Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-06 / 104. szám
1991. május 6. KÉPÚJSÁG 3 A munkanélküliek ellátásáról Vargáné Kozák Éva kiállítása Vargáné Kozák Éva kerámiáiból nyílik kiállítás május 7-én 14 óra 40 perckor Szekszárdon, a Garay János Gimnázium folyosógalériáján. Megnyitja G. Vámos Mária muzeológus. Megtekinthető június elsejéig naponta. Alpári tévedésem Önvigasztalásul: - valószínűleg nemcsak az enyém. A minap egy kellemes társaságban azt mondtam valakinek, hogy:- Alpárian beszélsz! Az „alpári” jelző - ezt az Értelmező Szótárral tanúsíthatom - egyér- tékű azzal, hogy „közönséges, műveletlen, durva, alacsony színvonalú, silány”. Tehát bóknak aligha minősíthető. Az illető azonban a legegyetértőbb módon, barátságosan bólintott:- Mi se természetesebb! Ezzel elővette személyi igazolványát és megmutatta a születési helyére vonatkozó bejegyzést: „Al- pár”. Sosem jártam a Tisza menti nagyközségben, így szívesen elhiszem, hogy lakói barátságos emberek, tiszta beszédűek és vendégszeretők. Honnan akkor ez a jelző? A történelmi Magyarországon volt Alpár község Abaúj-Torna megyében. Egy másik Biharban, de ez a legnagyobb. Kinyomoztam, hogy Zalánnak valamikor földvára állt a határban és itt verte tönkre Árpád, a hadaival együtt. Amiből gyanítható, hogy az akkor bizony „jövevény”, ha jobban tetszik „gyütt-ment” magyarok akkoriban bizonyára alpárian viselkedtek szegény Zalánék- kal szemben, akik-ezt tudjuk jól - futásban kerestek menedéket. Lehet, hogy a nyelvészek ennél okosabbat is tudnak. Én hadd eredeztessem a kifejezést, némi áttétellel, innen és mivel személyes látogatásom nem egyhamar esedékes, hadd kérjek elnézést ezúton az alpáriaktól. Természetesen nem a beszé- dűektől, hanem az őslakosoktól...- s - n A munkanélküliség gazdasági folyamatok következménye, intézkedéseket elsődlegesen a megelőzés érdekében, a munkaerő- piac igényeihez történő megfelelő alkalmazkodás útján kell tenni. Ezekre az intézkedésekre még a dolgozók munkaviszonyának megszüntetése előtt, a munkaviszony fennállása alatt kell sor kerüljön, a foglalkoztatást elősegítő, a törvény által biztosított támogatásokról e hasábokon a legutóbb tájékoztatást adtunk. A már munka nélkül maradottakat természetesen, anyagi problémáik miatt, létfenntartásuk szempontjából „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról” szóló 1991. évi IV. törvénynek ez utóbbi, a munkanélküliek ellátásáról szóló fejezete érdekli és érinti közelebbről, így ez alkalommal az idevonatkozó előírásokat ismertetjük. Tudni kell, hogy a munkanélkülieket, meghatározott feltételek mellett, az alábbi ellátások illetik meg: a) munkanélküli-járadék, b) előnyugdíj, c) pályakezdők munkanélküli-segélye, d) költségtérítés. Minthogy a munkanélküli-járadék fizetésének egyik feltétele az, hogy az érintett eleget tegyen járulékfizetési kötelezettségének, röviden utalunk a törvénynek idevonatkozó rendelkezésére. A munkanélküli-ellátások, de a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezésére is a törvény az állam számára költségvetési hozzájárulást, a munkaadók és munka- vállalók számára pedig járulékfizetési kötelezettséget ír elő. A munkaadó a munkavállaló részére adott, nyugdíjjárulék alapot képező bruttó kereset 1,5%-át, a munkavállaló a főfoglalkozású munka- viszonya alapján a munkaadótól kapott és nyugdijjárulék alapot képező bruttó kereset 0,5%-át fizeti járulékként. (Munkavállalói részről nem vonatkozik az előírás arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy erre jogosulttá vált. (Megjegyezzük még, hogy a munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, erre külön gond nincs. Nos, ezek után rögzíthetjük, hogy munkanélküli-járadék azt illeti meg, aki a) munkanélküli, b) járulékfizetési kötelezettségének - a jogszabályban előirt módon és időtartamig - eleget tett, c) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, d) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, e) elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttműködik. A törvény részletesen megjelöli, hogy ebben a körben mi tekintendő megfelelő munkahelynek, a magunk részéről annyit jegyzünk meg itt, hogy a felajánlott munkahelyen a várható keresetnek csupán a munkanélküli-járadék összegét kell elérnie és nem kell azonosnak lennie a korábbi keresettel, és lehet a lakóhely és munkahely közötti távolság a korábbinál esetleg nagyobb. Külön kihangsúlyozzuk a munkaügyi központtal való együttműködés fontosságát, amely nélkül nincs munkanélküli-járadék. Nem részletezzük itt a munkanélküli-járadék kiszámításának módját, de megjegyezzük, hogy annak alsó határa a mindenkori minimális bér, a felső határa annak háromszorosa. Szabályozza a törvény a járadék folyósításának szüneteltetése, sőt megszüntetése eseteit is. Az előnyugdíjról csak annyit hogy ennek megállapítását az a munkanélküli kérheti, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik, legalább 6 hónapja munkanélküli-járadékban részesül, az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és részére megfelelő munkahely biztosítására - a képzés lehetőségét is beszámítva - nincs lehetőség. A munkanélküli részére a munkahely keresésével összefüggésben felmerült költségeit - természetesen amelyek tömegközlekedési eszköz indokolt igénybevételével merültek fel - meg kell téríteni. A pályakezdők munkanélkülisegélyével - a terjedelem korlátáira figyelemmel - most nem, megfelelő érdeklődés esetén a következő alkalommal foglalkozunk. DR. DEÁK KONRÁD Úti emlékek 71 ezer kilométerről (1.) Jugoszlávia Jó szerencsém úgy hozta, hogy eddig 32 alkalommal 13 országban hozzávetőlegesen 71 ezer kilométert sikerült megtennem. Sok mindent láttam, ezek többségének bárki utánanézhet az útikalauzokban. Ebben a sorozatban apróságokról lesz szó. Az első csempész, akivel találkoztam, a saját apai nagyanyám volt. Hatéves lehettem, amikor vonattal utaztunk Jugoszláviába és Kelebiánál szokatlanul szigorú volt a vámellenőrzés. Nagyapám hiába beszélte vízfolyásként ősei nyelvét (Michailovitsnak hívták), meg kellett mutatnia tárcáját is a vámosnak, nagyanyámnak pedig karko- sárnyi bőrtáskáját szintúgy. Az ellenőrzés nem talált hibát, én azonban igen. Egész idő alatt figyeltem, hogy nagyanyám bal lába szárán, a fekete harisnya alatt vastag köteg pénz pihen. Feltehetőleg jóval feljebb dugta el, de a sok rázkódás, mozgás, mocorgás közben alább csúszott. Nyomban szóvátettem, szerencsére már a vámos távozása után:- Mi van neked ott?! Rettenetesen leszidott Nem azért, mert csakugyan ott volt, hanem mert észrevettem. Azt persze akkor még senki nem sejthette, hogy a meglehetősen jó szemet kívánó újságíró mesterségben fogom leélni az életem javát... * Bácska, a valószerűtlenül gazdag Bácska, akkoriban a szállásbirtokok földje volt. A mi szállásunk Apatintól nem messze, Szond határában. Nagyanyám bátyja gazdálkodott itt, szép, nagy házban, melyet gyönyörű gyümölcsös övezett. A gyümölcsöst két borjúnagy komondor őrizte, Joza bácsi pedig kezelte. Joza bácsi öles termetű, szálas öregember volt, jobbra-balra vállig érő bajusszal. Származására nézve bunyevác. Kideríthetetlen számú gyereke, unokája és dédunokája volt, utóbbi két nemzedék tagjai többnyire ott nyüzsögtek a kertben és imádták az öreget, aki balkáni harámbasa kinézése ellenére viszontszerette őket. Gyerekkedvelésének köszönhettem az alábbi tanügyi előadást.- Fiatalúr! Van bicskája? - kérdezte egyszer. Volt egy fémnyelű, „Szarajevó” felirású bicskám. A kezébe adtam.- Életlen! - mondta, miközben kipróbálta a pengéjét. - De ezen lehet segíteni! Hogyan bicskázna? Kétszer se kellett biztatni. Marokra fogtam a kést és emelt karral nekirontottam. Csóválta a fejét:- Mindenhogyan szabad, csak így nem! Ha én most félreugrok, akkor maga a lendülettől beleszúr a saját combjába. így csinálja! Elővett egy talán húszcentis pengéjű, sárga, csontnyelű kacort és megmutatta:- Alulról felfelé! Egy kicsit be, aztán föl, majd vissza. És kijön a bele nékije... Ő bizonyára tapasztalatból beszélt. Én idáig a gyakorlatban sose próbáltam ki, de az elméletet máig se feledtem el. * Egyébként Szondon, Szent György-napi búcsúkor, apám nevenapján ettem életemben először és sajnos utoljára hatalmas parasztkenyérbe sütött kicsontozott sonkát. Éles késsel szeletelték, de akinek sonkamentes rész jutott, az is kiihatta rá a Dunát, mert a zsír átsült a tészta egészén. Mindez természetesen bor-, majd slivovi- cakorcsolyának szolgált, amiből engem akkor még - némi joggal - nem részeltettek. A későbbi évtizedekben viszont ilyen kenyér soha többé nem került a kezembe. ORDAS IVÁN Mi lesz a gödöllői Grassalkovich-kastély sorsa? Az 1744-ben, barokk stílusban épült Grassalkovich-kastély, mely egykor Horthy Miklós kormányzó nyaralójavolt, évtizedek óta pusztul. Korábban a hatalmas épületegyüttesnek több gazdája volt. Egy részében szociális otthon és szovjet laktanya, másik részében raktár és magánlakások voltak. A közeljövőben az Országos Műemlék-felügyelőség veszi majd át a kezelői jogot, és így remény van arra, hogy az eddig nagyon vontatottan haladó felújítás gyorsabb ütemben folytatódjon. Gázszerelést tervezéssel, központifűtés-szerelést rövid határidőre, kedvező áron vállalok (alvállalkozásban is.) Telefon: 06-74-14-617 (383/40) ARANY TOLNÁN Megnyitottam Tolna központjában különleges áruválasztékkal, arany-, divatékszer-, ajándéküzletemet. Arany eladása és vétele! Legmagasabb napi áron veszem. KISS & KISS KFT. (347/40) Szombathelyi Nemzetközi Tavaszi Vásár 1991. május 8-12. Nyitva: naponta 10-19 óráig 33%-os vasúti kedvezmény! Látogasson el kiállításunkra ! „JÓL JÁR, HA MÖZSÖN JÁR!” Jó minőségű, liba- és kacsatömésre is alkalmas kukoricát vásárolhat 1000 Ft-ért mázsánként. Nagyobb tétel esetén árengedményt adunk. Árukiadás hétfőtől péntekig 7 órától 16 óráig a tsz-majorban. Érdeklődni lehet 74-40-433-as telefonon. Új Élet Mgtsz, Mözs (2/40) A főépület a kastélykert felől A lovardához tartozó márványistálló
