsból. A Hangya szövetkezetnek köszönhetően. Záhonyból, a kistermelőktől kapták az export „minőségű” árut a tolnaiak, de a piac ör­döge itt is munkálkodott. A lá­dák felszínén mosolyogtak az egészséges almák, de lejjebb osztályon aluli gyümölcsöt talál­tak az átvevők. A raktárban még 4-5 mázsa vár eladásra, 16 -20 forintos áron. Keresle­tük nagyon visszaesett a meg­jelent friss gyümölcsféleségek miatt. Jó, ha nullszaldósak lesznek. Mindezt Kiss Istvántól tudtuk meg, aki társadalmi munkában végzi az árusítást. Egy arc - egy mesterség Őseink valamikor régen a zsolgatták, eszegették. Népek vadrozs, vadzab és vadárpa ka- és nyelvek pusztultak ki köz­iászát tépdesték, magját mór- ben, de a vadbúza, vadköles, és. a kiszemelt többi fűféle megnemesedett, bőven termő gabonává lett. Népi játékok, közmondások, versek, mondó- kák szólnak a kenyérről, mely ősidők óta az ember alapvető tápláléka, és ami hol is készül­hetne máshol, mint a pék ke­mencéjében? Keserű Józsefhez reggel 5-től este 17 óráig jöhetnek a vásárlók a friss áruért.- Mióta foglalkozik kenyérsü­téssel?- 1966-ban Kaposváron ta­nultam ki a szakmát. 1980 óta sütök Tolnán kenyeret, itt, a Rákóczi utcában kilenc éve dolgozom.- Mi egy pék munkája? Ki segít az eladásban?- Este 5-6 óra felé kovászo- lok. Ez azt jelenti, hogy élesz­tőből, vízből, lisztből egy alap­tésztát készítek, ami 8 órát kel. Hajnali 1-kor dagasztok, 4-kor vetünk, 5-re már van friss ke­nyér. Egy héten 950 kg kenye­ret sütünk meg. Én éjszaka dolgozom, a feleségem adja el á Cigánygyermekekkel foglalkozó . óvónők továbbképzése A mi malmunk- Lépnünk kellett - mondta dr. Sümegi Zoltán polgármes­ter. - Mérlegelve a törvény adta lehetőségeket, beláttuk, hogy Bogyiszlónak nincs esélye arra, hogy a paprikamalom „ingyen” az önkormányzat kezébe kerül­jön. Ezért megvettük a paksi konzervgyártól, hárommillióért. (Igaz, hogy ők annakidején, az államosításkor, ingyen jutottak ehhez a telephelyhez.)- Ma délután kis ünnepséget tartanak ott a helybeliek.- Igen. Vázolni akarom a ter­veinket. Kihangsúlyozva, hogy ez egy községi vállalkozás, és nem egyik vagy másik ember malma. Ha haszna lesz, azt a falu javára fordítjuk. Vannak külkeres érdeklődők. El kell döntenünk, hogy mennyi pénzt hagyjunk behozni a vállalko­zásba. Jó volna, ha 51 száza­léka bogyiszlói kezekben össz­pontosulna. Akiknek valaha itt üzletrészük volt, azokat valami­képpen kártalanítani kell. Levél­tári kutatások alapján tudjuk, hogy legalább száz embert érint az ügy... Aztán kezdőd­het a munka, az épület rendbe­tétele.- Akkor ez még nem az "igazi” malomavató lesz.- Nem, mert nem szeretnénk úgy járni, mint sok kezdő vállal­kozás, hogy már akkor ünnepli magát, mikor még semmit sem produkált. Nagyobb hírverés akkor kell, ha megérkeznek a gépek, s teljes bizonyossággal nyilatkozhatjuk, hogy az idei paprikát már itt őrlik. - Wy ­A tengelici Oktatási és To­vábbképzési Intézetben csütör­tökön cigánygyermekek neve­lésével foglalkozó óvónők há­romnapos továbbképzése kez­dődött. A Cigány Ifjúsági Szövetség kezdeményezésére, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, valamint a Művelődési és Köz- oktatásügyi Minisztérium támo­gatásával jött létre a háromna­pos rendezvénysorozat. Fátyol Mihálytól, a Cigány Ifjúsági Szövetség ügyvezető igazgató­jától megtudtuk, hogy a szerve­zők a közeljövőben kívánják lét­rehozni a cigánygyermekekkel foglalkozó pedagógusok kama­ráját, ennek első lépcsője ez a rendezvény. Minden megyében a művelő­dési osztályok kerestek kompe­tens pedagógusokat, így az egész országból 35 óvónő vesz részt a konferencián. A továbbképzésnek kettős a célja: elsősorban, hogy a peda­gógusok megismerjék a ci­gányság másságát, a cigány gyerekek életmódját, kultúráját. Másodsorban pedig, hogy az óvónők az általuk ismert egyes helyi problémákat tárják fel és vitassák meg. Ezenkívül a Nemzeti Alaptanterv, a kisebb­ségi törvény és a közoktatási törvény tervezetét a jelenlévők meg fogják tárgyalni és a véle­ményüket egy állásfoglalásban el fogják juttatni a szakminiszté­riumnak. Az első nap Hegedűs T. And­rás, a Budapesti Közgazdasági Egyetem docense, pszicholó­gus előadásában kifejtette, hogy a mai oktatási rendszer nem készült fel a hazánkban élő kisebbségek nevelésére, most készülnek a tantervek, és így a pedagógusok sem tudják megfelelően kezelni ezt a kér­dést. Utánna Karsai Ervin nyel­vész, pedagógus tartott elő­adást a kétnyelvűség problémá­járól, a cigányság másságáról, kultúrájáról. Pénteken a Belügyminiszté­riumból dr. Kozák Istvánná az önkormányzatok valamint az óvodák, iskolák kapcsolatáról beszélt. Bene Béla a Népjóléti Minisztériumból a most készülő gyermekvédelmi törvényről tar­tott beszámolót. Bicskei Edit a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumból pedig az új köz­oktatási törvénytervezetről tar­tott előadást. Ezt követően ci­gánypolitikai fórumon vehettek részt a jelenlevők, ahol az óvo­dák működéséről és a társa­dalmi szervezetekhez való kap­csolódásáról volt szó. A mai napon pedig a cigány- gyerekek iskolaelőkészítéséről hallgathatnak előadást az óvó­nők, a meghívott előadó Mendi Rózsa gyógypedagógus lesz. Sárvári János Egy éve van gyermektábor Domboriban Tolnai gyerekek a táborban A szekszárdi Gyermekek Há­zához három volt úttörőtábor tartozik: a sötétvölgyi, a bala- tonszepezdi és a fadd-dombori tábor. A Gyermekek Háza csak a táborok kezelését, rendbentar- tását végzi, és az ezekhez szükséges munkaerőt bizto­sítja. Tulajdonképpen mindhá­rom létesítmény fenntartója a környező tizennyolc település polgármesteri hivatala, köztük Szekszárd, Tolna és Fadd. Már több mint egy éve annak, hogy az Úttörőházból Gyerme­kek Háza lett, és így a táborok neve is megváltozott, mind­egyik gyermektábor lett. Lé­nyegében nem változott azon­ban a táborok munkája, hiszen a névváltoztatás előtt is a tizen­nyolc település tartotta fenn őket. Változás annyi történt, hogy a szekszárdi Városi Úttö­rőszövetség fennhatósága megszűnt felettük. Ez a felügye­let tulajdonképpen gsak abban állt, hogy a Városi Úttörőelnök­séghez érkeztek be az üdülte­tési igények az iskoláktól, ezek alapján a turnusbeosztás elké­szítése is az ő feladatuk volt. A fennhatóság megszűnésétől a Gyermekek Háza intézi ezt is, ezzel sokkal könnyebbé téve a munkájukat, ugyanis az igé­nyek is ide futnak be. Megszűn­tek az úttörőélettel járó kötelező ceremóniák is a táborokban. A környékbeli iskolák tanuló­létszámának tíz százaléka üdülhet így minden évben a Fadd-Dombori Gyermektábor­ban. A nyár, a főszezon teljes egészében a gyermekeké, csak a fennmaradó üres turnusokat adják el nagyobb diákoknak, sportolóknak. Az ilyen haszno­sításból befolyó összegeket a tábor fejlesztésére fordítják. A táborok közös fenntartói, az önkormányzatok tanulónkér még 150 forinttal járulna hozzá a fejlesztéshez. Eg gyermek napi üdültetése Dorr boriban 400 forint, a felét gyermek fizeti, a többit a fenr tartók vállalják át. Ezen a héten a Fadd-Dorr bori Gyermektáborban a tolni II. Számú Általános Iskola és szekszárdi III. Számú Általáno Iskola, valamint a faddi iskol. vendégeként százhalombattc kisdiákok nyaralhatnak. Sárvári-Kispi nappal az árut. Néha a lányaim is segítenek, főleg hétvégén.- Mi a jó kenyér titka?- A minőség mindig a liszttől függ - ami sokszor változik. Ki kell tapasztalni, hogy a hozzá­valókat milyen arányban kell a liszthez adagolni. Gyakorlat kell hozzá, és az, hogy szeressük a szakmát.- Ha van szabadideje, mivel tölti legszívesebben?- Amikor ráérek, a csalá­dommal és néhány barátunkkal elmegyünk horgászni, együtt főzünk, szalonnát sütünk.- Folytatja valaki ezt a mes­terséget a családban? Hogy látja a jövőt?- Két lányom van, ők eddig nem érdekődtek a szakma iránt. Hogy mi lesz ezután? A törzsvendégek, azt hiszem, meg vannak velünk elégedve. Igaz, csak ketten dolgozunk, és csak kenyeret sütünk, de a napi mennyiség mindig elfogy, hi­szen összehangban kell tartani a keresletet a minőségi kínálat­tal. Hírmann Móni Disznóság Fácánkert-Öregfalu igazán csendes település. Nagy a hő­ség, az állatok elbújtak a szá­mukra árnyékot adó helyekre. A Bethlen Gábor utca 13. sz. alatti háznál a kapubejárat tel­jesen nyitva. Az udvaron Mé­száros Gábor végzi az állattar­tással kapcsolatos teendőit. A lakásban felesége, Mészárosné Bazsó Judit és a két kicsi: az egyéves Gábor és a kétéves Kitti.- Disznótartással másfél éve foglalkoznak. Ha minden úgy menne, ahogy kell, akkor fize­téskiegészítésről, ha nem, ak­kor csak ráfizetésről beszélhe­tünk.- A húskombináttal van szer­ződésem - mondja Gábor. - Gondban vagyok, mert a disz­nóim nem érik el a megszabott 95 kilót. Szerződéskötéskor igénybe lehetett venni mező- gazdasági hitelt, az OTP-nél, hét hónapra. A hét hónap lejárt, ennek következménye, hog' késedelmi kamatot kell fizet nem.. A SZHV nem veszi át « hízókat, ezért nem tudok fizetni De van egy olyan pontja is ; szerződésnek, hogy ha nen nekik adom le a sertést, úgy da rabonként 1000 forint kötbé terhel. Mit tehetek?- A termelő alaposan meg dolgozik a pénzért.- Hát nem kis munka, és iger költséges. Etetni, trágyázni, tá pót beszerezni, betegség ese tén állatorvost hívni...- Előfordulhat, hogy szállí táskor csúsztatni kell a sofőr nek; kiszolgáltatottnak érzi ma gát?- Nagyon egyoldalúak a köte lezettségek. Csak az állattartó terhelik. Amikor személyeser bent jártam, semmilyen segít séget nem kaptam. Szerződé seket kötnek, jogszabályoké hivatkoznak, s közben az em bért észre sem veszik. Stie Honvédeskü Medinán A hét végén több mint ötven újonc tett katonai esküt a medi­nai laktanyában. A kiképzési idő alatt megerősödött, fegye­lemhez szokott fiatalok mozdu­latlanul álltak a tűző napon. Fogadás jobbról! Tisztelgés. Jelentés. Köszöntő szavak. Körben a rokonok, ismerő­sök: síró, pityergő édesanyák, feleségek, menyasszonyok, ba­rátnők, és a fiút kedvtelve fi­gyelő édesapák. Egyszerre lépnek a lábak, egyszerre mozdulnak a kezek, a fejek. Esküszöm!... Konrád László Petrovszki József (középen) mondta társai előtt az esküt Bush keze Faddig ér Haraszti Istvánnét, a nagycsaládos kisvállalkozót már bemutattuk a Tolnai Körképben. Most újabb do­log „történt vele”. A sikeres faddi üzletasszony nem­sokkal hatodik gyermeke megszületése után értesült arról, hogy a Bush-alapít- ványra beadott pályázata kedvező elbírálásban ré­szesült. Pontosan nem ismeri még a neki ítélt összeget, de reménykedik abban, hogy az általa kidolgozott költségvetést elfogadták, s így ötmillió forinttal gazda­gabb lesz. Természetesen nemcsak ő fog gyarapodni, hanem a lakókörnyezete is. A mene­dzser típusú hölgy (aki élelmiszerüzletet vezet) ugyanis, újabb bolt építését tervezi. A Bush-kölcsönhöz szük­séges nyomtatványokat ba­rátai unszolására töltötte ki. Nem hitte igazán, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének a keze elér a magyar falvakig, és támo­gatást adhat egy faddi ötlet megvalósításához. Ódry - Wessely Avatás után elvonul a hadnép Keserű József, aki heti 950 kiló kenyeret süt

Next

/
Thumbnails
Contents