Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

4 NÉPÚJSÁG Paks és környéke 1991. május 23. Itt tiszta a levegő! Látogatás a paksi kőmyezetellenörző laboratóriumban Az adatfeldolgozás számítógéppel történik Néhány szó Bajorországról Zene- Milyen sugárterheléssel fizetünk mi, paksiak az atome­rőmű jelenlétéért? - kérdeztük Barnabás Istvánt, a laborató­rium helyettes vezetőjét.- Az erőmű kibocsátásából a természetes háttérsugárzáshoz járuló többletdózis annyira ala­csony, hogy mérni sem lehet, csak kiszámítani. Ennél több ra­dioaktív sugárzás ér minket sa­ját tévékészülékünk jóvoltából, nem is beszélve egy röntgen- vizsgálatról.- Mióta működik a környe­zetellenőrző laboratórium?- Az első blokk beindítása e- lőtt 2 évvel már elkészült a ra­dioaktív sugárzás alapszintjé­nek felmérése, amelyben a labo­ratórium is részt vett. Ebből kiin­dulva nevezhettem elhanyagol­hatónak az atomerőmű által okozott dózistöbbletet.- Hogyan történik a környe­zetellenőrzés?- Az erőmű közvetlen és tá- gabb környezetében mérjük mindenféle közegben a sugárzó anyagok mennyiségét. Huszon­négy állomásunk - a legtávo­labbi Kiskőrösön van - szolgál­tat levegőmintákat és környezeti dózismérési eredményeket. Vizsgálunk továbbá az atome­rőmű hideg- és melegvízcsator­nájából, szennyvíztelepéről és talajkutakból származó víz­mintákat. Ezek a legfontosabb adatforrásaink, de elemzünk ta­laj-, élelmiszer- és növénymin­tákat is. A fejlett mintavédeli módszerekhez korszerű mérés- technikát alkalmazunk, így igen kis aktivitásokat is ki tudunk mu­tatni. Összesen mintegy 3000 mintát gyűjtünk évente, amely­ből több tízezer, számítógépen feldolgozandó adat keletkezik.- Milyen színvonalénak ítéli ezt a rendszert a nemzetközi gyakorlathoz viszonyítva?-A műszerezettség már ma is megfelelő, nyugati és magyar készülékekkel dolgozunk. A 80- as évek színvonalát képviselő mintagyűjtő állomások pedig most kerülnek lecserélésre, a legmodernebb technikát fogjuk alkalmazni.- Önök a Paksi Atomerőmű Vállalathoz tartoznak. Mi ga­rantálja az esetleges kedve­zőtlen mérési eredmények nyilvánosságra hozatalát?- A hatóságok részére termé­szetesen adatszolgáltatási köte­lezettségei tartozunk, és velünk párhuzamosan ők is végeznek hasonló méréseket: ellenőriz­nek minket.- Mit érzékeltek Csernobil hatásaiból?- Az országban rajtunk kívül csak a Központi Fizikai Kutatóin­tézetnek van ilyen lokális háló­zata, így abban az időszakban a munkatársak szinte bent aludtak a laboratóriumban, folyamato­san végezték a méréseket. Az országnak-különösen Paksnak - szerencséje volt: a csernobili eredetű radioaktív anyagok a kedvező időjárás következtében jórészt elkerülték ezt a területet. Még így is sok rövid felezési idejű radioaktív izotóp érkezett, amelyek néhány hét, hónap alatt elbomlottak. Amelyek megma­radtak, azok a cézium külön­böző radioaktív izotópjai, de mára már ezek aktivitása is na­gyon alacsony. Összességében Magyarországon a csernobili balesetből származó dózis nem haladta meg az átlagembert egy év alatt érő normál természetes háttérsugárzásból, röntgenből, épületekből, tévéből eredő dózis egyhatodát.- Végül megkérdezem: ön szerint környezetbarát ener­giaforrás-e az atomerőmű?- Az atomerőmű nem bocsát ki füstöt, port, kormot, szén-dio- xidot, mérges gázokat, környe­zeti hatásai - normál üzem ese­tén - más nehézipari létesítmé­nyekhez /szénerőmű, vasmű, cementmű/ képest igen kedve­zőek. Paks lakosságának egészségi állapota az orszá­gosnál jobb, a város levegője tiszta, nincs szmog, füst és por­szennyezés. Mindez azt bizo­nyítja, hogy az atomerőmű tiszta energiaforrás. E. Tamás Attila Németország képzeletbeli térképét szinte elborítanák a pontok, amelyekkel egy-egy je­lentősebb zeneszerző, előadó- művész, karmester szülőhelyét jelölnék. A mai Bajor tartomány sem kivétel ez alól, hiszen itt szü­letett Leopold Mozart (a „nagy” Mozart édesapja) Richard Stra­uss, Carl Orff. A bajor uralkodók, hercegek bőkezű pártfogói vol­tak a muzsikusoknak, ezért jöhe­tett létre a híres mannheimi ze­nekari iskola (1745-1800), épülhetett fel a bayreuthi „Festspielhaus” (1876), Wagner ünnepi játékainak színhelye. Ri­chard Wagner és Liszt Ferenc emlékére azóta is minden évben megrendezik a Bayreuthi Ün­nepi Játékokat. A legkisebb fa­luban is működnek amatőr zenei egyesületek (kórus, fúvószene­kar), amelyek tovább ápolják a háromnegyedes lüktetésű, jel­legzetes német népzenét. Építészet Bajorország Magyarország területének mintegy háromne­gyede. Amilyen megosztott föld­rajzilag, olyan változatos az or­szág építészeti arculata is. A déli országrészt, Felső-Bajoroszá- got az Alpok hegykoszorúja övezi, ahol a 2-3 szintes, ala­csonyhajlásü, tetővel fedett la kóházak a jellemzőek, míg ai északi országrészben, Alsó-Ba jorországban megtalálhatjuk a magashajlású tetővel fedet fachwerházakat. Ugyanakkor a nagyobb városokban megcso­dálhatjuk a középkori várakal (pl. Nürnberg), városkapukat(pl Regensburg), templomokat (pl.Augsburg), városrészeket (pl. München) a reneszánsz vár­kastélyokat (pl.Amber), a barokk palotákat (pl. Würzburg). De ne feledkezünk el a modern építé­szet kiemelkedő alkotásairól, azok közül is a legnevezete­sebbről, a müncheni Olimpiai Stadionról sem. Gazdaság Bajorország gazdasági súlyát tekintve a Németországi Szö­vetségi Köztársaság legjelentő­sebb tartománya. A bajor gaz­dasági teljesítmény ma már évente 400 milliárd márka. Lé- lekszáma azonos hazánkéval, de gazdaságának teljesítménye tízszerese a magyarnak. Ba- joroszag a német tartományok sorában a magyar exporttermé­kek legfőbb felvevőpiaca is. Üz­leti együttműködésünk hagyo­mányos kapcsolatainknak kö­szönhető. Ennek jegyében jött létre a paks-reichersthofeni testvérvárosi kapcsolat is. A sörfesztivál vendégei A polgármester Anton Westner, Reichertsho- fen polgármestere 46 éves, nős,két gyermek édesapja. A tanácsakadémia elvégzése és a gyakorlati idő letöltése után 1968-ban szerzett államigazga­tási diplomát. Ezt követően 1980-ig különböző önkormány­zatoknál dolgozott, 1980-1990. között a Bajor Minisztérium pénzügyi el lenőrzésekért felelős munkatársa. 1972-től a Bajor Tanácsakadémia docense. 1984-ben Reichertshofen al­polgármesterévé választották, 1990. májusától ő a város pol­gármestere. Hagyományőrző egyesület A „Schlossberger” egyesüle­tet 1924-ben alapították. Nevü­ket a helyi kastélyról kapták, me­lyet hivatalként használ az ön­kormányzat. Céljuk a hagyomá­nyok (néptánc, népzene, népi já­tékok) őrzése, a népviselet meg­tartása. Rendszeres szereplői az évenkénti ünnepségeknek, az úrnapi körmenetnek, má- jusfa-állításnak, adventi ének­lésnek, népművészeti rendez­vényeknek. Toerring gróf bajor sörgyára A XIII. századi alapítású sör­gyár Hallertauban található, ala­pítása óta töbször leégett, 1923-ban kibővítve újjáépítet­ték. Az 1969-től 73-ig terjedő időszakban modern technikával újították fel az üzemet, ez lehe­tővé tette az ott előállított sör mellett alkoholmentes üdítőita­lok gyártását is. Fő profil a komló és árpa feldolgozása, emellett a mezőgazdasági tevékenység végtermékeként 100 ezer liter spirituszt is nyernek.------------------------------------------------------------------------------------------------M---------------------------------------------­Mi történt a városházán? Fenti kérdésünkre dr.Blazsek Balázs jegyző válaszolt. El­mondta, hogy a hétfői ülésén a képviselő-testület egyhangúan elfogadta dr.Bertha Attila me­gyei rendőrfőkapitány javasla­tát, miszerint dr.Oláh László le­gyen a jövőben is Paks város rendőrkapitánya. A végleges ki­nevezéshez azonban még a rendőrkapitányság illetékességi területén működő önkormány­zatok többségének egyetértése szükséges. A paksi polgármesteri hivatal javaslatot terjesztett a képvi­selő-testület elé, hogy 1991. második félévétől vezessék be a városban az iparűzési adót. A téma első tárgyalására került sor hétfőn, és heves vita bontako­zott ki a képviselők között. A pol­gármesteri hivatal ennek alapján módosítja korábbi javaslatát, Dr. Blazsek Balázs és azt a következő ülés elé ter­jeszti. Napirendi pontként szerepelt a szakmunkásképző iskola elhe­lyezése is. A képviselő-testület azt a döntést hozta, hogy az 1991/92-es tanévben az iskola még maradjon a jelenlegi he­lyén. A központi műhelyt tante­remmé alakítják át, így viszont gondoskodni kell a műhely más helyen történő kialakításáról. Egy év múlva azonban végleges megoldást kell találni az iskola elhelyezésére, mert azt az épü­letet, amelyben jelenleg műkö­dik, visszaköveteli volt tulajdo­nosa, az evangélikus egyház. A testület elfogadta a II.félévi munkatervét. Ez tartalmazza a IV. sz. iskola építésére vonat­kozó javaslatot, közmeghallga­tás kitűzését őszre, az 1992. évi helyi adók megállapítását, az önkormányzati vagyon szám­bavételét és a jövő évi költségve­tés tárgyalását. A múlt héten történt Az egészségügy is felkészült a vendégek fogadására Hírek a szakmunkás- képzőből Befejeződtek iskolánkban a felvételek. Az 1991/92-es ta­névben az alábbi szakmákra való felkészítést végzi intézmé­nyünk: nőiruha-készítő, aszta­los, ács-állványozó, kőműves, kádár. A június végén sorra ke­rülő orvosi alkalmassági vizsgá­lat után válik véglegessé lét­számunk. Jelenleg 120 tanuló várja ezt az utolsó megméretést. Kilencven főt kellett ez évben el­utasítanunk iskolai vagy gyakor­lati helyhiány és gyenge tanul­mányi eredmény miatt. Legtöbb elutasítás a nőiruha-készítő szakmában volt (46 fő), ezt kö­vette az asztalos (19), az ács-állványozó (14) és a kőmű­ves (11) szakma. Az elmúlt év­hez viszonyítottan csökkent a gyakorlati férőhelyek száma. A nagyobb cégek sem tudnak be­kapcsolódni ebbe a munkába úgy, mint korábban. A továbbta­nuló 14 évesek iskolai fogadá­sára az 1992/93-as tanév elő­készítésekor két alternatívánk lesz: a környezeti igényeknek megfelelően saját tanműhely lé­tesítésével segítjük a gyakorlati képzést, vagy az oktatás megte­remtésével indítjuk a tanévet. Reméljük, hogy az önkormány­zat támogatni tudja terveink megvalósítását. ' Krémer Dezső igazgató Május 18-án a paksi új ró­mai katolikus temetőben megáldotta Kolbert Mátyás esperes a II. világháború áldo­zatai tiszteletére Farkas Fe­renc és felesége által állítta­tott emlékművet. A Szentlélek templomban Dr. Cserháti József nyugal­mazott pécsi megyés püspök üdvözölte a május 19-én dél­után tartott búcsúnapi szentmisén Makovecz Imrét, a templom tervezőjét. A sörfesztivál előtt a rendelő­intézet munkatársai is félkészük tek az esetlegesen megnöve­kedő betegforgalom fogadá­sára. Május 24-én, pénteken este 18 órától 27-én reggel 8 óráig a hétvégi központi orvosi ügyeletén (melynek helye: Rá­kóczi u. I. sz. rendelőintézet) két orvos teljesít szolgálatot, akik közül az egyik állandóan az ügyeletén tartózkodik, a másik a hívásokat látja el. Ezen kívül a fesztivál színhe­lyén az ESZI rendelkezésünkre bocsátotta saját orvosi rendelő­jét. Az Ápolási Egyesület helyi szervezete felajánlotta segítsé­gét (eseti vérnyomásmérés, el­sősegélynyújtás), mely a feszti­válon résztvevők egészségügyi ellátásának színvonalát emeli. A fesztivál ideje alatt fogorvosi ké­szenlétet is szerveztünk, mely­nek elérhetőségéről a központi ügyeletén tudnak felvilágosítást adni. A város vezetése az Or­szágos Mentőszolgálattal egyeztetve felkérte a helyi men­tőszervezetet, hogy erősített szolgálatot szervezzenek. Mun­katársaim nevében is kívánom, hogy fenti szolgáltatásainkat minél kevesebb vendégnek kell­jen igénybe venni. Dr.Brázay László a rendelőintézet igazgató főorvosa Táguló Horizont A Föld napja alkalmából a paksi II. Számú Általános Iskola diákjai elhatározták, hogy az iskola fáktól árnyas udvarát kitakarítják, új vi­rágokat ültetnek a kertekbe. Munkájukkal gazdáivá váltak a város e szép kis darabjának. A györkönyiek kezdeményezésére, Makovnyik István gyűjtő­munkájának köszönhetően - legalább is képletesen - a felszínről a Föld mélyébe hatolhattak a gyerekek. Május 16-án kétszáznál is többen látogatták meg a györkönyi kőzetgyűjteményt. A gyerekek megtudták, milyen kőzetfajták találhatók hazánkban, képzeletük­ben lejátszódtak azok a folyamatok, amelyek eredményei a tárlók­ban csillogtak. Külön érdekesség, hogy a látogatók választhattak azok közül a ritkaságok közül, amelyekre rácsodálkoztak. Már hagyománynak tekinthetjük, hogy az Energetikai Szak­képzési Intézet lépcsőházában képzőművészeti tárlatokat rendeznek. Ezúttal Beda László szekszárdi festőművész alko­tásaiból nyílt kiállítás. (Ótós Réka felvétele) A sörfesztivál programja Május 24-én 18.00 órakor gyülekező és sörkóstoló a városháza előtt. Térzene a reichertshofeni fúvó­szenekar közreműködésével. 18.45 órakor a résztvevők kö­zösen átvonulnak az ESZI sportcsarnokába. 19.00 órakor Reichertshofen és Paks város polgármesterei megnyitják a fesztivált. 20.00 órakor fesztiválműsor. Közreműködik a reichertshofeni és a paksi fúvószenekar, a gyönki gimnázium német tánc­csoportja, a Városi Művelődési Központ citerazenekara és nép­táncegyüttese. 23.00 órakor tombolasorsolás Május 25-én 14.00 órakor a fesztivál folyta­tódik az ESZI sportcsarnoká­ban. 19.00 órakor fesztiválműsor. Közreműködik a mecsekná- dasdi német fúvószenekar, a Városi Művelődési Központ cite­razenekara és néptáncegyüt­tese. 23.00 órakor tombolasorso­lás. Sertéscsülök bajor módra Holnap kezdődik városunk­ban a sörfesztivál, amelyen ba­jor sört és ételspecialitásokat kóstolhatunk meg az Energeti­kai Szakképzési Intézet sport- csarnokában, az erre a célra be­rendezett „Sörpalotában”. Egy eredeti bajor ételreceptet mi is közlünk, amelynek elkészítésé­vel a családi konyhában hozzá­járulhatunk a sörfesztivál hangu­latához. Vegyünk egy legalább 1,8 kg- os hátsó csülköt. Ä bőr felszínét kockásán bevagdossuk, majd bedörzsöljük só, három szétdör-, zsölt borókabogyó, csipetnyi köménymag és ugyanennyi fris­sen őrölt feketebors keveréké- vel.-Hogy afüszerkeverékjól be­ivódjék, hagyjuk a csülköt három óra hosszat állni. Tepsiben süt­jük, időnként megöntözzük saját zsírjával, s végül kevés hideg vízzel meglocsoljuk. Vékony spékelőtű beszúrásával ellenő­rizzük, hogy jól átsült-e. A por- hanyósra-ropogósra sült csü­lökhöz káposztát tálalunk.

Next

/
Thumbnails
Contents