Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-23 / 119. szám
1991. május 23. NÉPÚJSÁG 3 Miért kell óvodát megszüntetni Bonyhádon? A bonyhádi polgármesteri hivatal vezetői az óvodák és a bölcsőde átszervezésére vonatkozó javaslatot terjesztenek a napokban a képviselő-testület elé. De, vajon miért van erre szükség, mi az átszervezés értelme, haszna, célja? Mit nyer vele a város, a költségvetés, és talán az sem mellékes, hogy a gyerekeknek ez jó vagy rossz? Lehet, hogy valakinek csak egy épületre van szüksége és ennek kívánják alárendelni a több mint 700 gyermek sorsát, jövőjét? De nézzük, miként érvel a javaslat mellett a város jegyzője? Kifejti, hogy a kívülállók által feltételezett gazdasági indok csak részben fedi a valóságot. Nem ez az igazi oka az átszervezésnek. Az igazi indok a gazdasági indok. Értik ugye? Mert miről is van szó? Jelenleg bölcsődébe jár 55 gyerek, de közülük 18 már óvodás korú. Ha őket óvodába íratják, utánuk az állam fejenként 15 000 Ft támogatást ad. Ezzel a város az idén 135 000 Ft elvi bevételhez jut, amit csak a jövő év elején fog megkapni, (de nem az óvoda) A városban csökken az óvodások száma, de a Fáy telepen sokan nem kapnak helyet, ezért célszerű óvodai csoportok megszüntetése - így érvel a jegyző. Világos, ha rövid a kabát ujja, levágunk belőle még egy darabot. Máris megoldódik a helyzet. Persze nem az óvodásoké, hanem az egész átszervezés végkifejleteként a kisegítő iskola megkapja a megszüntetendő óvoda épületét. A folyamat legvégén pedig ott marad a kisegítő iskola jelenlegi épülete üresen. Lehet, hogy ez az igazi indok? A jegyző érveléséből még egy várható „eredményét” is megismerhetjük az átszervezésnek. Lesznek vesztesek. Nevezetesen 8 bölcsődei és 9 óvodai dolgozó. Egy részük nyilván munkanélkülivé válik. A városban minden intézmény megkapta a működéséhez szükséges pénzt, kivéve az óvodákat. Náluk már eleve úgy határozták meg a költség- vetést, hogy az nem lesz elég. Nem tudni, mivel érdemelték ki e hátrányos megkülönböztetést. Szakmai munkájuk ugyanis évek óta kiemelkedően jó, gazdálkodásuk a lehető legtakarékosabb. A város 1991. évben mintegy 550 millió forinttal rendelkezik. Talán ebből ki lehetne szorítani 1 -2 millió forintot az óvodák működéséhez, a kétes értékű óvodabezárás helyett. A demográfiai adatok szerint ugyanis a gyermeklétszám néhány éven belül ismét emelkedni fog. Dr. Schuler Zoltán szülő Dzsungelbe modern technológiát? Lengyel László a magyarországi privatizáció útjáról (Folytatás az 1. oldalról.)- Úgy vélem, nálunk az általános átalakulási folyamatban kell keresnünk az alapvető problémát: ebben ugyanis a privatizációnak kellene élenjárnia. Magyarországon a tulajdoni átalakulást tekintem a gazdaság legfontosabb intézményes folyamatának, kevésbé az a liberalizáció vagy a pénzügyi intézményrendszer átalakítása, ami ezzel párhuzamosan szükséges. A tulajdonosi intézményrendszer átalakulásában elmaradunk, mert ha már most igazi tulajdonosok állnának a vállalatok élén, akkor a liberalizációt még szabadabbá lehetne tenni, a gazdálkodók valóban költségérzékenyek lennének. Ma még nem azok.- És a tőke, vagy a gépek, az eszközök, a berendezések hiánya milyen mértékben fékezi a privatizációt?- A legnagyobb akadály a tulajdon biztonságának hiánya. Ha valakinek van is tőkéje, a hosszú távú befektetés bizonytalan. Ez az első nagy probléma, ami a külföldiek befektetéseit akadályozza. Csak a második helyen áll egyfajta tőkehiány, hiszen a létező, meglévő tőkét sem tudtuk átvinni a gazdaságba. Tehát van tőke, még sincs. Ez világosan látszik abból, ahogyan a vállalkozások élénkítésére adott nyugati forrásokat hasznosítjuk. Nagyon különbözően, de általában kedvező feltételekkel bocsátottak rendelkezésünkre tőkeforrásokat a nyugati országok, mégis van, ahol már egy éve állnak bizonyos pénzek, amelyekhez hozzá lehetne jutni, de nincs meg a szükséges infrastrukturális, banki háttér. A partnerszolgáltatás is hiányzik, mondjuk adott esetben nehéz a külföldi befektetőt összehozni a belföldi felhasználóval. így a tőkehiányt mi magunk mesterségesen idézzük elő, azzal, hogy nem tudjuk hozzájuttatni a pénzhez a vállalkozókat. A másik: a lakosságnál kint lévő tőke egy jelentős részét valószínűleg szívesen bevinnék különféle beruházásokba, ha léteznének vállalkozásokat szervező, biztosító, ezeket garanciákkal ellátó szervezetek. Tehát' nem biztos, hogy olyan tőkehiány van Magyarországon, mint amit sokan állítanak. A hazai vállalatok megvásárlására a lakosságnak nincs pénze, senki sem gondolhatja, hogy belföldi magánszemélyek fogják megvásárolni a szénbányákat, vagy pl. az Ikarust. Még nem találtuk ki miként lehetne műhelyenként, gyáregységenként kis részekként privatizálni nagyvállalatokat.- A privatizációs folyamatot sokak szerint akadályozza, hogy hazánkban például kevés a jól felkészült tanácsadó.- Nálunk valóban vannak tanácstalan vállalkozók. Ma egy befektetőnek állandóan figyelni kell a gazdasági légkört, hogy kivel tud egyáltalán együttműködni. A kisvállalkozókat most például földhöz vágja a sorban állás: a nagyvállalatok nem tudnak fizetni, az üzletfeleknek állandóan azt kell figyelniük, melyik cégnek szabad szállítani, melyiknek nem. Említhetek egy másik példát is: a kisvállalkozók közül sokan számítottak arra, hogy az önkormányzatok a lerobbant infrastruktúrát szeretnék «rendbe hozni, s azt valószínűleg nem az IKV-ra bízzák, hanem vállalkozási alapon oldják meg. Most az erre számító kisvállalkozók tragikus helyzetbe kerültek, mert kiderült, hogy az önkormányzatoknak nincs pénzük. Ilyenkor jönne jól egy befektetési tanácsadó, aki megmondaná előre, hogy ezen vagy azon a piacon nem szabad kockáztatni. De nemcsak a vállalkozóknak, hanem az önkormányzatoknak is szükségük volna befektetési tanácsadásra. Azt tapasztalom, minden megyében szinte könyörögnek az önkormányzatok, hogy valaki, valamilyen vállalkozói szervezet próbáljon meg ötleteket adni, miként privatizálják saját vagyonukat. Erre nem vagyunk felkészülve, nincs kellő számú szakemberünk. Ma mintegy hatvan cég foglalkozik vállalatok privatizálásával, 1987-88-ban mindössze egy-kettő volt- A parlament, a kormányzat milyen intézkedésekkel gyorsíthatná a privatizációt?- Először is parlamenti szinten azért nem lehetett eddig eredményt elérni, mert nem készült privatizációs programcsomag, amelyik tartalmazná a tulajdonra vonatkozó legfontosabb jogszabályokat. Hogy rögtön a kályhától induljunk el: nincs a kincstári vagyonra vonatkozó törvényünk. Ma úgy privatizáljuk az ország vagyonát, hogy nem tisztáztuk, mit akarunk kizárólagosan állami tulajdonban tartani. A koncessziós törvényt a parlament elfogadta, de úgy akarunk koncessziókat adni, hogy még nem döntöttük el, melyek azok a dolgok, amelyeket biztosan nem akarunk koncesszióba adni... Már tavaly ki kellett volna mondani: van amit nem fogunk privatizálni. Ez a kályha. És azonnal kellene szabályozás az állami vállalatok, illetve a szövetkezetek vagyonának meghatározására. De így vagyunk a földtörvénnyel is. A társadalombiztosításra szintén kellene szabályozás, hogy kezelhesse komoly vagyonát. Az én felfogásomban ezek tartoznának a feltétlenül meghozandó jogszabályokat tartalmazó programcsomagba.- A törvények megalkotásán kívül milyen intézkedésekre volna szükség a privatizáció gyorsítása érdekében?- Sürgető a bankrendszer megváltoztatása, meg kell teremteni a pénzügyi infrastruktúrát. Ez részben a bankok privatizációját jelenti. A bankhálózattal át kell fogni az országot, hogy lehetőség nyíljon több és más típusú üzletkötésre, át lehessen hozni az országba a külföldi jövedelmeket. Döntőnek tartom, hogy a privatizáció gyorsítása egyben iránymegjelölés is legyen: merre tart az ország? Meggyőződésem, hogy nem nagyipari és nem is mezőgazdasági országgá kell tenni Magyarországot, hanem egy infrastrukturális-keres- kedelmi-szolgáltató központtá. Ezeken a területeken kellene gyorsítani a privatizációt, infrastrukturális programot kellene kialakítani, hogy a Nyugat érzékelje: azt szeretnénk, ha elsősorban ezekbe az ágazatokba fektetne be tőkét. Az infrastruktúra elmaradottsága miatt a magyar vállalatok értéke alacsonyabb, mintha infrastrukturális beruházások után tudnánk ezeket értékesíteni. Valamennyi délkelet-ázsiai ország modernizációja azon alapult, hogy előbb megteremtették az infrastruktúrát, vagy legalábbis annak alapelemeit. Senki sem épített vállalatokat a dzsungelben! Magyarország pillanatnyilag dzsungel, ahová betelepítik a modern technológiát, adott esetben a nyugati vállalatot. Ennek így nincs értelme! Nekünk utakat, telefont, hidakat kellene építenünk, s erre kellene programot készítenünk. A nyugati befektetőket iserre kell ösztönözni! Lám, az idegenforgalmat privatizálták anélkül, hogy észrevettük volna. Szerintem a magyar lakosságot is arra kellene rávenni, hogy az iparból és a mezőgazdaságból „meneküljön” a szolgáltatások felé. A szolgáltatásban, az infrastruktúrában lehet kistulajdont szerezni, több száz, több ezer magánbolt, benzinkút nyílhatna, mint Ausztriában. De ezeket össze kell kötni úttal, telefonnal, vasúttal. Csak így lehet több százezer kistulajdont teremteni.- Lehetőséget jelentene, ha Magyarország vállalkozna a világ- kiállítás megrendezésére?- Nagyon fontos volna az infrastrukturális program, ami a városok rendezési tervétől egészen a világkiállításig terjedne. Ha valaki ma ide világkiállítást hoz, az a magyar vállalatok vagyonértékét növeli. Ha nincs világkiállítás, csökken a magyar vállalatok vagyonértéke. Kocsis Gizella (Ferenczy-Europress) Közmeghallgatás Medinán A helyi képviselő-testület hétfőn este közmeghallgatást tartott. Mindössze 32-en voltak a rosszul időzített összejövetelen, mert az éves feladatok közé már semmi olyant nem tudtak bevenni, ami pénzt kíván. Csajbók Kálmán polgármester rövid tájékoztatása után elkezdődött a „köz” emberének meghallgatása. Mint az egyik hozzászóló az ülés vége felé megjegyezte, szakállas témák azok, amelyek a terítékre kerültek: Mikor nyitja meg ajtaját a fiók-takarékszö- vetkezet, holott az épület már egy éve készen van? Az óriás Rábák miért a falu keskeny utcáin közlekednek, holott a beton alig egy arasznyi vastag? A Dózsa utca házait eláztatja a talajvíz, három-négy betonáteresz kellene a víz elvezetéséhez. A temetőhöz való feljárót is, a halottak szállítását is sürgősen meg kellene oldani. Többen tették szóvá a falu közterületeinek elhanyagolt állapotát, a Hőskert gondozatlanságát. Több kérdés hangzott el telefon- és kábeltévéügyben. Mintha méhkasba nyúltvolha valaki, olyan zsongás támadt, amikor az iskola ügye került szóba. Medinán ez év januárjától szakmai és pénzügyi függetlenséget élvez az alsó tagozatos iskola. A képviselők és a hozzászólók közül néhányan már hosszabb ideje azzal a gondolattal foglalkoznak, mivel tanterem is van, hogy a felső tagozat 5. és 6. osztályát visszatelepítsék a faluba. A polgár- mester válaszként elmondta: Medinán egy iskolai tanuló évi ellátása a pillanatnyi helyzet szerint 76 ezer forintba kerül. Sajnos, nincs pénz! Mert a semmiből nem lehet biztosítani a szükséges nevelők bérét, a felszerelés megújítását, felújítását. KONRÁD LÁSZLÓ Rendhagyó történelemóra Tolnán A Tolna megyei múzeumi és levéltári napok rendezvénysorozat keretében Tolnán, a Földvári Mihály Gimnáziumban május 24-én - pénteken - 12 óra 15 perces kezdettel dr. Gaál Attila régész diavetítéses rendhagyó történelemórát tart. Pályaválasztási kiállítás Dombóváron, a szakmunkásképző intézetben május 24- én, csütörtökön, reggel 8 órától délután két óráig pályaválasztási kiállítással egybekötött szakmai napot tartanak. Bemutatásra kerülnek az iskola oktatott szakmái, a szakmák jellemző munkafogásai és termékei, valamint az iskola élete. Ugyanezen a napon az iskola területén mezőgazdasági gépbemutatót és -vásárt rendez a KSZE Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalata. Tüzelőolaj helyett ólommentes benzin Az Áfor bonyhádi és dombóvári töltőállomásán a háztartási tüzelőolaj forgalmazására szolgáló tartályait ólommentes benzin értékesítésére állította át. Az ólommentes benzin forgalmazása a nyári hónapokban előreláthatólag szeptember 30-ig tart. Hangverseny Lozsányi Tamás, szekszárdi orgonaművész szólóhangversenyt ad május 31-én 18 órai kezdettel Mohácson, a fogadalmi templomban. Műsorán Bach-, Liszt-, Boelmann-, Wi- dor-, Vierne- és Pikéthy-dara- bok szerepelnek. Találkozó Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének szokásos havi találkozójára kerül sor május 25-én - szombaton - délelőtt 10 órakor. Az összejövetelt Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központ márvány- termében tartják. Szilas Gábor Béta, Kölcsey u. 8. Kiss Andrea Paks, Hegy u. 40. Kaiser Ferenc Szekszárd, Csapó D. u. 12. Jónás Tímea Beáta Dombóvár, Hetényi u. 12. Kovács Miklós Szekszárd, Kölcsey Itp. 24. Gyermekszépségverseny, 1991. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogya címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebbi, szombati számunkban a szekszárdi Schrek Szabina, a tengelici Bitter József Balázs, a döbröközi Szűcs Mihály, a regölyi Hetesi Marcell, a tolnai Berta Gyöngyi Kriszta fotóját közöljük.
