Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-13 / 137. szám

4 NÉPÚJSÁG Még egyszer a paksi szakmunkásképzőről A felelősök már nincsenek itt Paks és környéke Szilárd utak mindenütt 1991. június 1 Gerjeni hétköznapok Vállalkozni itt is lehet, sőt, kell! A Paksi Városi Tanács irattá- rozott anyagai között akadtam az alábbi jegyzőkönyvi kivo­natra: Paks Városi Tanács 1990. február 9-i ülésének 5. számú napirendi pontja. ........ A Munkásművelődési K özpontban vannak olyan szakköri tantermek, melyeket a közművelődés délelőtti időpon­tokban a szakmunkásképzés céljaira tud átadni. Ezekben a termekben délelőtt az iskola, délután a szakkörök működhet­nek. Amikor a következő évek­ben az évfolyamok kialakulásá­val tantermi igény jelentkezik, a délutáni órákban a II. sz. Álta­lános Iskolában lesz lehetőség a szakmunkásképzés céljra tantermet átengedni. A két in­tézmény közeli fekvése az isko­lavezetés munkáját is megfe­lelő szinten biztosítja.” Az iskolakezdésre mégis más épületben került sor. További érdeklődésemre Bor Imre polgármester az alábbia­kat mondta: „A szakmunkás- képző beindításáért felelős személyek közül ma már senki nem dolgozik a hivatalban.” Az egyik legutóbbi testületi ülésen is elhangzott a kérdés: hogy az iskola beindításakor mire alapozva vállalták fel a döntéshozók az iskola elhelye­zésével járó felelősséget. Erre ott a szakmunkásképző igazga­tója sem tudott választ adni. Az önkormányzat az 1991/92-es tanévre talált ideig­lenes megoldást, ez azonban a későbbiekre nézve nem kielé­gítő. Megkérdeztük Krémer De­zsőt, a Szakmunkásképző igazgatóját, hogy mit tud mon­dani az iskola alapításáról.- Az iskola- megalapítását a szükség hozta így, hogy a gye­rekeknek ne kelljen korán kelni, és egész napjukat kétszeri uta­zással eltölteni. De akkor - s ezt is meg kell jegyeznem - a város és a városkörnyéki üze­mek tudtak gyakorlati oktatási lehetőséget biztosítani. Akkor maga az alapítás volt az elsődleges, az elhelyezés pedig másodlagos. A nagy len­dületben nem foglalkoztatott az elhelyezés további kérdése, fontosabb volt az iskola indí­tása. Ez meg is történt 128 ta­nulóval. Az 1991/92-es tanévre is beiskoláztunk 120 gyereket, ezzel tantermi igényünk mini­mum 4-re növekedett. Mint köztudott, a május 20-i testületi ülésen az épületben lévő központi műhelyt megkap­tuk tanterem céljára, de a vég­leges, három évfolyamunk problémája ezzel nem oldódott meg, csak elodázódott 1 évvel. Meg kell jegyeznem, hogy elutasítottuk 90 tanuló felvételi kérelmét, ebből 46 gyereknek a szakmunkásképző volt az utolsó lehetősége.- Miért jut 46 gyerek olyan helyzetbe, hogy a 8. osztály el­végzése után nincs semmilyen lehetősége továbbtanulni, szakmát szerezni?- A gazdasági gondok miatt erősen csökkent a környéken a munkaerőszükséglet. A gazda­ság nincs tekintettel a fiatalok létszámára. A következő tan­évben mi is szakmaváltásra készülünk, s a váltás irányát a vállalatok igényei határozzák meg. Mire a III. évfolyamunk be­indul, én bízom abban, hogy már a végleges helyünkön, s a szakmunkásképzés rangjának megfelelő színvonalon kezdhet­jük a következő tanévet. A paksi önkormányzatnak gazdag örökséggel kell megbir­kóznia. Válogathat gyorsan, vagy azonnal megoldandó problémák közül. Strandot fe­jezzen be, általános iskolát építsen, vagy szakmunkáskép­zőt alakítson ki? S a többit már nem is említem. Az örökséghez tartozik egy igen szép épület is: a volt pártház. Miért kell bérbe­adni vagy eladni? Legyen be­lőle, ami a legfontosabb: iskola. Szerte a világon stratégiai ága­zat az oktatás, ennek fejlesz­tése a gazdasági továbblépés előfeltétele. Ez talán nálunk is igaz lehet... Az oldal írásait készítette Eördögh Gabriella. Szerkesztette Árki Attila. Ha azt mondom, Gerjen, va­jon mi jut eszébe az olvasónak? Talán a Duna, a gerjeni rév, amellyel a túlpartra, Kalocsára lehet jutni? De vajon hogyan élnek itt az emberek? Mivel töl­tik hétköznapjaikat? Milyen gondok foglalkoztatják őket? Erről beszélgettünk Szabó Elemér polgármesterrel.- Örömmel közölhetem, hogy mára a faluban minden út szi­lárd burkolatot kapott. Ez az útépítés már több éve elkezdő­dött, de most fejeztük be az utolsó 500 méter betonozását. A nyári szünetben hozzálátunk az óvoda és az iskola központi­fűtésének szereléséhez. Május elsejétől bevezettük az intéz­ményes szemétszállítást. En­nek térítési díja július 1-től há­zanként 50-60 forint lesz. Más­ban is előrelépés történt, május közepétől hetente kétszer van fogászati rendelés a faluban, a rendelőt most alakítottuk ki.- Milyen a kereskedelmi ellá­tás? Vannak új vállalkozások?- Eddig csak a Paksi Áfész volt jelen a faluban, de a keres­kedelem terén megindultak a vállalkozások. Négy kis ve­gyesboltot nyitottak, s van új fagylaltozónk. A gerjeni révnél, melyet a Molnár Sándor és Fia BT szerződésben üzemeltet, egy büfékocsi is a vásárlók rendelkezésére áll. Itt a falu­központban üzletsort szeret­nénk kialakítani. A telket és a terveket mi biztosítjuk, már megbízást adtunk hét, egyen­ként 25 négyzetméteres üzlet tervezésére. Jelenleg 4 üzletre van vevő. Egy budapesti vállal­kozó most készül egy épülő házban sörözőt, panziót kialakí­tani. Szóval a kereskedelem te­rén igen nagy a vállalkozókedv.- Milyen munkalehetőségek vannak ebben az 1400 lakosú kis faluban?- A fő munkalehetőséget a Paksi Állami Gazdaság gerjeni kerülete, a helyi Rákóczi MGTSZ és a Paksi Atom­erőmű Vállalat adja.- Munkanélküliség van a fa­luban?- Majdnem lett, ugyanis a Lő­rinci Fonodának cérnázóüzeme volt itt, ami megszűnt, de a tsz szerencsére megoldotta a prob­lémát. Az asszonyok cukorré­paföldet kaptak megművelésre, ez 6 hónapi munkát biztosít, így tehát a kötelező óraszám a tsz- ben megvan.- Milyen a hangulat a helyi téesszel szemben?- A közgyűlésük már meg­volt, s az biztos, hogy a döntő többség - a tagság 80 száza­léka - együtt akarja tartani a tsz-t. A fiatal téesztagok földtu­lajdon nélküliek, ők teszik ki a tagság zömét.- Iskola, szórakozás, kul­túra?- Százhatvanhét iskolásunk és hatvan óvodásunk van. Nagy részük az általános iskola után továbbtanul szakmunkás- képzőben, gimnáziumban.- Milyen a falu megtartó ereje?- Öt pedagógusunk gerjeni születésű. A tsz-ben is saját nevelésű szakemberek vannak. A kultúra kicsit mostoha sorsú, közművelődésre a költségveté­sünkből 100 forint jut lakoson­ként. Sajnos, május elsejével a moziüzemi vállalat felmondta a szerződést a művelődési ház­zal. Nem volt nekilc,kifizetődő. Talán azért, mert sok videó, te­levízió van a faluban. Itt szóra­kozásra inkább a téli hónapok alkalmasak. Az emberek nyá­ron a földdel, az állatokkal van­nak elfoglalva.- Milyen adók kerülnek be­vezetésre 1991-ben?- Új adó ebben az évben nem lesz. Az ősz folyamán fa­lugyűlést kívánunk összehívni, ahol az 1992-ben tervbe vett kommunális adóról szeretnénk a lakosság véleményét kikérni. Népszerű közlekedési eszkö Gerjenben a kerékpár. Ezt házanként vetnénk ki, de e akkor már a szemétszállítási d jat is magába foglalja.- Milyen támogatást tudna nyújtani a fiataloknak?- Megvárjuk az új lakástól vények megjelenését. A kiste lepülések itt óriási hátrányba vannak, mert a támogatás női matív. Mi a meglévő pénzektx gazdálkodunk. Sokba kerül a iskola, az óvoda fenntartása Abban reménykedünk, hogy i költségvetési törvény lesz, akkor a kistelepüléseknek i: Átkelés a Dunán a gerjeni révnél több jut. fotó: Ótós Rék, A kastély. Itt élt Mádi Kovács Imre, az utolsó tolnai főispán. Legyen szép nyaruk gyermekeinknek Múlt heti ígéretünkhöz híven információkért ellátogattunk az általános iskolákba. A városban az egyik legnépesebb a II. sz. általános iskola. Az igazgató Betlehemi Antal, vele beszél­gettünk a szünidős programok­ról. Az iskolában befejezéshez közeledik a nyári programok szervezése, lesz balatoni tábor, vándortáborok, tanulmányi ki­rándulások, napközis tábor, er­dei iskola, a- Best nyelviskola tábora. Mostanság a szervezés új feladatokat is jelent: a fő cél­nak megfelelő napi programo­kon kívül meg kell találni a pénzszerzés módját is. Bizony drága lett a nyaralás. Balaton- szabadi-Sóstón az egyhetes táborozás összege fejenként 1000 forint plusz az útiköltség. Mivel az iskolának is spórolnia kell, a költség a résztvevőket terheli. Az idén az iskola turnu­sára (80 fő) fele annyian jelent­keztek, mint más években. A vándortáborozók lelkesedése töretlen. Egyik csoportjuk a Gö­csejbe, a másik Szombathely környékére megy. A költségek ennél a táborozásnál is növe­kedtek a tavalyi évhez viszo­nyítva, de az ügyes szervezők kerestek és találtak szponzoro­kat az utakhoz. A 10-10 napos programok sok élményt ígér­nek. Az iskola csaknem vala­mennyi osztálya részt vett, vagy részt vesz tanulmányi ki­rándulásokon, túrákon. A kicsik rövidebb, a nagyok hosszabb utakra vállalkoznak. A tapaszta­lat szerint az úticélok között több természetvédelmi terület, pihenőpark szerepel, mint a ko­rábbi években. Az erdei iskola ugyancsak jó módja az isme­retszerzésnek, a természetes környezetbe» történő szellemi pallérozásnak. Az ötlet megva­lósítását nehezíti, hogy a tevé­kenységek vezetésére vállal­kozó erdész, néprajzos, orvos, pszichológus, lovász, csillagász Tábortűz a cseresznyési erdei iskolában. tiszteletdíját még nem sikerült előteremteni. Főleg a kisiskolások mennek szívesen nyaranta a napközis táborba. Az iskola tanulói közül többen vesznek részt a nyár fo­lyamán olyan táborokban, tan­folyamokon, melyeket nem az iskola szervez, csupán közvetít a gyermekek és a szervezők között. Ilyen a német nyelvi ol­vasótábor, a tehetséges hato­dikosok szaktáborai és a BEST által Pakson szervezett nyelvi táborok. Sajnos sikertelen pró­bálkozásra is van példa az isko­lában. Az egyik ilyen a kézdivá- sárhelyi gyerekekkel történő cseretáborozás. A bizonytalan­ság és a költségek növekedése miatt a szülők elzárkóznak a gyermekeik kiutazásának en­gedélyezésétől, illetve a romá­niai magyar gyerekek fogadá­sától. Anyagi fedezet hiánya miatt elmarad a röplabdások sporttábora is. Következő a IV. sz. Általános Iskola:- Május utolsó és június első hetében minden iskolai osztá­lyunknak több napos kirándu­lást szerveztünk - mondta Ber- náth Lajosné igazgató. - A mi iskolánkban a cseresznyési nyári napközis táborra nincs igény, ezért csak az iskolában szervezünk nyári napközis fog­lalkozást. A sóstói táborba van jelentkezőnk, a turnus VII. 21-28-ig lesz. A BEST-nek mi biztosítjuk az oktatási és sza­badidős tevékenységhez a he­lyiséget, a lakótelepi alsó taga- zotos jelentkezőknek.- Deák Ferenc iskola, Iker Lászlóné igazgatóhelyettes: - Érdekes módon a mi iskolákból a nyári programokra nemigen volt jelentkező. Kis iskola a mi­énk, 460 tanulóval, jórészl paksi gyerekekkel, tehát itl vannak a nagyszülők, akik fel­ügyelnek a gyerekekre nyáron. Természetesen a Sóstó-i tá­borba mennek tőlünk is, június 23-tól 30-ig az egész turnus a miénk. Bezerédj Iskola, Németh Lászlóné igazgatónő: - Sóstóra 80 fő megy augusztus hónap­ban. Az iskola víziraja a Duna túlpartján táborozik, ez 40 főt je­lent. A cseresznyési napközis táborba 90 gyerek jelentkezett, de csak 80-at tudunk elhelyezni július 8-12-ig. Erre kaptunk tá­mogatást, a szülőknek napi 200 helyett csak 100 forintot kell té­ríteni. A Pilisi hegyekbe kőzetgyűj­tésre megy kísérettel 35 gye­rek. Itt a második turnust azérl nem tudtuk indítani, mert meg­felelő számú kísérő nem volt. De ezt megismételjük szep­temberben a Vértesben. Sátoraljaújhelyen egy szak- szervezeti gyerektáborba 5 ta­nulónk indul, ez 2600 forint, utazással együtt, két hétre. A Diákönkormányzat szervezé­sében 7 tanulónk Zánkán van számítástechnikai táborban. Megjegyzem, az 1990-es tanév kezdetén minden IV. osztályos tanulónk Zánkán volt erdei isko­lában napi 20 forintért. Most folynak az egyeztető levelezé­sek, hogy az idei tanévben is sikerüljön ezt a lehetőséget biz­tosítani a gyerekeknek. Rendhagyó pedagógusnap az ESZI-ben Az elmúlt hét péntekén az Energetikai Szakképzési Inté­zetben pedagógusnap helyett baráti találkozóra hívta Kováts Balázs igazgató az iskola taná­rait és azt a több mint 200 mér­nököt, technikust, aki az Erő­műből nap, mint nap ide jár, és megismerteti a gyakorlati mun­kával a gyerekeket. Az 1986-ban alapított iskola egyik jelmondata: tanítsd az utódod! Ez ma is érvényes, de az utó­dokra nemcsak az atomerőmű­ben lesz szükség. Paksi Hétfőn ülésezett a képviselő­testület. A helyi iparűzési adóról szóló renedelettervezet máso­dik tárgyalását elnapolták a jú­nius 24-én tartandó testületi ülésre. A halasztásra azért ke­rült sor, mert a tervezetet az érintetteknek megküldték, és igen sok javaslat, észrevétel érkezett ezzel kapcsolatban a városházára, feldolgozásuk hosszabb időt vesz igénybe. A hétfői testületi ülésen elfo­gadták Bor Imre polgármester „Az ország fejlődése függ az oktatástól. Amit ma itt beruhá­zunk, az a jövőnek szóló befek­tetés” - mondotta az igazgató. A baráti összejövetel végén hö- ségplakettet kaptak azok az erőműben dolgozó tanárok, akik öt, illetve három éve azon munkálkodnak, hogy az itt végző gyerekek szerte az or­szágban továbbtanulhassanak főiskolákon, egyetemeken, vagy az erőmű és az ország jól felkészült szakembereivé vál­hassanak. hírek javaslatát, miszerint a módosító indítványokat a jövőben írásban kell benyújtani. Ezzel a megol­dással feltehetőleg gyorsítható a napirendi pontok tárgyalása, és javítható a testületi ülések hatékonysága. * Lemondott bizottsági tagsá­gáról Kovács Ferenc autósze­relő kisiparos - az ipartestület elnöke - akt a paksi képviselő- testület gazdasági bizottságá­nak külső tágja Volt. Lemondá­sát a testület elfogadta. Küldöttség Györkönyből Testvérvárosi kapcsolat kialakítása céljából Rohn Mátyás pol­gármester vezetésével 45 tagú küldöttség utazik Györkönyből - meghívásra-a németországi Pleinfeeldbe június 13-17 között.

Next

/
Thumbnails
Contents