Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

1991. május 3. NÉPÚJSÁG 3 Gyerekeink jóllaknak...? Lassan 60 éve lesz annak, hogy a regölyi Dávid Ferenc máig mintaszerű értékű szo­ciográfiát készített falujáról. Ebben szerepelt egy körkérdés, mellyel azt tudakolta, hogy mi­lyen volt az akkori iskolások egynapi kosztja. Mondjuk úgy, nagyon udvariasan, hogy gyen­ge volt, noha a jómódú állattenyésztő község­ben a táplálkozás a gazdák túlnyomó többsé­ge számára nem jelentett gondot. A helyi vezetők segítsége és a Regölyhöz fűződő régi jó kapcsolatom megengedte, hogy 40 és 30 évvel később megismételhettem ezt a vizsgá­latot, melyről annak idején beszámolók jelen­tek meg lapelődünkben. A kép előnyére válto­zott, de még mindig távol volt a táplálkozástu­domány mívelőinek elképzeléseitől. Ebből származott az ötlet, hogy megpróbáljak ugyanilyen irányban kíváncsiskodni városi gyerekek között is. A szekszárdi Garay téri 1. Sz. Általános Iskola tanárai voltak segítsé­gemre. Száztizenhárom gyerek irta le, hogy mit reg­gelizett, ebédelt, vacsorázott és esetleg uzsonnázott 1991. április 28-án, vasárnap. Az ilyen körkérdéseknek mindig van olyan ve­szélye, hogy valamelyik válaszoló tréfás ked­vében van és így az általa leírtakat tanácsos nem egészen komolyan venni. Jelen esetben egy akadt, akinek cápauszonyleves, elefánt- láb-becsinált és campari reggelijét; krokodil- farok-leves, rántott zsiráftüdő és rumpuncs ebédjét; tigrisszemfőzelék, patkányfarok- szósz és békavérkoktél vacsoráját már csak azért se értékeltem, mert a végén ő is megkér­dezte: „Jó vicc volt, nem?”. Humorérzéke ta­gadhatatlanul méltánylandó... Maradt tehát 112 gyerek, 7. és 8. osztályosok. Előre bocsátandó, hogy az összegezés csak bizonyos szélsőségek esetében tartal­maz némi bíráló élt. Valamennyien az egyre dráguló piacról élünk, így még vasárnap se le­het gasztronómiai csodákat várni egyetlen családtól sem. Magától értetődő, hogy nagyon sokfelé az ebédmaradékot melegítik fel va­csorára, szűkebb családomban is sűrűn elő­fordul. Az összkép mindezek figyelembevéte­le mellett is örvendetesen jó. A főétkezéseknél 25 esetben szerepelt sa­láta. A gyümölcsöket alma képviselte (3), ba­nán (2), fagyasztott málna, gyümölcs, megne­vezés nélkül (3). Feltétlenül az egészséges táplálkozás iránti igényre vall a rebarbara tej­föllel leöntve, a rebarbarakompót, hagyma, retek, paprika, máj (3), uborka, rántott ikra, rostos almaié, gyümölcsleves citrommal és anélkül, limonádé, ivóié, a sárgarépa, uborka és retek nyersen, a túrókrémes müzli és a Cerbona tejjel leöntve. Négyen jelöltek meg uzsonnát: gyümölcslevest, süteményt, kukori- capelyhet kakaóval és sajtos-sonkás kenye­ret. Kifejezett egyhangúságról csak egyetlen gyerek vallott, akinek vasárnap reggelire, ebédre és vacsorára egyformán véreshurka és kenyér jutott. Az ellenpélda egy vacsorával kapcsolatos közlés: „Mindig mást!”. Elegán­san könnyed vacsora is előfordult, töltött hús és francia saláta formájában. A mennyiségekre, mondjuk úgy, hogy élet­kori sajátosságból mindenki odafigyel. így az is, aki hangsúlyozottan közölte, hogy ebédre „csak leves”-t kapott és az a három válaszoló, akinek reggelire 1 -1 pohár kakaónál, 1 csé­sze teánál, vagy az a kettő, akinek 1-1 pohár tejnél vacsorára nem jutott több. Volt, aki a „csak kenyér” megjelölésnél sietett közölni, hogy az viszont „jó nagy” volt. Ezzel már ke-'' vésbé derűs részekhez érkeztünk. A112 gye­rek közül vasárnap nem reggelizett 14, nem vacsorázott 21, se reggelit, se vacsorát nem kapott 2, az ebéddel kapcsolatban pedig 1 kö­zölte, hogy „passz”. Bízzunk abban, hogy csak a gyomrát rontotta el. Egyikük, épp a reg­gelit hagyta el, azzal az indoklással, hogy „testkontroll szerint élek”. Az előbbi számokat összeadva a valamilyen táplálkozást, fő étke­zést kihagyottak aránya 37,3 százalékra rúg. Rájuk vonatkozik a címben feltett kérdés és a felelet is, mellyel talán egyetért a kedves olva­só. Ugyanis azzal, hogy ez az arány döbbene­tesen magas. ORDAS IVAN Hittanvetélkedő Sióagárdon Az 1991-es hittanvetélkedő II. fordulójára Sióagárdon került sor. A verseny egyébként három fordu­lóból áll, az I. forduló Tolnán volt, a III. Pécsett lesz. Sióagárdon össze­sen 54 versenyző indult, ebből Sióagárdot hatan képviselték. Eb­ből a fordulóból 22-en jutottak to­vább. A versenyzők az iskolák 5-6-7. osztályosaiból tevődtek ki. A vetél­kedő során ötoldalas feladatlapot kellett kitölteni. A feladatok nem voltak könnyűek, kitöltésükkel két óra alatt végeztek a versenyzők. Ezután a sióagárdi plébános, Antal Géza ebédre hívta a versenyzőket. Utána következett a várva várt eredményhirdetés: az első tíz ver­senyzőnek külön ajándékot adtak, a többiek a SZÍV című, havonként megjelenő füzetet kapták. Legna­gyobb örömünkre a sióagárdi ver­senyzőkből négyen továbbjutot­tak. Találkozunk május 25-én Pé­csett. KÖKÉNY VIKTÓRIA Sióagárd A Fidesz irodai telefonszáma A Fidesz szekszárdi irodájának telefonszámai megváltoztak. Az új számok: 11-874, illetve 12-916. Telefax: 12-916. Az iroda címe vál­tozatlan (Szekszárd, Mészáros Lá­zár u. 5. fsz. 5.). Képviselői fogadóóra Horváth Lajos országgyűlési képviselő (Dombóvár és környéke) értesíti választóit, hogy 1991. má­jus hónaptól kezdődően fogadóó­ráit a Bezerédj u. 12. fsz. 1. helyi­ségben (volt községháza) tartja, páros héten pénteken 17-19 óráig. Papírgyűjtés, rajzkiállítás a teveli iskolában ATeveli Körzeti Általános Iskolában már hagyomány a tavaszi lomtala­nítási mozgalomban való részvétel. Az akció lebonyolítása során a gyer­mekek nemcsak Tevelen, hanem Bonyhádvarasdon és Závodon is dol­goztak. A gyerekek munkáiból házi rajzkiállitást is rögtönöztek, mely bizony­sága annak, hogy él gyermekeinkben a békevágy, a természet megóvá­sa, szépsége iránti igény. Rajtunk, felnőtteken múlik, hogy továbbfej- lesztjük-e ezt bennük, fáradhatatlan munkával, követendő példákkal. A község önkormányzatának törekvéseiben rangos helyet foglal el kör­nyezetünk, létterünk esztétikai-higiéniai állapotának javítása. Ez ügyben a felnőtt lakosság már sokat bizonyított társadalmi munkájával. GÁNYINÉ FORR AI ÁGNES A szülök segítettek a szállításban fotó: pál Magdolna Visszhang „Lapelődjük az erőszakra buzdított” (Folytatás az 1. oldalról.) Vajon ki és melyik sajtótermék merte volna gúnyolni az ellenállókat? Egyik sem. Ugyanakkor ma és itt Ma­gyarországon divattá kezd válni a volt politikai foglyok iránti közöm­bösségen túl, a gúny és a kikezdés. Az erkölcstelenségen kívül éz egyút­tal igen veszélyes tendencia is. Egy, 55 éve Franciaországban élő magyar mondta el az alábbiakat: Franciaországban a háború után, megbélyegezték az idegen hatalom (a nácik) kollaboránsait, vagy az esz­méjük helyeslőit. Kinek-kinek a homlokára sütötték a horogkeresz­tet, a kisebb bűnösöket pedig a köz­véleménykirekesztette. Az ellenállók viszont megbecsülésben részesül­tek és mindenütt helyet kaptak ott, ahova a képességeik alapján meg­feleltek. így természetesen még a nemzetbiztonságnál is. Majd úgy 1947 táján, éledezni kezdtek a volt kollaboránsok, a nácik kegyeltjei. Tehették, mert Franciaországban akkor már ismét demokrácia volt. Ezek a volt kollaboránsok és szimpa­tizánsok Rouanban már odáig men­tek, hogy az egyik kocsmában már gúnydalt énekeltek az ellenállókról. A volt ellenállók ezt egy darabig tűr­ték, de aztán elfogyott a türelmük és vagy 6 deltás volt ellenálló elment ebbe a kocsmába és szétverte a gyülevész bandát Ettől még a de- ■ mokrácia élt és virult. Ugyanakkor a rouani közvélemény helyeselte és elfogadta azt hogy a volt ellenállók elégtételt vettek maguknak, azaz a jogos sérelmet a maguk módján le­rendezték. A volt kollaboránsok le­vonták a tanulságot és így a továb­biakban nem adtak alkalmat arra, hogy a volt ellenállók akcióba lépje­nek. Ha ma Magyarországon a gú­nyotokhoz csak bemennek a volt ül­dözöttek, akkor ez már égbekiáltó valami, és felhorkannak azok, akik­nek a tárgyilagossága, a múlthoz va­ló szimpátiája a horkanásra okot ad. Vajon csodálkozhatunk-e azon, hogy Fónay Jenő, ez az egyébként szelíd egyéniségű ember a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (nem pedig Pofosz) elnöke egyszer csak kitör? ö már a tűréshatárt eddig is eléggé kitolta. Az erkölcstelen meg­nyilvánulásokat eddig is tolerálta, de tovább már nem bírta. Amit erről, az első ütemben a Magyar Nemzet írt, az összességében tudatos hamisí­tás. A hangszalag valódi. A 168 óra műsora idézett egyes részleteket, de csak részleteket. A békéscsabai be­szédében Fónay a sajtót „ramacs- nak” nevezte. Itt hibázott, mert csak egyes lapot vagy kimondva: egyes újságírót kellett volna nevén nevez­nie. A sajtó egészére ez a jelző nem vonatkozhat, mert hál’istennek van­nak tárgyilagos, a szövegállomány­ból nem kiragadó és lesipuskásnak nem nevezhető újságírók is. Én sokat ismerek ezen utóbbiak közül. Ugyanakkor vannak olyanok is, aki­ket meg sem érdemes említeni. Ezen utóbbiak egy szűk rétegnek, a volt ki­váltságosok és a volt szimpatizánsok rétegét elégítik ki, csattanós nyelv­csapásokkal és állampárti alázattal főnökeik irányában. Egyébként a legtisztább környe­zetben is megtalálhatók a kellemet­lenkedő legyek melyekről tudott az, hogy egyáltalán nem haszonállatok. Ezek a legyek zümmögve kerülget­nek, aztán a legtisztább arcokra szállnak rá, ámbár előtte rászálltak a fekáliára, sőt még a dögökre is. A leg­békésebb ember sem szereti a le­gyeket Először csak hessegeti őket, kapkod utána, de aztán megunja és jön a légycsapó. Igen nagy állatba­rátnak kell lennie annak aki csak ki- huzatolja őket, mert tudja, hogy a tél beköszöntével elenyésznek. Szerintem is helytelen volt a Fi- desz-eseket „taknyosorrúnak” ne­vezni. Ezt a kijelentést egy „Napzár­ta” utáni és egy fiatalembernek az időseket becsmérlő megjegyzése váltotta ki Fónay Jenőből. Való igaz, hogy szövetségünk szereti a Fideszt és én magam is örülök annak, hogy a parlamentben meghatározó ellen­zékként képviselik a magyar fiatalsá­got. A külön szimpátiát pedig az kelti bennünk, hogy magunk is Fidesz-es korúak voltunk, amikor az elnyomás ellen harcoltunk. Meggyőződésem, hogy Fónay Jenő ezen általánosító jelzőjét a kellő időben és módon kor­rigálja majd. Élveztem, ahogy Szeri úr, a szokott lesipuskás módján feltette a kérdést Orbán Viktornak (Tolnai Népújság ápr. 29-i száma) a „taknyosorrúzás” kapcsán. Örültem Órbán Viktor hig­gadt válaszának és így Szeri úr kér­dése végül is nem ért célba. Mint ahogy a dr. Glatz Ferenccel készített interjúban a Horthy-korszakról feltett kérdése is zátonyra futott, mert dr. Glatz Ferenc ez a kiváló történész- professzor a tárgyilagos válaszával lehűtötte a Horthy-korszakot át nem élt, arról csak a hiteltelent tanult kér­dezőt. Erről jut eszembe: A Ring című új­ság április 23-i száma 43. oldalának az utolsó hasábja tartalmazza a kö­vetkezőket Aki írta, Tamai Imre: „A módszerekről van szó. Arról, hogy szabadjára engedett sajtó a mai Ma­gyarországon, a mai magyar politikai kultúra színvonalán, a kialakulatlan demokrácia bázisán ellenőrizhetet­len és megállíthatatlan információs monopóliumra tehet szert, tehát köz­vetítésével bármilyen módon mani­pulálható a közvélemény. Ezt sajtó­diktatúrának is lehet nevezni. A dik­tatúra természetrajza viszont az, hogy a becsapott tömegek előbb- utóbb elégtételt vesznek maguknak. A politikában, a politikusokban csa­lódva a barikádokon.” Szeri úr! Gondolkodjon el ezen, bár én a barrikádból már nem kérek és nem is kivánom. Amikor legutóbb a 168 óra műsorának a végén, Mes­ter Ákos beolvasta a műsorra reagá­lók telefonmegjegyzéseit, egy hölgy azt mondta: „Igaza volt Fónay Jenő­nek!” No, nem a sajtó egészére, nem a Fidesz taknyosorrúságára... ha­nem a többire. S ezen érdemes kissé meditálni. Érdemes a volt üldözettek elleni tendencián is elmélkedni, kü­lönösen azon, hogy erkölcsös-e? Megengedhető-e? Ami az ön által produkált „Azok a régi szép módszerek...” cimű cikkét illeti, ez pontosan olyan Fónay-Szeri vonatkozásában, mint amikor az egérke oktatja cincogva az orosz­lánt, miközben ugyancsak cincogva mutogatja a muszkliját. No, de ne tartson tőle, az oroszlán méltóságán alulinak tartja, hogy egeret egyen. Helyette inkább ásít. E levélből is ki lehet „ragadni” a szövegkörnyezetéből, ámbár e jó szokásától remélhetően eltekint El­köszön öntől: székelyhídi Géza, a volt üldözöttek nevében Egy „ramacs” újságíró megjegyzései Székelyhídi úr gondolkodásra biz­tat, s a „volt üldözöttek nevében” írt 3000. példányszámú levelének elol­vasása után valóban számtalan gon­dolat merült fel jelen sorok írójában. Stílusát - kiváltképp a kellemetlenke­dő legyekről szóló szemléletes han­gulatfestését - nem kívánom minősí­teni, ám néhány megállapítása annál nagyobb figyelmet érdemel. Minde­nekelőtt az, hogy lapelődünk kereken 42 éven át az erőszakra buzdított vol­na, sőt, a lap alkalmazta (!) is ezt az erőszakot Talán néhány konkrét pél­da megemlítése az erőszak alkalma­zására megnyugtatóan alátámasztot­ta volna ezt a bizonyára megalapo­zott, tényszerű állítását, hiszen azt nem feltételezem Székelyhídi úrról, hogy rágalmazásra vetemedik. Igaza van Székelyhídi úrnak abban, hogy a Fónay-beszédből részleteket ragad­tam ki. Ezzel az erővel ugyanis idéz­hettem volna a Június 30. után majd mi fogunk itt dirigálni”, a „Mert ha megengedtük nekik, hogy bekerülje­nek a parlamentbe, ki is tudjukvezetni őket", vagya „szedett-vedett ellenzék meg egy szedett-vedett parlament” kitételeket Ezen legutóbbi „önkénye­sen kiragadott” idézet fényében min­denképpen örvendetes az, hogy a szövetség szereti a Fideszt, bár ezt az érzést azért - magánvéleményem szerint - Fónay Jenő meglehetősen sajátos módon nyilvánította ki. S meglehet, hiba volt feltennem Orbán Viktornak a „taknyosorrúzásra” vo­natkozó kérdést mert ez bizonyára nem érdekli az olvasót hiszen ezt az egész ügyet is csak a „ramacs” sajtó fújta fel. Mindazonáltal Orbán Viktor- akárcsak dr. Glatz Ferenc - leleple­zett-csak azt nem tudom, hogy ezzel az óvatlanul a szövegben hagyott ön­góllal mely „szűk réteget”, esetleg „volt kiváltságosokat" avagy „szimpa­tizánsokat" elégítettem ki. Azt is meg­fogadom, hogy gyarapítóm, sőt, ha kell, átértékelem történelmi ismere­teimet a Horthy-korszakra vonatko­zóan, mert - mint arra Székelyhídi úr ellentmondást nem tűrően rámutatott - arról „csak a hiteltelent" tanultam. Végezetül néhány szó arról a „di­vatról”, amelynek következménye­ként „gúnyolják és kikezdik” a politikai foglyokat Valóban, mi folyik itt? Ösz- szeesküdött volna mindenki - s leg­főképp a sajtó, illetve annak „ramacs” része - a politikai foglyok ellen ? Vagy netalán egyes - magukat komoly té­nyezőnek tartó személyek semmibe veszik a kimondott szavakkal járó po­litikai felelősséget, s az annyit han­goztatott megbékélés helyett öklüket rázva fenyegetőznek, s érvek helyett szidalmak és gyalázkodások zuhog­nak mennykőcsapásokként a más véleményt hangoztatókra? A jobbik esetben persze, mert végső megol­dásként megteszi néhány markos, deltás legény is. S itt feltétlenül igazat kell adnom Székelyhídi úr egyik lé­nyeglátó megállapításának: „Az er­kölcstelenségen kívül ez egyúttal igen veszélyes tendencia is. ” SZERI ÁRPÁD V. alföldi fazekas triennálé Pályázatot hirdetett a Kántor Sán­dor Kossuth-díjas fazekas, a nép­művészet mestere emlékére rende­zendő V. alföldi fazekas triennálén való részvételre a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népi Iparművészeti Tanács, a Népművé­szek Háziipari Szövetkezete, vala­mint Jász-Nagykun-Szolnok me­gye és Karcag város önkormányza­ta. A pályaműveket július 5-6-7-én veszik át a Karcagi Déryné Művelő­dési Központban, s a zsűri által kivá­lasztott alkotásokból, s a díjazott mű­vekből 1991. augusztus 18-án kiállí­tás nyílik a nagykun városban. A leg­sikeresebb alkotás elnyeri a karcagi önkormányzati testület által alapított Kántor Sándor-díjat, továbbá a meg­hirdető szervek által felajánlott to­vábbi díjakat. Csigagyűjtők figyelem! A Boly Áfész Szekszárd Kereskedelmi Irodája a bogyiszlói hűtőháznál azonnali készpénzfizetéssel, a napi legmagasabb áron csigaátvételt hirdet. Méret 30-35 mm-ig. Átvétel hétfőtől szombatig 7-16.30 óráig, vasárnap 7-12 óráig. Telefon: 74-40-419 BOLY ÁFÉSZ {55) Szekszárd, Kér. Iroda SZUMMA AUTÓSBOLT DOMBÓVÁR, Rákóczi u. 77. LADA, DACIA, SKODA, WARTBURG, TRABANT és NYUGATI személygépkocsi­alkatrészek. Hiányzó nyugati alkatrészeket RÖVID HATÁRIDŐRE beszerzünk. SHELL olajok, gumiáruk! Olcsó árak, garantált minőség! Nálunk hitelre is vásárolhat! Nyitva 8-13 óráig, 14-18 óráig, szombaton 8-12 óráig. (10) Papírgyűjtés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents