Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-15 / 139. szám
6 NÉPÚJSÁG f 1991. junius15. Alsónyéki lépések Egy téeszböl négy polgármester Hét végi beszélgetés Bogár Dezsővel ; .................................................. ........................................................ — Át kell értékelnünk az utóbbi negyven évet életünkből, mert így alakult sorsunk. Hogyan kezdenéd saját életedről szóló mondandódat ma, ha ez volna a feladat? — A Sárköz szülötte vagyok, alsónyéki. Életem zömét itt éltem. Volt öt év kisiklás, amikor el kellett költözni a szomszédos Bátaszékre, utána visszakerültünk. A termelőszövetkezetben 1959. óta dolgozom. Feleségem szintén alsónyéki, ő is szakmabeli, de ma már nem mezőgazdasági vonalon megy. Ágazatvezető vagyok. Megbecsülnek, úgy érzem ... — Mielőtt folytatnád, megszakítom a gondolatot. Arról az öt éves kisiklásról hallhatunk-e? — A Világszabadság nevű té- esz Nyékipusztán volt, de a lovak egy része a mi istállónkban. Gyerekek voltunk - padláson játszottunk, amikor kézigránátot találtunk. Apám jelentette a történteket és akkor végehossza nem lett a kihallgatásoknak. Apámat gyanúsították. Nem bírta az ezzel járó huzavonát, azt mondta, menjünk el innen. Ekkor költöztünk 1954-ig Bátaszékre. — Kezdem sejteni, ennek az önkéntes költözésnek azért mélyebbre nyúlnak a gyökerei. A Bogár név itt Alsónyéken egy jó hangzású, patinás név másokkal együtt. Az sem titok, hogy nem a szegényebb réteghez tartozott, hanem azok közé, akiket kulákoknak minősítettek. Bántalmaztak is? — Volt egyszer egy kulákverés itt Alsónyéken. Beidézték az összes kulákot és... — Ez csak egy példa, de mások hasonlót számtalant tudnának mesélni. Kulák- gyerekek voltatok testvéreiddel együtt. Tanultatok mégis! — A bátyám Pesten akart szakmát tanulni, mert középiskolára nem is gondolhatott, mint kulákgyerek. Fölvették a Váci úti ipari iskolába, de kirúgták a származása miatt. Egy évig itthon volt, amikor édesapám elment Bajára. A gimnázium igazgatójának elmondta, tanulni szeretne a fia, de a származását sem hallgatta el. Az igazgatót ez nem érdekelte. Fölvette, a bátyám végzett, egyetemen gépészmérnöki diplomát is szerzett. Ilyen egészen apró dglgokon múlott emberek élete. Állt vagy bukott. Én kereskedelmi tanuló akartam lenni, 1954-ben el sem küldték a jelentkezési papíromat. Véletlen szerencsén múlott, hogy ismerettség révén kikerültük a bátaszéki tanácsot és azonnal fölvettek Palánkra a mezőgazdasági technikumba, ahol végeztem. Ott olyan tanári csoport volt, akiket nem érdekelt a kulákozás. — Nagyon sokat mondhat az, hogy téged, mint kuláki- vadékot a rendszerváltás után polgármesternek választ a szülőfaluja. — Az sem mindegy, hogy amikor a téeszek ellen kirohanások vannak, akkor nálunk, a bátaszéki Búzakalásznál négy polgármestert választanak a tagok sorából Bátára, Bátaszékre, Sárpilisre, no és nem utolsó sorban Alsónyékre. — Meggyőződésem, hogy minden településen fontos szerepet játszanak a közösségi rendezvények. Alsónyéken ebben az évben már két ilyen alkalom volt. — Kézdiszentlélekről volt egy csoport, dallal, tánccal. Húsvét- kor. Alsónyéken telt ház volt. Bátaszéken hasonlóan nagy tetszést arattak. Megható pillanatok voltak. Könnyeztek az emberek. Különösen szép találkozás volt. A mi fiataljaink is terveket szőnek a viszontláto- gatásra. A másik most a református püspök látogatása volt. — Alsónyék kis községnek számít, de amióta a Bajára vezető utat erre terelték, kikerülve a bátaszéki sorompót, megnőtt az átmenő forgalom, ami hatással van az érintett utcákra. — Szeretnénk is jobban kihasználni, vagy odafigyelni erre, no és arra a tényre, hogy elöregedett a falu. A fiatalokat akarjuk meggyőzni, letelepedésüket segíteni olyan áron is, hogy jóval olcsóbban juthatnak építési telekhez, mint amennyit az eredetileg ér. Van olyan vállalkozói elképzelés, hogy - éppen az átmenőforgalom miatt - panziót építene. Úgy gondolom minden ilyen kezdeményezést fogadni kell. Természetesen az idősekkel is foglalkozunk. — Ez már-már egy programbeszédnek is megfelel. — Amikor el kellett mondani, hogy mi az, amit polgármesterként meg akarok csinálni, első helyen szerepelt az öregekről való gondoskodás, a klubjuk fenntartása. Ezzel szinte párhuzamosan az iskola gondja. Ha igénylik, akkor az alsó tagozat első két osztályát elindítjuk. Négy év alatt meglehet a négy osztály. Tíz elsős jelentkező van. Ézzel a létszámmal egy valódi pedagógus csodákat művelhet a gyerekekkel. Jelenleg a könyvtárban tudjuk csak elhelyezni őket, de ... — Ez a csak úgy hangzott, mintha nagy baj lenne. Miért árthat a gyerekeknek, ha egész nap könyvek között vannak. Szerintem nagyszerű. Máshol is be kellene ezt vezetni. Nem találkoztam még kis településen olvasóval zsúfolt könyvtárral. Legyen példa Alsónyék ebben a vonatkozásban. Ki lehet majd mutatni számszerűt az energia-megtakarítást, hogy délelőtt iskola, délután könyvtár, egyéb előadások rendezését ugyanúgy meg lehet oldani. A meglevő értékek becsülése előbbre viheti az egész község ügyét. — Olyan elképzelésünk is van, hogy például egy videomagnót miként hasznosítsunk az óvodás, az ifjúsági és az öregek korosztályában. Határozott elképzelésünk van erről, remélem sikerülni fog. Olyan kevesen vagyunk ebben a községben, - alig kilencszázan - nem hiszem, hogy ellenségeskedésekkel szolgálunk jobban. Gázprogramunk is van, ami a lakosság érdekeihez fűződik. Ez még nem teljesen sínenjáró, de ha a mezőgazdaságnak lesz jövője és ebben a termelőszövetkezet is marad gazdálkodó egység, akkor meg tudjuk oldani, ugyanis egyik telepre Bá- taszékről Alsónyék érintésével lehet elvezetni a gázcsöveket. Az időseket is sikerült megnyerni e cél támogatására. Ismert, hogy milyen idő járja most a téeszekben. A mi gázprogramunk is úgy áll. A reményünk azért megvan, hogy sikerül. — Sikerülhet-e napjainkban egy mezőgazdasági célú magánvállalkozás? Van tapasztalatod a családi múltból, a szakmai, a termelőszövetkezeti életből. — Sikerülhet, ha több millió forintos tőkével tud indulni. Én nem mernék belevágni. Gépek, épületek, megfelelő ismeretek, gyakorlat hiányában kevés az esély. — Időzzünk kicsit az ön- kormányzati teendőknél. Milyen a képviselőtestület? Kik a tagjai? — Az alpolgármester a körzeti orvos, dr. Pató József. Sima Endréné pedagógus, Mózsi László a termelőszövetkezet gépesítési főmérnöke, Negele Zoltán a GAMESZ-nél asztalosként dolgozik, Adorján Mihály a termelőszövetkezetben ugyancsak asztalos, Zentai Lajos a termelőszövetkezetben esztergályos, Kocsis Károly szintén a termelőszövetkezetben dolgozik, a tranzittelepen rakodómunkás. — Tényleg érdekes, hogy a téesztagok vannak többségben. Nincs, vagy nem lehet nagy gyűlölet a téesz iránt. Ha nem becsülnék őket, nem hiszem, hogy megválasztotta volna a lakosság képviselőnek bármelyiket is. Többször találkozhatott már az olvasó olyan intézkedéssel, hogy egy- egy településen nem veteti ki adót az önkormányzat. Ez sokak szemében rokonszenvessé tette a képviselőket. — Mi adóztatunk. Kommunális adót fizettettünk, ez éves szinten 1200 forint. A garázsadó 300 forint lett. A vállalkozóknál első évben nem kérünk semmit. Az ipari tanulókat foglalkoztatótól sem. A tanyaadó hét forinto négyzetméterenként. | —Mit szólt a lakosság? — A fiatalok orroltak ránk az adó miatt és akkor az idősebb generáció fölállt és azt mondta: a Horthy rendszerben is fizettem adót, a Kádáréban is, most is tudomásul kell venni, hogy fizetni kell, mert a falut viszi előbbre. Az úthálózat korszerűsítésére egymillió forintot tervezünk. Szinte naponta tapasztalni, hogy egyre többen akarnak tenni a faluért valamit. Különösen most megmutatni, önállóan is képesek megélni. — Köszönöm a beszélgetést. Decsi Kiss János A HIT VILÁG A „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen." Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. Ismerjük meg a Bibliát (4.) A pátriárkák és Mózes története Az óvszövetség legszebb és legismertebb részletei Izrael ősatyáiról, a pátriárkákról, Ábrahámról, Izsákról, Jákobról és az Izraelt alapító eseményekről szólnak, amelyeknek Mózes a főszereplője. Ézek az elbeszélések vallási jelentőségükön túl, irodalmi értékűek is, a világirodalom gyöngyszemei. A pátriárkák történetét Mózes 1., másik nevén a Teremtés könyvében találjuk. Az elbeszélések a szájhagyományban keletkeztek a Kr. e. 2. évezredben és a három pátriárka személye körül kristályosodtak ki. Eredetükben önálló, kerek történetek voltak és egy-egy epizódot beszéltek el az ősatya életéből. Minden valószínűség szerint még a szájhagyomány állapotában összefüggésbe kerültek, majd az írásbeliség során folyamatos eseménysorrá dolgozták őket. A Mózes személyéhez kapcsolódó elbeszélések teszik ki a mózesi könyvek többségét, elsősorban Mózes 2. és 4. másik nevén a Kivonulás és a Számok könyvét. Végső formájukat a Kr.e. 4. században nyerték el. Kik voltak a pátriárkák? A pátriárkák történetéből megismerjük, hogy Izrael ősei Mezopotámiából vándoroltak Palesztinába. Ábrahám nemzetsége isteni indításra jött Kánaán földjére. A pátriárka pásztor, aki nemzetségével és nyájaival bejárta Kánaánt, s közben többször isteni Ígéretben részesült: utódai néppé sokasodnak és birtokolni fogják azt a földet, amelyen most vándorol. Ábrahámnak az emberiség üdvösségtörténetében jelentősége van: általa áldásban részesülnek a nemzetek (Tér 12,1-3). A pátriárka a hit embere. Feltétlen bizalommal fogadja Isten szavát és hűséges maradt hozzá a próbatételeken is. Isten megújította ígéretét Ábrahám fiának Izsáknak és Izsák fiának Jákobnak is. Jákob tizenkét fia lett Izrael tizenkét törzsének ősatyja. Tévedne, aki a pátriárkákat pusztán népi vagy irodalmi fantázia termékének tartaná. A pátriárkái történetek szájhagyományból eredő népies elbeszélések és históriai pontosságukat nem a modern történetírás léptékével kell mérni. A szájhagyomány a tényszerűség megőrzésében elsősorban a lényegre szorítkozik. A részleteket viszont gyakran szabadon egészíti ki, ami azonban nem jelenti, hogy meghamisítaná az elbeszélt történeti emléket. Mikor éltek az ősatyák? A pátriárkái történetek legősibb rétege a Kr.e. 2.évezredbe vezeti vissza az olvasót és az ősatyákról mondottak beleilleszthetők az ókori kelet általunk ismert világába. A pátriárkák a kor békés, legelőváltó félnomád állattenyésztői, akik szabadon vonulnak nyájaikkal, a városlakókkal való kapcsolatukat szerződésekkel szabályozták. A családjukban használt nevek (Ábrahám, Jákob, Terach, Serug, Náchor) a Kr.e. 2. évezredből ismert nyugat- szemita névtípusok. A felsorolt helységek ténylegesen létező települések voltak. A pátriárkák szokásaiból a házasságkötés, adopció és örökbefogadás esetében számos párhuzamot találunk a 2. évezred családjogi törvénykezésében. Az ősatyák korát a Kr.e. 1900-1200 között határozza meg a tudományos kutatás. A Mózes-történetek Izrael alapítását beszélik el. Alapgondolatuk: Izrael léte annak köszönhető, hogy Isten kinyilatkoztatta magát neki és népéül választotta. Az elbeszélések a rabszolga munkára kényszerített Izrael Egyiptomból való szabadasával kezdődnek. A fáraó hatalmából való megmenekülés Jahve, az Izraelnek magát kinyilatkoztató Isten nagy tette népének érdekében. A rendkívüli eseményben Jahve Izrael Istenének bizonyul, s ez kezdettől fogva Izrael hitvallása lett: „Én vagyok Jahve, a te Istened Egyiptom óta” (Oz 12,10). A kivonulás után a nép a Sinai hegyhez vonul, ahol Isten szövetséget köt Izraellel. A negyven éves pusztai vándorlás ideje alatt is segíti népét a megígért haza felé vezető úton. Az egyiptomi szabadulástól egészen az ígéret földje határán bekövetkezett haláláig Mózes a nép vezetője, s ő a közvetítő Isten és Izrael között. Személye kapcsolja össze a kivonulástól Kánaánig tartó eseménysor részeit. Menekülés a fáraók földjéről Mózes történetének időpontját a történeti háttér ismeretében határozzuk meg. Egyiptomi okmányok tanúsítják, hogy nomád csoportok rendszeresen engedélyt kaptak állataik legeltetésére a Nílus-deltában. II. Ramszesz (1290-1223) a delta vidékén nagyszabású építkezéseket folytatott, amelyekbe az ott tartózkodó nomád csoportokat is bevonhatta. A szabadságuk korlátozásának tekintett tehertől csak meneküléssel szabadulhattak meg. A Mózes vezetésével történt menekülés időpontját Kr.e. 1200 körül állapítja meg a biblikus kutatás. A pátriárkák és Mózes mély nyomot hagyott Izrael hitének történetében. Maga a Biblia tanúskodik arról, hogy válságos időkben gyakran nyúlnak vissza hagyományukhoz útmutatást és erőt meríteni. Rózsa Huba a róm. kát. hittudományi egyetem professzora Évközi 11. vasárnap .. Mihez hasonlítsam az Isten országát?”,»4»«, Százezernyi belépő Az augusztusi, magyarországi pápai szentmisékre szóló belépőjegyigények feldolgozása során kiderült, hogy az eddigi adatok szerit II. János Pál esztergomi, pécsi, szombathelyi és budapesti miséjére - helyszínenként - mintegy 120-130 ezren, a máriapócsira 180 ezren kértek belépőt a lel- készi hivatalokban. Máriapócsról, az Európa-hírű búcsújáró helyről az Euro-TV, valamint a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti majd a szentmisét. Máriapócsra várják egyébként a kelet-szlovákiai, a szovjetunióbeli és a romániai hívőket is, mintegy 80-100 ezer embert. Az állandó határállomások mellett ideiglenes átkelőhelyek is nyílnak, a magyar-szovjet határszakaszon - a tervek szerint - öt, a magyar-cseh és szlovákon három, míg a magyar-román határon két átkelő. A HM Polgári Védelem a misehelyeken mintegy tízezer önkéntessel ad segítséget a rendezéshez. Műszaki felszereléseket is rendelkezésre bocsáj- tanak, hogy a több százezer résztvevő ellátása megfelelő legyen. A polgári védelem az egyházi rendezőkkel, a rendőrséggel és más szervezetekkel együtt alaposan felkészült a nagy tömegek irányítására, szükség szerinti segítésére. Lukács evangéliumában ötször hangzik el ez az önmagának feltett kérdés Jézus szájából. Egyik hasonlata előtt kétszer is ismétli. Ha az evangélista ezt ötször jónak látta följegyezni, akkor többször is előfordulhatott és szavajárása lehetett az Úrnak. Miért kellett Jézusnak küszködnie a kifejezésekért? Hiszen ő volt a megtestesült bölcsesség, megfogalmazhatta volna tökéletesen mondanivalóját. Ha Vergilius költészetével és szava hatalmával nőtte ki magát Róma koronázatlan királyává, a mi Urunknak sem lett volna nehéz pusztán szavai erejével világnagysággá lenni. És ha a rabszolga származású Epiklétosz pusztán bölcseletével olyan hírnévre tett szert, hogy Hadriánusz császár Athénban járva katedrája elé ült, akkor Jézusnak nehéz lett volna úgy beszélnie, hogy a császárok is felfigyeljenek rá? Egyszer-egyszer elárulta, hogy tud így is beszélni. Mikor például úgy elragadta a tömeget, hogy három napig ét- len-szomjan követte őt a pusztában (Mt 15,32). Vagy amikor az elfogására kirendelt templomőröket szinte megbabonázta, úgy, hogy azok bevallják az őket küldő papi fejedelmeknek: „Ember így még nem beszélt”. (Jn 7,46). Mégis, amikor az utolsó vacsorán főpapi beszédének utolsó mondataiban jellemzi beszédmódját, ezt mondja: „Ezeket képletesen mondtam nektek. Eljön az óra, amikor majd ... nyíltan beszélek”. (Jn 16,25). Ilyen módon elmond mindent, amit ki akar jelenteni, de valahogy rejtetten, bennfog- laltan, talányszerűen. Megkérdezhetjük: miért választotta ezt a rejtélyszerű beszédmódot. A felelet egyszerű: amiért szülőjének az elszegényedett királyi család lányát, Máriát, születésül palota helyett a betlehemi barlangot, harminc éven át a rejtettséget, működéséül a küzdelmet és halálául a keresztet választotta. Ez is beletartozik megváltó szenvedésébe. Nem ok nélkül keresi tehát Jézus a szavakat és a hasonlatokat, amikor az Isten országáról beszél. A hívő lélek azonban éppúgy megtalálja bennük a jézusi értelmet, mint ahogy Betlehem szegénysége, Názáret rejtettsége és a kereszt botránya sem tudja elrejteni előlünk a hozzánk érkezett és minket megváltó isteni küldöttet. Pápay József
