Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-10 / 108. szám

1991. május 10. KÉPÚJSÁG 3 Közvéleménykutatás az atomerőművekről A magyarok mégis mellette? A múzeumi világnap elé (Folytatás az 1. oldalról.) Az EDF már évek óta együttmű­ködik a Magyar Villamos Müvek Tröszttel és nemrégiben vegyes vállalati tervet dolgozott ki a ma­gyar energiaellátás biztosítására, valamint hazánk bekapcsolódásá­ra a nyugat-európai elektromos hálózatba. Az EDF emiatt bízta meg a Sofres-t a közvéleménykutatás­sal, amely elkészítette a kérdőíve­ket és értékelte az eredményeket. Magát a felmérést a magyar Mare- co intézet végezte alvállalkozó­ként. Az eredményeket szerdán dél­előtt a fővárosban tartott sajtótájé­koztatón ismertette Emerich Deutsch, Párizsban élő magyar professzor, a Sofres alapitója. Be­vezetésként elmondta, hogy a köz­vélemény-kutatás igen kényes művelet, mert a kérdések megfo­galmazásával és sorrendjével je­lentősen befolyásolható az ered­mény, de igen fontos a minta, vagyis a társadalmat reprezentáló személyek kiválasztása is. Nézzünk egy példát két kérdésre! Első eset: 1. Melyik erőmű szeny- nyezi leginkább a levegőt? Lehet­séges válaszok: szénerőmű, nyersolaj erőmű, atomerőmű. 2. Melyik erőmű oldaná meg legjob­ban a magyar energiaproblémát? Válaszok: szénerőmü, nyersolaj erőmű, atomerőmű. Másik eset: 1. Melyik erőmű a legveszélyesebb? Válaszok: szén­erőmű, nyersolaj erőmű, atomerő­mű. 2. Melyik erőmű oldaná meg legjobban a magyar energiaprob­lémát? Válaszok: szénerőmü, nyersolaj erőmű, atomerőmű. Nyilvánvaló, hogy a fenti két esetben a két azonos második kér­désre adott válaszok között jelen­tős eltérések mutatkoznának. A Sofres természetesen elkerülte az ilyen csapdákat, hiszen 17 éves gyakorlata van már a közvéle­mény-kutatás terén. A munka két részből állt, végez­tek egy 1000 fős országos repre­zentatív felmérést és egy 400 sze­mélyre kiterjedőt Pakson és kör­nyékén. Emerich Deutsch termé­szetesen nem ismertette az összes kérdést, választ és ezek elemzését, csak a legfontosabbakat emelte ki. Arra a kérdésre, hogy az energia- fajták közül melyiket kellene fej­leszteni Magyarországon, a meg­kérdezettek a napenergia és a geotermikus energia után a har­madik helyre tették az atomener­giát. Ha aközött a két lehetőség között kell választani, hogy épüljön-e új atomerőmű nyugati technológiá­val, vagy pedig továbbra is impor­tálják az energiát, az emberek 50 százaléka az elsőt választja. (Köz­ismert, hogy villamosenergia-fel- használásunk 30 százaléka szovjet importból származik, amelynek jö­vője meglehetősen bizonytalan.) Érdekes, hogy a férfiak (56%) na­gyobb arányban választják az atomerőművet, mint a nők (44%) és a a felső fokú végzettségűek (57%) is jobban pártolják, mint a kevésbé képzettek. A lakosság többsége tehát az atomerőmüvek mellett foglal állást (összességében 55 százalék mel­lette és 42 százalék ellene), és ez jobb arány, mint ami Franciaor­szágban tapasztalható. Paks és környéke lakosainak véleménye az átlagosnál kedvezőbb (61% mellette), mégpedig annak ellené­re, hogy egy másik kérdésre adott válaszok szerint a paksiak jobban tudatában vannak a kockázatnak, mint az ország más részein élők. A megkérdezettek 80 százaléka amellett foglalt állást, hogy alakul­jon ki nyugati együttműködés az atomtechnika területén. A közvélemény-kutatás ered­ményeit összegezve elmondható, hogy Magyarországon kedvezőbb a lakosság körében az atomerő­művek megítélése, mint Franciaor­szágban és nálunk az emberek jobban tudatában vannak az ener­giagondoknak. Emerich Deutsch azonban azt is hozzátette, hogy ez a közvélemény nagyon labilis, sok a bizonytalan válasz és az olyan ember, akinek nincs kialakult véle­ménye ezekről a kérdésekről.- áa ­Az 1883-ban alapított szegedi Móra Ferenc Múzeum homlokzatán ma is olvasható a mintegy az intéz­mény rendeltetését hirdető felirat: „A közművelődésnek”. Ma, amikor minden átalakulóban van, fellángoltak a viták a múzeumok feladatait illetően is. „A múzeum funkcionálisan egyenlő mértékben kapcsolódik két kulturális szférához: a tudományhoz és a közművelődéshez. A múzeum­ban őrzött gyűjtemények és az azo­kat kiegészítő dokumentációs anya­gok felhasználása kétirányú. A gyűj­temény tudományos nyersanyag- bázis, tehát feldolgozása a múzeum tudományos műhelyként való funk­cionálását feltételezni. A múzeumi gyűjteményeket alkotó kulturális ér­tékeknek a közönséggel való megis­mertetése, a tudományos eredmé­nyek alapján, már közművelődési feladat” (Selmeczi László: A hazai múzeumok című tanulmányából Bp. 1986.) Míg az elmúlt évtizedekben a mú­zeumok munkájában többé-kevés- bé azonos arányban jelentkezett az említett két kulturális szféra, ma leg­inkább az utóbbi funkció - a múzeu­mi közművelődés létjogosultsága - kérdőjeleződik meg. A kétkedők a múzeumot „népművelő arénának”, a művelődési otthonnal együtt a köz- művelődés „szocialista erődítmé­nyének” tartják, azt állítva, hogy a „proletkult kommunista népboldogi- tása” alakította ki azt a közművelő­dési szemléletet, amely megfosztot­ta a múzeumokat eredeti - tudomá­nyos - jellegüktől és méltóságuktól. A múzeum - akár a nagy magán­gyűjteményektől, akár köztulajdon­ná válásuk kezdetétől számítjuk is létrejöttét - elsődlegesen megőr­zésre született. Története, fejlődése során azonban hatóköre egyre bő­vült, mindig változatosabb lett kultu­rálisan egyre jelentősebb feladato­kat vállalt magára. A nagyhírű régészprofesszorok, természettudósok, néprajzkutatók nemcsak tudományáguk kiváló mű­velői voltak. Nemcsak önmaguk és az utókor számára gyűjtötték a tu­dást és annak dokumentumait, de fontosnak tartották a múlt és a jelen közötti kapcsolatot is. A Tolnavármegyei Múzeum kapui 1902-ben nyíltak meg a közönség előtt (Alapítás éve: 1899.) Wosinsky Mór a múzeum nagytermében tar­totta diavetítéssel illusztrált előadá­sait Biblia-kutatásairól vallási, ter­mészettudományi, történeti vonat­kozású felolvasóesteken és a Keleti utam című munkájában számolt be. Az 1898-ban 238 taggal alapított Múzeumegylet alapszabályában rögzített cél a múzeum „erkölcsi és anyagi támogatása, a látnivalók irán­ti érdeklődés felkeltése a múzeum közművelődési hatásának terjeszté­se”: A Múzeumegylet utódjaként 1913-ban megalakult Tolnavárme­gyei Közművelődési Egyesület mú­zeumi és ismeretterjesztő szakosz­tállyal rendelkezik. A kultúrateremtés (tudományos kutatás) mellett tudatosan vállalt kul­túraközvetítő (nevelő-ismeretter­jesztő) funkció nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a múzeumról al­kotott kép megváltozott és az „egé­szen nélkülözhető fényűzés", a „mú­zsák oltára”, a „kíváncsiság tárgya”, a kuriozitás szférájából a mindenna­pok részévé kezdett válni és a mű­tárgyakban rejlő információs anya­got egyre céltudatosabban haszno­sította a társadalmi törekvéseknek megfelelő műveltségmodell építé­sére. A közeli múzeumi világnap előtt (május 18.), amelyre a Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a Tolna Megyei Levéltár a Múzeumi és levéltári na­pok című rendezvénysorozattal ké­szült, talán nem haszontalan felidéz­ni néhány - ma is aktuális - gondo­latot a hazai XIX. századi múzeum- pártolóknak e kérdésről vallott néze­teiből: „A múzeumok, s az azokban lévő drágaságok nem léteznek csak mint olyanok ott, hanem egyszersmind oktatási tárgyul szolgálnak.” (Dux Adolf 1857) „...minden múzeumnak, akár le­gyen az természettudományi, akár műtörténeti, akár végre tisztán régé­szeti irányú, első és fő feladata az oktatás...” (Hampel József 1869.) „Kérdik mire való a múzeum? Elébb ébresztésre, utóbb oktatásra. Mert nincs fogékonyabb a fiatal lé­leknél, a fiatal képzelő tehetségnél: de nem minden gyermek növeked- hetik a fővárosban, jó tehát, hogy ki­sebb városban is találjon tárgyat mely hajlamát és ízlését ébressze, tevékenységének irányt adjon...” (Henszlmann Imre 1873.) Már Móra Ferenc igazgatósága alatt történt a szegedi múzeumban, hogy egy ismeretlen látogató egy vasárnap délelőtt kiemelt egy kép­keretből egy közismert képet, amely egyebek között a jávai ősember ko­ponyáját is bemutatta. Csak a ráma maradt a helyén. A következő vasár­napi nyitásra egy felirat került a kép helyére: „Ebben a keretben egy kép volt, amely azt ábrázolta, hogy mi­lyen volt a koponya fejlődésének az útja a majomembertől a mai embe­rig. Valaki, akinek a koponyája nem volt fejlettebb, mint a majomemberé, kilopta a képet a keretből. A közgyűj­teményeket minden tisztességes kultúrember őrizetébe ajánljuk.” D. E. Pünkösdi fesztivál Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) A négynapos esemény programját tegnap sajtótá­jékoztatón ismertette Szendrei Mihály, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület elnöke. Mint a tájékoz­tató során megtudtuk, a programkínálat igen színes. Május 17. péntek Az események a Német nemzetiségi viseletek című kiállítás megnyitásával kezdődnek 17.30-kor a műve­lődési központban. A fesztivál ünnepélyes megnyitá­sára 18 órakor kerül sor a Prométheusz parkban felállításra kerülő sörsátorban. Az ünnepség itt zené­vel - közreműködő a mecseknádasdi sramlizenekar - és éjfélig tartó tánccal folytatódik. Május 18. szombat Német nemzetiségi csoportok bemutatkozása kez­dődik délután 3 órától a sörsátorban. 18.30-kor az Ausztriából érkező, zisterdorfi fúvószenekar ad kon­certet a Gyermekek Házában. Este 8 órától hajnali 2- ig pedig újból bál lesz a sörsátorban, ezúttal a Bara­nyai Sváb Kvintett szolgáltatja a talpalávalót. Május 19. vasárnap ' Vasárnap először az evangélikus templomban lesz mise 10 órakor a bietigheim-bissingheimi fúvószene­kar közreműködésével, majd 11 órakor a belvárosi katolikus templomban lesz istentisztelet a zisterdorfi fúvószenekar segédletével. Eközben 10 órától folytatódik a német nemzetiségi csoportok bemutatkozása a sörsátorban. Délután 3 órától az érdeklődök fúvós térzenét hallgathatnak a Liszt Ferenc téren. 16 órakor ismét német nemzetiségi csoportok bemutatkozása következik a sörsátorban. Az orgonamuzsika kedvelői este 17 órától orgona­koncertet hallgathatnak Sebestyén János közremű­ködésével a Művészetek Házában. 20 órától megint csak tánc és zene a sörsátorban a mecseknádasdi sramlizenekarral. Május 20. hétfő A pünkösdi programok záró műsoraként hétfőn es­te 16 órakor dzsesszkoncert lesz a sörsátorban. * A pünkösdi fesztiválra számos neves közéleti sze­mélyiség kapott meghívást, többek között a német nagykövet, a németországi nagykövetség első titkára, a pécsi német konzulátus vezetője, valamint munka­társai, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezető­je, és a Magyarországi Németek Szövetségének ügy­vezető elnöke. A programra napijegyeket és az összes eseményre szóló, jóval kedvezményesebb áron kapható jegyet lehet vásárolni elővételben a Német Színházban Szekszárdon, a Mártírok tere 10. szám alatt, illetve a fesztivál idején a sörsátorban. - fké ­Új temetési vállalkozás RESZO Rendezvény Szol­gáltató Gmk. néven új temetési szolgáltatási vállalkozás jött lét­re Szekszárdon, ünnepélyes gyászszertartások megrende­zésére. Információ munkana­pokon Szekszárd, Széchenyi u. 59. IV/1. Telefon: 15-450. Hét végén: 15-527 és 13-053, va­lamint Bátaszék, Vendel u. 14. és Decs, Pilisi u. 18. Értelmi fogyatékos a gyermekem? Ezzel a címmel tart előadást Hornok László gyógypedagó­gus, a Paksi Kisegítő Iskola - speciális tagozat - és a Paksi If­júsági Iroda közös szervezésé­ben május 13-án - hétfőn - 17 órai kezdettel a Paksi Városi Művelődési Központban (Paks, Gagarin u. 2.) Az előadással szülőknek, óvónőknek, nevelőknek sze­retnének a rendezők hasznos információkat nyújtani. Az elő­adás ideje alatt a gyermekek játékos tevékenységéről Bösz- né Szeremlei Szilvia tanító és Szabó Gabriella szaktanító gondoskodik. A szekszárdi piac árai tojás 2,50-3 burgonya 15-22 sárgarépa 35-40 fehérrépa 50 vöröshagyma 40 saláta 6-15 karalábé 10-15 paradicsom 200-220 zöldpaprika 10-15/db retek 10-15/cs. zöldhagyma 10 gomba 120-160 alma 30-50 Véradókat ünnepeltünk Faddon Május 8-án este, a vöröske­resztes világnapon az önkén­tes véradókat köszöntötték Faddon a művelődési házban. Dr. Mosonyi Erzsébet vörös­keresztes elnök ismertette a Vöröskereszt „gyújts fényt a sötétségbe” jelmondatú felhí­vását, majd az általános iskola köszöntötte versműsorával az önzetlen véradókat. Dr. Ha­rangi Erzsébet a 10-20-30- szoros véradók kitüntetését adta át. Majd dr. Mosonyi Er­zsébet vehette át a Vöröske­resztes Munkáért ezüstfoko­zatú kitüntetését Kovács Gyu­lától, a megyei vöröskeresztes elnöktől. Ezt követően a helyi aktívák vendégül látták a je­lenlevőket, majd a résztvevők együtt indultak a hősi szobor­hoz, hogy az emlékezés gyer­tyáit meggyújtva tisztelegje­nek a világháború áldozatai előtt. SZEGEDI ANIKÓ SOPONYAI MIHÁLYNÉ Úti emlékek 71 ezer kilométerről (4.) Románia Jó szerencsém úgy hozta, hogy eddig 32 alkalommal 14 ország­ban hozzávetőlegesen 71 ezer ki­lométert sikerült megtennem. Sok mindent láttam, ezek többségé­nek bárki utána nézhet az útika­lauzokban. Ebben a sorozatban apróságokról lesz szó. 1963-ban jártam először Romá­niában. Még nem uralkodtak a conducator „fénykora” előtti és utáni viszonyok, így megfogadtam Baranyi Feri barátom tanácsát, ö úgy vélte, hogy ha örömöt akarok okozni magyar vendéglátóimnak, akkor annyi itthoni folyóiratot vi­szek magammal, amennyit csak el­bírok. így a nemzetiszinű szalaggal körülgyűrűzött rúd szalámi mellé beraktam egy kazal Új írást és Kor­társat. Curticinél, ami ugyebár Kür­tös, a kövér vámosnő kifogástalan magyarsággal kinyittatta a bőrön­dömet.- Mi ez? - kérdezte elfulladt lé­legzettel.- Úti olvasmány! - mondtam kedvesen. - Szeretek olvasni...- Mi a maga foglalkozása? Orra alá dugtam az újságíró iga­zolványt, amiről akkor még nem sejtettem, hogy majdnem felér egy Securitate dokumentummal.- Csukja be a táskát! - mondta halkan. A véletlen úgy hozta, hogy egy hét múlva, visszaúton ismét az ő kezébe kerültem. Bőröndnyitás, belenézés.- Hol vannak az úti olvasmá­nyai? - kérdezte jó emlékezőtehet­sége bizonyságául.- Kiolvastam valamennyit és el­dobtam! Nyelt egyet és otthagyott. Természetesen nem így volt. A nyomtatott magyar betű iránti éh­séget már menet, Aradoni a temes­vári átszállásra várva megismer­tem. Egy halinás, korombeli férfi zsinóregyenesen odagyalogolt hozzám a várócsarnok közepére.- Úgy-e, maga magyar?-Az!- Honnan jön?- Budapestről!- Újságja nincs-e? Adtam neki egy aznapi Népsza­badságot. Se előtte, se azóta nem tapasztaltam még sajtóterméknek ilyen sikerét. Valósággal kikapta a kezemből, zsebre sülyesztette és boldog mosollyal közölte, hogy ö ezt most elviszi Vingára. Elolvassa az egész család, a sógor, a koma, a fél falu. Akkor B. Annuska, temesvári magyar kolleginám, vendége vol­tam, aki két házasságom között már-már menyasszonyi funkciót töltött be. Nem kerültünk össze, pe­dig ha igen, talán ma is élne. Tavaly március 15-én egy Szekszárdról Aradra ésTemesvárra induló busz- szal ismét arra jártam és felkeres­tem az együtt látott helyeket. így a nagy görögkeleti székesegyhá­zat is, mely előtt most gyertyaerdö ég a lemészároltak emlékére. Utá­na a Hotel Bánátból megpróbáltam felhívni telefonon. Narancsot ad­tam az egyik magyar felszolgáló­nőnek, aki átsegített a román tele­fonálás nehézségein. Kimeredt szemekkel nézte a sárga gömböt.- Tudja, hogy én ilyet eddig csak képen láttam! Hadd vigyem haza... Természetesen kapott még egyet, sőt román társnője a harma­dikat is. Annuskának egyébként csak a húgával tudtam beszélni. A nővére mellette kapott golyót a homlokába az emlékezetes vérengzéskor. Testét eltakarították, a család soha többé nem látta. Visszautam Szekszárdig emlé­kezetes volt és cseppet se vidám. Ez azonban már egy másik törté­net... ORDAS IVAN KEDVES BONYHÁDIAK! Élelmiszer- és csemegeboltunkban május 1-jétöl 1 órával tovább állunk kedves vásárlóink rendelkezésére. Ne feledje, mi vasárnap is teljes áruválasztékkal várjuk önöket:- ismét meleg Gergely kenyér - friss tőkehús - déligyümölcsök, zöldáruk. Vasárnap minden kedves nyugdíjas vásárlónknak 5% kedvezményt adunk. (1/18) Közgyűlési döntéstől függően ELADÓ szövetkezeti tulajdont képező 1. nagy alapterületű üzemcsarnok (Szekszárd, Páskum u. 4.), 2. 150 m2 alapterületű, háromszobás, parkosított telken lévő üdülő a Balaton partján, 3. 138 m2 alapterületű, többféle tevékenység folytatására alkalmas üzlethelyiség Dombóváron (volt fényképészműterem), 4. 87 m2 üzlethelyiség Szekszárd, Wesselényi u. 16. sz. alatt.- Szekszárd, Mikes u. 23. szám alatt ügyviteli tevékenység céljára helyiség kiadó.- Műanyagiparban járatos vállalkozó részére eladó: PE hegesztőasztal, 4 kW hegesztő, 2 kW hegesztő, PE hegesztő, aranyozó prés, szabászgép, Folifor 650-es hegesztő, munkaasztalok - székekkel. Érdeklődni: a 74/11-452-es telefonon, munkaidőben. ’ (107)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents