Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

8 NÉPÚJSÁG 1991. május 1£ Az érdi székely találkozó A teveliek megmérettek A Kóka Rozália által Érden ren­dezett bukovinai székely találko­zót és tudományos tanácskozást Érd város társadalmi, gazdasági, kulturális szervei, intézményei, a Művelődési és Közoktatási Minisz­térium támogatta. Segítségükkel végre valóra válhatott a hazában, sőt: a világban szétszóródott szé­kelyek közös, régi álma: „létünket végre felfedni a mában, fészkünket megóvni e piciny világban, aminek részese vagyunk rég, általunk legyen csak egész!” A teveli székely körrel a feszti­vál vasárnapi, zórnapján vettünk részt - talán a legmeghittebb, leg- bensöségesebb programok meg­valósításában. Délelőtt közös, há­laadó mise. Néma fohász, lehajtott fővel, harsány himnuszok magas­ba emelt tekintettel. A „maroknyi székely...” szívében 50 év után elő­ször telítődhetett meg valóságtar­talommal a fogalom: együvé tarto­zás. Ezt követően az Érdi Művelő­dési Központ helyiségeiben sokré­tű tárlat várta megtekintésre a szé­kely kultúra iránt érdeklődőket: pl.: Lőrincz Vitus tűzzománc kiállítása, Péter László grafikái, Csorna Ger­gely fotódokumentációs kiállítása. Délután Tolna, Baranya, Bács-Kis- kun megye, valamint az Al-Duna 19 székely népi együttese adott gála­műsort a nagyteremben. Jelenlétével, érdeklődésével Für Lajos honvédelmi miniszter is megtisztelt bennünket. Ám nem ő volt az egyedüli, aki jelét adta an­nak, hogy a kormány szívügyének tekinti törekvéseiket: az előző na­pokban Antall József miniszterel­nök és Andrásfalvi Bertalan műve­lődési és közoktatási miniszter is Érdre látogatott. Reméljük, e vasár­nap délutánon nem okozott csaló­dást Für Lajosnak és feleségének a rendezvénysorozatot záró, a szé­kely kultúra teljes skáláját bemuta­tó műsor, melynek során a legény­avatástól a silladriig, a kesergőtől a guzsalyason át a már-már pikáns, kacagást fakasztó, igazi székely- ízes történetekig minden színpad­ra került a színvonalas előadások­ban. A teveli székely kör népdalköre itt lépett először pódiumra. Igazi megmérettetés. De kiállták a pró­bát az ezernyi néző igényeivel szemben. Weidingerné Pál Ágnes és Dimén Gáspár magánszámaik­kal különösképpen. Nemrégen alakult a népdalkör, még „újszülöt­tek”, lépéseik tán még kissé bi­zonytalanok, ám tisztes szándék­kal, sziwel-lélekkel irányítottak. A gálaműsort (egyben a rendez­vénysort is) a közösen énekelt Székely Flimnusz, majd Kóka Ro­zália búcsúzó, ám újbóli találko­zásra invitáló meleg szavai zárták. Az Érdi Művelődési Központ előtti tér még jó ideig ékeskedett a tarka, csodás népviseletet viselő emberek Hálaadó mise sokaságától. Nehéz az újbóli elválás az évekkel (évtizedekkel!) ezelőtt lá­tott ismerősöktől, rokonoktól, bará­toktól. A meghatottság és az öröm könnyei folytak egybe az arcokon. Majd hazaindultak sokféle iránybe ugyan, a szivekben mégis az ugyan­azon élményekből fakadó, valamifé­le felemelő szorítással. Gányiné Forrai Ágnes A teveli székely népdalkor a pódiumon fotó: pál Magdolna Mi újság Kismányokon? Hová forduljon az állampolgár? Interjú dr. Szabó Zsolttal- Mi újság, hogy vannak a kis- mányokiak? - érdeklődtünk a na­pokban Bíró Andrásnétól, a közel 400 lelket számláló kisközség pol­gármesterétől.- Köszönjük, vagyogatunk... Ha eget verő dolgok nem is történnek, újság természetesen azért akad - így válaszol.- Februárra befejeződött a veze­tékes vízrendszer építése, méghoz­zá előbb, mint Nagymányokon és Váralján. Bár a vízműtől ez idáig nem érkezett értesítés, miszerint az ivóvi­zet használhatjuk, több háznál meg­történt a rákötés.- A második félév, ütemtervében szerepel a szervezett szemétszállí­tás, kukás gépkocsival. A szállítás ügyében a testület a bonyhádi költ­ségvetési üzemmel, illetve egy nagy- mányoki magánfuvarozóval tárgyal. A tárgyalás alapja nem csupán az el­szállítás leendő költsége, hanem a szállító gépjármű típusa is. Tudniillik a terep és építési formák miatt nagy kocsival csak a Kossuth utcában van fordulásra alkalmas hely. A többi ut­cában a maszek Multikája jobban tudna a keskeny, szűk helyeken ma­nőverezni. Egyébként rövid távú ter­vünkben szerepel a Táncsics és Le­nin utcák szilárd burkolattal való ki­építése az önkormányzat és a lakos­ság anyagi hozzájárulásával. Óvodánk napközijéből néhány szülő kivette csemetéjét mert so­kallja a nagymányoki központi kony­háról hozott ebédért a havi 700-800 forintot. (Jellemző Kismányokra, hogy legalább két generáció él együtt, így megoldható az otthoni fő­zés.) Pedig valamikor mekkora harc folyt a napközis rendszerért! A bolti ellátottság közepesnek mondható. Kár, hogy az áfész mindössze egy boltot üzemeltet így nincs konkurencia... Gyakran előfor­dul, hogy a kenyér minősége (a sü­tőipari vállalat, meg Mányokról a ma­szek pék szállít) pocsék. A kenyér másnapra savanyú szagot áraszt! A két évvel ezelőtt felújított művelődési ház tavaly óta az önkormányzat ke­zébe került Itt gond, hogy a nagyte­rem kifűtése hideg időben nehezen megoldható. Tiszteletdíjas kultúri- gazgatót foglalkoztatunk, aki külön­böző színes programokat műsoro­kat ajánl, illetve talál ki a fiataloknak. Például: játszóház, klubdélután tánccal, tánctanulással egybekötve, kirándulások. Diszkó jelenleg nincs, mivel a vidékiek ritkán vetődnek el errefelé. Testületünk az idei eszten­dőre 200 ezer forintot szavazott meg kulturális célokra. Gondoltunk az idős korúakra is. Ha igény mutatkozik, helyet kérünk és biztosítunk a nagymányoki öre­gek napközi otthonában, ahonnét hétvégeken hazalátogathat az idős gondozott. Május végére várjuk Németor­szágból azt a 40 fős delegációt amelynek tagjai annak idején innét „kerültek” el, s nem vehettek részt az ősszel a második világháborús em­lékmű avatóünnepségen. Megjelentek a vállalkozók közül az „első fecskék”. Van marós, esz­tergályos, sőt az italboltot szintén vál­lalkozásban üzemeltetik. Az orvosi ellátottságról: Nagymányokról he­tenként két alkalommal jár ki a körze­ti, heti egy alkalommal ugyancsak Nagymányokról a gyermekorvos. A rendelés a polgármesteri hivatallal közös épületben berendezett el­avult, hiányos felszereltségű rende­lőben folyik. Kismányokot mindig szorgalmas szántó-vető, állattartás­sal foglalkozó emberek lakták. Saj­nos sokan csökkentették, illetve ab­bahagyták az állattartást. Azt hiszem, elég, ha annyit mondok, a község 132 házánál sehol sem találni már szarvas jószágot! HUNYADI ISTVÁN Szép hosszú az elnevezés, úgy hívják, hogy Pécsi Köztársasági Megbízott Területi Hivatala Szek- szárd. Ennek a vezetője január 16- a óta dr. Szabó Zsolt, aki korábban az-MDF színeiben bejutott képvise­lője volt a megyeszékhely önkor­mányzatának. Mivel foglalkozik a hivatal és mi­vel nem? Hova forduljon az állam­polgár ügyes-bajos dolgaival? Mi­lyen a kapcsolatuk a megyei önkor­mányzattal? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, közösen a hiva­talvezetővel.- Nekem is sok álmatlan éjsza­kát okozott, hogy miként épüljön fel a hivatal, hiszen annak pontos hatáskörét jogszabályok hiányá­ban még ma sem ismerjük. Kineve­zésemkor négyen voltunk, rajtam kívül két jogász és egy adminiszt­rátor, velük indult a hatósági osz­tály - most tízen vannak - hiszen annyi bizonyos, hogy az ügyek egy része hozzánk tartozik másodfo­kon. Nyilvánvaló volt, hogy a folya­matosság biztosítása érdekében ennek a csoportnak kellett először felállni, és megkezdeni a mun­kát.- Milyen a kapcsolat a megyei önkormányzattal?- Korrekt, amit az is megalapo­zott, hogy mi - más megyékkel el­lentétben - szépen rendben kap­tuk meg az iratokat, amit lehetett azt elintézték. Általános másodfo­kú hatóságként működünk. Az az igazság, ha jönne egy kisangyal, hogy amit kívánunk teljesíti, a ha­tásköri törvény lenne az, amit első­ként említenénk meg, mert az dönti el majd, hogy milyen lesz a jogi vi­szony az önkormányzatok és köz­tünk, és az határolja be pontosan a feladatokat és a jogkörünket. Ad­dig a meglévő jogszabályok szelle­mében próbálunk tevékenyked­ni.- Az önkormányzati tön/ény sze­rint a másik fontos terület a helyi önkormányzatok munkájának tör­vényességi ellenőrzése. Milyen az új önkormányzatok törvényessé­ge?- Mi úgy gondoltuk, hogy a hiva­talnak nincsen joga vizsgálatokat tartani, pillanatnyilag erre időnk és energiánk se lenne. Most össze­sen 18-an dolgozunk itt, közülük három jogtanácsos és egy admi­nisztrátor foglalkozik a törvényes­ség ellenőrzésével, a beérkező írá­sos anyagok alapján. A három em­bernek kell megbirkóznia a 109 önkormányzat havi 200-250 anya­gával. Természetesen, nem tud­tunk foglalkozni ezzel visszamenő­leg szeptember 30-tól, január else­jétől tekintettük át a helyzetet. Két típushibát is találtunk már. Az egyik, hogy a testület a nem hatás­körébe tartozó ügyekben is dönt. Például nagyon sok helyen segé­lyezési témákat tárgyalnak még és hoznak testületi döntést, pedig ez egyértelműen és kizárólag a jegy­ző hatásköre. Ebből a helyzetből is látszik - itt megint a hatásköri tör­vény hiányára vagyok kénytelen utalni - hogy némiképp bizonyta­lan a jegyzők helyzete. A törvény megszületésétől azt várom, hogy megerősödnek a jegyzők, hiszen minden az ő hatáskörük lesz, amit ki nem vesz ezen ügyek köréből az önkormányzati törvény, a testü­letre vagy a polgármesterre bízva a döntést. A közigazgatásban sem­miféle bizonytalan helyzet nem jó, ott pontosan tudni kell, kinek mi a joga, feladata. A másik ilyen típus­hiba, amit a helyi adóknál vettünk elsősorban észre, hogy visszame­nőleges hatállyal akarnak az ön- kormányzatok kötelezettségeket megszabni. Például, március vé­gén január elsejétől akarták nem egy helyen bevezetni a helyi adót.- Van ahol azt sem tudják eldön­teni, hogy ki az adóalany.- Ez is előfordul, és arra is van példa, hogy több címen is ki akar­ják vetni, pedig erre a törvény nem ad lehetőséget.- Ki a főnöke a köztársasági megbízottnak?- Erről őt kellene megkérdezni, nem kívánok a nevében nyilatkoz­ni.- Csak azért kérdezem, mert már volt konfliktus a megyei önkor­mányzat és a hivatal között a va­gyonátadó bizottság vezetőjének kinevezése kapcsán. Őt például a belügyminiszter nevezte ki.- Sajnálatos az ügy, két okra ve­zethető vissza. Nem jártunk el mi sem kellő körültekintéssel, és ők sem kerestek meg bennünket a javaslat egyeztetése miatt. Mentsé­günkre csupán az szolgál, hogy igen rövid volt a határidő, gyorsan kellett nevet mondanunk. A koráb­bi ellenőrző bizottság vezetője a fő­jegyző volt, s mi azt nem tartottuk volna célszerűnek, hogy a továb­biakban is így legyen. Ennek az az oka, hogy Szekszárd nem megyei jogú város. Másutt valóban az a gyakorlat, hogy a megyei jogú vá­ros főjegyzője a vezetője a bizott­ságnak, a helyettes vezetője pedig a megyei önkormányzat képviselő­je. Nem lett volna célszerű, ha a megyében mindkét funkciót ugyanannak az önkormányzatnak a delegáltja tölti be.- Mikor keresheti fel az állampol­gár a hivatalt?- Az ügyintézők és az osztályve­zető hétfőn és szerdán 8-16 óráig, én szerdán 8-tól 12-ig állok az ál­lampolgárok rendelkezésére, de nem vagyunk merevek, és máskor sem küldünk el senkit. Ihárosi Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents