Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-09 / 82. szám

1991. április 9. NÉPÚJSÁG 3 Hihetetlen, pedig igaz Bűnözők a közutakon Egy kis adózási statisztika Amikor az igazoltatást fegyverhasználat követi A vállalkozóknak február végén, a sima személyi jövedelemadót be­állóknak pedig néhány hete lejárt 3 határidő, ameddig büntetés nél­kül tudtára adhatták a hatóságnak, 3 törvények alapján mennyi adót fi­zetnek. Nos, miként dolgozik bennünk az állampolgári öntudat, mennyire lehetünk eleget a köz iránti kötele­zettségünknek? Ezt tudakolni ke­restem meg Patakiné dr. Till Hildát, az APEH Tolna megyei igazgatóhe­lyettesét. Az első számok nem voltak túl iz­galmasak. Hogy a megyében nyil­vántartott 7200 vállalkozó közül 6649 nyilatkozott? Hát Istenem, ilyenek vagyunk. Csakhogy azután derült ki, a vállalkozók az adózás­nál egészen más kategóriába so­roltattak a paragrafusok alapján, mint mi, bérből és fizetésből élők. Esetünkben minden fillért nyilván­tartanak, s ha kapunk valamennyit, abból nyomban levonják az adó­előleget. Sőt, az év végén a kifizető is kell, hogy jelentse ezt az adóha­tóságnak. Ezzel szemben a vállal­kozóknak fizetett pénzből tilos adóelőleget levonni, az ilyen pénz­ügyi tranzakciókat nem is kell az APEH orrára kötni. Ha van a vállal­kozóban annyi öntudat, hogy be­vallja, akkor fizet, ha nem, hát nem. De miközben beszélgettünk, előkerült egy országos összesítés is, és amit abban olvashattam, attól a hajam az égnek állt. Tolna me­gyében az elmúlt beadott adóbe­vallás szerint átlagosan egy főfog­lalkozású iparosnak évi 84 ezer, te­hát havonta pontosan 7000 forint a tiszta jövedelme. Egy közúti árufuvarozónak havi 7500, a maszek kereskedők - be­vallásuk szerint - havonta 5333 fo­rintot keresnek. S mindenre felte­szik a koronát a butikosok. Azok, akikről azt hittük eddig, hogy nekik aztán tényleg van mit a tejbe apríta­ni. Hát kapaszkodjanak meg: a me­gyében tevékenykedő 142 butikos éyente átlag 13 ezer, havonta tehát alig több mint ezer forintot keres. (Hangsúlyozzuk: ezek a statiszti­kai adatok átlagszámok!) Múltkoriban hallottam, egy taxis, vadonatúj Mercedesével ment az adóhivatalba. Kezét, nyakát húzta a sok arany. S szegény szomorúan tette le az asztalra az adóbevallá­sát: az elmúlt egész évben keresett összesen ötvenvalahányezer fo­rintot. Akkor nem hittem el, hogy ilyen megtörténhet. Most már igen.- szepesi ­(Folytatás az. 1. oldalról.) A közutak fontos szerepet kap­nak egy-egy ilyen akcióban, hi­szen a bűncselekményeket, sza­bálysértéseket vagy ott követik el, vagy menekülésre használják. Nagy tanulsága volt a fokozott ellenőrzésnek, hogy a szabályos rendőri kar- és fényjelzést egyre több gépjárművezető hagyja fi­gyelmen kívül. így történt ez Si- montornyán is, ahol az autóban ülők továbbhajtottak, majd később hátrahagyva a gépkocsit (melyről kiderült, hogy lopott volt és bűn­cselekményből származó tárgya­kat is rejtett), gyalogosan - keríté­seken átugrálva - menekültek el az őket üldöző rendőrök elől. Hama­rosan újabb kocsit törtek fel, s az­zal folytatták útjukat. Kevesebb szerencséje volt Bár­di Róbert 22 éves Hidas, Kossuth út 98. szám alatti lakosnak és fiatal­korú hőlgyutasának. Ő ugyanis áp­rilis elsején az esti órákban Bony- hádon, a Perczel Mór utcában hagyta figyelmen kívül a kar- és lámpajelzéssel közvetített „Állj!” jelzést - gázt adva továbbhajtott. Az első kanyarban azonban „ösz- szetalálkozott” egy közúti jelzőtáb­lával, s az árokban kötött ki. Mire a rendőrök odaértek, könnyű sérü­lést szenvedett utasával elmene­kült a helyszínről, azonban sza­badsága nem tartott sokáig. Pilla­natokon belül elfogták őket, a gép­jármű vezetőjét pedig italfogyasz­tásra utaló körülmények miatt vér­vételre előállították. A fiatalember valószínűleg más bűncselekmény elkövetésével is gyanúsítható. Hasonlóképpen tanulságos az az eset is, mely március 27-én éj­szaka történt Dunaföldváron. Mint azt már megírtuk, egy IFA teher­gépkocsi három fiatalkorú utasá­val hajtott el az igazoltató rendőrök elől. Az országúti üldözés során fegyverhasználatra is sor került, ami végül - a szomszédos megyé­ben - megállásra késztette az ámokfutókat. Felmerül a kérdés: mikor vég­ződhet egy közúti igazoltatás úgy, hogy a végén még a fegyver is el­dördül? Előzetesen annyit, hogy a rendőr azzal, hogy „Állj!” jelzést ad (karjának függőleges feltartásával, jelzőtárcsával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, síppal vagy éppen a rendőrségi gépkocsi hátsó ablakában „Stop ellenőr­zés!” felirat kivilágításával) egy in­tézkedést kezd meg. Az intézkedé­sét pedig be kell fejeznie. Ezt aka­dályozzák egyes gépjárművezetők egyre gyakrabban: ki akarják von­ni magukat a rendőri intézkedés alól. (Erre általában az italfogyasz­tás, a gázüzemre átállított jármű, vagy éppen a nála levő, bűncse­lekmény elkövetésével összefüg­gésbe hozható tárgyak késztetik.) Tehát ha a rendőr megkezdett in­tézkedését a „hagyományos” mó­don nem tudja befejezni, akkor más eszközt, módot választ. Akár üldözni is kezdheti a szabálytalan­kodókat. Ám ha az nem engedi, hogy a rendőr megelőzze, hanem például az úton szlalomozva megpróbálja leszorítani (lásd dunaföldvári eset), akkor ezzel a rendőr életét, testi épségét, a vagyoni biztonságot ve­szélyezteti, szabad mozgásában gátolja, s ilyenkor bizony eldördül­het a fegyver is. Kilőtt gumikkal pedig bajos len­ne a menekülés... A razzia mérlegéhez pedig még azt is hozzátehetjük, hogy húsvét- kor, illetve az azt megelőző néhány napban komolyabb vagyQn elleni bűncselekményt megyénkben nem követtek el. GERGELICS ZSÓKA A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról (II.) szóló törvény - mint arra legutóbb rámu­tattunk - külön fejezetben foglalkozik a fo­gyasztók megtévesztésének tilalmával. A törvény indoklása ebben a körben ki­hangsúlyozza, hogy a jogszabály a rek­lámszédelgést néma versenytársak érde­keire tekintettel korlátozza, hanem fogyasztóvédelmi kérdésként fogalmazza meg azt, s ugyanakkor nem csak a reklámszédelgést, hanem általános tilalommal a fogyasztó mindenfajta megtévesztését tiltja, ami az áru kelendőségének fokozása érdekében történik. És mert a tisztességes tájékoztatás megvalósulásához rendkívül nyomós fogyasztói érdekek fűződnek, a tör­vény - példálózó jelleggel - külön felsorol egyes meg­tévesztő magatartásokat kimondva azt, miszerint: „A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha a) az áru lényeges tulajdonsága - igy különösen összetétele, használata, az egészségre és a környe­zetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas vagy hiányos tájékoztatást adnak; b) megtévesztésre alkalmas áruösszehasonlitást alkalmaznak s azt reklámként vagy más tájékoztatás­ként nyilvánosságra hozzák; c) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jog­szabályi előírásoknak, az állami szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelmények­nek, továbbá hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli; d) az árut - felhasználhatóságát vagy más lényeges tulajdonságát... megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el; e) olyan árut reklámoznak, amely nem vagy nem kellő mennyiségben, választékban áll a fogyasztók rendelkezésére...” Kihangsúlyozandó, hogy a törvény nemcsak a kife­jezett tényállítást, hanem valamely adat elhallgatását - a hiányos tájékoztatást - is megtévesztő tájékozta­tásnak tekinti, annak megállapításánál pedig, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas- e, a törvény úgy rendelkezik, hogy e tekintetben a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános bejelentése az irányadó. Tiltja a törvény a gazdasági versenyt korláto­zó megállapodást is kimondva, hogy - az ott megjelölt esetek kivételével - tilos a versenytársak között az olyan összehangolt magatartás, illetőleg megállapo­dás, amely a gazdasági verseny korlátozását vagy ki­zárását eredményezheti, tekintet nélkül arra, hogy a megállapodást a Magyar Köztársaság területén kö­tötték e vagy sem. A további tilalmak, valamint a tör­vényben írtak megszegése miatti eljárási szabályok részletes ismertetését nem tartjuk indokoltnak, csu­pán arra utalunk még, hogy a hivatkozott törvény a Magyar Közlöny 1991. évi 121. számában jelent meg. DR. DEÁK KONRÁD A mozgáskorlátozottak érdekében Uj alapszabály a Meosz-ban A Mozgáskorlátozottak Orszá­gos Szövetsége új alapszabályt készít, amelyet június 29-én fogad el a küldöttgyűlés. A május végére elkészülő tervezet előtt azonban a szövetség négy régióban gyűjti össze a tagok véleményét, javasla­tait. Ilyen értekezletet tartottak szombaton Kaposváron is, ame­lyen a somogyi, a tolnai, a baranyai, valamint a zalai szervezet vezetői vettek részt. Hogy miért van szükség az alap­szabály módosítására, arra dr. Chi- káh Csaba, a Meosz elnöke vála­szolt. Mint elmondta, ezt két ok in­dokolja: egyrészt társadalmi kör­nyezetünk megváltozása, tehát a mozgáskorlátozottakat érintő új tendenciák, folyamatok megjele­nése, másrészt pedig az, hogy töb­bek között új strukturális elemek­kel fejlődött a szervezet működése. Hangsúlyozta, hogy a szövetség nem azonos a központtal, hanem a tagszervezeteknek egy olyan kö­zössége, ahol a jogok és a kötele­zettségek rendszerében munka- megosztás, illetve együttműködés van. Új alapelvekkel is bővül az alapszabály. Nevezetesen: a szak- szerűség, a közösség bizalma, a súlyos mozgássérültek, valamint a különböző adottságú tagszerveze­tek esélyegyenlősége. A szervezeti módosítások alappillére, hogy az egyesületeket változatlanul ön- szerveződő közösségek alkotják, amelyeknek biztosítani kell a haté­kony, stabil érdekképviseletet. Ga­rantálni kell egyes - államtól átvál­lalt - szociális feladatok ellátását is. Ide tartozik a lakásvásárlással, illetve átalakítással kapcsolatos, valamint a közlekedési támogatás. A parlament 1 milliárd forintot sza­vazott meg a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására, ebből 340 milliót utaltak üzemanyag-tá­mogatásra az önkormányzatok­hoz. Hiába a Népjóléti Minisztérium állásfoglalása, amely szerint ezt valóban mozgássérültek üzem­anyag-támogatására kell felhasz­nálni, az önkormányzatok dönte­nek: majd mennyit adnak. Többek között ezért is vállal állami felada­tokat a szövetség. A fennmaradó 640 millió forintot autóbeszerzés támogatására tervezik - mint hal­lottuk -, a vámmentesség meg­szüntetését egy meglehetősen la­zán megfogalmazott jogszabály okozta. A Meosz vállalja, hogy valameny- nyi magyar mozgássérült érdeké­ben dolgozik, függetlenül attól, hogy tagja-e valamelyik tagszerve­zetnek. Am tudomásul veszik azt is, hogy a mozgáskorlátozottak érde­kébe más szervezet is létrejöhet. Nagy gondot okoznak a mozgás- sérülteket érintő szemléleti kérdé­sek: mert ami például Svédország­ban már természetes, azért nálunk még harcolni kell érte. (Tamási) A lakás- támogatásról Szekszárdon Az első lakáshoz jutás támoga­tására alkotott rendelettervezetét vitatja meg Szekszárd Város Ön- kormányzatának Képviselő-testü- lete április 11-én - csütörtökön - 16 órakor a polgármesteri hivatal konferenciatermében tartandó ülésén. Ezután az 1991. évi munka­tervükről határoznak. Középtávú program Bonyhádon Soron következő ülését a Sza­badság tér 1. (volt városháza) épü­letének I. emeleti tanácskozóter­mében tartja Bonyhád Város Ön- kormányzati Képviselő-testülete április 11 -én - csütörtökön - 17 órai kezdettel. Először Oroszki Ist­ván polgármester ad tájékoztatót a lejárt határidejű határozatok vég­rehajtásáról és a két ülés között végzett munkáról. Ezt követően megvitatják a szervezeti és műkö­dési szabályzatot, majd értékelik az 1990. évi pénzügyi tervük végre­hajtását. Végül megtárgyalják a képviselő-testület négyéves mun­kaprogramját. Lányi Péter zongoraestje Lányi Péter zongoraművész Mo­zart-, Chopin-estjére április 11-én - csütörtökön - 19 óra 30 perces kezdettel kerül sor a szekszárdi Művészetek Házában. Nagymányok Nagyközségi Önkormányzat PÁLYÁZATOT HIRDET általános iskola igazgatói állás betöltésére. A pályázat részletes feltételei a Művelődési Közlönyben jelennek meg. A pályázat benyújtásának határideje a Művelődési Közlönyben történő megjelenést követő 30 nap. (72) Gyermekszépségverseny, 1991 Feri Emese Éva Szöts Péter Sebestyén Nikoletta Szabján Ágnes Kirch Szabolcs Szekszárd, Wosinsky 31. Bátaszék, Kossuth u. 96. Kisdorog, Ady 61. Szekszárd, Jókai 22. Bonyhád, Bezerédj u. 39. Ügy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illet­ve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebb, április 11-én, csütörtökön a dombóvári Vass Richárd, a felsőnánai Toronyi Marina Kitti, a bonyhádi Dara­bos Péter, a gyönki Klein Csilla és a pálfai Horváth Barbara fényképét közöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents