Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-27 / 149. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. június 27. KGST-feloszlatás Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) A szervezet megszüntetéséről szóló dokumentum aláírása után megalakul a felszámolási bizott­ság. Ez a grémium az elkövetkező 90 napban várhatóan még több­ször is találkozik. Ennyi idő alatt kell dönteni ugyanis többek között a közös vagyon sorsáról. A legna­gyobb értéket természetesen a moszkvai KGST-palota és a hozzá tartozó épületek képviselik, egyes becslések szerint akár 400-500 millió dollárt is érnek. Magyaror­Az orosz-magyar kereskedelem pénzügyi, banki hátterének megte­remtéséről kötött megállapodást szerdán a Kereskedelmi Bank Rt. és az Orosz Külkereskedelmi Bank. Az egyezményt Dunai Imre, a Kereskedelmi Bank Rt. elnökhe­lyettese, valamint Vlagyimir Igorje- vics Putyilin, az Orosz Külkereske­delmi Bank elnökhelyettese irta alá. A magyar és orosz kormány kö­zött az első kétoldalú megállapo­dás a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok rendezéséről decem­berben jött létre. Ezt követően kez­dődött meg az előkészítő munka, amelynek célja, hogy az Orosz Köztársaság cégei és a magyar vállalatok közötti közvetlen áru­csere tényleges feltételei létrejöjje­nek. Június közepén született meg a magyar-orosz árucsere-forgal­mi jegyzőkönyv, amely lényegében egy bartermegállapodást tartal­maz. Ennek keretében még várha­tóan az idén a kölcsönös forgalom eléri a 670-670 millió dollárt. Ah­hoz azonban, hogy a kereskede­lem - a hosszú előkészítő munka után - végre tényleg megindulhas­szág, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia a va­gyon jövőbeni közös hasznosítá­sában érdekelt, míg a Szovjetunió, miután saját területén van az ob­jektum, szeretné megvásárolni az épületeket, s erre a KGST-alapok- mány is lehetőséget ad. Nem kizárt, hogy a budapesti dokumentum aláírását követően az európai álla­mok küldöttségvezetői szakértői csoportot hoznak létre egy regio­nális, konzultatív jellegű testület létrehozásának kidolgozására. A son, a pénzügyi feltételeket is ren­dezni kellett, s szükség volt a banki háttér megteremtésére is. Ez utób­bi jött létre a két bank közötti egyezménnyel. A Magyar Nemzeti Bank a Kereskedelmi Bank Rt-t ha­talmazta fel, hogy menedzselje az orosz-magyar barterkereskedel- met. A bankok a vállalatok között létrejött bartermegállapodások le­bonyolításában nyújtanak pénz­ügyi segítséget, biztosítják a ga­ranciális hátteret. A megállapodás csak az indikativ listán szereplő árukra vonatkozik, mivel ezekre a termékekre kaphatják meg az érin­tett cégek az illetékes minisztériu­moktól a kiviteli engedélyt. Ám va­lószínűleg a későbbiekben - ha a forgalom számottevő mértékben fejlődik - nem lesz akadálya az in­dikativ lista bővítésének. A bankok szerepe nemcsak a pénzügyi elszámolásban jelentős. Lényeges az is, hogy garanciát vál­lalnak az esetlegesen elmaradt szállításokért is. A Kereskedelmi Bank Rt. a magyar vállalatok telje­sítésére, az Orosz Külkereskedel­mi Bank természetesen az orosz cégek szállítására vállal garanciát. kelet-európai országokban ugyanis hasonló folyamatok ját­szódnak le, az államok a piacgaz­daság megteremtésén fáradoz­nak, azon, hogy bekapcsolódjanak a világgazdasági folyamatokba. A földrajzi közelségen kívül összekö­ti ezen országokat az energiarend­szerek infrastruktúrája, a környe­zetvédelem és még számos más közös probléma. Az ezzel kapcso­latos tapasztalatok kicserélésére nyújtana lehetőséget egy konzul­tatív tanács. Surján László villámlátogatása Pozsonyban Mária Terézia magyar királynővé koronázásának 250. évfordulójá­ról a pozsonyi Szent Márton-ka- tedrálisban ünnepi koncerttel em­lékeztek meg kedden este. A Szlo­vák Köztársaság miniszterelnöké­nek, Ján Carnogurskynak meghí­vására részt vett a rendezvényen dr. Surján László népjóléti minisz­ter is. Surján László hazaérkezve Pozsonyból az MTI-nek elmondta: Ján Carnogursky miniszterelnök a megemlékezés kapcsán kiemelte, hogy Mária Terézia uralkodásának 40 éve közös történelmünknek az a korszaka, amelyben még nem éledtek fel a népeinket később oly fájdalmasan megosztó nemzetisé­gi ellentétek. Ezzel összefüggés­ben Surján László annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a két nép között nemcsak a múlt, hanem a jövő is kapcsolatot jelent az euró­pai integráció keretei között. A Ke­reszténydemokrata Néppárt elnö­ke arról a reményéről is szólt a szlovák miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen, hogy az átmeneti korszak nehézségei ellenére a nemzetiségi kérdésekkel kapcso­latos gondok megoldódnak. Kőtelező biztosítás az utolsó pillanatokban Bár július 1-jétől valameny- nyi gépjármű-tulajdonosnak rendelkeznie kell szerződé­ses gépjármű-felelősségbiz­tosítással, néhány nappal jú­lius 1 -je előtt a gépjármű-tu­lajdonosoknak több mint egy­negyede nem kötötte meg ezt a biztosítást. A rendőrség köz­lése szerint mindazok, akik balesetet okoznak, és nem rendelkeznek szerződéses gépjármű-felelősségbiztosí­tással, azonnal elbúcsúzhat­nak forgalmi engedélyüktől és a rendszámtáblától, 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok, továbbá az okozott kárt is meg kell téríteniük. Miután mindez köztudott, már napok óta hosszú sorok állnak a biztosítók előtt, sokan azonban nem jutnak el időben az irodákba. A Colonia Bizto­sító nyilván az emberek idő­hiányára számítva azt vállalja, hogy helyi képviselői bárhol az országban, telefoni értesí­tés után a helyszínre mennek, és ott adják át a szerződéses felelősségbiztosítási kötvényt, valamint a károkozás tényét elismerő betétlapokat. Az ügy­felek kívánságára nemcsak a felelősségbiztosítást kötik meg, hanem egyidejűleg átadják a külföldi utazáshoz nélkülözhetetlen zöld kártyát, amit július 1-jétől valamennyi külföldre érkező magyar rendszámú gépkocsi vezető­jétől megkövetelnek. Orosz-magyar bankmegállapodás Minél előbb fel kell újítani az elszámolásról szóló tárgyalásokat (Folytatás az 1. oldalról.) Elmondta, hogy a két dokumen­tumban több azonos, egybevethe­tő momentum van, de ugyanakkor az is megállapítható, hogy a szovjet fél álláspontja szűkebb, mint a ma­gyar helyzetértékelés. Azonos a felfogás abban, hogy a szovjet csa­patkivonás tavaly március 12-én kezdődött, s ez év június 19-én - a magyar fél által biztosított megfele­lő körülmények mellett - szerve­zetten befejeződött. A szovjet pénzügyi eszközökből Magyaror­szág területén létrehozott építmé­nyek kölcsönösen elfogadott át­adás-átvételi metodika alapján számított értéke mindkét fél állás­pontjában megegyező, ugyanezen metodika alapján mindkét fél ha­sonló összegben jelölte meg a ma­gyar létesítmények állagának rom­lása miatt bekövetkezett anyagi ká­rok nagyságát is. Úgy a magyar, mint a szovjet do­kumentum hangsúlyozza, hogy mi­nél előbb fel kell újítani a pénzügyi elszámolásokról szóló tárgyaláso­kat, s azokat lehetőség szerint a legrövidebb időn belül be kell fe­jezni. Ennek egyik előjeleként érté­kelhető, hogy a szovjet fél által a napokban Valentyin Goldberg pro­fesszor vezetésével Budapestre küldött környezetvédelmi szakem­berek továbbra is Magyarorszá­gon tartózkodnak, s folytatják munkájukat, melyhez a magyar fél minden feltételt és segítséget meg­ad. Ismert, hogy a csehszlovák és a szovjet kormány megbízottai ked­den aláírták a szovjet csapatok ki­vonásáról szóló jegyzőkönyvet. E hírrel összefüggésben a szóvivő elmondta: a szovjet csapatok Kö- zép-Európa országaiból történő kivonásával kapcsolatos pénzügyi kérdések rendezését nem helyes az érintett országok közötti ver­senyfutásként értelmezni. Egyéb­ként, információja szerint, az emlí­tett jegyzőkönyv csupán a csapa­tok kivonásának tányéré vonatko­zik, s többek között a környezeti károk, illetve más vagyonjogi kér­désekről konkrétan nem intézke­dik. A szóvivő véleménye szerint semmilyen hátrányban nem va­gyunk, sőt, az a metodika, amely a magyar és a szovjet kormánymeg­hatalmazott között április 8-án alá­írásra került, biztosíthatja, hogy rö­vid időn belül megfelelő alapokról kiinduló tárgyalások kezdődhet­nek, melyek garantálják a Magyar Köztársaság érdekeinek érvénye­sülését. A metodika ugyanis mind­két fél számára lehetővé teszi a va­lós értékek, illetve károk egzakt módon történő megállapítását. Ezért figyelemre méltó a szovjetek hozzánk most eljuttatott álláspont­ja, amelyben az említett április 8-i megállapodásnak megfelelően számolták ki az értékeket. Jugoszláviai kronológia (Folytatás az 1. oldalról.) 1986-ra Jugoszlávia külső adósságai meghaladták a húszmil­liárd dollárt. 1988. novemberében a Szövet­ségi Gyűlés (parlament) elfogadta a gazdasági rendszer átalakítását célzó alkotmánymódosításokat. 1989. február-március: a koszo­vói megmozdulások 24 halottat kö­vetelnek, s több száz albánt letar­tóztattak. 1990. februárjában a szövetségi néphadsereg egységeit Koszovó­ba vezényelték.- márciusban a JKSZ Elnöksége javaslatot tett a demokratikus cent­ralizmus elhagyására. A JKSZ vál­ságba jutott: a Központi Bizottság tagjainak csaknem a fele bojkottált egy döntő fontosságú ülést.- április 8-án Szlovéniában vá­lasztásokat tartottak: a jobbközép irányzatú, függetlenségpárti DEMOSZ ellenzéki koalíció nagy­arányú győzelmet aratott, de a köz­társaság elnökévé a reformkom­munista Milan Kucant választották meg.- április 22-én Horvátországban is választásokat tartottak; a Horvát Demokratikus Unió győzött, s veze­tőjét, Franjo Tudjman volt táborno­kot választották a köztársaság el­nökévé.- májusban Boriszav Jovics, a köztársasági elnökség szerb elnö­ke programot terjesztett elő Ju­goszlávia széthullásának megaka­dályozása céjából. Franjo Tudjman horvát elnök a horvát parlament­ben kijelentette: az országnak kon­föderációvá kell átalakulnia.- júliusban a Szerb Kommunis­ták Szövetsége egyesült a Dolgozó Nép Szövetségével, s megalakult a Szerb Szocialista Párt.- augusztus-szeptember: az új szerb alkotmány alapján a szerb parlament feloszlatta a koszovói tartományi gyűlést, s csökkentette Koszovó és a Vajdaság autonó­miáját.- októberben Szlovénia és Hor­vátország konföderációs modellt javasolt Jugoszlávia felépítésére. 1990. novemberében a mace­dóniai választásokon mérsékelt győzelmet arattak a reformkom­munisták és a Reformerők Szövet­sége.- a szövetségi néphadsereg több főtisztje vezetésével „újjá­szervezték” a JKSZ-t.-decemberben Bosznia-Herce­govinában rendeztek választáso­kat, a nacionalista erők döntő győ­zelmet arattak, mig Montenegró­ban a kommunisták győztek a vá­lasztásokon.- december 22-én a horvát par­lament elfogadta az új alkotmányt, amely kimondta a köztársaság szuverenitását, lehetővé tette az el­szakadást Jugoszláviától és szakí­tott az egypártrendszerrel.- december 23-án Szlovéniá­ban népszavazást rendeztek, s a lakosság többsége támogatta a köztársaság függetlenségét és szuverenitását. A szlovén vezetők bejelentették, hogy hat hónapon belül kikiáltják a függetlenséget.- Szerbiában a Szerb Szocialis­ta Párt (volt kommunisták) győzött a választásokon. 1991. februárjában Szerbiában kommunista kormány alakult, Szlovénia és Horvátország a föde­ráció fokozatos megszüntetését javasolta.- márciustól több, halálos áldo­zatokat is követelő összecsapás történt a horvátországi szerbek és a horvát rendőrség között, s végül a szövetségi néphadsereg egységei is beavatkoztak. A Krajina környé­kén összpontosuló szerbek nép­szavazást követeltek Szerbiához való csatlakozásukról.- március 28-án a hat szövetségi köztársaság elnökei tárgyalásso­rozatot kezdtek Jugoszlávia jövőjé­ről, a válság megoldásáról. A ta­nácskozások hat forduló után, jú­niusban zsákutcába jutottak.- május 15-én Szerbia és támo­gatói meghiúsították, hogy a követ­kező évre a horvát elnököt, Stipe Mesicet válasszák meg a szövetsé­gi elnökség élére.- május 19-én Horvátországban népszavazást tartottak, s a lakos­ság döntő többsége a független­ség mellett állt ki.- június 25-én este a zágrábi parlament elfogadta a Horvát Köz­társaság függetlenségéről szóló törvényt. Néhány órával később a ljubljanai parlament is döntött a Szlovén Köztársaság függetlensé­géről. A jugoszláv parlament Szö­vetségi Tanácsa a két tagköztársa­ság elszakadásának megakadá­lyozására szólította fel a szövetségi néphadsereget. Az új Munka Törvénykönyv­tervezet (Folytatás az 1. oldalról.) Ebben szabályozzák az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanács hatás­körét. A testület, amelyben a kor­mány, a munkaadók és a munka- vállalók képviselői vesznek részt, tavaly a taxisblokád napjaiban ke­rült be a köztudatba. Működését máig csupán a kormány által is aláírt ügyrendje, s egy kormányha­tározat „törvényesítette”. A készülő törvény szövege kimondja, hogy a munkaügyi kapcsolatokat érintő kérdésekben a kormány a munka- vállalók és a munkáltatók országos érdekképviseleti szerveivel egyez­tet, s velük egyetértésben dönt a minimális bér és a munkaügyi el­lenőrzés kérdéseiben. Elismeri, hogy az ÉT javaslatot tehet a mun­kaidő és a munkaszüneti napok meghatározására. E jogkörök sző­kébbek, mint amit,a jelenlegi Ér­dekegyeztető Tanács ügyrendje tartalmaz. A Nyugaton megszokott, de ná­lunk eddig nem működő üzemi ta­nácsok létrehozásáról is intézke­dik az új Munka Törvénykönyv ter­vezete. Várhatóan üzemi tanácsot kell választani minden olyan mun­kahelyen vagy részlegnél, ahol 15 főnél többen dolgoznak; ahol ke­vesebben, ott elegendő egy üzemi megbízott is. Mandátumuk három évre szól és visszahívhatóak. Vétó­joguk van a szociális és jóléti pén­zek felhasználásában, a létesítmé­nyek hasznosításában, a szolgálati lakások és a lakástámogatások, valamint a vállalati üdülési beuta­lók odaítélésében. (Nyugaton álta­lában ezekben a kérdésekben egyedül az üzemi tanács dönt.) Ki kell majd kérni a tanács véle­ményét szinte minden fontos válla­lati döntés előtt: új beruházások in­dításakor, és a privatizáció során is. Az üzemi tanácsoknak sztrájk esetén pártatlannak kell marad­niuk. A szakszervezetek jogait és kor­látáit is a Munka Törvénykönyv fog­ja szabályozni, bár az előkészítő vi­tákban felmerült egy érdekképvi­seleti, vagy szakszervezeti törvény megalkotásának lehetősége is. A szakszervezeteknek joguk lesz el­lenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását és ők fogják megkötni a kollektív szerződést is. A jelenlegi változat szerint a kollektív szerződést az a szakszervezet kötheti meg, amely­nek jelöltjei az üzemi tanács vá­lasztásakor a leadott szavazatok több mint felét megszerezték. Ha nincs egyetlen ilyen szakszerve­zet, akkor azok az érdekképvisele­tek kapják meg közösen ezt a jogot, amelyek a választáson elnyerték az érvényes szavazatoknak leg­alább tíz százalékát és együttesen a voksoknak legalább ötven száza­lékát magukénak mondhatják. A törvénytervezet a minimális felmondási időt harminc napban határozza meg, és a munkaviszony idejével arányosan növeli. A köte­lező végkielégítés már legalább egyéves munkaviszony esetén jár s legkevesebb egyhavi alapbért kell fizetnie a munkáltatónak. Ez az összeg is arányosan növekszik a munkaviszonyban eltöltött évek alapján. Az új törvénytervezet érdekes­sége, hogy 20 nap az alapszabad­ság, s a jelenlegi szabályozással ellentétben a napok száma nem a munkában eltöltött évek, hanem a dolgozó életkora alapján növek­szik. (kgyr) Ferenczy - Europress Vihar Franciaországban egy kiutasítás miatt (Folytatás az 1. oldalról.) Párizsban többezres tüntetésen tiltakoztak a döntés ellen, a kormá­nyon levő Francia Szocialista Párt hivatalos magyarázatot kért a mi­niszterelnöktől, egyes polgárjogi szervezetek pedig közölték: jogi úton követelik a döntés visszavo­nását. Abdel Műmén Diuri a marokkói rendszer kemény ellenfele. Meg­járta az ország börtönét, majd Franciaországba távozott, ahol számos cikket és egy terjedelmes könyvet jelentetett meg. Írásaiban rendkívül hevesen bírálta a marok­kói rendszert, személy szerint az uralkodót. Párizsnak ugyan nem minden vonatkozásban jó a viszo­nya Hasszán király kormányával, sőt a francia kormány maga is bí­rálta az uralkodó néhány intézke­dését, de kívánatosnak tartja a megfelelő kapcsolatok fenntartá­sát. A francia vezetők most egymást követő nyilatkozatokban fejtették ki, hogy a kiutasítás szerintük jo­gos volt. A marokkói ellenzékit a francia hatóságok erős kísérettel Gabonba szállították. Ott egy helyi televízióban a marokkói író ugyan kijelentette, hogy nincs fogságban, ám lapjelentések szerint a hatósá­gok felügyelik lépéseit, és nem tá­vozhat az országból. Roland Dumas francia külügyi államminiszter egy nyilatkozatá­ban azt mondotta, hogy Adbel Mű­mén Diuri Párizsban olyan szerve­zet létrehozásán fáradozott, amely „a Maghreb-országok belső rend­jének felborítását célozta”. KIS CSABA (Párizs) A Költségvetési Üzem, Dombóvár az alábbi, különböző korú és használtsági fokú járműveit bocsátja árverésre: 1 db 2510 Multicar 1 db 2548 Multicar (seprő, 1 db Ikarus 211 autóbusz 1 db Nysa 522 mikrobusz 1 db Nysa 422 mikrobusz 1 db Lada Niva 1600 kikiáltási ár 300 000 Ft + áfa locsoló) 400 000 Ft + áfa 500000 Ft + áfa 170000 Ft + áfa 190000 Ft + áfa 250000 Ft + áfa Az árverés időpontja: 1991. július 9. 10 óra. Helyszín: 7200 Dombóvár, Engels u. 120. (297/40)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents