Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-05 / 79. szám

1991. április 5. NÉPÚJSÁG 3 A dolgozókat nem szabad kihagyni! Csúcstechnika az oktatásban Privatizáció Népbolt módra Morális és közgazdasági megfontolások (Folytatás az 1. oldalról.)- Ennek lényege az - mondta az igazgató hogy a vállalat az összes meglévő üzletével szeretne átalakulni részvénytársasággá, kivonva ezzel a 10 fö alatti üzleteket is az előprivatizációs törvény hatálya alól. Erre vonatkozó ké­relmünket elküldtük az ÁVÜ-nek és most várjuk a választ. Természetesen alaposan megindokoltuk, hogy miért így látjuk jónak a privatizációt - mert hi­szen itt is arról van szó ilyen módon történő végrehajtását. Először is meggyőződésem, hogy a bolti dolgozókat, akik az elmúlt évtize­deket itt végigcsinálták és gyarapítot­ták a vállalat vagyonát, nem szabad ki­hagyni a privatizációból. Itt 130 dolgozó sorsáról van szó, akik az árverések után esetleg a munkanélküliek táborát gya­rapítanák. Az állam nem károsodna, az ÁVÜ így is megkapná azt a pénzt, ami­hez az eladások árán jutna. Sőt, ha együtt maradnak az üzletek, sokkal több adót fizetnek az államnak, mint kü- lön-külön magántulajdonként. A lakos­sági ellátás színvonalának megőrzése is jobban biztosítható, ha valamennyi üzlet részt vesz az átalakulásban és más üzletpolitikai terveink is ezt igény­lik. Lássuk az elképzelés pénzügyi hát­terét. Független céggel felértékeltettük a vállalat vagyonát, ez 340 millió forint. Felismerve a dolgozók igényeit és ér­dekeit, már korábban lépéseket tet­tünk, hogy kedvezőbb helyzetbe hoz­zuk őket a privatizáció beindulásakor, és valamilyen anyagi alapot biztosít­sunk számukra, hogyeséllyel indulhas­sanak a tulajdonszerzésben. Egyfajta elötakarékosság volt az, hogy a nyere­séget nem fizettük ki, ehelyett ingyenes vagyonjegyeket és életbiztosítási köt­vényeket osztottunk ki. Több mint 500 dolgozó adott szándéknyilatkozatot, hogy emellett még saját tőkével is be­szállna a vállalkozásba. így mintegy 60 millió jönne össze, amelyhez még hi­telt kell felvenni, többek között a mun­kavállalási részvényprogram kereté­ben van erre lehetőség. Számításaink szerint a kamattörlesztések az oszta­lékból fedezhetők. Elképzelésünk végső célja pedig az, hogy mintegy 3 év alatt széles körű dol­gozói részvéttel megvásárolhatnánk az egész vállalatot, illetve akkor már rész­vénytársaságot, tehát megvalósulna a privatizáció. Morális és közgazdasági szempont­ból egyaránt ezt tartom a legjobb meg­oldásnak, ezért kötelességemnek érez­tem, az elképzelés kidolgozását, előké­szítését és továbbítását az ÁVÜ felé. A többi már a döntéshozók felelőssége. Természetesen a vállalat mindenkép­pen átalakul részvénytársasággá, csak lehet, hogy az ÁVÜ döntése szerint a 10 fö alatti üzletek nélkül. Ebben az eset­ben viszont a dolgozók indulnak az ár­veréseken a saját üzletük megszerzése érdekében, mégpedig erős részvény- társasági támogatással, azután pedig csatlakozhatnak az rt-hez. Bízom ab­ban, hogy az ÁVÜ elismeri az elképzelé­sünk előnyeit, és számunkra kedvező döntést hoz. Válaszukat a hónap köze­pére várjuk.- áa ­Folytatódott a közoktatási konferencia ramjaiból kaptak ízelítőt. A Lego- iskola szembenáll a hagyományos pedagógiai elvekkel, újraértékeli a megmerevedett tanár-diák kap­csolatot, a latin iskola könyvekre alapozott oktatási módszerével el­lentétben a sokoldalú képesség- fejlesztésre helyezi a hangsúlyt. Míg gyerekeink a tankönyvekből eddig az egydimenziós világgal is­merkedtek, a Lego-program segít­ségével a 3 +1 dimenziós világban is otthonosan mozognak, ezáltal ugrásszerűen javul problémameg­oldó képességük. A dánok be akarnak törni a magyar piacra, az iskolák pályázatok alapján juthat­nak hozzá a legmodernebb oktatá­si technikához. Délután dr. Kálmán Attila, a Mű­velődési és Közoktatási Miniszté­rium politikai államtitkára a szak­munkásképző intézetben találko­zott a gyakorló pedagógusokkal.- Ahol ennyi pedagógus össze­jön a hivatásukról, a szakma meg­újításáról beszélgetni, vitatkozni, oda, úgy gondoltam, el kell jönnöm - mondta az államtitkár. Előadást ugyan nem tartok,_bár szívesen tet­tem, volna, de későn értesültem a programról. Egyébként is ma a szekcióülések zajlanak, valameny- nyi helyszínen nem lehetek jelen. Számomra viszont rendkívül hasz­Tegnap reggeltől szekcióülé­sekkel folytatódott a közoktatás in­novációjában tevékeny részt válla­ló pedagógusok országos találko­zója Szekszárdon az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán és az 505-os Sz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben. Délelőtt 11 -kor a dán Lego cég invitálta érdekes bemutatóra az ér­deklődőket. A Lego-t talán nem is kell bemutatni, hiszen építőjátékai révén nálunk is közismert, ám most a cég új oldalával ismerkedhettünk meg: nemcsak játékokkal szolgálja a gyerekek sokoldalú képesség- fejlesztését, hanem korszerű okta­tási programokat is készít. Alan Anov, a Lego oktatástech­nikai menedzserének filmvetítés­sel egybekötött előadásában az országos közoktatási konferencia résztvevői a vállalat legújabb kísér­leti eredményeiből, oktatási prog­Ismerkedés a számitógépes programokkal Dr. Kálmán Attila nos, ha részt vehetek a gyakorló pedagógusok ülésein, meghall­gathatom a véleményüket és ter­mészetesen magam is'szívesen bekapcsolódom a vitába, válaszo­lok a felmerülő kérdésekre. A szakmunkásképző intézet kol­légiumában számítógépes prog­rambemutatót is megtekintettek a résztvevők a Hircomp Kisszövet­kezet szervezésében. Az ügyvitelt és oktatást elősegítő programcso­magok mellett iskolák részére ösz- szeállított nyolc munkahelyes szá­mítógép-hálózattal is megismer­kedhettek az érdeklődők.- km - áa ­A Lego új arca Megkérdeztük Nyugati kocsit kapnak a körzeti megbízottak Kismotor vagy segédmotoros kerékpár? ­A lapunkban április 3-án „Rendőrségi akció a kismotorosok ellenőrzé­sére Szekszárdon” címmel megjelent hír nyomán több olvasónk tett ész­revételt szerkesztőségünkben. Ezek többsége kérdés volt, amely arra vonatkozott, vajon milyen motorokra is vonatkozik a fokozott ellenőrzés. Arra kértük Kálmán László rendőr századost, a Szekszárdi Rendőrkapi­tányság közlekedési alosztályvezető-helyettesét, egészítse ki a megje­lent hírt.- Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy az akció a segédmotoros kerékpárokra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az írásban megjelent kismotor kifejezés a segédmotoros kerékpár megnevezést takarta. Most pedig a könnyebb érthetőségért határoljuk el - illetve határozzuk meg a segédmotoros kerékpár fogalmát. A KRESZ meghatározása sze­rint a segédmotoros kerékpár olyan két-, vagy háromkerekű jármű, illet­ve négykerekű betegszállító kocsi, amelynél a hajtómotor hengerűrtar­talma az 50 köbcentimétert nem haladja meg, sík úton önerejéből 40 kilo­méter óránkénti sebességnél gyorsabban haladni nem képes és a veze­tőn kívül személyszállításra nem alkalmas. Vezetéséhez érvényes veze­tői igazolvány, vagy ennél magasabb vezetői jogosítvány szükséges (segédmotoros kerékpár egyébként orvosi alkalmatlanság miatt meg nem újított vezetői engedéllyel is vezethető). A segédmotoros kerékpá­rok rendszámtábla nélkül közlekednek. Ezzel szemben a motorkerékpár olyan gépjármű, amelynek két, illetve három kereke van (oldalkocsis mo­torkerékpár) és saját tömege a 400 kg-ot nem haladja meg. Vezetéséhez „A” kategóriájú gépjárművezetői engedély szükséges. (A motorkerékpár csak rendszámmal ellátva közlekedhet és utasszállitásra is alkalmas.) Hulladékgyűjtésből nyári táborozás A teveli önkormányzat a húsvét előtti héten lomtalanítást és hulla­dékgyűjtést szervezett. A hulladék- gyűjtésből befolyt összeget az álta­lános iskolások nyári táborozásá­hoz adják. Minden portáról az ösz- szegyűjtött szemetet zsákokba rakva a ház elé tették, s azt a terme­lőszövetkezet szállította el. Számítógép-kezelői tanfolyam Szekszárdon A MTESZ kezdők részére 40 órás számítógép-kezelői tanfolya­mot szervez, amely operációs rendszer kezelésére, állományke­zelő rendszer alkalmazására és szövegszerkesztésre terjed ki. Je­lentkeznie MTESZ-nél lehet: Szek- szárd, Rákóczi u. 20. Telefon: 74/ 11-918. Telefax: 74/11-721. Tárgyilagos nosztalgia A rádióból tudom, hogy Budapesten kiállítás nyílt a „boldog békeidők” asszonyainak életéről. Bizo­nyára megnézem, ha eljutok a fővárosba. Végtére is nem lesz utolsó dolog megismerkedni annak a kor­nak a dokumentumaival, melyben nem volt fonto­sabb dolog, mint elmenni a „zser-bo-bo-bóba”, vé­gighajtani a Stefánián és kellő eleganciával, főleg pedig halcsontos fűzőben, andalogni a Dunakor- zón. Bár már a halcsontos fűző örömeinél is támad­nak némi kétségeim és ha jobban utánagondolok, hovatovább nem hiszem az egészet. Az ember fur­csa tulajdonsága, hogy a régi slágerhez híven csak a szépre emlékezik és kiszűri a múltból mindazt, ami keserves volt, ami szenvedést okozott. Némi joggal ugyanis feltételezem, hogy szenve­dés a legboldogabb békeidőkben se hiányzott Ma­gyarországról. Azt pedig tudom, hogy a II. világhá­ború előtti átmeneti fellendülést hozó 30-as évek végéről sem. Minap egy kollégám nagyon bölcsen felhívta a figyelmemet, hogy ne nézzek vissza szen- velegve, vagyis nosztalgiázva, szüleim, nagyszü- leim 80-90 éveket élt generációjára, ugyanis ezek­hez az évekhez éppenséggel két világháború, el­vesztett hadikölcsön, két infláció és legalább ugyanennyi gazdasági válság is tartozott. Ami igaz. Az is igaznak tűnik azonban, hogy ma mintha va­lamiféle fordított nosztalgiázás korát élnénk. Csak a rosszra emlékezünk a II. világháborút követő évek­ből, amiből való igaz, hogy bőségesen kijutott majd­nem mindenkinek. Eljövendő korok gazdaságtörté­nészei bizonyára foglalkoznak majd azzal, hogy az internálótáborok, kitelepítések, Recsk, Hortobágy, kényszerű tsz-szervezések, elfuserált gazdaság­politika, Terv- és „Békekölcsönök, továbbá az ÁVH és az ország teljes kiárusítása korában, szovjet gyarmat mivoltunk ellenére mégis mi mindenben ment előre ez az ország. Ugyanis előre ment, amit főleg azok vesznek észre, akik évtizedek óta nem jártak itthon, vagy hazánk egyik-másik részén. A minap egy nagyon távolra (Új-Zélandba) szakadt hazánkfiával hozott össze a véletlen, aki úgy rótta Szekszárd utcáit, mintha a Kánaán földjét taposta volna. Nekünk, helybelieknek nincsenek ilyesféle érzéseink, így meglehetősen furcsálkodva hallgat­tam áradozását és összehasonlításait a múlttal. Ahová egyébként nem vágyódott. A közelmúltban azután úgy alakult, hogy magam is eljuthattam az egyik szomszéd megye két olyan falujába, ahol 35, illetve 36 éve nem jártam. Új há­zak, villák, iskolaépületek, könyvtárak, üzletek tö­mege és aszfaltutak ott is, ahol valamikor kerékpá­rozni se volt könnyű. Kevés jó tulajdonságom egyi­ke legendásan jó tájékozódó képességem, terep­érzékem. Mégis úgy alakult, hogy ha évtizedek óta nem látott barátaim nincsenek ott, eltévedek a régi utcákon. Nosztalgiáimmal együtt, hisz ilyenekben azért nem szűkölködtem. Az az érzésem, hogy emlékezni még a rosszra is jó, hiszen amennyivel többre sikerül, annyival töb­bet éltünk, ami egyáltalán nem kellemetlen: - amíg az ember egészséges. Önmegnyugtatóbb, ember­hez méltóbb azonban ezt tárgyilagosan, vagy leg­alább a tárgyilagosság igényével megtenni. Aki előtt még van legalább negyven év, az ennek elmúl­tával a mából remélhetőleg nemcsak a személyi jö­vedelemadóra, a munkanélküliségre, az ízetlen­ségbe fordult politikai harcokra, a hovatovább or­szágos nyomorra emlékszik majd, hanem az akkor­ra remélhetőleg mártermészetessé váló szólássza­badságra, és arra is, hogy bármikor kinyithatta, sőt még mondanivaló híján se kellett befognia a száját. Nosztalgiával bár, de tárgyilagosan. Ordas Ivan Esélytelen versenyfutás a bűnözéssel (Folytatás az 1. oldalról.)- Mire elég a költségvetésből az idén kapott 19 milliárd forint? - kér­deztük Suha Györgytől, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság sajtó­irodájának vezetőjétől.- Arra, hogy a rendőrség éppen csak fenntartsa magát Ez az ősz- szeg a tavalyi évhez képest 9 szá­zalékos növekedést mutat, de ha fi­gyelembe vesszük az inflációt, és a rendőrséggel szemben támasztott egyre nagyobb igényeket, akkor azt mondhatom, hogy szinte sem­mire sem elég. Ebből csupán a lé­tezésünket tudjuk biztosítani. Csak az amortizációs keret követi az inf­lációt, ami azt jelenti, hogy a Zsigu­likat le tudjuk cserélni. Szerencsé­re már nem másik Zsigulira, hanem Volkswagenre és Fordra, miután a BM által kiirt tendert ezek a cégek nyerték el.- Vidékre is jut majd ezekből az autókból?- Elképzeléseink szerint első­sorban a vidéki kapitányságok, rendőrőrsök kapják, miután itt a legrosszabb a helyzet. Ezeken a helyeken az autó létkérdés. Min­denképpen először a körzeti meg­bízott kocsiját cserélik le, már ahol egyáltalán van. Mert cserére van lehetőség, fejlesztésre, új igények teljesítésére azonban nincs. Az év második felében már valószínűleg zömmel nyugati autók járják az utakat. A technikai felszereltség is elég­gé siralmas a kapitányságokon. Mi­hez jutottak, s jutnak hozzá külföldi segítséggel?- E tekintetben bizony igen mesz- sze vagyunk Európától. Technikai színvonalunk a 60-as évek végé­nek, 70-es évek elejének felel meg. Elsősorban a német, a holland és a francia rendőrség támogatja se­gélycsomagokkal a magyar rend­őrséget. Felmerült egy újfajta kap­csolat lehetősége a svájciakkal: ők magyar rendőröket képeznének ki, svájci rendőrök pedig hozzánk jönnének, viszonossági alapon. De nem hiszem, hogy az európai mé­retű koldulás a rendőrség gazda­sági helyzetét valóban megváltoz­tathatja. A saját bajainkat elsősor­ban magunknak kell megolda­nunk. A múltkor odajött hozzám egy úr, aki nagyon fel volt háborod­va azon, hogy a rendőrségi előfutó Mercedesek gumija olyan tükörsi­ma, hogy a műszaki vizsgán bizto­san nem mentek volna át. Kérdezte tőlem, miért nem cseréljük le eze­ket az életveszélyes gumikat. Mondtam, hogy nincs valutánk, márpedig ezek a gumik csak valu­táért szerezhetők be. Nos, ez az úr legközelebb hozott nyolc darab gumit. De ez ugye nem lehet általá­nos megoldás!- A megyei rendőr-főkapitánysá­gok élén a közelmúltban személy- cserék történtek, amelyek a legtöbb esetben nem egyeztek az önkor­mányzatok álláspontjaival. Mi erről a véleménye?- A megyei rendőrfőkapitány­okat ebben az évben először - s szerintem majdnem biztos, hogy utoljára - pályázati rendszerben választották meg és ennek során 60-70 százalékban kicserélődtek a vezetők. A továbbiakban a me­gyéken bélül, a kapitányságok élén is változás lesz. Az önkor­mányzatok szerepe a kétféle vá­lasztáskor alapvetően eltérő. A me­gyék élén történt változásokat az önkormányzatok csak vélemé­nyezhették, bár ebbe is volt bele­szólásuk, hiszen egy vélemény is alakíthat döntést. De ténylegesen megakadályozni valóban nem tud­ták a kinevezést. A kapitányságok vezetőinél a helyzet egészen más. Itt az önkormányzat vétójoggal ren­delkezik.- Bár az önállóság lehetősége is nagy dolog, ám anyagi fedezet, anyagi háttér nélkül nem sokra le­het vele menni. Siralmas állapotok uralkodnak a vidéki kapitányságo­kon, rendőrőrsökön. Mire futja a költségvetésükből?- Egyes helyeken valóban tragi­kus a helyzet. Például az fngatlan- felújitásra elkülönített 780 millió fo­rint csak arra elég, hogy ne dőljön össze a körzeti megbízottak irodá­ja. A fogdafelújítási program lehet, hogy sokakban ellenérzést vált ki, és megkérdezik, ebben a helyzet­ben miért kell fogdákat építeni, fel­újítani. A válasz erre az, hogy azért, mert a magyarországi fogdák dön­tő többsége emberi tartózkodásra alkalmatlan. Ugyanakkor némelyik fogda 140 százalékos telítettség­gel működik. A bérek jelentős emelésére eb­ből a költségvetésből nem is futja. Az idei 20 százalékos béremelés ellenére a rendőri fizetés nem teszi vonzóvá ezt a pályát. Pedig most, hogy tömeges a munkanélküliség, a rendőri pálya Európa majd mind­egyik államához hasonlóan nálunk is vonzó lehetne.- Az önkormányzatok miként vál­lalnak részt a rendőrség működési feltételeinek biztosításában, javítá­sában?- Már most vannak komoly, je­lentős kezdeményezések. Sok he­lyen önkormányzati, megyei bűn- megelőzési alapítványokat hoznak létre, s magánszemélyek is segíte­nek adományokkal. Az egyik du­nántúli faluban például az önkor­mányzat vett egy Zsigulit a kör­zeti megbízottnak. Más kérdés, hogy most törhetik a fejüket, miből tartják fenn azt a kocsit. n m Bűvész­mutatvány, számokkal... (Észrevétel egy minisztériumi vizsgálat megállapításaira) Már egyetemista koromban is szent borzalommal tekintettem a statisztika tudományára, vagy ahogy hívtuk diszciplínára, pedig akkor még kevésbé voltam tisztá­ban azzal, hogy a számok és té­nyek megfelelő csoportosításával vagy ahogy manapság dívik: csúsztatásával - bármi és annak ellenkezője is bebizonyítható a jámbor és gyanútlan olvasó szá­mára. Rögtön a fenti gondolatok jutot­tak eszembe, amikor a kezembe került a Magyar Távirati Iroda köz­leménye egy pénzügyminisztériu­mi vizsgálatról, amelynek lényege az alábbi idézettel jellemezhető: „A PM-vizsgálat szerint az önkor­mányzatok működésének pénz­ügyi feltételei a három alapvető for­rást - a helyi adókat, a személyi jö­vedelemadó-bevételeket és az ál­lami hozzájárulást - tekintve 37,8 százalékkal jobbak az idén, mint a tavalyi esztendőben”. Ezután a vizsgálat statisztikai adatai alapján a fentiek „bizonyítása” következik, aminek összegszerűsége kb. 200 milliárd forintnak felel meg. Ez így önmagában tényleg biztató, a szépséghibája csupán annyi, hogy nem igaz. A minisztériumi vizsgálat „elfe­lejtette" megemlíteni, hogy ötven százalékkal csökkentek az önkor­mányzatokat alanyi jogon megille­tő adóbevételek, valamint nem számol azzal a ténnyel, hogy leg­nagyobb mértékben a személyi jö­vedelemadó bevétel növekedett. Ha az ígyelvont47 milliárdhoz hoz­zászámítjuk az szja-bevétel felé­nek növekményét (figyelemmel a hivatalos, hozzávetőleg 35-40 százalékos inflációra!), rögtön az ellenkezője lesz igaz az eredeti állí­tásnak és az önkormányzatok pénzügyi feltételei még a tavalyi szintet sem érik el. Pedig hol van már a tavalyi hó (és főleg az árak)!- salgó -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents