Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-11 / 109. szám

6 NÉPÚJSÁG 1991. május 11. Dombóvár-Szakály-Komló Nem bizonytalanra futni Hét végi beszélgetés Szuhánszky Gábor metodista lelkésszel- Itt Dombóváron, ahol beszélgetünk, a meto­dista gyülekezet kápolná­jában, rendszeresen ér­keznek diákok Szántó Pi­roska biblikus témát fel­dolgozó festményeinek megtekintésére, ahol Ön a tárlatvezetö.- Nem hittérítő szándékkal végezzük ezt a munkát, mint ahogy a metodista egyháznak sem az volt a feladata, külde­tése, hogy egyháztagokat tobo­rozzon, hanem embereket Krisz­tushoz vezessen. Ez a kiállítás nagyon jó fénykép arról, amit mi szeretnénk mindenütt végezni. Jézusról, a Bibliáról beszélünk azzal a hittel, hogy itt emberek konfrontálódnak olyan tanítás­sal, amelyet evangéliumi gon­dolkodásnak lehet nevezni.- Biztosan van egy olyan festmény, színes rajz ezek között a Szántó Piroska-alkotások kö­zött, amelyik különösen közel került önhöz.- Az egyik ilyen a keresztha­lálról szól, amelyiken plakátsze- rűen jelenik meg a két lator arca, a kétféle gondolkodást kife­jezve. Egyik Krisztus felé fordul, rá néz fel, a másik elfordul. A döntés szükségességét érzem megjelenítve. Valamilyen vá­laszt adnunk kell. Nem azt je­lenti, hogy vallásos gyakorlatot kell folytatnom, hanem Jézus­sal, a keresztyénség lényegével valamit tennünk kell. Az életün­ket átformáló személyes való­sággá lehessen Jézus Krisztus. Az evangéliumi képek alapján erről beszélek a gyerekeknek.- Amikor Ön választ adott, Jézus felé fordult, ebben az is volt, hogy val­lásos gyakorlatot folytat. Az emberek életében a pályaválasztás gyakran konfliktusokkal tűzdelt időszak. hetente többször összejönnek lelki dolgokról, tanulmányaikról beszélgetni. Kevesen voltak, de Wesley János volt a vezetőjük. Később látogatni kezdték a helyi börtönt, az elhanyagolt szegé­nyeket, és támogatták a rászoru­lókat. Böjtöltek, rendszeres ön­vizsgálatot tartottak, szakítottak könnyelmű életükkel. A kívülál­lók gúnyolni kezdték őket: szentklubnak, bibliamolyoknak, módszereskedőknek, azaz me­todistáknak csúfolták a csopor­tot. Ez utóbbit ők maguk is vállal­ták, megtartották. Buzgalmuk mozgatója nem a Jézus Krisztus kegyelme által megújult szeretet volt, hanem az az elgondolásuk, hogy jócselekedetek és a vallá­sos előírások betartása által ki­érdemlik Isten kegyelmét.- A metodista lelké­szekről hírlik, hogy gyak­ran vezénylik őket egyik szolgálati helyről a má­sikra. Közel évtizede már, hogy Dombóváron mun­kálkodik. Legutóbb Ka- posszekcsön, a szeretet­otthon avatásán találkoz­tunk. Olyan tervekről be­szélt, ami eléggé szüksé­gessé teszi a személyes jelenlétet, ne más valaki folytassa a munkát.- Nagyon sokféle érdeklő­désű gyerek voltam. Miskolcon nőttem fel, lelkész családban. Soha nem gondoltam, hogy lel­kész legyek, sőt, valami ellenér­zés volt bennem, bár magam ke­resztyén embernek tartottam. Reálérdeklődésem alapján ke­rültem a műszaki egyetemre, Budapestre, a közlekedésmér­nöki karra. Ez 1975-76-ban volt. Lezárult egy fél esztendő, ami­kor belső nyugtalanság, békét­lenség támadt bennem, hogy nem vagyok a helyemen! Beje­lentettem, teológiára akarok át­iratkozni.- Kell lennie erre egy olyan bibliai idézetnek, ami tömöríti békétlensé­gének okát, jelölve a célt, utat, amerre mozdulnia kellett.- Ezékielnek adott kijelentést éreztem magaménak is: „Keres­tem valakit, aki falat falazna és állna a résre...!” Ez hozta a meggyőződést, hogy itt a he­lyem. Debrecenben, a Reformá­tus Teológián fejeztem be ta­nulmányaimat, 1981-ben.- A református és me­todista hitvallásbeli kü­lönbség nagyon kevés. Jelzi a felsőfokú lelkész­képzés teológiai módja Is. A metodista mozga­lom elindítója Wesley Já­nos volt Angliában, a XVIII. században.- öt 1728-ban szentelték pappá. Az egyetemi évei alatt elhatározták néhányan, hogy- Édesapám negyvenegy éven keresztül Miskolcon volt lelkész. Metodista szemmel ez egy abszurd tény. Jelenlegi munkám indokolja maradásom. A hőgyészi gyermekotthonban mint házi lelkész dolgozom. Kö­zülük többen átjárnak ide, Dom­bóvárra vasárnaponként csalá­dokhoz, a gyülekezeti tagokhoz. Hét gyülekezet tartozik a körze­temhez, háromszáz, háromszá­zötven taggal, Szakálytól Kom­lóig. Komlón, a református temp­lomban vagyunk társbérlők az evangélikusokkal.- Bibliamagyarázat vol­taképpen, amit tesz a be­szélgetésünk elején emlí­tett Szántó Piroska-kiállí- tás kapcsán. A látogatók zömmel gyermekek. A bibliai közelítést tehát az ö nyelvükön kell fogal­mazni. A befogadáshoz idő kell.- Hadd tegyem hozzá, hogy és egy kis alázat. Meg kell érteni a képies nyelvet, amiből nagyon komoly üzenet szól hozzánk. Fontos része a bibliának Jézus személyének megértése. Ő a szeretet! Az evangélium lapjait, vagy az apostolok leveleit a ke­resztyének alapvető tanítását lapozgatva ezzel a szeretettel ta­lálkozunk. Ilyen értelemben ki­zárólagos Jézus Krisztus. Szá­momra a Biblia jelenti az élet mértékét. Nincs megalkuvás. Minden percet a szeretet szolgá­latának kell szentelni! Teljes szívvel, lélekkel! Nem egy pálya, amit nyolc órában lehet végezni. Nem silányulhat hivatallá.- A szeretet minden­napi megéléséhez na­gyon sok erőre van szük­ség. Nem elegendő hir­detni, de tenni is kell. Sok-sok buktatót hordoz az idő, a szeretethez az is' hozzátartozik hogy én ez­zel vagy azzal nem értek egyet, és ennek hangot is adok.- Nem voltak az én napjaim se mentesek ezektől. Tudom, hogy sok ellenségem van, de döbbe­netes az az erő, amit naponta nyerek az Igéből, ami eligazít. Nem emberektől kapok útmuta­tást, felhatalmazást, hanem in­nen. A feladatunk megsokszo­rozódott a társadalmi rendszer- váltással, hogy az emberek mernek érdeklődni. Nehéz a lelki próbákról beszélni, mert a vála­szok esetleg a földtől elrugasz­kodott dolgoknak tűnnek. Az erő, amiről beszéltünk, a más motiváltság egy-egy cselekede­tünkben, mind-mind az elkötele­zettségből, a szeretetből kell, hogy fakadjon. Olyan valami, ami emberfeletti. A magam kor­látainak megtapasztalása, a gá­tak, amiket nem tudok átugrani, a képességeim határai, a rossz természetem akadályai olyan ütközőpontok, melyek leküzdé­séhez erőre van szükség, ami több az enyémnél. „Elég néked az én kegyelmem” hallhatjuk. Ezt tapasztalom naponta.- Az evangéliumot hir­deti és mint ilyennek - Pál apostol szerint - az evan­géliumból is kell élnie. Pá­lyán van, látja a célt. A Pál leveleinél maradjunk és szó szerint idézzünk ide: „Nem tudjátok-é, hogy akik a versenypályán fut­nak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek. Mindez pedig, aki a pályafutás­ban tusakodik, minden­ben magatürtető, azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlan. Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra, úgy vias­kodom, mint aki nem le­vegőt vagdos. Hanem megsanyargatom tes­tem, hogy míg másoknak prédikálok, magam va­lami módon méltatlanná ne legyek.”- Igen! Igen! Ha van még rá mód, akkor én is páli gondolattal- folytatom. Igaz ugyan, hogy lá­tom küldetésem értelmét, célját, de „nem mondom, hogy már el­értem, vagy hogy már tökéletes volnék, hanem igyekezem, hogy el is érjem, amiért meg is raga­dott engem a Krisztus Jézus... ezért egyet cselekszem, azokat amelyek hátam megett vannak, felejtvén, azoknak pedig, ame­lyek előttem vannak, nékik dől­vén, célegyenes igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása ju­talmára. Ha polgári foglalko­zásba kellene elmennem - és ez gyakran felvetődött bennem -, akkor is igehirdetőnek kellene maradnom, mert különben nem tölthetem be azt a küldetésemet, amelyre felhatalmazást kaptam, nem emberektől, nem a püspök­től, hanem Istentől a Szent Lélek által.- Kívánom, hogy ebben a kétségekkel teli vilá­gunkban egyre többen legyenek, akik látják a célt, életük értelmét és nem bizonytalanra fut­nak. Decsi Kiss János A HIT VILÁGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. „...néhányan kételkedtek. ” (Mt 28,16-20) Urunk mennybemenetele Hajlandóak vagyunk azt gon­dolni, hogy a kétkedés a modern ember kiváltsága. Arra gondo­lunk, hogy a kételkedéshez szükséges bátorságot csak a felnőtté vált XX. század embere engedhette meg. Való igaz, hogy a sokak által vallott igazsá­gok megkérdőjelezéséhez nagy bátorság kell még ma is. Csak abban tévedünk, hogy a kétel­kedést a modern ember találta föl.. Éppen ezért nagyon tanulsá­gos, hogy Jézus mennybemene­tele napján olvassuk az evangé­liumban a címben jelzett szava­kat. És hogy ezeket a szavakat nemcsak a jeruzsálemi, de a ga- lileai megjelenésre is alkal­mazza, ahogy „több mint ötszáz testvérnek jelent meg, ezek kö­zül a legtöbben még élnek, de néhányan már meghaltak.” (1 Kor 15,6) Tehát több héttel a jeruzsá­lemi megjelenések után, az apostolok lelkes tanúságtétele ellenére is voltak hitetlenek, két­kedők. Pedig Tamás apostol is nyilván bizonygatta ezek előtt, hogy ő is hitetlenkedett előbb, és még neki sem hittek. Tehát nem csupán egy egy­szerű kétely feloldásáról van szó, hanem áttételes kételke­désről is: mert az előbb kételke­dőkben fogant hitet sem fogad­ták el. Csak a maguk meggyőződé­sének jogát követelik. így hát igazán „modernek” voltak ezek a kételkedők, amihez már akkor is nagy bátorság kellett, hiszen maguk az apostolok is hitetle­nekből lettek hívőkké. Ez kiérzik későbbi szavaikból: „Nem kie­szelt meséket vettünk alapul, amikor tudtul adtuk Jézus Krisz­tus hatalmát és megjelenését.” (2 Pt 1,16) Szent János így kezdi levelét: „Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a sze­münkkel láttunk, amit szemlél­tünk és kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek.” (Jn 1,1) Szinte'érződik a szava­kon, hogy hihetetlen dolgokról akarják meggyőzni a kételkedő­ket. A kereszténységben kezdet­től fogva megvoltak a hihetet­lennek látszó valóságok kétség- bevonói, de ezek lettek később ennek boldog tanúi és hirdetői. Pápai József Alapkőletétel Szekszárdon A Szekszárdi Katolikus Egy­házközség közösségi ház alap- kőletételi ünnepsége május 18-án, szombaton lesz. Az ün­nepség de. 10 órakor kezdődik a szekszárdi belvárosi plébánia templomban püspöki szentmi­sével, melyet Mayer Mihály pé­csi megyéspüspök tart. Az alap­kőletétel és alapkőmegáldás a belvárosi plébánia udvarán (Szekszárd, Béla tér 9.) 11 óra­kor lesz. A Szekszárdi Katolikus Egyházközség vezetősége minden érdeklődőt vár Ifjúsági istentisztelet Május 12-én, délelőtt 10 óra­kor a szekszárdi református templomban másodízben lesz a gyülekezet ifjúsága szervezé­sében és szolgálatával ifjúsági istentisztelet. Középiskolások és egyete­misták szavuk és énekük meg­győző erejével hitükről tesznek tanúbizonyságot. Szerzetesrendek Magyarországon (9.) A premontreiek és a piaristák A premontrei kanonokrendet Szent Norbert alapította az észak-franciaországi Pré- montré, völgyben 1120-ban, Szent Ágoston szabályai szerint aképpen, hogy egybekötötte a szerzetesi és kanonoki életmó­dot. A rendet 1126-ban erősí­tette meg II. Honorius pápa. A rendalapító halálakor - 1134-ben - a szerzet már igen elterjedt volt. A Szentszék kivette a premontreieket a püspök jog­hatósága alól, tagjainak jogot adott egyházi javadalmak elfo­gadására, és sok egyéb kivált­ságban is részesítette őket. 1150-ben hozzávetőleg 100 ko­lostorban 10.000 rendtag élt. A 15. századra kolostoraik száma elérte a háromezret. Magyarországon még Szent Norbert életében megalakultak az első premontrei prépostsá- gok (a premontreiek ugyanis prépostságnak nevezik apátsá­gaikat). IV. Béla királyunk idejé­ben már 45 premontrei prépost- ság állt hazánkban, élükön a préposttal, akinek jogi helyzete azonos az apátéval. A premont­rei szerzetesek által nyugatról hozott ízlésvilágnak és kultúrá­nak ma is látható jelei az ócsai, a bényi és a még romjaiban is nagyszerű zsámbéki templo­mok. A premontreiek évszáza­dokon át folytattak un. hiteleshe­lyi működést Csornán, Jászón, Ságon, Túróéban, Nagyvárad- hegyfokon és Leleszen. A premontreiek hazánkban vi­rágzó életének a török hódoltság és a reformáció vetett véget. 1948-ban államosították isko­láikat, 1950-ben pedig feloszlat­ták a rendet is. A kitűnően kép­zett premontrei szerzetesek föl­dönfutókként külföldre távoztak. A rend 1989. augusztusában visszakapta a csornai prépost- ság épületének egy részét, ahol megtörtént az első „beöltözés” is. 1990-ben pedig a premontrei atyák átvették ősi prépostságuk helyén, Zsámbékon a plébánia vezetését. A piaristák Kalazanci Szent József püs­pöki helynököt a csavargó, éhes, elhagyott gyermekek lát­ványa annyira megindította, hogy elhatározta: életét ezek nevelésére és oktatására szen­teli. Ezért 1597-ben, Rómában ingyenes, mindenki számára nyitott iskolát létesített. Ezt az évet tekintjük a rend alapítási évének, melyet XV. Gergely pápa ünnepélyes fogadalmas szerzetesrenddé nyilvánított. A rend a gyermekek jámborság­ban és tudományokban való ne­velését tekintette feladatának. Miután a tanító rend nagy kor­szükségletet elégített ki, pápai jóváhagyása után rohamosan terjedt. Magyarországon elő­ször Podolinban (1642), majd Privigyén (1666), továbbiakban Breznóbányán (1673) és Po­A premontreiek címere zsonyszentgyörgyön telepedtek le a piaristák. A XIII. század vé­géig szinte megháromszorozták iskoláik számát. A piaristák va­lósággal apostolai lettek a ma­gyar nemzeti eszmének. II. Jó­zsef ezt a rendet nem törölte el. A piaristák az első világhá­ború kitörésekor huszonnégy gimnáziumban tanítottak, ame­lyekből tizennégy került Trianon után valamelyik utódállamhoz. A maradék tíz gimnáziumukból nyolc 1948-ig, az egyházi isko­lák államosításáig működött, míg az állam meghagyott a rendnek kettőt (Budapest, Kecskemét), amelyek azóta is folyamatosan nevelik-tanítják fiainkat. A piaristákról szólva nem le­het nem megemlíteni Sík Sán­dort, a nagyszerű, lánglelkű szerzetest, költőt, aki 1947-től 1963-ig, tehát a legválságosabb években állt a magyar rendtar­tomány élén. Dr. Csonkaréti Károly A mennybemenetel ünnepe Ebbén az esztendőben május 9-én ünnepeltük Jézus Krisztus mennybemenetelét. A Biblia tanítása szerint Isten Fia feltámadása után többször is megjelent tanítványainak. Az Újszövetség leírja, hogy a hús­vét utáni 40. napon Jézus ösz- szegyűjtötte követőit, kivitte őket a városon kívülre egy hegyre, amit Olajfák hegyének nevez­tek, és amely Jeruzsálemtől egy szombatnapi járóföldre feküdt. Ott megígérte nekik, hogy ha­marosan elküldi a Szentlelket, kinek erejével feltöltekezve a ta­nítványok az egész világon hir­dethetik mindazt, amit a Mester mellett megtapasztaltak. Ezután Jézus a jelenlevők szeme láttára felemelkedett, mígnem egy felhő takarta el a szemlélők te­kintete elől. Az Apostolok csele­kedeteiről írt könyv I. része még azt is leírja, hogy mindezek után két fehér ruhában lévő férfi állt meg a tanítványok mellett, és közölték, hogy Jézus Krisztus úgy fog eljönni - már mint az utolsó ítéletkor-, ahogyan látták őt elmenni. A keresztény ember számára ez az ünnep éppen olyan fontos, mint az üdvtörténet többi ese­ménye, hiszen Krisztus menny- bemenetele a bizonyság arra, hogy az őt követők számára is megnyílik majd egykoron Isten országának kapuja. Ehhez az ünnephez jelentő­sebb hagyomány nem kapcso­lódik, s talán ezzel magyaráz­ható, hogy sokan nem ismerik ennek belső tartalmát. Ismer­tebb neve: áldozócsütörtök. Ko­rábban az első áldozást,illetve a protestánsoknál a konfirmációi fogadalomtételt is ezen a napon tartották, amit a pünkösdi úrva­csoratétel követett, s ezzel is ki­fejezésre jutott, hogy a menny- bemenetel ünnepe már a pün­kösdi ünnepkörhöz tartozik.-kzs-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents