Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-07 / 105. szám

1991. május 7. NÉPÚJSÁG 3 A Rajna mellől Tolna megyébe Pfalz - a német kivándorlás központja Pfalz a Német folytonos háborúk következtében a határ a Német-Római Birodalom hátrányára változott, a franciák egyre közelebb jutottak Pfalzhoz, amely így fokozatosan a perifériá­ra került. Az állandó csatározások szinte ösztönözték a lakosság me­nekülését. Persze, nem szabad megfeledkezni a belső problémák­ról sem, a feudális kötöttségekről, a jobbágyság nyomorító hatásáról. Békeidőben viszont ezen az egyébként gazdag területen meg­növekedett a népsűrűség, s ha egy földművelőnek tiz gyereke szüle­tett, akkor a földet máris tiz részre kellett felosztani az örökösök kö­zött. Mivel ez a felosztás nem me­hetett a végtelenségig, sokan szedték a sátorfájukat, s ígérete­sebb vidékre költöztek.- Mikor szűnt meg erről a terület­ről a fokozott mértékű elvándorlás? Birodalomban- A kiváltó okokat gyakorlatilag az iparosodás szüntette meg a XIX. század végén. Ez az időszak már a császári Németország megszüle­tése. Ludwigshaven, ez a jelentős város a múlt század közepén még csak jelentéktelen falu volt: s ami­lyen mértékben növekedett ettől az időponttól lakóinak száma, olyan mértékben csökkent Pfalzból a ki­vándorlás. A múlt század végén Ludwigshaven már városi rangot kapott, s ez is jelzi azt, hogy a la­kosság a külföld helyett a belföld felé fordult.- A pfalziak minden országban megőrizték nemzettudatukat, azaz számon tartják egykori hazájukat?- Jórészt igen. Ebből a szem­pontból különösen érdekes Franz von Sikkingen lovag titkárának a példája. Ez a pfalzi polgár 1523- ban Rigában telepedett le, majd Úti emlékek 71 ezer kilométerről (2.) Ausztria A Német Nemzet Szent Római Birodalmának Pfalz nevű tartomá­nyában 1690 és 1790 között hoz­závetőlegesen 100 ezer ember fo­gott vándorbotot és települt le Ma­gyarországon. Ugyanennyien ván­doroltak ki a jelenlegi Egyesült Ál­lamok területére, s jelentős azok száma is, akik más földrészeken, más országokban próbáltak sze­rencsét.- Nincs olyan kontinens, ahol ne élne egykori pfalzi, vagy pfalzi le­származott - tudtuk meg a szek­szárdi német nemzetiségi klub leg­utóbbi vendégétől, Karl Scherer úrtól, a kaiserslauterni Történelmi és Népművészeti Intézet igazgató­jától. - Némi túlzással azt is mond­hatnám, hogy még az Antarktiszra is jutott belőlük. Ám az bebizonyí­tott tény, hogy összesen nyolcvan­két országot érintett a pfalzi kiván­dorlás. Hogy néhány érdekesebb célállomást említsek: honfitársaim fellelhetők egyebek mellett Íror­szágban, Angliában, Skóciában, Svédországban, Finnországban vagy éppen Indiában, Malajziában és Japánban. S még egy kurió­zum: kevesen tudják azt, hogy az Egyesült Államok elnöke megvá­lasztásakor egy pfalzi komponista indulójára vonul be a díszterembe.- A német tartományok közül miért éppen Pfalzot érintette ilyen jelentős mértékben a kivándorlás?- Volt idő, amikor Pfalz a Né­met-Római Birodalom szivének számított, azaz az országnak majd­nem a közepén terült el. Azután a Jó szerencsém úgy hozta, hogy eddig 32 alkalommal 14 ország­ban hozzávetőlegesen 71 ezer ki­lométert sikerült megtennem. Sok mindent láttam, ezek többségé­nek bárki utána nézhet az útika­lauzokban. Ebben a sorozatban apróságokról lesz szó. Nem akarom megsérteni a többi szomszédunkat, de azt hiszem, hogy az osztrákokkal vagyunk a legjobb viszonyban. Erről talán a családias „sógor” titulus is elárul valamit. Közös történelmünk nem mindig derűs részleteit nagyvona­lúan kölcsönösen elfeledtük, sőt újabban már a Habsburgok is sze­retik magyarnak vallani magukat, ami persze enyhe túlzás. Mindettől függetlenül ők se csak elnyomók voltak, hanem például a XVIII. szá­zadban talán a legtöbbet tették a magyarság európaizálásáért. Aki a Mura partján, a meseszép Grázban jár, jól teszi, ha a barátok temploma melletti mellékutcában lemegy az apátság sörözőjébe. A lépcső meredek, de a sör kitűnő, saját főzésű. Belépve mines az a magyar, aki a jobb oldali fal előtt meg ne állna. Itt ugyanis az erede­tivel azonos méretben ott diszlik a várvédő egri nők közismert fest­ménye. Egy már rég meghalt ma­gyar barát vezette valamikor a pa­pok sörözőjét és ő tetette ide. Szerzetes honfitársunk nevére a mostani utódok már nem emlékez­nek, de a kép tárgyát néhány évvel ezelőtti ottjártamkor még pontosan megmondták.- Die Frauenverteidiger von Er­lau! - azaz - Eger női védői! - mondta nagyon pontosan a csa­pos és örömmel nyugtázta, hogy már sokszor jártam Egerben. Ó sajnos még soha. Biztosítottam, hogy Eger nagyon szép város, de természetesen Gráz is az. Bóko­mat elismerő bólintással fogadta. De azért a sört nem adta olcsób­ban... * Még mindig a Habsburgokról. Apám cs. és kir. 10-es huszár volt, aki még Ferenc Józsefre esküdött fel, így első bécsi útunk alkalmával magától értetődően vitt el a kapu­cinusok kriptájába, ahol a nagyha­talmú dinasztia tagjai alusszák örök álmukat, nem mindig a leg­szerényebb koporsókban. Mária Terézia például ezüstből megformázva személyesen ül ott, férjével együtt, közös koporsóju­kon. Körülöttük legkülönbözőbb uralkodói jelvényeik másai, termé­szetesen a magyar Szentkorona is. Tízéves lehettem, amikor egy kapucinus barát nagyon szaksze­rű, német nyelvű kalauzolása mel­lett róttuk a koporsók sorát. Vandálok már akkoriban is le­hettek, mert apám felfigyelt arra, hogy a mi koronánk keresztje nem, hogy ferde, hanem le is törték. Fél­revonta a szerzetest és nagyon ud­variasan, természetesen németül, figyelmeztette erre a nem is olyan nagyon apróságra. A barát rámeredt a valószínűleg naponta többször látott és éppen ezért meg nem figyelt koronára. Bí­borvörös lett és hosszú, bámulatos szófűzésekkel ékes, nyomdafesté­ket még ennyi évtized után se tűrő káromkodásra fakadt. A legtisztább magyar nyelven. Apám nem mindennapi humor­érzékkel volt megáldva. Kezet nyújtott a papnak, bemutatkozott és természetesen szintén magya­rul folytatta:- Főtisztelendő uram! Én nyu­galmazott magyar huszárkapitány vagyok, de ilyen szép káromko­dást még a századom szolgálatve­zetőjétől se hallottam! Engedje meg, hogy gratuláljak! A kapucinus meghajolt:- Uram! Én is huszár voltam a vi­lágháború ban... ORDAS IVÁN 1718-ban az utódai Szentpétervá­ron, később pedig Helsinkiben ta­láltak új hazát. A leszármazottak ma is a finn fővárosban élnek, s minden évben hazatérnek Pfalzba, ahol részt vesznek - szereplők­ként - az ősapa tetteit bemutató színdarabban. Korabeli ruhákat öl­tenek ilyenkor, s nagyon büszkék arra, hogy egykor F*falzból szár­maztak el. Az egykori volgai néme­teknek - akiket Sztálin telepített Kazahsztánba - saját lapjuk is van, sőt, az itteni költők hamisítatlan pfalzi dialektussal írják verseiket.- Magyarországon, közelebbről Tolna megyében melyek azok a te­lepülések, ahol a pfalzi németek leszármazottai laknak?- Mórágy és Dunakömlőd az igazi pfalzi települések közé sorol­ható - adott választ a kérdésre dr. Josef Schwing, Scherer úr munka­társa, aki harmincöt évvel ezelőtt távozott hazánkból, de ennek elle­nére ma is kiválóan beszél magya­rul. - Egy éve foglalkozom Magyar- országon a különböző német nyelvjárások tanulmányozásával, s eddigi munkám alapján azt a kö­vetkeztetést vonhattam le, hogy Mórágyon és Dunakömlődön - te­hát a százszázalékos pfalzi telepü­léseken - kívül még Mucsfán ha­sonló a tájszólás. Annyit eddig is teljes biztonsággal tudtunk, hogy Tolna megyébe sok rajnai frank ér­kezett, a tartományok behatárolá­sa a következő időszak felada­ta. SZERI ÁRPÁD Szülői hatékonyságnövelő tá­borba hívja a gyermekeiket egye­dül nevelő szülőket és gyermekei­ket június 15-től 19-ig Domboriba a szekszárdi Babits művelődési Visszhang „Anyajog és apajog...” A Tolnai Népújság 1991. április 8-i számá­ban Ordas Iván tollából megjelent „Anyajog és apajog...” című írásában foglaltakról elhatárolom magam. Az újságírónak a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos polgári pe­res eljárásról adtam fel­világosítást - általános­ságban. Az általam el­mondottak az eljárás nehézségeire, a szüksé­ges bizonyítási eszkö­zökre vonatkoztak, s any- nyit tartalmaztak, hogy bármelyik szülő - aki al­kalmas a nevelésre - megkaphatja a gyerme­ket. A cikkben leírt konk­rét ügyről semmiféle nyilatkozatot nem ad­tam, az újságíró infor­mációit egyéb forrásból szerezte, arról nem volt tudomásom. Folyamat­ban lévő ügyről a bíró­ság tájékoztatást nem ad. DR. BALASSA MÁRIA városi bíróság elnöke központban működő „Őszinte szó” lélekvédő szolgálat. A részletekről munkanapokon délután fél hattól fél nyolcig adnak felvilágosí­tást. Losonci Lilla kiállítása Kölesden A kölesdi Kossuth Művelő­dési Ház kiállítást rendez Lo­sonci Lilla festőművész alkotá­saiból május 10-31-ig. Az ün­nepélyes megnyitó május 10- én - pénteken -16 órakor lesz. A kiállítást Pogány Ö. Gábor a Magyar Nemzeti Galéria nyu­galmazott főigazgatója nyitja meg, közreműködnek a köles­di általános iskola tanulói. Megtekinthető hétfő kivételével naponta 13-18 óráig. Képviselő- testületi ülés Szekszárdon Szekszárdon, a polgármes­teri hivatal I. emeleti konferen­ciatermében tartja Szekszárd Város Képviselő-testülete so­ron következő testületi ülését május 9-én, csütörtökön 16 órai kezdéssel. Beszámoló hangzik el a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, valamint elő­terjesztésben tárgyalnak Szek­szárd Város Képviselő-testüle­te 6/1991. sz. rendelete Szek­szárd Város Képviselő-testüle­te szervezeti és működési sza­bályzatáról szóló 1/1990. (XII. 4.) sz. rendelete módosításáról. A testületi ülésen szó esik még a díszpolgári cím adomá­nyozásáról, valamint Szek­szárdi város 1990. évi gazdál­kodásáról is. KOVAFA ASZTALOSIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. Közületek és magánmegrendelők részére beépített és egyéb bútorok, üzletek, irodák berendezéseinek gyártása kívánság szerinti anyagból, egyedi tervek, elképzelések alapján. Tolna, Marx K. 63. Telefon: 06-74-40-022/45 FAGYLALTOZÓK, CUKRÁSZDÁK! Pécsi Cornett tölcsért, hollipnit, rollit a pécsivel azonos áron a HELVÉTIÁTÓL Bonyhádról. Cím: Bonyhád, Perczel u. 3. (Kiosz-udvar). (4/18) Vöröskeresztes vásár A május 8-án tartandó vöröskeresztes világnap előzményeként 6-án és 7-én vásárt rendez a Vöröskereszt Szekszárdon a Dózsa György u. 1 - ben lévő székházukban. A két nap alatt olcsón kaphatók itt különböző élelmiszerek, új és bálás ruhák, gumicsizmák és gyermektornacipők. FOTÓ: G. K. Szülők tábora Gyermekszépségverseny, 1991. Lacza Izabella Dundics Szabina Potyondi Zsanett Csiszer Ferenc Németh László Dunaszentgyörgy, Rózsa u. 25. Kölesd, Szekszárdi út 49/B Kölesd, Toldi u. 12. Győré, Árpád u. 55. Magyarkeszi, Vörösmarty u. 5. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illet­ve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebbi, csütörtöki számunkban a nagymányoki Józsa Zsanett, a szakályi Ba­logh Gábor, a szekszárdi Orosz Tamás, a hőgyészi Horváth Endre, a bátaszéki Ambrus Ti­bor fotóját közöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents