Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-08 / 81. szám

1991. április 8. Képújság 3 „Hogy az emberi kapcsolatok erősödjenek” Kernen és Dombóvár: (Folytatás az 1. oldalról.)- Egyházaskozárról telepítettek ki 16 éves koromban, de oda rit­kábban megyek, mivel itt, Dombó­váron találtam meg, amit kerestem, jó embereket, barátokat, hazai íze­ket -, mondja a szerszámkészítő szakmunkásként dolgozó férfi, aki több más polgártársával együtt igen örül a dombóvári kapcsolat „legalizálásának”. A több mint száz vendéget hely­beli családoknál helyezték el. Akik­nek rokonai voltak azoknál, akik­nek nem, mint például a kerne- ni alpinista klub titkárának, Hel­muth Meisernek és feleségének, azokat önként jelentkező dombó­vári polgároknál. A Meiser házas­pár házigazdája Kertész János és felesége volt.- Beszélünk németül, a rende­zők felkerestek bennünket, és kér­ték, vállaljunk egy német családot. Mi örömmel tettünk a kérésnek ele­get. Úgy sorsolták ki, hogy kihez me­lyik vendég kerüljön, így lettünk mi Meiserék vendéglátói. Örülünk, hogy megismerhettük őket - mondja Kertész Jánosné, és elme­séli, hogy délelőtt Pécsváradra vit­ték a vendégeket, majd a csikós- tőttősi evangélikus templomba. Hogy miért pont oda, arra már Eri­ka, Helmuth adja meg a választ.- A szomszédasszonyom Csi- kóstőttősről származik, neki sze­retnék egy kis emléket vinni, készí­tettem pár diaképet a faluról, a templomról. - A tiroli ruhába öltö­zött hölgy elmeséli, hogy másod­szor járnak Dombóváron. A ma­gyar vendéglátás, az emberek nyíltsága tetszik neki, egyetlen baj, hogy kevés az idő, de így is több barátot szereztek. * Az egyének, klubok kapcsolat- felvételét, a polgárok találkozását, barátkozását hangsúlyozta a ker- neni polgármester is.- A partnerkapcsolat lényege, hogy magyar és német emberek találkozzanak egymással, ismerjék Vendégek és vendéglátók a díszhelyen partnervárosok lettek Telt hát előtt zajlott a dokumentumok aláírása meg egymás szokásait, barátkoz­zanak össze, tapasztalják meg, hogy élnek másutt -, mondta Günt- ner Hausmann, majd még hozzá­fűzte; - a híd szerepét szeretnénk betölteni, nemcsak Kernen és Dombóvár, hanem Németország és Magyarország között is. Egy ki­csivel mi is hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy béke legyen Európá­ban, a különböző országok népei úgy közeledjenek egymáshoz, hogy közben identitásukat meg­őrizzék. >A rendezvény díszvendége, dr. Pálos Miklós követendőnek tartja a dombóvári példát:- Örvendetes a partnervárosi kapcsolat létesítése, jómagam is szorgalmaztam, illetve közremű­ködtem néhány hasonló létrejötté­ben -, nyilatkozta az államtitkár. - Most, hogy az európai határok át­járhatóvá váltak, az emberek job­ban megismerhetik egymást. Az egységes Európa gondolata nem zárja ki a nemzeti érzést, minden nép megtarthatja szokásait, kultú­FOTÓ: DOMB AI ISTVÁN ráját, de meg kell tanulnia együtt gondolkodni a szomszédaival. En­nek érdekében Magyarországon elsőnek Svédországgal, egy Stockholmtól 40 kilométerre lévő kisvárossal való partnerkapcsolat felvételét segítem elő. Valószínűleg éppen a svéd kirá­lyi pár magyarországi látogatásá­nak ideje alatt fogja a szekszárdi önkormányzat aláírni a svéd kisvá­ros vezetőivel az erről szóló doku­mentumokat. * A többnapos rendezvényen a vendégek két kiállítást is megte­kinthettek, az egyik a Dombóvári Galériában, Kaponya Judit festő­művész képeiből nyílt kiállítás volt, a másika belvárosi római katolikus templomban „Német népi szakrális művészet Magyarországon” cím­mel nyílt fotókiállítás. Ez utóbbiról szerdai dombóvári oldalunkban adunk tájékoztatást. F. KOVÁTS ÉVA Anyajog és apajog... Van egy régi római közmondás, mely a maga idején tökéletesen helytál­ló volt. Eszerint „Mater semper certus" vagyis „Az anya mindig biztos”. . Legalábbis az apaság megállapítására azóta kifejlesztett vizsgálatok tel­jes hiánya idején az volt az egyedüli biztos. Az anyák szerepének fontossá­ga azóta se csökkent és ez az esetek túlnyomó többségében ugyancsak rendjén van. Főleg, ha válásra kerül sor, ami Magyarországon igencsak sűrűn előfor­dul, hiszen ezen a téren éppúgy a világ kétes élvonalába tartozunk, mintáz öngyilkosságok, vagy az alkoholizmus rangsorában. Házasságok számta­lan módon, okkal, joggal borulnak fel, és valóban az a tapasztalat, hogy a gyermek, vagy gyermekek felnevelésére a magára maradt nők alkalma­sabbak, mint a férfiak. Természetesen nem mindig. Szekszárdról és a megyéből egyaránt tud­nánk idézni példákat, amikor az elvált szülők gyerekei sokkalta jobban kö­tődtek az apjukhoz, mint az anyjukhoz. Méghozzá nem azért, mert ez előbbiek mindenféle ravaszkodással, csemegével, elvtelen ajándéko­zással el tudták csábítani őket és maguk felé fordították érzelmeiket, hanem mert az anyák életmódja, érzelmi élete olyan volt, vagy lett, ami tel­jes joggal taszította őket. A sokszor felületesen tájékozott közvélemény mégis abban a hitben él, hogy lehet az anya akár félig, vagy egészen prostituált is, a bíróságok csak a legritkább esetben utalják a gyerekeket az elvált apa gondozásába. Megkérdeztük dr. Balassa Máriát, a Szekszárdi Városi Bíróság elnökét, hogy valóban így van-e ez?- Korábban talán több joggal el lehetett mondani, de most korántsincs így, - kaptuk a választ. - A bontóperek mintegy harmada esetében az apák javára ítélünk. Természetesen nem kevés vizsgálódás, környezettanulmány, tanúk, orvosszakértő, pszichológus, gyámügyis meghallgatása és az életkörül­ményeket felderítő helyszíni szemle után. Ami viszont olykor valószerűt­len ideig elhúzódhat. Mivel az ügy mégnem lezárt és a bíróság befolyáso­lásának még csak a látszatát is gondosan kerülni kell, maradjunk egy név nélküli példánál. Az egyik kisközségben élS. F„ akinek korábbi házassága felbomlott, de az asszony - két máshonnan származott gyerek mellé - eb­ben is szült egy fiút. A békéltetés 1989. november 6-án végleg eredmény­telennek bizonyult. Azóta a tárgyalások, részben vagyonmegosztásról, részben gyerekelhelyezésről, egymást követik. S. F. mintaszerű körülmé­nyek közt élő új élettársa anyaként neveli a kicsit, aki immár hétéves, de vér szerinti anyjánál I. általános iskolás kora végére még az írni-olvasni tu­dásig se jutott el. Idegileg tönkrement, még most se gyógyult ki az ágybavi- zelésből, viszont az „idegen ” anyánál egy év leforgása alatt 4,3 átlagra ja­vított. S. F. és élettársa képtelenek összeházasodni jogerős válóperi ítélet hí­ján. Az utca pedig időnként hangos a vér szerinti anya látogatási kísérletei­től, akit a gyerek látni se akar. Ne fessük az ördögöt a falra, de nagy valószínűsége van annak, hogy a gyerek ezeket a lelki sérüléseket már so­ha nem heveri ki. (A felnőttek sérüléseiről most ne beszéljünk.) Természetesen vannak szerencsésebb példák is. Egy szekszárdi eset­ben a döntés időben született, az apa mintaszerűen felnevelte két gyere­két. Éppúgy nem akármilyen erőfeszítés, vagy áldozatok árán, amiként azt a magukra maradt anyák is teszik. Itt lelki sérüléseknek nyoma sincs. Sürgetni az efféle ügyeket nem lehet. Dr. Balassa Mária viszont jó! ismeri válóperes kollégáit, így azt is, hogy mennyi dilemma, lelkiismereti harc árán hoznak meg egy-egy döntést. Meglehet azonban, hogy olykor kissé sokára... ORDAS IVÁN A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról (I.) Senki sem akar utolsó maradni Tizennyolc téesz zárt veszteséggel Tolnában Beszélgetés Barsi Mihállyal, a Teszöv megyei titkárával Alkotmányunk - an­nak rögzítése mellett, hogy Magyarország gazdasága piacagaz- daság - elismeri és tá­mogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny sza­badságát. A piaci szereplők gazdasági kapcsolataiban természetesen ér­vényre kell jussanak a tisztessé­ges piaci magatartás követelmé­nyei. Polgári Törvénykönyvünk alapelvként nyilvánítja ki, hogy tiltja a tisztességtelen gazdasági tevé­kenységet, az idevonatkozó rész­letes szabályokat átfogóan az 1991. évi január hó 1. napján ha­tályba lépett 1990. évi LXXXVI. tör­vény írja elő, amely külön-külön fe­jezetben foglalkozik a tisztességte­len verseny, a fogyasztók megté­vesztésének tilalmával, a gazdasá­gi versenyt korlátozó megállapo­dás, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmával, rendelkezik a vállalkozók szervezeti egyesülésé­nek ellenőrzéséről is. A törvényben foglaltak részletes ismertetését e helyütt nem tartjuk indokoltnak, mégis - úgy véljük - néhány körülményre az érintettek figyelmét külön is felhívni talán nem felesleges. A tisztességtelen verseny tilal­mával kapcsolatban idézünk a tör­vény indokolásából, amely szerint: „Esetenként előfoprdul. hogy a vál­lalkozók a tervezett áremelést megelőzően indokolatlan gazda­sági előnyök szerzése céljából az árukat a forgalomból kivonják, ille­tőleg a már elkészült áru kát vissza­tartják, illetve a visszatartás érde­kében a termelést korlátozzák.” „Előfordul olyan eset is, hogy a ter­melők, illetőleg a kereskedők az áruk visszatartásával, illetőleg a forgalomból való kivonásával mes­terségesen keltenek hiányt a pia­con az ár emelkedésének előidé­zése céljából.” Talán nem kell kü­lön is kihangsúlyozni, hogy a tör­vény ezeket a magatartásokat, az ilyen manipulációkat tiltja. Ugyan­ebben a körben tiltja a törvény az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését, felhasználását, jogosulatlanul mással való közlé­sét, vagy nyilvánosságra hozatalát, és a törvény alkalmazásában üzleti titok minden olyan tény, informá­ció, megoldás és adat, amelynek ti­tokban maradásához a jogosult­nak méltányolható érdeke fűződik. A titoksértés tehát akkor is megva­lósul, ha a megszerzett vagy fel­használt, illetőleg nyilvánosságra hozott tény, adat, információ nem áll iparjogvédelmi oltalom alatt, és üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hoz­zájárulása nélkül, a vele bizalmi vi­szonyban vagy üzleti kapcsolat­ban álló személytől, illetve ennek közreműködésével szerezték be. Előfordul külföldi árunak hazai áruként, még inkább hazai árunak külföldi áruként való megjelölése és értékesítése, amit a törvény ter­mészetesen szintén tilt, mint aho­gyan általában tiltja, hogy valamely áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, illetőleg átvé­telétől tegyék függővé. Itt azonban megjegyzendő, hogy a kereskede­lem gyakorlatában számos olyan eset fordul elő, amikor több fizikai­lag elkülöníthető árut egymásra te­kintettel egységként gyártanak és forgalmaznak (pl. bútorgarnitúrák), ez természetesen nem tekinthető árukapcsolásnak. Á fentiek a tisztességtelen ver­seny tilalma körében nyertek sza­bályozást, a fogyasztók megté­vesztésének tilalmáról szóló ren­delkezésekről .a következő alka­lommal adunk tájékoztatást. DR. DEÁK KONRÁD Régen volt ilyen nehéz hely­zetben a mezőgazdaság, pe­dig most nem az időjárás sze­szélye az ok. A hiányzó földtör­vény, szövetkezeti törvény, a tulajdonviszonyok rendezet­lensége az, ami elbizonytala­nítja a termelőszövetkezetek­ben dolgozókat. Vetnek, de ki­nek, ki fogja azt majd betakarí­tani? Barsi Mihály Teszöv-titkárt a tsz-ek helyzetéről kérdeztem.- Túlélte a 90-es évet a me­gye mind a hatvanegy szövet­kezete és ez már eredmény. Igaz, 18 téesz veszteséggel zárt, közülük nyolcnak az aszálykár rendezésével sike­rült kiegyenlítenie negatívumát. Négy szövetkezetünk van, ahol a veszteség igen nagy.- Egy-két évvel ezelőtt miről tudott volna beszámolni?- Megyénkre nem voltjellem- ző, hogy veszteséges legyen. Az adottságai is jobbak mint az országos átlag.- Milyen a tagok hangulata?- Féltik a munkahelyüket. Közel huszonhatezer téesztag van megyénkben. Igaz, egy ré­szük csak jogilag tag, nincs kö­tődése a szövetkezethez. An­nak idején brigádvezetőnek, traktorosnak, géplakatosnak vették fel őket. Nekik a mai helyzetben más az érdekük mint a földdel, állattal, géppel belépett parasztoknak. Ezért a szándékok keresztezik egy­mást és ez egzisztenciális bi­zonytalanságot válthat ki. Jó lenne ha valaki a tulajdoni re­form előtt megmondaná, hogy mit is akar vele. Mert úgy néz ki, mint amikor valaki tekézik, ke­zében a golyó, ott áll a pályán, de a terem nincs kivilágítva. így azt sem tudja, hogy a guritással mit üt le. Falun, vidéken egyre nagyobb a munkanélküliség. A vállalatok legelőször a bejárók­tól igyekeznek megszabadulni, most hogy nőttek az útiköltsé­gek. A tsz-ek meg már senkit nem vesznek fel tagnak. Menje­nek a fenébe? De hol az a fene? Ezek az emberek is valahol he­lyet kérnek és ha nincs más, hát a földjeiket kérik vissza.- Mit gondol, a jövőben szük­ség lesz majd a Teszövre, mint érdekvédelmi szervezetre?- Amíg megbízó lesz, Teszöv is lesz. Formáját tekintve már rég nem azt csináljuk, mint pár éve. A Teszöv a pártállam ki­szolgálója volt, ebben a formá­ban leszerepelt, kompromittál­ta magát, Szabó István, a TOT titkára örömmel mondta akkor: r „Jelentem nem lett második párt” - a parasztpártra gondolt, mint a munkásosztály „ellenfe­lére”. Az érdekszövetségnek ez volt az egyik feladata; a „kéz­ben tartás”. Hogy mi lesz a jö­vőben? Nem tudom. A tsz-ek száma biztosan változni fog, szétválnak, aprózódnak, meg­szűnnek. Ha lesz rá igény, élet­ben maradunk. Azt viszont nyu­godtan mondhatom, pillanat­nyilag mi vagyunk egyedül olyan helyzetben, hogy a tsz- ekről információnk van. Régeb­ben párt, tanács, mindenki fel­karolta a mezőgazdaságot. Mára már a „zöld bárókat” divat lett piszkálni, pedig a többsé­gük kiváló szakember. Sajnos sokat járok mostanában teme­tésre is, kevesen érik meg az öregkort közülük.- Önnek volt saját földje?- A szüleimnek volt és hogy őszinte legyek nekem nem a tankönyvekből kellett megta­nulnom, hogy a téeszesítésnél milyen volt az az „önkéntes­ség”. A kárpótlási törvény elfo­gadása után úgy gondolom nem mondhatok le arról a föld­ről, amit az őseim tíz körömmel összehoztak. Ehhez nincs jo­gom. De bízom a parasztember bölcsességében, nem akar az magának rosszat. Oktalanul nem fogja széthordani a tée- szeket, de ha egyszer elkezdő­dik, igen nagy sürgés-forgás lesz itt, mert senki nem akar utolsónak maradni, akinek már csak a fához kikötött göthös te­hén jut csak. M. I. Illyés Gyula emlékére Illyés Gyula halálának évfordu­lója alkalmából rendeznek ünnep­séget Felsőrácegresen. Az ünnepi megemlékezés és koszorúzás áp­rilis 12-én délután két órakor lesz Felsőrácegresen, a kopjafánál. Szekszárdon: A tetovált rózsa A régi színészgárda egy része - Vári Éva, Uhrik Dóra, Krasznói Klá­ra, Péter Gizi, Paál László - is ját­szik a Szekszárdon is újra színre kerülő „A tétovát rózsa” című há- romfelvonásos színműben, amely egyben az 1990/91-es színházi évad záró előadása. A darabot április 9-én - kedden - 19 órakor a Hegedűs-bérlet, másnap, 10-én - szerdán -19 óra­kor pedig a Babits Ifjúsági bérlet tu­lajdonosai tekinthetik meg. Jegyek még mindkét előadásra válthatók. A Biblia és a zene A szekszárdi Művészetek Házá­ban ezzel a címmel tart estet április 10-én - szerdán -18 órai kezdettel Lehotka Gábor orgonaművész és dr. Reisinger János irodalomtörté­nész. A rendezvényen közreműködik a Szekszárdi Madrigálkórus Job­bágy Valér vezetésével. A műsor­ban J. S. Bach szerzeményein túl Pikéthy Tibor Húsvéti fantáziáját és Lehotka Gábor Feldolgozások Ba­bits Amor sanctus fordításaira cí­mű műveit is meghallgathatják a zenerajongók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents