Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06 / 80. szám

1991. április 6. Képújság 9 Beruházóból vállalkozó vállalat Garázsvárost épít a Tolnaber „Sír-nevet alapon” kockáztatnak A leendő garázsváros, egyelőre még csak rajzon Sikerül-e túlélni a gazdasági re­cessziót, átmenteni a profi szak­embergárdát a jobb időkre? A kér­dés manapság szinte valamennyi hazai beruházó, tervező vállalatnál felmerül. Volt, ahol ezt a problémát drasztikus létszámcsökkentéssel, másutt profilváltással, illetve bőví­téssel próbálták megoldani. Ez utóbbiak közé tartozik a Tolna Me­gyei Beruházási Vállalat, a Tolna­ber is. Térdre kényszerült tervezők- Az eddigi évek nyereséges gazdálkodása ellenére szorult helyzetben van a cég, leálltak a nagy ipari beruházások, nincs megrendelés - nyilatkozta Rápolti Árpád, a Tolnaber igazgatója. - Nemcsak mi vagyunk így, az építő­iparba tartozó szinte valamennyi mérnöki iroda hasonló helyzetben van, térdre kényszerültek a terve­zők, beruházók - állítja mindezt az igazgató annak ellenére, hogy a Tolnaber az elmúlt időszakban sem folytatott rossz piacpolitikát. Míg azelőtt egyprofilú vállalatként működtek és csak a megrendelő igényeit elégítették ki, hagyomá­nyos beruházások kivitelezési munkálatait szervezték, addig má­ra építési vállalkozóként viselked­nek, szervezési-menedzseri-épí- tési munkát látnak el. Az ingat­lanközvetítő iroda mellett néhány fős tervezőirodát hoztak létre, az eddig csak beruházások ügyeit bonyolító szakapparátust pedig kulcsrakész fővállalkozások kivite­lezésére is felhasználják. Minderre a megváltozott piaci helyzet kényszerítette a vállalatot, a cég jó értelemben vett átmenté­se.- Eddig csak szerkezetkész csa­ládi házakat építettünk az általunk kialakított telkekre, az úgynevezett mintalakótelepen - mondja az igazgató, majd még hozzáfűzi, hogy január elsejével, a hitelfelvé­telek változásával, a vevő csak ak­kor kapja meg a szociálpolitikai kedvezményeket és az OTP-hitelt, ha nem félkész, hanem teljesen kész lakásokat vásárol tőlük. Eddig ugyanis részben pénzzel, részben leadott lakással fizettek vásárlóink, akiknek túlnyomó többsége minő­ségi lakáscsereként költözött a mintalakótelepre, új otthonukba. Régi lakásukat pedig a Tolnaber értékesítette - felújítva vagy anél­kül - kedvező hitelfeltételek mellett egy új vevőnek. Befagyasztott ingatlanforgalom Szokásos beruházói sirámok­nak gondolhatná az ember, ha a kormány eme rendelkezései nem fagyasztották volna be szinte a tel­jes ingatlanforgalmat. Az idei évvel ugyanis megszűnt az eddig ér­vényben volt „nem városi települé­seken lévő, üresen álló családi há­zak forgalmazása” is. Talán mon­danunk sem kell, de ez is igen érzé­kenyen érintette a Tolnabert, hi­szen tavaly 360 falusi családi ház adásvételét bonyolították le, mely tény nagyban növelte a kistelepü­lések népességmegtartó képessé­gét, mivel a korábbi diszkriminá­cióval ellentétben, 1990. decem­ber 31 -ig igénybe vehetők voltak a szociálpolitikai és egyéb, kedvez­ményes hitelek falun is. Az új jog­szabállyal a vidéki családi házak többlépcsős minőségi cseréjének vége. Ha nem lennénk ennyire fi­nomak, akár azt is mondhatnánk, hogy befuccsolt az üresen álló családi házak forgalma. Hogy az állami támogatások le­építését pont vidéken és ilyen mó­don kellett-e elkezdeni, az kérdé­ses. Ami viszont nem kérdéses, az, hogy ha ezek után a Tolnaber nem keres új piaci lehetőségeket, ak­kor nyugodtan lehúzhatja a rolót.- Szerencsénkre a jogszabály hagyott egy kiskaput, mert azt mondja, ha van olyan építési szer­vezet, amely kész lakásokat készít és értékesít, akkor az ö vevőjének régi lakását az építtető kedvező hitelfeltételekkel továbbra is for­galmazhatja - halljuk a magyará­zatot arra, miért is építik készre az 'eddig szerkezetkészen átadott mintalakótelepi otthonokat. Per­sze, hogy mi számít kész lakásnak, az megint egy más kérdés. A jelen­legi jogszabályok szerint az, mely­re a helyi hatóság használatbavé­teli engedélyt ad... Kényszerű kockázatvállalás A Tolnaber igyekszik talpon ma­radni, tapasztalatait, szakembereit „jobb időkre” átmenteni. Itt draszti­kus létszámleépítés nem történt, míg öt éve 55 dolgozójuk volt, ma 45'szakembert alkalmaznak. Igaz, állandóak a belső átszervezések, hol ilyen, hol olyan vállalkozói cso­portokat hoznak létre. A korábbi kényelmes, csak beruházói maga­tartást kockázatvállalásiváltotta fel. Nem várnak - mert hiába is tennék - a megrendelőkre, ehelyett építe­nek és megpróbálják az általuk ké­szített ingatlanokat értékesíteni. Kockáztatnak, most már sír-nevet alapon ők is vállalkoznak. Legutóbb például tervbe vették, hogy „garázsvárost” alakítanak ki Szekszárdon az alsóvárosban, a Kövendi Sándor utca-Alkony utca és az ATI tanpálya által határolt te­rületen. A 200 garázs kialakítását szervezett formában tervezik, két­féle variációban. Az egyik elképze­lés, hogy csak garázstelkeket és építési lehetőséget adnak, ami azt jelenti, hogy közművesített, beton- úttal, vízzel, villannyal, külön mé­rőórával, térvilágítással, lebetono­zott alappal és mindehhez tervdo­kumentációval és érvényes építési engedéllyel látják el a vásárlókat, akik mindezek birtokában maguk építik vagy építtetik fel gépkocsitá- rplójukat. Mindez 150 ezer forintba kerülne, míg a kész garázsok 375 ezer forintba. Hogy sok ez az ősz- szeg, vagy kevés egy garázsért, azt majd a vásárlók eldöntik. Annyi bizonyos, hogy ezek a tömbgarázsok“ nem a korábbi, megszokott, lapostetős „szocreál” kivitelben épülnek, hanem magas tetővel, piros cserépfedéssel, fe­hér falakkal. És mellettük szolgál­tatóhelyiségek készülnek kisipa­rosok számára, a polgárok igé­nyeinek kielégítésére. Mindezek megvalósítására a Tolnaber a közelmúltban 50 száza­lék részesedéssel egy kivitelező kft-t alapított, mely a garázsváros építési munkáinak elvégzésével debütál. A vállalat pedig eközben fizetőképes vásárlókban remény­kedik. F. KOVÁTS ÉVA Ezeket a házakat még szerkezetkész állapotban vették a lakók fotó: gottvald karoly Betörni tudni kell!- melléküzemágból vagyonvédelem ­Az, hogy betörni tudni kell, aligha szorul bizonyításra. Az, hogy sokan tudnak is, még kevésbé, hiszen jó­szerivel nincsen nap, amikor az új­ságokban ne hemzsegnének az erre valló tények. Profi betörőket, mackósokat, vagy éppenséggel elhivatott benzinkút-fosztogatókat meglehetősen nehéz nyilatkozatra bírni, így egy másik irányú profival, Jelics Miklós nyugalmazott rendőr alezredessel, a Vagyonvill Kisszö­vetkezet szaktanácsadójával és managerével beszélgettünk erről a valóban közérdekű témáról. A Va­gyonvill meglehetősen furcsa múl­tú szervezet, ugyanis egy gyulai termelőszövetkezet villanyteker­cselő melléküzemágaként indult, jelenleg pedig svájci és angol cé­gekkel kooperál. Termékeire min­den jel szerint joggal lehet alkal­mazni a sokszor elkoptatott „világ- színvonalú” jelzőt, ugyanis a part­nereknek egész egyszerűen nem sok okuk lenne szóba állni a ma­gyarokkal, ha nem látnának ben­nük fantáziát. Az se utolsó minősí­tés, hogy a Garancia, a Hungária és a Providencia biztosítótársasá­gok megkétszerezik kockázatvál­lalásukat, akkor, ha a Vagyonvill védőberendezéseit szerelik be va­lahol az óvni kívánt páncélszekré­nyekbe. Nekünk azonban nem hírverés a dolgunk, hanem némi ismeretszer­zés a támadók és védők, vagyis a betörők és a tevékenységük ellen védekezni akarók szüntelen szel­lemi és technikai párharcáról.- A bűnözés már régen két rész­re szakadt -, így Jelics Miklós. - A primitív, egyszerű nyomorbűnö­zés, kisebb értékek, néhány sonka, kolbász elvitele. A másik ágon már profi szinten űzik a „szakmát”. Ezek ellen a régi, hagyományos, mecha­nikus záraknak, lakatoknak hova­tovább már csak szimbolikus je­lentősége van... Persze azért a régi berendezé­sekkel, például rácsokkal is lehet kellemetlen perceket okozni a be­hatolóknak. Ha például a jól beépí­tett csőrács belsejében szabadon mozgó vasdarab van, akkor ebbe menthetetlenül beletörik a betörő - fűrésze!- A jövő azonban az elektroni­káé! Ami alatt természetesen koránt­sem csak a néha önmaguktól is bekapcsolódó szirénákra kell gon­dolni, melyek hangjára az utcai já­rókelő - ismert közönyéhez híven - többnyire oda se figyel. Néhány év­vel ezelőtt nagyon sokan láthattak- hallhattak példát erre a szekszárdi OTP-nél. A mostani katalógusok­ban az egértől az elefántig terjedő nagyságrendben minden moz­gást, önmagukat ismételten be­kapcsoló, memóriaegységgel is felszerelt érzékelők, egyidejűleg vízszintesen 180, függőlegesen 80 fokban mozgó berendezések és olyan masinák találhatók, melyek szabályos képsorozatot készíte­nek a védelmükre rendeltetett he­lyiségben megfordulókról. A Ra- cal-Guardar Vega mikroprocesz- szorai segítségével automatikusan kiszűri a hamis riasztásokat és csak valós esetben lép működés­be. Természetesen a szakmailag jól képzett betörők se hülyék és igyekeznek eltakarni a riasztó esz­közöket. A VEGA-AM ezzel nem hatástalanítható, mert már az elta­karás pillanatában elkezd jeleket adni. Vannak 138 decibellel üvöltő szerkezetek melyek hangerejét so­káig nem lehet elviselni. Mások né­mák, akár a hal, csak éppenséggel kapcsolják a rendőrségi közpon­tot.- Mindez nagyon szépen hang­zik, de Magyarországon mennyire elterjedtek az ilyen védőberende­zések?- Terjedőben vannak. Péjdául az összes postát és áfor-kutat mi véd­jük. Amire a legújabb esetek isme­retében lehet azt mondani, hogy vegyes eredménnyel, de a techno­lógia arról nem tehet, ha nem hasz­nálják. Például a kulcstartóra em­lékeztető személyi riasztókat... A készülékek egy része önmagát védi szabotázs ellen. Lassan bár, de már Magyarországon is forga­lomba kerülnek az olyan kellemes, pénzszállító aktatáskák, melyeket nyugodtan ki lehet tépni valaki ke­zéből és elszaladni. Aztán a kira­bolt megnyom egy kis zsebbéli táv­irányítót és a rabló olyan áramütést kap, hogy fél óráig se tér magához. Ez a fél óra nem elhanyagolható, mert rosszul felszerelt rendőrsé­günk legjobb akarata ellenére is késhet. Éppen ezért figyelemre ér­demes lenne az angol módszer, ahol a kitűnő telepismerö, rádióval felszerelt taxisokat is bekapcsolták a vagyonvédelembe, illetve a helyT szín biztosításába. Amennyire ön­magunkat ismerjük, a taxis-sztrájk sokkja után erre mifelénk egyha­mar aligha kerül sor. Említettük már a témakörben fo­lyó szüntelen párharcot. Vegyük például az okos és műszakilag ki­tűnően képzett betörő esetét. Meg­figyelte, hogy valamilyen irodában milyen berendezés van. Megfúrta az ajtó alját és egy jelentéktelen lyukon beengedett két két egeret. Az egérmozgás azonnali riasztást eredményezett, de a helyszínre ér­kezők nem találtak semmit és el­mentek. Negyedóra múlva követ­kezett két újabb egér és az ered­mény azonos volt. Harmadízben szintén. Negyedik alkalommal a központban csak legyintettek, mondván, hogy valami zűr van a készülékkel, majd kihívatják a szervizt. Pedig ekkor már az igazi betörő járt odabenn, ezúttal egerek nélkül... Ezt a beszámolót még hosszan lehetne folytatni, akár megyebeli berendezések felsorolásával is. Az újságírónak azonban igazán nem feladata, hogy tippekkel szolgáljon az ilyenekben amúgy sem szűköl­ködő betörőknek. Árakat se említettünk. Eléged­jünk meg azzal, hogy azok egyelő­re magasak... ORDAS IVÁN Palánk legyen védőbástya Alkoholelvonóból szanatórium- Megszüntetni az előítéleteket - Gyógyító beszélgetés ­A szekszárdi polgár szóhaszná­latában Palánk nem kerítést, védő­bástyát jelent. Itt ez a név azonosult az alkoholelvönóval, ahol tanácsi határozat vagy bírósági ítélet, eset­leg a kétségbeesett ember maga szülte elhatározása alapján kísé­relték meg leszoktatni a férfiakat, nőket a mértéktelen ivásról. Aki pedig idekerült, idejött, meg­bélyegzett ember lett. Mert, amíg a barátokkal iszogatott, még ha többet is a kelleténél, csupán jópo­fa embernek tartották. De amikor Palánkra, az alkoholelvonóba be­tette a lábát, rásütötték az alkoho­lista bélyeget. Napjainkban viszont fordul, for­dul a világ. A nagy eszméket az okos, emberséges ötletek megva­lósítása váltja fel. Ez pedig kedvez a megyei kórház palánki osztálya fiatal, energikus főorvosának, dr. Fadgyas Ildikónak, tervei valóra váltásához.- Egyre többen vannak, akik eb­ben a rohanó világban túlterhelik magukat, egyre több a megoldha­tatlannak látszó gondjuk. Ezek pe­dig már néha kóros lelki reakciókat okoznak. Az így járt embereknek akarunk segítséget adni, még mi­előtt az alkoholhoz, vagy a narkoti­kumokhoz menekülnének. Az alkoholfogyasztás ugyanis csak tünet, szinte minden esetben. Más ok váltja ki az iváskényszert. Mi pedig ezt az igazi okot akarjuk megszüntetni. Persze, csodát nem tudunk tenni. A hajléktalanoknak nem tudunk lakást adni, a szegé­nyeknek pénzt, vagy a munka nél­kül maradtaknak állást, de meg­erősítjük őket, hogy saját maguk győzzék le a gondokat.- És ha már valaki betegesen vonzódik az alkoholhoz? Egyálta­lán, hol az a határ, amelytől az em­ber alkoholistának, tehát betegnek számít?- Ha, olyankor, amikor azt érzi, nem mennek úgy a dolgok, mint ré­gen, s az emiatt keletkező belső fe­szültséget az alkohol oldja, akkor kezdődnek a gondok. Ilyenkor, eb­ben a kezdeti stádiumban még tö­kéletes a gyógyulás. ► Később viszont nehezebb a dol­gunk. Az alkohol ugyanis sejtmé­reg, s egy idő után visszavonhatat­lan elváltozásokat okoz. Az egész szervezet állapota romlik, s mert az idegsejtek a legérzékenyebbek és az elhalt agysejteket már nem lehet helyreállítani, a beteg testileg, de főleg szellemileg leépül.- Palánkon korábban a súlyo­sabb esetekkel foglalkoztak. Akkor milyen volt a gyógyulási arány?- Az elmúlt öt évben 48 százalék. De ha tervünk megvalósul, ez sok­kal kedvezőbbé válik. Azt akarjuk, hogy a hajdani alkoholelvonóból szanatórium legyen. Palánknak ez a része, ahogy a neve is jelzi, le­gyen védőfal, védőbástya, sokak­nak, az élet túl súlyos megpróbál­tatásaival szemben. Ha valaki azt akarja, hogy pár hétre hagyják bé­kén, eljön ide, mint egy szanató­riumba, pihenni.- Gyógyulni?- Mondhatjuk úgy is, de a pihen­ni szó azért jobb, mert társadal­munkban még él egy sajnálatos berögződés: arra, aki idegileg meg akar erősödni rámondják, hogy idegbeteg.- Nyugaton, főleg Amerikában általános, sőt, kimondottan ele­gáns dolog pszichológushoz járni.- Itt szégyellik még ezt az embe­rek.- Az embereket kell tehát előbb megváltoztatni?- Is-is. Mi most előbb a feltétele­ket teremtjük meg, hogy szanató­rium legyen Palánk, ahova min­denki jöhet. Persze, nemcsak né­hány hétre, lesz ambuláns kezelés is, mikor a szakorvos, a pszichote- rapeuta lelki úton, beszélgetéssel gyógyítja az alkalmanként őt felke­resőket.- Gyanítom, akkor is félve jönnek majd ide az emberek. Mert, minek szépítgessük, mostanság, mikor a munkanélküliség nem csupán elmé­letben létezik, előfordulhat, valaki azért veszíti el állását mert kitudódik, Palánkon pihen pár hétig, vagy ide jár kezelésre, beszélgetésre.- Ez teljes mértékben ellenkező eredményt váltana ki, mint amit szándékozunk elérni, ezért minden esetben abszolút diszkrécióval ke­zeljük a nálunk megfordulók ada­tait.- Mikorra tervezik, hogy elkép­zeléseik valóra válnak?- Ez folyamat, amit már hetekkel, hónapokkal ezelőtt megkezdtünk.- sz I -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents