Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-11 / 109. szám
Hogy az olvasó teljesebb képet kapjon... Bogyiszló mint tájegység? Válasz dr. Czajtányi István cikkére Örömmel olvastam a Tolnai Népújság május 4-i számában dr. Czajtányi István cikkét, amelyben félreértések tisztázása szándékával értékes információkat hozott nyilvánosságra a bogyiszlói paprika és a paprikamalom múltjáról. Cikkéből kitűnik, hogy a téma alapos ismerője. Éppen ezért volt meglepő számomra, hogy néhány fontos dologról nem beszélt, másokat pedig jelentőségüknél jobban hangsúlyozott. A korábban megjelent riportokban egyetlen riportalany sem nevezte Bogyiszlót tájegységnek. Ezt nyilvánvalóan túlzás lenne állítani egy alig 3000 lélekszámú községről. Csupán arról ejtettek szót, hogy Bogyiszló jó minőségű paprikájáról közismert. Ami igaz is. Arról sem esett szó a riportokban - mert nem volt tárgya a beszélgetéseknek -, hogy Bogyiszló neve a községről elnevezett és sajnos már kiveszőiéiben lévő étkezési paprikafajtáról vált ismertté a 30-as években. Valamint arról sem beszéltek a megkérdezettek, hogy Bogyiszló jó minőségű fű- szerpaprikájáról is széles körben ismert. Ez főként annak köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben a bogyiszlóiak - főként személyes ismeretségeken alapuló - széleskörű üzleti kapcsolatokat alakítottak ki szerte az országban. Úgy érzem, hogy a cikk írójának, ha valóban tisztázni akarta volna a félreértéseket, az étkezési paprika fajtaneve és a földrajzi név mint eredetmegjelölés használatának összemosódására kellett volna felhívnia a figyelmet. A megjelent riportok címében szereplő kérdés, hogy „Újra fogalommá válik-e a bogyiszlói paprika?”, a jövőre vonatkozott. Pontosan így kellett volna fogalmazni: vajon a bogyiszlói paprikamalomban előállítandó őrleménynek lesz-e a piacon olyan híre, neve, mint elődjének, az étkezési paprikának volt? Mióta termelnek fűszerpaprikát Bogyiszlón? Anélkül, hogy bárkivel feleslegesen vitába akarnék keveredni, szeretnék idézni dr. Pénzes István: A magyar fűszerpaprika című művéből (Akadémiai Kiadó, Bp. 1967. 23. p.) a Szeged és Kalocsa közötti elsőbbségi vitáról néhány sort.- Véleményem szerint legvalószínűbb az, hogy a fűszerpaprika termesztés mindkét nagy folyó mocsaraiban bővelkedő területen, egymástól függetlenül alakult ki. A törökök ugyanis mind a Tisza, mind a Duna környékét megszállták, s miután malária elleni gyógyszerük a fű- szerpaprika volt, könnyen meglehet, hogy a mocsaras Sárközben a helybeli lakosok körében is népszerűvé vált az „új gyógyszer” éppen úgy, mint a vízzel körülölelt Szegeden. Aki Bogyiszló történetét ismeri, az tudja, hogy mocsárban és vízben Bogyiszlón sem szenvedtek hiányt. Okkal lehet tehát feltételezni, hogy Bogyiszlón a kezdetek óta termesztik a fű- szerpaprikát. A másik két dolog, amellyel nem értek egyet, a bogyiszlói önkormányzat jogosultságának megkérdőjelezése, valamint Gyöke József egykori főjegyző szerepének alulértékelése. Állításom igazolására hadd mondjam el röviden a bogyiszlói paprikamalom történetét. A Bogyiszlóvidéki Paprikamalom Szövetkezet 1937. szeptember 19-én alakult 14.000 pengős üzletrész tőkével, bogyiszlói székhellyel. A Tolna Megyei Cégbíróságon 50.200- as lajstromszámmal jegyezték be a cégnyilvántartásba. Saját nevében üzletrészeket bocsátott ki. A 14.000 pengő üzletrész tőkéből 3.500 pengő volt az akkori önkormányzat tulajdonosi részaránya, amelyet a jelentős közmunkával feltöltött, körülár- kolt és bekötőúttal ellátott malomtelek ellenértékeként kapott. A többi üzletrészt a bogyiszlói gazdák jegyezték. A Bogyiszlóvidéki Paprikamalom Szövetkezet megalakításának közvetett oka, a fűszerpaprikának az 1936-os spanyol polgárháború miatt bekövetkező világpiaci konjunktúra volt. Melynek következtében a Szeged és Kalocsa környékén 1934-ben megállapított úgynevezett belső körzetek határait kiterjesztették a távolabbi területek községeire, a külső körzetekre is. így lett Bogyiszló a Tolna megyei fűszer- paprika termesztés és feldolgozás központja. A szövetkezet tagszövetkezete volt a „Hangya” Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezetnek. A „Hangya” Központ - a szövetkezetek szövetkezete - abból élt, hogy a tagszövetkezetek számára különféle szolgáltatásokat biztosított, valamint szervezte a tagszövetkezetek együttműködését. Ilyen szolgáltatás volt pl. a nagyobb szövetkezetek főkönyvi könyvelésének vezetése, a beruházási pénzforrások felkutatása, a beruházások finanszírozásában való közreműködés, a működés forgóeszköz szükségleteinek biztosítása, a tőzsdei ügyek intézése stb. A „Hangya” Központ nyújtott adminisztratív segítséget a Bogyiszlóvidéki Paprikamalom Szövetkezet 200.000 pengős beruházási hitelének megszervezéséhez is. A hitel fedezeteként pedig a módosabb bogyiszlói gazdák földbirtokait terhelték meg. A paprikamalom építését 1938 tavaszán kezdték és az avatásra 1939. október 21-én került sor. A szövetkezet főkönyvi könyvelését a „Hangya” Központ XV./2 alosztályán végezték, ugyanúgy, mint a miskei, a bátyai, a kalocsai stb. malmok könyvelését. Az üzletrészek törzskönyveivel, az osztalékok kifizetésével kapcsolatos teendőket a pénzügyi osztály látta el. A szövetkezet 3 év alatt visszafizette a beruházási hitelt és eredményesen működött 1949-ig. A Bogyiszlóvidéki Paprikamalom Szövetkezetét a Tolna Megyei Bíróság 1949. május 5-én a 422/1949-13. sz. határozatával felszámolta. Ami ezután történt, arra nem érdemes sok szót vesztegetni. Az 1949 és 1968 közötti időszakban a bogyiszlói paprikamalom, a bátyai, a miskei, a duna- pataji stb. malmok sorsára jutott. A feldolgozást Kalocsára központosították, Bogyiszlón fokozatosan megszüntették előbb az őrlést, majd a szárítást. Az épületekből pedig elvittek mindent, ami mozdítható volt. A valamikori modern kisüzemből mára megmaradt a gazos udvar, a kifosztott épületek és a roskadozófélben lévő, beázó tetők. Eközben pedig az őrlemény-előállítás átkerült a magántermelők pajtáiba, fészereibe és melléképületeibe. Mi lett az üzletrészekkel? A szerencsésebbeknek még ma is vannak részvényeik. A részvények nagyobb hányada azonban az idő folyamán eltűnt, elkallódott, vagy elmosta az 1956-os árvíz. Az elmondottak alátámasztására bizonyítékul szolgálnak a megyei levéltárban őrzött bogyiszlói képviselő-testületi jegyzőkönyvek, a Tolna Megyei Cégbíróság irattárában lévő régi cégnyilvántartások, valamint a „Hangya” Szövetkezet ügyviteli és könyvviteli kézikönyvei. Ezek után felmerül a kérdés: ha a bogyiszlói önkormányzatnak, mint Bogyiszló község demokratikusan megválasztott testületének nincs köze a paprikamalomhoz - mint ahogyan azt dr. Czajtányi Istvánállítja-akkor kinek van? Végezetül ejtsünk néhány szót Gyöke József hajdani bogyiszlói főjegyző szerepéről. Gyöke József bizonyára „társadalmi elnöke” volt a fűszerpaprika termelők szövetségének, mint ahogyan - tevékeny közéleti ember lévén - más társadalmi megbízatásokat is vállalt, így például elnöke volt Tolna Vármegye Gazdasági Egyesületének is. A Bogyiszlóvidéki Paprikamalom Szövetkezet azonban nem egyesület volt, hanem üzleti vállalkozás. Ennek a szövetkezetnek Gyöke József volt az aligazgatója, és ő volt a malomépítés fő szervezője, aláírása ott van minden részvényen. Mindezeket nem azért írtam le, hogy vitába bocsátkozzam dr. Czajtányi Istvánnal, aki, mint az cikkéből kitűnik, a témával behatóan foglalkozott, - kinek értékes ismereteit és szaktudását a paprikamalom felújítására megalakuló társaság szívesen fogadná-, hanem azért, hogy az olvasó minél teljesebb képet kapjon a bogyiszlói paprika és paprikamalom történetéről. Illés László H Olcsó koporsót eldugni!” Választékbővülés a kegyelet területén A monopóliumok megszűnnek, a szocialista nagyvállalatok részekre hullanak. Egy cégtábla- változás miatt kerestem meg Kesjár Mihálynét, Tolna legrégebbi virágüzletének tulajdonosát. A bolt 10 éves. Falán a tábla eddig azt hirdette, hogy itt található a Tolna Megyei Temetkezési Vállalat lerakata, most pedig új cég lépett színre: a Panteon kft.- Miért szakított a temetkezésivel?- Két és fél évig alkalmaztak engem, 4 órában, 2400 forintért. Persze, ez a 4 óra úgy néz ki, hogy az embert sokszor éjszaka is felzörgetik, hétvégén is megkeresik a gyászolók, hogy koporsó kéne, koszorú kéne, és az még soha nem fordult elő, hogy én valakit elküldtem volna. .. De a felmondásom fő oka az volt, hogy közeledik a nyugdíj. A Panteonnál a bérem háromszor annyi, s ez nem lesz közömbös a „végelszámolásnál”.- Az anyagiakon túl milyen különbségek vannak még a két cég között?- A Panteonnak lényegesen nagyobb a választéka és szerényebbek az árai. A temetkezésinél az volt a jelszó, „Olcsó koporsót eldugni!” Itt most három- szorannyi koporsó közül választhatnak a családtagok, nem kell Szekszárdra utazni annak se, akinek hamvasztásos halottja van, mert helyben vásárolhatnak urnát, és a segélykifizetés is rendezhető a helyszínen. Virág, koszorú, temetési szalag, minden megrendelhető.- Sokan irigylik a maszek virágboltosokat. ..- Erre azt szoktam mondani, hogy a lehetőség mindenkinek megadatott, hogy tíz évvel ezelőtt, mikor „olyan” volt a helyzet, vágjon bele! És csinálja! Szabadnap nélkül, betegállomány nélkül. Látni kell a dolog árnyoldalát is. Azt, hogy van, mikor éjjel fél kettőkor kel az ember, hogy Pestre menjen virágért, hogy van, mikor vasárnapi ebédfőzés közben kell gyorsan megkötni egy koszorút stb... Másfél év múlva nyugdíjba megyek. Elhiheti, hogy nagyon várom!- Wessely Ne csak olvassa! írja is a tolnai oldalt! Kölesd, Sióagárd, Tengelic, Mözs toliforgatói előnyben! Egy arc - egy mesterség Tolnán régi mesterségnek számít a kovácsé. Hajdanán, mikor még több volt a lovaskocsi, szekér, sok dolguk akadt. Egy lovat évente hatszor-nyolc- szorkell patkolni. De ma már kevés a ló, kevés a munkaalkalom. Ezért van hát, hogy Farkas József, Tolna egyik utolsó kovácsa már csak otthon, másodállásban vállal patkolást. Főállásban lakatos, hegesztő a helyi té- eszben. Otthoni kis műhelyében egy-egy lovat el tud látni. Rengeteg szerszám lóg körben a falakon. Egy laikus azt se tudja, melyik mire való. A látszólagos rendetlenségben más nem ismerné ki magát, de a kovács mindig tudja, mikor hova kell nyúlnia. Persze, a patkolás nemcsal« abból áll, hogy fel kell szegezni a patkót. Előtte még sok a teendő Ki kell faragni a patát, méretei kell venni, kiszabni a patkót és aztán ferelősíteni. A rászegelés fájdalmasnak tűnik, de a ló nem érez semmit. Józsi bácsi más munkákat is elvégez. Például balta-, fejszeélezést, csavarok, ácskapcsok készítését. Sokoldalú ember. Kissé mogorvának, zárkózottnak tűnik, de ez csak a látszat. A valóságban szelíd, kedves ember, a tüzes fém mestere. Panka Környékbeli események Aradszkyék Faddon Május 14-én este fél nyolckor neves vendégei lesznek a faddi művelődési háznak. Aradszky László, Kovács Apollónia, Lórán Lenke és Juszt László ad műsort. Közreműködik a Bánki- Zöldág duó. Képviselő-testületi ülés Tegnap este ülést tartottak a faddi képviselők. Ezen, egyebek között megvitatták a Dombodban kialakított új üdülőtelkek értékesítésével kapcsolatos kérdéseket. Lutrások, figyelem! A mai (11 -ei) Lutra klub elmarad a tolnai művelődési házban. Új időpont: május 18-án, 9-11 -ig. És ismét: disco Sokáig szünetelt a disco Tolnán. Most ismét beindult, s ezentúl minden pénteken lesz, este 9-től a kultúrházban. Sport A hétvégén rendezik meg Budapesten az 1991. évi asztalitenisz újonc, serdülő és ifjúsági egyéni országos bajnokságot, melyen a tolnai sportolók is asztalhoz lépnek. * A serdülő kézilabda-csapat, amely nagyrészt az I. számú általános iskola tanulóiból áll, a megyei diákolimpia döntőjén Tamásiban második helyezést ért el. * A Tolnai SE labdarúgói vasárnap Tamási gárdáját fogadják, 16,30-kor. * A sportegyesület közgyűlése megszavazta, hogy a labdarúgó-szakosztály 1991. július 1-től önálló klubként tevékenykedjen. A városi sportlétesítmény használati jogának eldöntése még további tárgyalásokat igényel. A polgármester nyugdíjba ment Tolnai munkanélküliekből német vendégmunkások Tolna polgármestere, Keszthelyi Márton ismét meghívást kapott a település német testvérvárosába, Stutenseebe. Az ok az volt, hogy az ottani városatya, Richard Hecht nyugdíjba vonult. Az őt búcsúztató, illetve utódját, Klaus Demalt beiktató ünnepségek közepette is szakítottak időt a német-magyar tárgyalásokra. Keretmegállapodást kötöttek arról, hogy egy-egy bizottságot állítanak fel (ott és itt), mely bizottságok feladata a közös programok, látogatások kidolgozása, megszervezése lesz. Az idén 32 általános iskolás diák cseréjére, üdültetésére van mód. Már a sportolók kölcsönös edzőtáboroztatását is előkészítették. A továbbiakban pedig a széleskörű kapcsolatkiépítésre törekednek. Arra, hogy ne csak egy szűk, kiváltságos réteg utazgasson, reprezentáljon, hanem „állampolgári szintű barát- kozások” jöjjenek létre. Németországi munkavállalásokra is sor kerülhet. Első lépésként nyolc tolnai munkanélkülit (egy mérnököt, egy technikust, két vasbetonszerelőt, egy lakatos-hegesztőt, két kőművest és egy segédmunkást) tudnak elhelyezni a Niemann építőipari be- tonelemgyártó cégnél, háromhónapos munkára. A későbbiek során még más kis- és nagyvállalkozókkal is tárgyal a testvérvárosban Tolna polgármestere. - Wy Keszthelyi Márton (balról) és a leköszönő Richard Hecht Konfirmálás Ha hitéleti eseményekről esik szó Tolnán, mindenki automatikusan a katolikusokra gondol. Ennek oka kézenfekvő: a település lakóinak zöme katolikus. Május 5-ét, vasárnapot viszont a reformátusok ünnepeként tartja majd számon a városi krónia. Aznap ugyanis kilenc református gyermek konfirmálására került sor Tolnán, a közösség csöpnyi imaházában. A vallási kisebbség életében 16 éve nem volt hasonló esemény. Nem csoda, hogy a református gyülekezet ap- raja-nagyja megjelent. Szülők, barátok, rokonok, ismerősök... Ennyi embert egyszerre talán még soha sem láttak e falak. Nagy Károly lelkész négy lányt és öt fiút (13 és 16 év közöttieket) avatott nagykorúvá a hitben. A 11 -kor elkezdett istentisztelet körülbelül két órán át tartott. A végén együtt énekelték el a Himnuszt. TOLNA VÁROSRÓL ÉS A I KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL
