Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-27 / 122. szám

Habsburg Ottó: Bízni kell a jövőben. Magyaror­szágnak ma szinte bámulatos, sok­oldalú segítségre is ösztönző hír­neve van a világban - hangoztatta Habsburg Ottó, az Európai Parla­ment politikai bizottságának tagja tegnap a Vas megyei Velem köz­ségben abból az alkalomból, hogy a település díszpolgárává avatták. A továbbiakban a túlzott türelmet­lenség veszélyeiről szólott, kiemel­ve, hogy mindazt ami az elmúlt négy évtizedben az országban és az országgal történt, nem lehet egy-két év alatt jóvátenni. Kifejtet­te: Magyarország szabadsága és jövője szempontjából rendkívül nagy jelentőségű, hogy tagja le­gyen az Európai Közösségnek, mert ez a gazdasági fejlődésen és a szociális lehetőségeken kívül, a biztonságát is jelenti. Az ezzel kapcsolatos tárgyalá­sok, mint mondotta, jól haladnak. Remélhetőleg nemsokára eljön az az idő, amikor az Európai Közös­ségbe bekerülnek a magyar képvi­selők is. A független pedagógus­fórum közgyűlése Az elmúlt időben a gyakorló pe­dagógusok nem tudták érdemben befolyásolni az oktatáspolitikát. Az oktatáspolitikai döntési mec­hanizmusok nem eléggé érzéke­nyek a pedagógusszakma - a füg­getlen pedagógusfórum által is - közvetített véleménye iránt. E meg állapítások a szervezet szombati közgyűlésén kaptak hangot. A tanácskozás résztvevői - érté­kelve a fórum eddigi működését - megerősítették a szervezet sze­repét, amelyet az oktatásügy alakí­tásában szakmai állásfoglalásaival kíván betölteni. A fórum ezután is független szer­vezet kíván maradni, tevékenysé­gét nem rendeli alá szűk szakmai, vagy rétegérdekeknek, regionális törekvéseknek. Jön! Jön! Jön! Tamási és környéke Ismét eltelt egy hét és itt az ideje, hogy elmondjuk, merre jártunk az elmúlt napokban és mit hoztunk, ir­tunk a Tamási és környéke oldalba. Holnapi beszámolóink (regszem­cséről, Ozoráról, Fürgédről, Tamá­siról, Tolnanémediről, Magyarke- sziről és Simontornyáról szólnak. Lássuk a címeket most „étvágy­gerjesztőül”! Százhatvan bérlakás eladó, Igazi kereskedői szellem, Tolnanémediben történt, Ezen az éven nincs vita, Hangos válás, Gyáregységből gyér egység? és Csodákat nem, de... Ne feledje, keresse, az ön lapja az ön lapjában - Tolnai Népújság­ban. Paksi sörkép Egy igazi díszvendég: a bajor tarto­mány szépségkirálynője Pálos Miklósnak is ízlett a bajor sör (Folytatás a 3. oldalon.) A reichertshofeni zenészen is jól szórakoztak Kijövünk a pénzünkből? A lakosság - az életszínvonalról Az ország lakosságának kéthar­mada úgy véli: az idén oly mérték­ben romlik anyagi helyzete, hogy még a napi megélhetéshez szük­séges cikkek megvásárlása is egy­re inkább problémát okoz. Az átla­gosnál nagyobb mértékben jelent­keznek ezek a gondok a középko­rúaknái. A túlnyomó többség - a megkérdezettek 95 százaléka arra számit, hogy a keresetek emelke­dése nem fogja fedezni az árak nö­vekedését és csak 3 százalék van az ellenkező véleményen. Mindez a magyar közvéleménykutató inté­zet közelmúltban végzett országos reprezentatív vizsgálatából derül ki. A megkérdezettek 90 százaléka azzal számol, hogy az idén keve­sebbet tud vásárolni a jövedelmé­ből mint tavaly, 7 százalék ugya­nannyit, és csak 2 százalék többet. E tekintetben nincs érdemleges különbség kor, település vagy is­kolai végzettség szerint. A reprezentatív minta alanyainak 34 százaléka úgy ítélte meg, hogy ki tud jönni a pénzéből - közülük 38 százalék viszonylag simán, 40 százalék viszont csak igen szigorú beosztás mellett -10 százalék még beosztással sem képes erre, 6 szá­zalék viszont jól, illetve gondtalanul megél. Mivel a mintába a szélső jö­vedelmi helyzetben élők többnyire nem kerülnek be, illetve nem haj­landók nyilatkozni, úgy feltételez­hető, hogy a válaszadók jellem­zően az „alsó és felső” középréteg között helyezkednek el. Ők arra a kérdésre, hogyan látják a helyzetü­ket a 3-4 évvel ezelőtti állapothoz képest, így válaszoltak: 16 százalé­kuk nem érez változást, 80 százalé­kuk jelez romlást, 4 százalékuk pe­dig javulást. Helyzetük romlását legnagyobb arányban a nyolc általánost vég­zettek, illetve a szakmunkások ér­zékelik, lakóhelyük szerint pedig a községekben élők. A megkérdezett nyugdíjas ko­rúak több mint 9o százaléka azt mondta magáról, hogy ki tud jönni a pénzéből. Szekszárdi Szemle (4. oldal.) Agrárstratégiák ’91 A ’90-es években az agrárgaz­daság elé tűzendő célokat úgy kell meghatározni, hogy az figyelmbe vegye a különböző társadalmi ré­tegek és csoportok igényeit, vala­mint elvárásait - mondta Sipos Aladár akadémikus azon a tanács­kozáson, amelyet Budapesten ren­dezett az MTA agrárökonómiai bi­zottsága, az Agrárgazdasági Kuta­tóintézet, valamint az MSZP agrár­tagozata a Néprajzi Múzeumban. A szakemberek felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a magyar ag rár- gazdaság csak a nemzetközi vi­szonyok figyelembevételével fej­lődhet. Sipos akadémikus elemzé­sében kitért arra: a jelenlegi agrár- politikában fordulatra van szükség, mivel jelenleg piaci és jövedelmi válság van a mezőgazdaságban, éleződnek a vertikális zavarok - ennek tünete például a tőkehiány, a piac beszűkülése -, az intézmé­nyek eróziója tapasztalható, vala­mint a mezőgazdasági termelés stagnálása és a gazdasági teljesít­mények hanyatlása. Erre az elmé­leti és gyakorlati szakembereknek közösen kell megoldást találniuk mondta az akadémikus. Az agrárpiac liberalizálása nem jelentheti e piac magára hagyatott­ságát, s a hosszú távú stratégiai célokat el kell különíteni a válság kezelésétől - emelte ki Varga Gyu­la, az Agrárgazdasági Kutatóinté­zet igazgatóhelyettese. Elmondta: fontos, hogy szabályozzák az ára­kat a mezőgazdasági termelésben, ugyanis jelenleg már ott tartanak a piaci mechanizmusok, hogy egy termékért az ország egyik részé­ben 20 százalékkal többet lehet kapni, mint a másikban. Erre pél­daként a sertésfelvásárlási árak különbségét említette, amely az Al­földön 57 forint kilogrammonként, a Dunántúlon pedig meghaladja a 65 forintot. Súlyemelő EB Czanka és Lénárt: négy érem A lengyelországi Wladislawowóban a 70. súlyemelő Európa-bajnokságon a Húsipari SE Szekszárd két kitűnősége Lénárt Ferenc és Czanka Attila is dobo­góra lépett - sikerrel. Lénárt az 56 kg- os súlycsoportban különösen szakítás­ban tett ki magáért, ahol a bronzérem jutott neki. Végül összetettben az elő­kelő 5. helyen végzett. Czanka - annak ellenére, hogy könyöksérülése kiújult - három éremmel gazdagodott. Neveze­tesen szakításban ezüstérmet, míg lö­késben és összetettben egyaránt bronzérmet szerzett. A kosárlabda Magyar-kupában mindkét férficsapatunk a legjobb nyolc közé jutott. A Hőgyészi HSC NB l/B-ben sze­replő kézilabda-együttese idei legjobb teljesítményével vágott vissza a Dunai Kőolaj ellen elszenvedett őszi veresé­gért. A harmadik fordulót fejezték be va­sárnap a sakk KSZE-kupa résztvevői. A labdarúgó-bajnokságokban ezút­tal is teljes fordulót rendeztek. Mind­ezekről lapunk 5-6. oldalán részlete­sen beszámolunk. Czanka egy év után sikerrel tért vissza a nemzetközi porondra FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Bejutni az egyetemre - máshol, másként Az egyesülőiéiben lévő turopa kénytelen lesz előbb-utóbb össz­hangba hozni felsőoktatási politi­káját is. Addig azonban vannak kü­lönbségek az egyes országok kö­zött: hol miként kerülhetnek be a továbbtanulni vágyók az áhított in­tézményekbe. Alkalmazzák a nu­merus clausust - meghatározzák a létszámkeretet - Németországban, Olaszországban, Görögországban és Portugáliában. Hollandiában ál­talában az egyetemek évről évre maguk határozzák meg a felvehető diákok számát, s ettől a szokástól csak rendkívüli helyzetben, a kor­mány utasítására térnek el. Nem egyforma szabályok szerint működik természetesen a külön­böző országokban a numerus clausus. Görögországban minden egyetemre vonatkozik, s évente ál­lapítják meg a maximális létszá­mot. Portugáliában a felvételt kizá­rólag az érettségi bizonyítvány és a felvételi vizsgán elért eredmény szabja meg. Németországban bi­zonyos karokra minden egyete­men az érdemjegyek átlaga alap­ján vesznek fel, s vannak főiskolák is, ahol további korlátozások pró­bálják elejét venni a zsúfoltságnak. Írországban egyedül a bölcsész­karokra igyekvők számíthatnak korlátlan felvételre; Olaszország­ban viszont csak az orvosi egyete­meken érvényes a numerus clau­sus. Felvételi vizsgán adnak számot alkalmasságukról a diákok Dániá­ban; Franciaországban a nem egyetemnek számító főiskolákon van ilyen próbatétel. A francia egyetemekre szabadon beiratkoz­hat bárki, de a tanulmányi idő első szakasza után nehéz vizsgákkal rostálnak, s a második szakaszt csak azok kezdhetik meg, akik megálltak a helyüket. A harmadik szakaszhoz pedig a professzorok támogató véleménye szükségelte­tik. Angliában minden egyetem maga határozhatja meg a felvételi feltételeket, általánosnak mondha­tó azonban a versenyszerű kivá­lasztás. Spanyolországban nem­csak az egyes egyetemek és főis­kolák, de egyazon intézmény fa­kultásai között is nagyok a különb­ségek. Egyes szakokon igen nagy a verseny. Gyakorlatilag Belgium az egyet­len EK-ország, ahol semmiféle megszorítás nincs. Kivonultak a kubaiak Az utolsó kubai katona is távo­zott szombaton Angolából. A Ha­vannába induló repülőgépre utol­sóként Samuel Rodiles ezredes, Kuba angolai katonai missziójának parancsnoka szállt fel. Az afrikai országba vezényelt kubai vezér­kart a luandai repülőtéren katonai tiszteletadással búcsúztatták. Brit katonai ellenőrző csoport Budapesten A Honvédelmi Minisztérium köz­leménye szerint tegnap - Roy Giles ezredes, az egyesített Fegyverzet- ellenőrzési Konzultatív és Informá­ciós Csoport parancsnoka veze­tésével - Budapestre érkezett az a brit ellenőrző csoport, amely az Eu­rópai Hagyományos Fegyveres Erők csökkentéséről szóló szerző­dés teljesítésének gyakorló ellen­őrzését hajtja végre a Magyar Hon­védség kijelölt csapatainál. A cso­portot Forgács László ezredes, a Magyar Honvédség Haderőcsök­kentési Információs és Ellenőrzési Központ parancsnoka fogadta. Az ellenőrzés azon túl, hogy a kétől- * dalú katonai bizalom erősítését szol­gálja, módot ad a szerződésben fog­lalt ellenőrzési eljárások végrehajt­hatóságának gyakorlati kipróbálá­sára, tapasztalatszerzésre. Utca Beck Andrásról Utcát neveztek el Párizs egyik elővárosában, Clamartban Beck Andrásról, a jeles magyar szob­rászművészről. 1957-től 1985-ben bekövetkezett haláláig itt élt és dol­gozott a művész, akit nagyra érté­keltek Franciaországban, alkotá­sai számos kiállításon szerepeltek. Beck András szobrainak egy ré­szét a városra hagyta. Nevét most egy - volt műterme közelében lévő - utca örökíti meg. Az MSZMP megerősödött Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék küldötteinek részvételével regionális tanácskozást tartott a hét végén a Magyar Szocialista Munkáspárt Kaposváron. Az ösz- szejövetelen - melyen Thürmer Gyula pártelnök és Pozsonyi Attila elnök is jelen volt - többek között megvitatták a megyei pártélet el­múlt másfél évének fontosabb ese­ményeit, majd a plenáris vitán a XV. kongresszusra való készülődés je­gyében vélemények hangzottak el a tennivalókról. A regionális ta­nácskozás főbb megállapításait a következőkben összegezte lapunk számára Benkő Zoltán megyei tit­kár: az elmúlt egy év alatt a Magyar Szocialista Munkáspárt mind szer­vezeti, mind létszám tekintetében megerősödött, politikai tényezővé vált. Az MSZMP-nek sikerült kitör­nie korábbi elszigetelt helyzetéből, s partneri, szövetségi viszonyt ala­kított ki a többi baloldali párttal. Német klub A szekszárdi német klub követ­kező klubestjére nem ma, hanem május 31-én, pénteken este fél nyolc órai kezdettel kerül sor. A klub vendége lesz Szauter Rudolf képviselő, aki Aktualitások a ma­gyarországi kisebbségek életében címmel tart előadást. A klubest mű­során fellép a 4. Számú Általá­nos Iskola tánccsoportja, a szek­szárdi német baráti kör kórusa pe­dig régi népdalokat ad elő. Bízni kell a jövőben!

Next

/
Thumbnails
Contents