Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
1991. június 22. népújság 7 Másfél éve a méheszkedésböl próbálok megélni Csókás Orsolya Anyanevelés bölcsőben Az akác, a repce, a mustár, az olajretek virágzása a legnagyobb hordási időt jelenti a méheknél és ennek egyenes következménye az, hogy a méhészeknél is ekkor van a munka dandárja. A méztermelés mindkét „szereplője” most tart az időszak közepénél és már annyi látszik, rekord nem, de jó közepes termés lesz. Gottvald Károly fotóriporter fényképezőgépével ifj. Csókás Gyula tamási méhészt kereste fel, s ezúttal a méhszaporítás egy módját kapta lencsevégre. Természetesen mindenhez szakszerű magyarázat is járult. így tudta meg, hogy az anyanevelés a bölcsők beálcázásából, az érett bölcsők szétraká- sából, az anyák szelektálásból, jelöléséből, esetleg festéséből áll. Ez utóbbira öt színt használnak és minden évnek megvan a saját színe. Az idei évé a fehér. A jelölés egyébként úgy történik, hogy egy számozott műanyag korongocskát ragasztanak a méhanya tor részére, s ebből tudják, milyen évjáratú és következtetnek a képességeire is. E munka után az úgynevezett kölökcsaládok készítése következik a pároztató nép fel- használásával. Ezek híznak fel és belőlük lesznek a termelő családok.lfj. Csókás Gyula tíz éve méhészkedik, jelenleg mezőgazdasági kistermelő, úgy is mondhatjuk, másfél éve maszek méhész. Gottvald Károly képriportja A megfestett méhanya Csókás Balázs szakértő mozdulata Mézes napok Egy kölökcsalád, középpen a megjelölt méhanya Család alakítás
