Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-08 / 81. szám
4 NÉPÚJSÁG A szerkesztő levele Mindig örömmel nyugtázzuk, ha messziről küldött levelet hoz a posta. Már csak azért is, mert ez bizonyára azt jelenti, hogy szűkebb pátriánk, Szek- szárd, illetve Tolna megye határain kívül is figyelemmel kísérik lapunkat, s így a Szekszárdi Szemlét is.> Legutóbb Budapestről kaptunk szívélyes üdvözletét Valkay Béláné nyugdíjas olvasónktól, aki szerkesztőbizottsági munkatársunk, dr. Töttős Gábor írásaira reagálva néhány érdekes emléket idézett fel a múltból. S most vissza a jelenbe. Egy héttel ezelőtt olvasóink hiába keresték a Szekszárdi Szemlét, de a Tolna Népújságot is. A magyarázat egyszerű, a megjelenés a húsvéthétfő miatt szünetelt. Ilyenkor, azaz egy- egy hosszabb pihenő után illendő megígérni, hogy újult erővel állunk olvasóink szolgálatára, s mindent megteszünk, hogy még színvonalasabbá váljon ezen oldal. Ami a Szekszárdi Szemlét illeti, továbbra is a kezdetben megfogalmazott célkitűzést követi, azaz erejéhez és lehetőségéhez mérten próbál beszámolni a megyeszékhelyet érintő eseményekről és történésekről. Várjuk olvasóink leveleit, hasznos ötleteit és javaslatait. SZERI ÁRPÁD Egy hivatal... Ahol mindenki igent mond! Mai tájékoztatónk a magyar állampolgárság megszerzéséről szól. Ki tekinthető magyar állampolgárnak? Az, aki magyar állampolgár szülők gyermekeként született, illetve az, aki a magyar állam- polgárságot honosítás vagy visz- szahonosítás útján megszerzi. A magyar állampolgárság megszerzéséhez a honosítást kérőnek az alábbi okmányokat kell beszereznie: születési, házassági anyakönyvi kivonat, amennyiben elvált, bontóítélet, amennyiben özvegy, halotti anyakönyvi kivonat a volt házastársról, ezen okmányok hiteles magyar fordításban. A kérelemre formanyomtatványt az anyakönyvi hivatalban lehet kérni, amelynek kitöltése után-a fenti okmányokat valamint a jelenleg érvényben lévő illetékszabály szerint 10000 Ft illetékbélyeget szükséges még csatolni. Az anyakönyvi hivatal terjeszti fel a honosítási kérelmet a Belügyminisztérium Hatósági Főosztályának. A magyar állampolgárság megszerzését a kérelmező, az államfő aláírásával, honosítási okirat formájában kapja meg. Az okiratot a lakhely és a kérelem beadása szerinti illetékes anyakönyvi hivatalnak küldi meg a BM. Az anyakönyvvezető előkészíti az állampolgársági eskü letételét. Az állampolgársági esküt a honosítást kérő a polgármester előtt teszi le, magyar állampolgárságát az állampolgársági eskü letételének napjával szerzi meg. Az állampolgárság megszerzése, az állampolgári eskü letétele mérföldkövet jelent az emberek életében. Azoknak, akik megszerezték, azok számára akik ezután szerzik meg és azok számára is, akik magyar állampolgárnak születtek idézzük most az állampolgári eskü szavait: „Esküszöm, hogy a Magyar Hazához és dolgozó népéhez hű leszek. A Magyar Köztársaság alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Erőmhöz és képességeimhez mérten erősítem és védelmezem a Magyar Köztársaság állami, gazdasági és társadalmi rendjét.” A fenti szavakat az utóbbi időben több magyar állampolgárrá honosított polgártársunk tehette le Kocsis Imre Antal polgármester előtt. Ezekkel az eseményekkel e lap hasábjain is találkozhattak a kedves olvasók. A következő részben a névváltoztatásokról szóló tájékoztatást olvashatják. - sas Szekszárdi ül Szemle 1991. április 8. Látogatóban Akkor politizálunk jól, ha nem politizálunk! „Munkámat mindig nyugodtan végezhettem” FOTÓ: ÓTÓS RÉKA A Bródy közben egyszerre érünk a 14-es házszám elé. Házigazdánk, Dombai Gyula képviselő úr őszinte lelkesedéssel meséli el, hogy mennyire igyekezett a megbeszélt időpontra hazaérni. Bizony, elég kalandos óra volt mögötte, mert rab volt a városházán. Történt pedig, hogy a képviselő- testület egyik bizottsága, estébe nyúló ülésén, fáradtan igyekezett volna haza, amikoris megdöbbenve tapasztalták, hogy a városháza kapuja zárva van. A szabadulás az alpolgármester úr személyében érkezett, aki telefonhívásra azonnal házhoz, akarom mondani városházhoz jött, kulcsát magával hozva, kiszabadította a képviselő urakat. Jót mulattunk az eseten és a beszélgetés ebben a vidám hangulatban zajlott, mert Dombai Gyula képviselő urat szemüveges, komoly arca ellenére, jókedélyű embernek ismerhettük meg.- Képviselő úr! Önnek a munkahelye is a lakásán van. Nem zárja el ezzel egy kicsit magát a világtól?- A Fogtechnikai Vállalatnál dolgoztam 1984-ig. Akkor vettem át édesapámtól az itthoni műhelyt. Ez a munka nagy precizitást, türelmet és jó ülőképességet igényel. Hiányzott a közösség, a közösségért való tevékenykedés.- Akkor bizonyára most változást hozott életébe a képviselőség?- A választások előtt izgatott a gondolat, hogy újra tehetek valamit a közösségért: A választás után nagyon jó érzés volt, hogy az első fordulóban megválasztottak, ez egyben óriási felelősség is. Háromezer ember szolgájának érzem magam, és úgy érzem, azzal lettem több, hogy felvállaltam ezt a feladatot.- Mivel tölti szabadidejét? Mit jelent az ön számára a pihenés, a barátság, a család, az ünnep, a társ?- Ünnep minden hétvége, amikor a gyerekek hazajönnek. Fiúnk a pécsi orvostudományi egyetemre jár, lányu n k a Lőwey gimnáziumba.Api- henés a szőlőben való munkálkodás, mint sok-sok szekszárdinak. Kötelességemnek érzem az örökölt földet megtartani, művelni. A barátságot nagyon fontosnak tartom. Kevés érdek-nélküli, őszinte kapcsolatot látunk magunk körül manapság. Mi 1973 óta, minden héten, legalább egyszer összejövünk egy 4-5 házaspárból álló baráti társasággal, akikkel mindenről beszélgetünk, csak a munkáról nem. Igazi felüdülést jelentenek ezek a találkozások. Feleségem húsz éve a munkatársam is. Soha nem veszekszünk és neki köszönhetem, hogy munkámat mindig nyugodtan végezhettem és ezt az új feladatot is felvállalhattam, mert türelmével, megértésével csodálatos hátteret biztosít számomra.- Mit szeretne megvalósítani Szekszárdon.- Sok mindent. Az a véleményem, hogy mi, képviselők, akkor politizálunk jól, ha nem politizálunk. Munkánkkal kiérdemeljük a polgárok bizalmát, hogy aztán segítsünk visz- szaadni az embereknek a hitet, a munka becsületét. SAS ERZSÉBET Munkásszállóból nyugdíjasok háza A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat már évek óta keresi a munkásszálló hasznosításának lehetőségét. Többek között ipari iskolát terveztek ide, ám ez a célkitűzés nem valósulhatott meg. Most felajánlották az épületet a városi ön- kormányzatnak hasznosításra, az elképzelések szerint nyugdíjasok háza létesülhetne itt. A tervről kérdeztük Molnár Jánost, a TÁÉV műszaki igazgatóhelyettesét.- Szekszárdi munkásszállónk jelenleg nincs teljesen kihasználva - mondta el Molnár János. - Dolgozóink egyre kevésbé veszik igénybe, illetve a létszámcsökkentés miatt is vesztettünk el lakókat. Egy éjszakára is kiadjuk, egyesületeknek, sportolóknak, most például a főiskolára felvételiző diákok veszik igénybe, ám ezek a bevételek nem fedezik az épület költségeit. Éppen ezért felajánlottuk az önkormányzatnak üzleti alapon hasznosításra. A képviselő-testület ezt megvitatta a legutóbbi ülésén és úgy döntött, hogy támogatja az ötletet. A várossal közösen üzemeltethetnénk, de amennyiben meg kívánnák venni, mi eladjuk. Abból az indíttatásból kezdtük el a terv megvalósítását, hogy az idősek, magányos nyugdíjasok lakásgondjain segítsünk. A munkásszállón hideg-meleg vizes szobák találhatók, amelyek egy vagy két embernek adnának kultúrált lakóteret. Két szobából garzonlakást alakíthatnánk ki. A folyosón zuhanyzó található, van társalgó, konyha és étterem. Nemcsak a bentlakók, hanem a környék nyugdíjasai is kaphatnának itt meleg ételt. Egyfajta orvosi felügyelet lehetősége is megoldható, hiszen vállalatunknak van üzemorvosa. Most az igények felmérése következik, hogy hány idős ember jelentkezne, s egyáltalán hányán költöznének ide. SÁRVÁRI JÁNOS Híres szekszárdiak Szlgeth Gábor A kiváló kutatómérnök 1879. szeptember 4-én született Szek- szárdon. Gépészmérnöki tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1903-tól a Röck István-féle Gépgyár majd a Fővárosi Gázművek szolgálatában állt. Részt vett az óbudai gázgyár építésében, melynek 1914-től főmérnöke lett. 1925-ben műegyetemi magántanári címet nyert, s a világitógázgyártás meghívott előadójaként dolgozott. 1932-től mint a Magyar Ammóniagyár vezérigazgatója a péti gyár építését irányította. Kutatásai elsősorban a magyar szenek gázgyártásban való felhasználására irányultak. Szigeth Gábor 1940. március 27-én hunyt el Budapesten. (Sz.) Újabb könyvvel bővül a sorozat Régi rejtvényfejtőnek gratulálhattunk a Szekszárdi Szemle szellemi vetélkedősorozatának újabb nyertese, Schneringer Jánosné személyében.- Ez az én hobbim - jegyezte meg a szekszárdi költségvetési üzem nyugdíjasa, miközben átvette az ötszáz forintos Skálautalványt. - Emellett még kertészkedem, gyakorta meglátogatnak az unokák. Nagy öröm számomra, hogy mindketten lelkes rejtvényfej- tők. Schneringer Jánosné természetesen rendszeres olvasója a Szekszárdi Szemlének, s bizonyára a továbbiakban is részt vesz havi rejtvénypályázatunkon. S azt is elárulta, hogy mire költi nyereményét, az ötszáz forintos utalványt: - Újabb könyvvel bővíteni a különböző országokat bemutató Útikalauz-sorozatot. Schneringer Jánosné FOTÓ: KISPÁL MÁRIA Nemzetközi Vásár Szekszárdon Már augusztus 20-án megnyílna A vállalkozások korát éljük, amikor is minden értelmes ötletre szükség van. Kanalovics László vállalkozó, az Atrium üzlethálózat vezetője éppen ilyennel jelentkezett:- Gemenci Nemzetközi Vásárt szeretnénk létrehozni a BNV mintájára - tudtuk meg Kanalovics Lászlótól. - Tíz-ti- zenkét ország részvételére számítunk, természetesen belföldi kiállítókat is várunk. Megtaláltuk a legmegfelelőbb területet is, a Városgazdálkodási Vállalat virágkertészetét, amely ráfizetéses. Az öthektáros területen található az 1450 négyzetméteres üvegház, és más meglévő épület, ami már felújítás után használható lenne. A polgármester és az alpolgármester úrral már folytattunk előzetes tárgyalásokat, kedvezően fogadták az ötletet. A későbbi részletesebb megbeszélések során fog kiderülni a vállalkozás üzemeltetési formája. Ez történhet bérleti jog alapján, vagy közös használatban. Természetesen a részletekbe menő tárgyalások csak egy kedvező önkormányzati határozat után kezdődhetnek el. Most nagyon gyors és rugalmas döntés szükséges ahhoz, hogy ez a vállalkozás létrejöjjön. Nekünk már van részletes pályázatunk, reméljük, mi valósíthatjuk meg ezt az ötletet. Az önkormányzat elbírálásától függően már augusztus 20-án nyithatnánk, s fogadhatnánk a látogatókat szeptember 5-ig. A felújítás azonnal megkeződhetne, amiben sok vállalkozótársam segíthetne. Ez a terület jól megközelíthető, az új ipari út mellett fekszik, szinte ideálisak a feltételek erre a célra. A város veszteséges ágazatai fellendülhetnének a vásár hatására, gondolok például a szállodaiparra és az idegenforgalomra. Ez a már funkcionáló vásár véleményem szerint nagy előnyöket jelentene a világkiállítás szempontjából is. SÁRVÁRI Rejtett értékeink A Szekszárdi Polgári Olvasókör háza Vannak évfordulók, amelyek pontos dátumukat tekintve inkább csak a honismerettel, helytörténettel foglalkozók figyelmét keltik föl, de a mögöttük rejlő tartalom időponttól függetlenül is példa lehet. Kevesen tartják számon, hogy e héten lesz százhúsz esztendeje a címben idézett egyesület megalakulásának, pedig egykori tagjai méltán lehetnének büszkék arra a teljesítményre, amelyet példamutatóan vittek véghez. A kiegyezés után lassan éledezni kezdett kényszerű zsibbadtságából Szekszárd közélete is: föléledt a dalárda és a kaszinó, alakult egy Szegzárdi Haladókör elnevezésű társaság, amelynek alapszabály-jóváhagyásán évekig kotlott a bölcs minisztérium. Csupán egyetlen réteg nem találta helyét egyikében sem, az iparos-szö- lőbirtokos helybeliek serege. Hagyományaik, amelyeket még nemrég saját vérükkel írtak a magyar történelem fényes lapjaira, 1848- hoz kötötték őket, társadalmi szereplésük lételeme volta politizálás, hírlapok és élclapok olvasása, no meg persze néhanap egy kis szerény borozgatás. Őket hívta össze 1871. április tizedikére az óvoda szűkös helyiségébe dr. Gájásy Lajos, a kórház igazgató főorvosa, aki a megalakított olvasókör első elnöke lett. Őt követte tisztében Boda Vilmos, a megye első újságjának szerkesztője, majd tulajdonosa, aki négy évtizedig szervezte és vezette a lelkes, ám olykor biztatásra váró szekszárdiakat. Jellemző az egyesület tekintélyére, hogy már első választmányában öt olyan személy található, akik vagy voltak, vagy lettek a megyeszékhely bírói. Boda nagyrészt itt elért népszerűségének köszönhette 22 évig megtartott Függetlenségi ’48-as képviselői voksait. Az olvasókörnek kezdetben 100, második évben 250, később 400-500 tagja volt, ami igen tekintélyes szám az akkor 14000 lakosú helységben. Budapesti és helyi újságokat járattak, köztük előlapokat, borászati szaklapot, s hogy mennyire megbecsülték ezeket, jól mutatja: év végén rendszeresen elárverezték a beköttetett évfolyamokat. Emellett jövedelmet hozott a vendéglősi állás, amelyre pályázatot hirdettek, de pénzt jelentettek a zenés mulatságok belépti díjai, a felolvasásokon végzett gyűjtések, adományok, könyvkölcsönzési krajcárok, s természetesen az évi négy forint tagdíj. (Ez négyhavi újságelőfizetési díj volt akkoriban.) Mindez együtt is szerény összeg A volt Polgári Olvasókör háza, a Rákóczi utca 12. sz. alatt FOTÓ: ÓTÓS RÉKA volt, amit 1886-ig még az egyleti helyiségek bérleti díja is terhelt. Ekkor azonban öt egyleti tag ösz- szesen 8000 forint összegben kezességet vállalt a többi érdekében és megvették a mostani épület helyén állott Angyal-féle házat. A fenti összegből ezer forintot fordítottak a berendezésre, amelynek minőségére jellemző, hogy az elmúlt évtizedben még megvolt néhány darab. Az első negyedszázad történetében, amelyet először Sohneider János, majd dr. Kisasszondy Éva Irt meg, méltán állapítják meg, hogy betöltötte az olvasókör vállalt feladatát: olvasásra és értelmes politizálásra nevelt, de mindezt nem tartotta elégnek: szervezett jó ügyek érdekében a tűzkárosultak felsegélésétől kezdve a török sebesültekig, nem beszélve számos helyi kezdeményezésről. Önmagáról sem feledkezett meg azonban: 1897-ben Hája Béla építőmester készítette (ingyen) azt a tervet, amelyet hamarosan meg is valósítottak, s amely ma híven őrzi jobb ügyért tenni tudó százak emlékezetét. DR. TÖTTŐS GÁBOR * E heti kérdésünk: Az olvasókör leghíresebb vendége 1848-ra emlékeztethet, hiszen a turini remete idősebb fia. Ki ő? Márciusi rejtvényeink megfejtése 1. Ma melyik iskolához tartozik a volt polgári leányiskola épülete? Az 505-ös Számú Ipari Szakmunkásképző Intézethez. 2. Ma a Dózsa György utcában található a biróság épülete. Mi volt a régi neve ennek az utcának? Apát utca. 3. A következő két nyomdász - Újfalusi Lajos, illetve Báter János - közül melyik volt Molnár.Mór, a neves nyomdász apósa? Újfalusi Lajos. 4. Jászay Mari, Hildermann Laura, Polonyi Elemér, Molnár Ferenc, Jacobi Viktor és Medgyaszay Vilma. A felsoroltak közül kinek ajánlotta Babits Mihály Gáláns ünnepség cimű versét? Medgyaszay Vilmának. Címünk: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra kérjük írják rá: Szekszárdi Szemle.
