Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-07 / 105. szám
2 KÉPÚJSÁG 1991. május 7. Budapest Bonntól fegyvereket akar Beszélgetés a magyar honvédelmi miniszterrel (Folytatás az 1. oldalról.) Magyarország már „a német újraegyesítés előtt bejelentette igényét az egykori NDK hadseregének néhány fegyverfajtájára és műszaki felszereléseire”, mondotta Für. „Azzal számolhattunk, hogy Németország újraegyesítése után a hadsereg személyi állománya, amely alapvetően a Bundeswehr nyugati technikájára épül, kisebb lesz, mint a két hadsereg korábban. Ebből adódott, hogy a feloszló NNH jó állapotban található modern készülékei fölöslegesnek bizonyulnak. Tudjuk, hogy más országok is érdeklődést mutatnak, nemcsak mi.” Az érdeklődés azon alapszik, hogy Magyarország kisebb, modernebb hadsereg megteremtésén és a meglévő elavult felszerelések kicserélésén fáradozik. „Ezért egyike a lehetőségeknek, hogy mi a pillanatnyilag rendelkezésre álló fegyvernemekhez megfelelő felszereléseket szerezzünk be, ezenkívül az alkatrész-utánpótlás is részben biztosított lenne.” Bonni részről a szállítások még nem dőltek el. Für miniszter nyomatékosan üdvözölte a katonai személyek cseréjének beindulását. „Néhány tisztünk már készül arra, hogy ősszel a Bundeswehr Katonai Akadémiáján tanulmányait megkezdje. Természetesen tervbe vettük további tisztek elindítását, az első lépcsőben csak továbbképzési lehetőségekkel, rövid időtartamokra.” Magyar- ország részére nagy jelentőséggel bírna, „ha a tisztek német katonai kiképzéssel rendelkeznének és ha lehetőségünk lenne néhány éven belül modern nyugati fegyvereket beszerezni”. Magyarország szívesen látná a Bundeswehr tisztjeit is saját katonai tanintézetében. Für Lajos kifejezte azon véleményét, hogy Budapest részére különösen fontos „egy európai vezető nagyhatalommal és a NATO-Val, Németországgal a mind jobb kapcsolatokat ápolni”. A kérdésre, hogy vajon Bonn hálával tartozik-e, mivel Budapest a határokat az egykori NDK menekültek előtt megnyitotta, Für azt mondotta: „jó érzés számunkra, hogy értékelték lépésünket, hogy hozzájárultunk az európai feszültség feloldásához. Nagyon örülünk, hogy másfél évvel ezelőtt a határok megnyitása Németországot saját céljai megvalósításához közelebb vitte. Természetesen nem gondolunk arra, hogy Németországnak most egy számlát kellene kiegyenlíteni, és ezért nekünk hálával tartozik. De érzékeljük - és örülünk is ezért -, hogy a két állam közötti kapcsolatok jó irányban haladnak.” Für elmondotta, hogy Magyarország nem akar NATO-tag lenni. Ezt már kifejezte országa Wörner főtitkárral ellentétben. Egy másik kérdésre válasza az volt, „hogy egy szoros és jó kapcsolat kialakításán fáradozunk a NATO politikai szervezeteivel és azok tagállamaival minden területen, ez alól a katonai sem kivétel”. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha Magyarország területén egy NATO-támaszpont létesülte, Für azt válaszolta. „AVarsói Szerződés Katonai Szervezete a közelmúltban feloszlott, a szovjet csapatok néhány héten belül elhagyják országunkat. Közel vagyunk ahhoz a ponthoz, hogy a szó szoros értelmében katonailag függetlenek legyünk, melyet igen nagyra tartunk. A gondolat, hogy most NATO-tá- maszpontok rendezkedjenek be teljesen irreális lenne. Népünk nem tudná elviselni, ha a kormány új idegen hatalmak befolyásával egyetértene”. Ehhez Budapestnek arra is tekintettel kell lennie, hogy a Szovjetunió jogos érdekei megsérülnének, ha Magyarország területén NATO-támaszpontok megjelennének. A szovjet csapatkivonások folytatódnak, Für szerint „tervszerűen és zavartalanul”, bizonyosan „ez év június 30-ig megtörténnek”. A moszkvai belpolitikai helyzetről állította Für: „kétségtelenül meglepetésre készülnek”. Reméli, „hogy a belpolitika irányváltoztatásai az ország belső krízisei felszámolására irányulnak, és a megoldás nem az országhatárokon kívül keresendő”. Bízik abban, hogy a Szovjetunió jelenlegi vezetése mind komolyabban a „realitásokból” indul ki és Európában az együttműködés megszilárdításával közös nevezőre hoz. „Számunkra létkérdés, hogy a Szovjetunióval megfelelő kapcsolataink legyenek és azokat minden szinten tartósan fejleszteni tudjuk.” Indul? Nem indul? Mi lesz a TV2 műsorával? (Folytatás az 1. oldalról.)- Éppen a múlt hét péntekjén, harmadikán állítottuk üzembe a kabhegyi tévéállomáson az új, 20 kilowattos japán gyártmányú adó- berendezést. Ez a világ jelenlegi legkorszerűbb technikáját képviselő berendezés a Közép-Dunán- túl tévénézőinek ajándékoz az eddiginél sokkal kiválóbb minőségű képet. Hozzáláttunk az ország eddig legrosszabbul ellátott területein, Fehérgyarmat, Aggtelek és Csengőd körzetében is hasonlóan magas műszaki színvonalú adóberendezések létesítéséhez. A meglévő, öreg adók cseréjét is tervezzük. Összesen 10 adóberendezés létesítésére irtunk ki pályázatot, de ehhez pénz kell. így nem engedhetünk abból a szerintem természetes elvünkből, hogy a műsorszórás díjának valamennyi költségelemet, így a fejlesztési kiadásokat is tartalmaznia kell. Ki mit néz? A Magyar Televíziónál is méltányolják ezeket a szempontokat, de nincs pénzük arra, hogy a tavalyihoz képest többszörösre emelkedett műsorszórási díjakat megfizessék, még akár az eddigi közvetítési időtartamra sem. A megnövekedett adásidő többletköltségeiről csak az alapdíjban való megegyezés után lehetne tárgyalni. Habár hétfőig e tárgyalások nem hoztak eredményt, a TV2 stúdiójából a jelzett időben mégis megkezdték a műsorok sugárzását - egészen a Széchenyi-hegyi nagyadóig. A TV2 képét viszont az ország lakossága nem láthatta s az egészből csak annyi újattapasztal- hatott, hogy a második program délutáni adása az eddig megszokottnál fél órával korábban, fél ötkor indult.- Ma nem sikerült új műsorainkkal - például a Teletipp nevű életvitel-tanácsadó szolgálatunkkal - kilépni a nagy nyilvánosság elé - mondta sajnálkozva Peták István, a TV2 szerkesztője. - A késő esti Napzárta ismétlése sem jutott ki az éterbe, így legföljebb annyit tehetünk, hogy azt a többi műsorunkkal együtt rögzítjük, s esetleg egy más időpontban sugározzuk. Nem kezdődhetett meg az a felmérő munka sem, ami a Magyarországon még teljesen szokatlan, egész napos tévézés hatását, az egyes programok fogadtatását, nézettségét vizsgálná. A kedd délelőttre tervezett parlamenti közvetítés nyilván magas nézettségi indexet kapna. Van rá remény, hogyaTV2tervszerinttudó- sít majd az Országgyűlésről? Bartha Józseftől kapott információnk szerint bárhogy alakulnak kedd reggelig a tárgyalások, a parlamenti közvetítés sugárzását vállalják. S. J. A Wallenberg-ügy (6). Abraszimov pert szervez Magyarországon LENA KAPLAN, a New York-i Wallenberg-bizottság elnöknője kieszközölte, hogy a Szovjetunióba látogató amerikai diplomaták újra meg újra felvessék a Wallen- berg-kérdést. És egy szép napon felmerült az ötlet, miképpen lehetne közvetlenül Brezsnyevhez férkőzni. Lena Kaplan megkérte Armand Hammert, az ismert amerikai multimilliomost, aki mint Lenin egykori barátja, kitűnő kapcsolatokat ápoIt a m indenkori szóvjet vezetés- sel, hogy hozza szóba a Wallen- berg-ügyet a szovjet pártfőnök előtt. Brezsnyev ugyan végighallgatta Hammert, utána azonban kijelentette, hogy Wallenbergnek még a nevét sem hallotta. Megígérte azonban, hogy majd tájékozódik, és ha Hammer legközelebb a Szovjetunióba látogat, elmondja, mire jutott. így rövid időre ismét pislákolni kezdett a remény, de hamar kioltotta a hideg zuhany. Következő találkozásuk alkalmával Brezsnyev közölte Hammerrel, hogy érdeklődött Gromikónál, és megtudta, hogy Wallenberg 1947- ben meghalt. Időközben azonban Tom Lantos barátom mégiscsak meglelte a módját, hogy az amerikai kormány közvetlenül interveniálhasson a Wallenberg-ügyben: számos kongresszusi képviselővel és szenátorral egyetemben kiharcolta, hogy a svéd megkapja a tiszteletbeli amerikai állampolgárságot. A dologból valóságos kis állami aktus kerekedett: Ronald Reagan és alelnöke, Geroge Bush ünnepséget rendezett a Fehér Házban, amelyre Raoul Wallenberg fivérén és nővérén és a Lantos házaspáron kívül magam is hivatalos voltam, és ebből az alkalomból az amerikai elnök megfogalmazta, amit valamennyien gondoltunk: Raoul Wallenberg, aki egy amerikai intézmény keretén belül fejtette ki tevékenységét, már jóval azelőtt dicsőséget hozott az Egyesült Államokra, mielőtt az Egyesült Államok az ö nevének tisztelettel adózott volna. Mindenesetre ettől kezdve az USA hivatalosan is eljárhatott a tiszteletbeli állampolgárának minősített Wallenberg ügyében. A Szovjetnió azonban bölcsebb- nek látta, ha elzárkózik mindenfajta vita elől. A rendszerek változtak - Brezsnyevet Andropov, Andropo- vot Csernyenko követte ám a hallgatást semmi nem törte meg. Évtizedek múltán csak Gorbacsov fellépésével éledhet a remény: hátha a Szovjetunió beismeri az igazságot, és így leszámol múltja egy darabkájával. És ha Raoul Wallenberg már nem él is, annál fontosabb hogy az igazság napfényre kerüljön. A történelmi igazság ugyanis önmagában hordja értékét, és a múltból csak az a rendszer okulhat, amely nem hallgatja el ezeket az igazságokat. A szovjeteknek először is fel kellene tár- niok, hogy voltaképpen miértistar- tóztatták le Raoul Wallenberget. Tovább: miért ismerték el kezdetben, hogy a svédet Moszkvában őrzik, és utána miért tagadták ezt a tényt? Miért akarták eltüntetését először a nácikra kenni, hogy aztán kijelentsék: Wallenberg szovjet védelem alatt áll, és nemsokára hazatér? Miért vonták vissza aztán ezt a közlést is, és miért zárták le végül az ügyet azzal a hazugsággal, hogy Wallenberg 1947 júliusában, a moszkvai Ljubjanka börtönben elhunyt? Számos spekuláció látott napvilágot ebben az összefüggésben, megemlíteném az egyiket, amelyet legalábbis bizonyos mértékig elképzelhetőnek tartok. Ez az elmélet Sztálin üldözési téveszméjéből indul ki. Mint ahogy az úgynevezett „orvosügyben” zsidó orvosokat akart perbefogni azzal a kiagyalt váddal, hogy a politikai bizottság vezéregyéniségeinek az életére törnek, úgy fordulhatott meg agyában a hidegháború kellős közepén az a terv, hogy amrikai ügynöknek bélyegzi Wallenberget, s megteszi egy kirakatper főszereplőjévé. A perben magyar zsidókat is lehetett volna szerepeltetni, hogy azt vallják: Wallenberg csak gazgad zsidókon segített, mert így akarta a hálás túlélőkből kiépíteni a maga ügynökhálózatát. Mindez ugyan elég képtelenül hangzik, de nincs olyan gondolatmenet, amely Sztálin eszelős rendszerében túlságosan paranoidnak minősülhetne. Köztudott, hogy újra, meg újra iparkodott összetákolni valamiféle zsidó ügynökök által szőtt ösz- szeesküvést. 1952-ben például arra kényszerítette magyarországi helytartóját, Rákosi Mátyást, aki maga is zsidó volt, hogy tartóztassa le a magyar titkosszolgálat számos zsidó származású tagját, több más jelentős személyiséggel, például Stockier Lajossal, dr. Bálinttal vagy dr. Benedek pszichiáterrel egyetemben; Abraszimov ezredest, a magyar titkosrendőrség főtanácsadóját pedig állítólag már meg is bízták egy megfelelő kirakatper előkészítésével, amelyben mindezek a zsidó szereplők amerikai ügynökökként lepleződtek volna le. Csak Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála miatt maradt el a színjáték. (Helyette Abraszimovot hívták vissza a Szovjetunióba, hogy Berijával együtt kivégezzék.) A MAGYAR ZSIDÓK SORSÁBÓL természetesen nem lehet következtetni arra, ami Raoul Wallen- berggel történt, ám ennek ismeretében mégis elképzelhetjük, milyen légkörben zajlott a Wallenberg-ügy. Az, hogy egy börtönkórház pszichiátriai részlegén készítették elő valamilyen kirakatperre, éppoly hihető, mint az, hogy éhségsztrájk miatt zárták oda. Raoul Wallenberg már régóta szimbólumnak számit. Ügye egyszerre jelképe a szovjet rendszer embertelenségének, de még inkább annak, hogy mire képes egyetlen ember embersége. A fiatal Raoul Wallenberg előéletében semmi sem utalt rá, hogy ebből az emberből hős válhat. Amikorelfog- lalta budapesti állását, minden bizonnyal tele volt segítőkészséggel - de egyszersmind életveszélyben is volt. És miközben hatalmas országok döntöttek úgy, hogy ölbe tett kézzel szemlélik a többmilliós tömeggyilkosságot, ő cselekedett: svéddé nyilvánította a kiszolgáltatott zsidókat, s ezzel kiszabadította őket a halálgépezet kerekei közül. És midőn 1945 januárjában már úgy látszott, hogy minden megoldódott, és ő a szovjet megszálló hatóságokhoz fordult, hogy élelmet szerezzen huszonötezer párt- fogoltjának, akiknek az életét megmentette - akkor Raoul Wallenberget letartóztatták. És az az ember, aki megmenekült a Gestapó karmaiból, a háború végét a GPU börtönében érte meg. Negyvenkét év telt el azóta, de Wallenberg életútja még nem ért véget. Ezeket a sorokat az 1987. év második felében írom, két hónappal Wallenberg hetvenötödik születésnapja után, és csak megismételhetem, amit a Wallenberg-konferencián mondtam: ameddig a szovjetek nem szolgáltatnak hiteles bizonyítékot haláláról, addig Wallenberg él. Mihail Gorbacsovot is addig kell faggatni Wallenberg felöl, amíg nem lesz hajlandó válaszolni. Vége SIMON WIESENTHAL Valutaárfolyamok (bankjegy és csekk) Érvényben: 1991. május 7-től 13-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 12563,48 13340,60 ausztrál dollár 575320 6109,06 belga frank 206,18 218,94 dán korona 1109,17 1938,80 finn márka 1825,86 1938,80 francia frank 1252,82 1330,32 görög drachma /a 38,96 41,38 holland forint 3764,94 3997,82 ír font 11341,73 1204329 japán yen (I000) 532,97 565,93 kanadai dollár 6403,99 6800,11 norvég korona 1089,10 1156,46 német márka 4242,05 4504,45 olasz líra (1000) 5727 60,81 osztrák schilling 602,67 639,95 portugál escudo 49,50 52,56 spanyol peseta 68,63 72,87 svájci frank 5019,40 5329,88 svéd korona 118887 1262,41 USA dollár 7370,99 7826,93 ECU (közös piac) 8723,06 926226422 a) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 40,13 4021 Aerocaritas Szolnokon Szolnokon hétfőn megkezdte működését az Aerocaritas első hazai vidéki légimentő bázisa a Hetényi Géza Kórház területén. A szolgálat az Alföld nyolcvan-száz kilométere sugarú körzetében működik közre baleseti sérültek vagy súlyos betegek gyors mentésében, kórházba szállításában. A szolnoki mentőbázis modellül is szolgál. A kórház területén lévő helilkopter-leszállópályát pénzszűkében - társadalmi adományok segítségével építették meg. Az első légi mentőállomást hamarosan a miskolci, a székes- fehérvári és a szegedi bázis működésbe állítása követi. A Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész bérleti üzemeltetésre meghirdeti az alábbi egységeit: 3. sz. élelmiszerbolt, Szekszárd, Zrínyi u. 11. sz. vegyesbolt, Szekszárd, Palánk 23. sz. olajkút, Harc 26. sz. vegyesbolt, Medina-Szőlőhegy, 27. sz. iparcikkbolt, Szedres 42. sz. élelmiszerbolt, Tengelic-Kajmádpuszta 60. sz. vegyesbolt, Tengelic-Júliamajor, 80. sz. élelmiszerbolt, Tengelic, Kossuth u. 81. sz. ruházati bolt, Tengelic, Kossuth u. 109. sz. vegyesbolt, Zomba-Szentgálpuszta 110. sz. vegyesbolt, Zomba Nagytormás 64. sz. vegyesiparcikk bolt, Decs, Kossuth u. Felvilágosítást a közgazdasági főosztályvezető ad Szekszárd, Rákóczi u. 2. Q7 alatt pc a 1 fí-fíOA-ac talafnnnn Kivételes lehetőség HEBEL FALAZÓELEMEK meg vasa rlásá ra! Ha ön MÁJUSBAN BEFIZETI A HEBEL FALAZÓELEMEK árát, INGYEN LESZÁLLÍTJUK a megadott címre. így ön most nemcsak építési költséget és üzemeltetési költséget takarít meg a HEBEL FALAZÓELEMEK vásárlásával, hanem a teljes szállítási költséget is. Megrendelhető és befizethető írásban és személyesen: MÁTRA Gázbetongyár, 3201 Gyöngyös, Pf. 155. Telefon: 37-11-649, 13-035. Telex: 285-354. Fax: 37-11342 Lajkó Sándorné, 7100 Szekszárd, Ezerjó köz 24. Telefon: 74-11-210 Ritzelné Nagy Piroska, 7150 Bonyhád, Rákóczi út 13. ÉPKERCENT Kft. Raktáráruház 1103 Budapest X., Noszlopy u. 2. Telefon: 127-5413. Telex: 226-542. Fax: 127-5459. Lovász Gábor, 7191 Hőgyész, Fő út 74. Telefon: 74-88-339 eternit Meglepetés vásárlóimnak május 20-ig! A 40x40-es szürke és színes palákhoz réz viharkapcsot, a 20x40-es, anyagában és felületén festett palákhoz palaszeget, a hullámpalákhoz facsavart adok ingyen. Eternit Építőanyag Kereskedés Balatonfüred, Noszlopi u. 3. 8230 Telefon: 86-43-341 Telephely: Udvarköz 1. (A Fehértemplom mellett.) Nyitva tartás: kedd kivételével, naponta 7-17 óráig. Igény esetén a házhoz szállítás is megoldható! g7
