Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-07 / 105. szám

4 NÉPÚJSÁG Tamási és környéke 1991, május 7. Jó kezdeményezések A városházán hallottuk Bizonyara más jelző is illene a kezdeményezések szó elé, így többek között a hasznos, a la­kossági és egyéb - mindegyik igaz de mi mégis ennél a rö­vidnél maradunk, mivel ez is hű kifejezője annak, amit a város­házán hallottunk. Lássuk, mi van a kezdemé­nyezések között! Szerződést kö­tött az önkormányzat - tudtuk meg először - a veszprémi székhelyű BAKONY METAL Kft-vel a volt szovjet lőtér fel­számolására és a terület rekulti- válására. A jelenleg szovjet tu­lajdont képező felépítményeket a BAKONY METAL megvásá­rolja és az önkormányzattal kö­zösen értékesíti, továbbá üzleti elképzeléseik is vannak a szép környezetben fekvő területtel, de ehhez szakhatósági egyezte­tések szükségesek. Az elszaporodott pince- és présházbetörések, valamint a szőlőhegyi terménylopások megakadályozására - lakossági kezdeményezésre - a régi hegyközségi rendszer felélesz­tését tervezik. Ugyancsak a ta­másiak javaslatára foglalkozik az önkormányzat illetékes bi­zottsága, valamint a Tamási Társaskör a helyi polgári iskola alpítóinak, a Hódosy nővérek emlékének a megörökítésével. Remélhetőleg ez utóbbi elkép­zelésről Vincze József segítő közreműködésével beszámol­hatunk majd. Legutóbb már szóltunk e ha­sábokon egy alapítványról, most ismét jótékonykodás tervezésé­ről értesültünk. A városi és a vá­roskörnyéki pénzintézetek, gazdálkodó szervezetek és ok­tatási intézmények olyan alapít­vány létrehozását tervezik, ami a város és környéke diáksportját segítené. A szervezés jelenleg folyik és reméljük, az eredmény sem marad majd el. Az olvasó hangja Kugli kultúra Pillehegyen A cetli A férfi csak néz maga elé a frissen letörölt kocsmaasztalnál, aztán motyog valamit. Nem, nem ittas még, de motyog. A szá­járól jól olvasható a szöveg.- Elegem van. Felesleges va­gyok és rosszabb érzés nincs ennél... Szavak — sóhajt.— Üres szavakat, ígéreteket kapok néha, pedig sokkal jobb volna mindent tisztázni, mert akkor nem lennének összezördülé­sek, nem görgetnénk magunk előtt a kérdéseket és... talán rá­jönne, szükségünk van egy­másra. . . Nagyot kortyol a sörből, aztán folytatja: — Megírom neki, hogy elég volt, az első alkalommal el­megyek. Hová is tettem azt a papírdarabot? - kérdezi elszán­tan, miközben a zsebében koto­rász. Szerencséje van. Egy toll is akad. Erősen nézi a kis lapot, az­tán maga elé dörmögi: — Most leírom: Mi a franc van veled?... Döntöttem, elmegyek — egy könnycsepp jelenik meg a szeme sarkában. ír, de mást dik­tál magának: Amíg itt vagyok, keress meg, gyere, mert mindig örülök neked!...-Ennyi—szól és zsebre teszi a cetlit. — Holnap oda adom neki — mondja, aztán felhörpinti a maradék italt. Időben teszi, mert a kocsmá- ros zárórát kiált. Apró oromok Azt mondja a koppányszántói polgármester, Gyöngyössy Jó­zsef, hogy közel 9 millió forinttal gazdálkodnak és legfontosabb feladatnak a vezetékes ivóvízzel való ellátottságot tekintik. Hátra van a 420 liter/perc ho­zamú kút bekötése,a 2-3 kilomé­ter hosszúságú gerincvezeték megépítése és az egyéni rákö­tések. Az előzőek mellett még 300 méter járda elkészítésére is le­hetőség, illetve szükség van, amihez az anyagot az önkor­mányzat adná, és számítanak a lakosság társadalmi munkájára. Az óvodát január 1 -jétől önál­lóan üzemelteti a községi ön- kormányzat — egy óvodás ellá­tása 30 ezer forintba kerül, az ál­lami támogatás 15 ezer —,az is­kolások pedig továbbra is Nagy- kónyiba járnak. Az ő ellátásukra 30 ezer az állami támogatás és ezt egészíti ki a község 47 ezerre. Koppányszántó egyébként körjegyzőséget alkot Nagyko­nyhai, heti egy alkalommal megy ki a körjegyző, egyszer pedig az apparátus valamelyik tagja. Az tény, egyre többen keresik fel a polgármesteri hivatalt ügyes-bajos dolgaikkal, örülnek annak, hogy helyben intézhetik el ügyeiket és megelégedettek azért, mert az Értényből átjáró orvos nagyon jó szakember. Ezek bizonyára apró örömök, de azért mégiscsak örömök és bizony ilyenek is kellenek. E heti Szerelem Beszélget két almafavirág.- Szeretsz? - kérdezi az egyik.- Szeretlek! - súgja a másik. Kisvártatva megszólal az első:- Hívjunk egy méhecskét! Kérdés- Mi a különbség a teológia és a biológia között?- Ég és föld... konyhában nem lehet gazdál­kodni. Ezt már Pere Ferencné özvegyi nyugdíjastól tudjuk, aki hálával mondja, jó, hogy írunk ró­luk, törődünk velük. Beszélgetésünket tempera­mentumos, fehérköpenyes fia- talassszony, Kosár Ferencné boltvezető érkezése szakítja félbe. Szóba elegyedünk, bár van bőven tennivalója, hiszen új­fajta jégkrémekét hoztak, no meg aztán vevő is akad. Ezért gyorsan elmondja, ké­szülnek a Belecskáról elszár­mazott németekkel való találko­zóra, amit Füredi János tanár úr szervez nagy-nagy hozzáértés­sel, alapossággal. Addigra rendbe kell tenni a fa­lut. Szilárd burkolatú utat építe­nek a temetőhöz és a szemétte­lephez, elszállítják az iskolától az építési törmeléket, szóval van mit tenni... Már menne, amikor egy kér­déssel még megállítjuk.- Bensőben hogyan készül­nek a találkozóra?- Aki segíteni tud, az jön — mondja —, hiszen nagyon ösz- szetartó a nép Belecskán. Aztán meg igaz szeretettel várjuk őket. Azért fordulunk önökhöz egy bennünket igen bosszantó do­loggal, mivel kérésünkkel min­denhol falba ütköztünk. Két éve a környék lakói egy kis játszóte­ret szerettek volna építeni a Móra Ferenc utca végén Tamá­siban, mivel sok kisgyerek él itt, de a tanács illetékese akkor ezt elutasította. Az idén viszont épült egy kuglipálya a lakók nagy felháborodásásra a fák közé, a kertek végébe, közvetlenül az egyik érintett. Deák Géza keríté­sének a tövébe. Ez nemcsak őt. a többi lakót is zavarja, mivel szinte az egész lakóterületük be­látható, aztán meg az ott kugli- zók trágár beszédét kell hallgat­niuk, nem beszélve arról, hogy mennyire zavar mindenkit a ter­mészetes szükségletét végzők látványa. Tisztelt Szerkesztőség! Eb­ben az utcában a lakók pénzzel, társadalmi munkával , minden­nel hozzájárultak a kultúrált kör­nyezet kialakításához és most Szelöbliteses WC itt, a Pillehegyen semmi beleszó­lásunk sincs abba, hogy olyan emberek, akik még a környéken sem laknak, ilyen építményt ké­szítsenek. Tudják, mi ennek a velejárója? Italozás, pénzre menő játék, veszekedés, han­goskodás, a nem megfelelő il­lemhely miatti bűz és az utat el­álló autók sokasága.. . Mi, ha csak lehet, a törvény erejével és az önök segítségével szeretnénk a régi rendet helyre­állítani. Tisztelettel a környék lakói nevében: Deák Géza, Huszka István, Kovács Lajos, Bán Jó- zsefné és Dákó Ferenc. Várják az elszármazottakat Rendbe teszik a falut A belecskai boltban sokan megfordulnak. Van, aki kiscsir­kéket hoz dobozban, s úgy vásá­rol, más a felvásárlótól jövet állít be tele kosár tojással és dohog, mondván, 1,50-ért veszik át, amikor 1200 forint az etetnivaló. A vásárlók és a gázra várók — hetente háromszor hozza a ma­szek a faluba a pb-gáz palacko­kat — eldiskurálnak és szívesen fogadják az idegent is. Tőlük tudjuk meg, azért dísze­leg a legfelső polcon a kiváló bolt tábla, mert mindent meg lehet kapni, nagyon jó a kiszolgálás, amit kérnek, meghozatják, egy szóval: elégedettek. Az ellátással igen, de amúgy? Amúgy is megvannak megér­téssel a segítőkész emberek, az önkormányzat működik, de üres Vásárlók és várakozók Belecskán A szőlőhegyen Mi a munka ? Megvallom, mindig megcso­dálom a szakályi szőlőhegyet, hiszen a természet szépségét az emberi beavatkozás nem csúfította el, sőt. A minap, ami­kor arra jártunk, a kíváncsiság megállított. A nyugdíjas villany- szerelőt, Kiss Gyulát és felesé­gét szólítottuk meg, amolyan fa­lusias kérdéssel.- Mi a dolog? - érdeklődtünk, amire a feleség válaszolt e- lőször.- Ennek a szántónak a szé­lébe babot vetünk. Tudja, a bab szereti, ha hűsön van - magya­rázza.- Tegnap elvetettük a kukori­cát, ma meg erre a vegyszer- mentes területre a babot tesszük - így a férje.- Szőlőjük is van?-Van, 200 öl. Azt már mi ültet­tük - mondja Kiss Gyula. - Lu­gasrendszerű. Azelőtt olyan akácos dzsungel volt itt az egész- pásztázza tekintetével a domboldalt -, a tsz nem tudta művelni, aztán most tanyák, pin­cék vannak mindenfelé. A miénk is most van folyamatban, csak faanyagot nem kapunk. Vagyis hát kapnánk, de a Tüzépen na­gyon drága...- Mit jelent maguknak a föld?- fordulunk Kiss Gyulához, aki egyből rávágja:- Szórakozás, munka. Vala­mit terem. Valamit, ami pótolja a nyugdíjat. Ez a fiúnk nevén van 50 éves szerződésre. Az én szü­leimnek volt itt több terciája... - int a fejével a távolba, s nevet.- Akkor most jó, hogy jött a kárpótlási törvény.- Mit keressük - legyint. - Nem ér annyit, rr)int az utánajá­rás. Ha el kellett venni valamit, az egyszerűbben ment, mikor vissza kell adni, akkor nem. Ho­gyan alakul? Majd kiderül... Igaz is, hogy van ez? Jólesik a pihenő ... bontsa e a házát - szók ták mondani, és nekünk is ez ju tott eszünkbe amikor Fürge den „becsörtet tünk" Sárköz Jenőék udva rába. Az az igazság, az épülő új ház lát­ványa, ténye „húzott" ben nünket az ud varba, hiszen a jelenlegi feltété lek mellett iga zán nagy fába vágja a fejszéjét az, aki építkezni kezd. Egyik- nek-másiknak talán még a szellemi képes ségét is két­ségbe vonják Mi nem ezért áll tunk szóba az építkezővel, hanem azért hogy megtud juk, hogyan is készül manap­ság egy ház.- Tavaly január 3 óta munka- nélküli vagyok - kezdte abházi- gazda -, előtte a Tamási Állami Gazdaságban rakodómunkás voltam. Miből építkezünk? Az öt gyerek utáni szociális juttatás az 800 ezer, aztán vettünk fel 500 ezret 35 százalékos kamatra, meg volt egy kis megtakarított pénzünk. Nagyon sok mindent saját erőből csinálunk. Jártunk a polgármesteri hivatalban is, de ott azt mondták, nem jár a 150 ezer támogatás nekünk.- Az első lakáshoz jutáshoz adható?- Az, az - mondta.- Aztán kellett volna még 400 ezer hitel - szólt közbe az asz- szony -, mert a szuterént azt utána csináltuk. De azt mondták, nem adnak.- Mekkora ez a ház és meny­nyiben lesz, ha elkészül?- Négy szoba, konyha, fürdő­Elmegyünk csigázni szoba, spájz, WC... 2 millió lesz, ha elkészül.- Mit jelent építeni?- Mit, uram? Egyenlő a bör­tönnel. Magasak az árak, meg a fuvar. A téglát Bátaszékről hoz­tam - maguk szekszárdiak, ma­guktudják, hogy hol van-, aztán nekünk kellett lerakodni. A fele pénz majdnem fuvarra megy.- Miért vágott bele?- Ha nem kapok szocpolt - csak így mondom -, akkor sose kezdem el.- Miből fizetik a hiteleket?- A munkanélküli segélyből, meg a családi pótlékból szűkén vissza tudjuk adni... Elme­gyünk csigázni.- Van-e lehetősége, hogy újra munkahelye legyen?- Itt a környéken nincs, kérem. Elköszöntünk és úgy jöttünk el, nekünk érdemes volt benézni az udvarba, a világba... Fél méterre a telekhatártól Egyetértünk a lakók levelé­vel és mellékelünk hozzá fényképet azzal a céllal, hogy — bár a „játszók " nem látsza­nak rajta — az illetékesek is lássák, ennek semmi köze a kultúrált szórakoztatáshoz. Benéztünk a világba Akinek nincs dolga... Tisztelt Szerkesztőség! Az oldalt készítették Ékes László újságíró és Kispál Mária fotóriporter.

Next

/
Thumbnails
Contents