Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-05 / 79. szám

4 NÉPÚJSÁG Bonyhád és környéke 1991. április 5 Eröffnung: D#e Ausstellung wird 3m 19. April 1991 um 20.00 Uhr im oberen Foyer der Stadthalle Wernau eröffnet.. Eröffnungsprogramm: • Begrüßung: Roger Kehle, Bürgermeister • EINFÜHRUNGSVORTRAG István Oroszki, Bürgermeister ven Bonyhád • MUStKALtSCHE UMRAHMUNG: Musikensemble Szélkerék aus Bonyhad Es werden ungarische Spezialitäten gereicht Die Bevölkerung ist zur Eröffnung und zum Besuch der Ausstellung recht herzlich esngeladen Ausstetlungsdauer: von Freitag, 19, April 1991 nis Sonntag, 28. April 1991 im oberen Foyer der Stadthalle Öffnungszeiten: werktags {außer Montag) 16.00.-1900 Uhr Sonn- und Feiertag 11.00 18.00 Uhr Der Eintritt ist frei! Uüennau __________.NECKAR) K iállítás Wernauban. A Stuttgart melletti Wernau- Bonyhád testvérvárosa - két művész kiállítását rendezi meg. A Ko­vács Ferenc akvarelljeiből és a Szatmári Juhos László kisplasztikáiból megrendezett tárlatot április 19-én este nyolckor a Stadthalléban Ro­ger Kehle polgármester nyitja meg. Mozgáskorlátozottak egyesülete alakul Die Stadt Wernau (Neckar) - Hauptamt - zeigt zusammen mit ihrer Partnerstadt Bonyhád (Ungarn) Aquarelle Kleinplastiken von vor Ferenc Kovács László Szatmári Juhos Makovecz a „pénzcsináló”_______ Faluház, falutévé, meccs, Add meg a császárnak ami a császáré... - tartja a mondás, amit Kakasd kapcsán akképp tekerhet­nénk ki, hogy add meg Kakasdnak ami megadható egy falunak. Leg­alábbis azon igyekeznek a kakas- diak, hogy semmivel se érezzék magukat a község lakói elhagya- tottabbnak, mint mondjuk egy vá­rosi településen élő ember. Min­dezt annak kapcsán említem, hogy alapítványt hoztak létre a faluban, melyben nem csak a cél, de a vég­eredmény is egyértelműnek látszik már ma is. Hét célt jelöltek meg, melyek között a kultúrának, hagyo­mányőrzésnek, az ifjúsági és sportélet segítésének is kellő sze­rep jut. A cégbíróságon tavaly jú­liusban jegyezték be az alapítványt 250 alapító taggal, s azóta ez a szám már majd hatvannal bővült. Az alapítvány keretében indult út­jára a falutévé ügye is, melynek főpróbájára tavaly december 19- én, a falugyűlésen került sor.- Személy szerint nagyon örülök a kábeltévének, mert a gyors, pon­tos információáramlás e korszerű formája csak segíti munkánkat ­mondta Illés Ferenc polgármes­ter. Mivel a képviselő-testületi ülé­sek hosszúak, úgy döntöttek, a jö­vőben mint a „nagyok” szóvivői rendszert honosítanak meg, s az üléseket követően a polgármester foglalja össze a közérdekű infor­mációkat. Az idei év költségvetésé- val kapcsolatos információkat két alkalommal is nyomon követhették a falutévében a kakasdiak. Milyen a férfinép? Hát persze hogy meccsimádó, így hát a helyi labda­rúgócsapat mérkőzéseit videofilm­re veszik, s máris nézhetik otthon, a kényelmes fotelból. Mi jut akkor az asszonynépnek? A lakodalom megtekintése, mert az ifjú párról, a nagy napról készült kazettákat is levetítik. A stúdió és videovilág szü­lőatyja,, ZSók József, aki elmond­hatja, hogy a műholdas adások mellett általuk kiválasztott filmeket is vetítenek már. Egyben ő az ala­pítvány elnöke is öt évre, míg a tit­kár Bányai Károly. A műsorközvetí­tés természetesen nem ingyenes, de annyi pluszinformációt nyújt, hogy érdemes befizetni. Húsvét meg lakodalom Kakasdon A faluház tornyának tetőfedési munkáit végzik, és előkészítik a csere­pezést napján például a Jézus életéről ké­szült filmet vetítették. Kakasdon a faluház építésének folytatása je­lenti a közösségnek a legtöbb ten­nivalót. Az idei évben a faluházra fordítható 11 millió forint megszer­zésében Makovecz Imre tervező­nek jutott a legjelentősebb szerep. A tornyok és a tetőszerkezet fedé­sében Nyíri Sándor fóti ácsmester és brigádja nyújt segítséget, a cse- repezéskor pedig újra a falu lakóira számítanak. Mint manapság minden, a kakasdiak faluházának befejezése is pénzkérdés. Azt még talán ök sem tudják, hogy a következő esztendő feladatainak megoldására honnan is teremtik elő a forintokat A belső szerkezeti munkákra is sor kerül - még az idei évben. Nem gittegyletet akarok. Mi kérdezünk, a polgármester válaszol Az emlékmű sorsáról a testület dönt A mozgáskorlátozott Pocsai Sándor, aki a fővárosból került Bonyhádra, mint minden egykori állami gondozott, magá­ban hordozza a lélek apróbb-nagyobb sérüléseit Most úgy határozott, hogy egyesületet alapít Bonyhádon, a Völgy­ségben élő több mint kétszáz sorstársa segítő felkarolására. A sokat próbált el­vált fiatalember nem bánja, hogy Buda­pestről Bonyhádra költözött. Mesél arról, hogyan utasították el az Ikarus gyárban amikor a szó valódi-értel­mében kapaszkodókat kívánt a barátnő lakásába vásárolni... s most is megható­dik, amikor a BVK önzetlen segítsége mégiscsak megérkezett- A Csont-brigád... Csont István és kis csapata leutazott a saját kocsijával Bony­hádra a fővárosból, hozták a barátnőnek nélkülözhetetlen kapaszkodókat s sem­mit sem fogadtak el érte. Pedig úgy nyolc­vanezer forintba kerülne - meséli. Hamar tájékozódott van-e Bonyhádon mozgássérült-mozgalom, s ráakadt a Gyár utcában a szociális foglalkoztatóra.- Az egyesület által biztosított pénzen egészséges, ám szellem i fogyatékos em­bereket foglalkoztatnak... Utánajártam, s Közhírré tétetik Bizottsági ülés A soron következő Wernau- bizottsági ülésre április 9-én délután kerül sor, ahol a part­nervárosba történő utazás elő­páran úgy döntöttünk, megalapítunk egy egyesületet, mely független lesz. Elkészí­tettem az alapszabály-tervezetet, célokat, feladatokat jelöltünk ki, melyben a rehabi­litációs munkától az érdekvédelemig, a valódi segítségnyújtásig mindent igyek­szünk meghatározni. Április 10-én fél há­romkor a polgármesteri hivatal nagyter­mében kerül sor a közgyűlésre. Amikor a megyei szervezetről kérdez­tem, megtudtam, hogy a beosztott soha­sem dönthetett a főnök tudta nélkül, a fő­nököt pedig nem tudta Pocsai Sándor rá­venni egy találkozásra... s ebből neki ele­ge lett- Én nem hülye, hanem mozgássérült vagyok, s jobb ha ezt egy egyesület elnö­ke is elhiszi nekem. Elhatároztam, hogy nem harcolok. A polgármester segítő­késznek mutatkozik, annyi a szponzo­runk, ahány éves vagyok, vagyis 33... Egy önállóan gazdálkodó, a mozgássérültek­nek bedolgozói munkát, fórumot és támo­gatást nyújtó egyesületet szeretnék ösz- szehozni. Nem gittegyletet, hanem erős érdekképviseletet Bonyhádon és kör­nyékén majd háromszázan vagyunk. A meghívók egy részét már postára adtuk. Környezetvédelmi nap A Bonyhádi Városi HE április 6-án reg­gel 8 órától 12-ig tartja meg a hagyomá­nyos környezetvédelmi napot a szecskái tónál. A pecások - mindenkit elvár az egyesület vezetősége - rendbe teszik a horgásztó környékét, ezért jó, ha a dol­gozni szándékozók kaszát, ásót, gereb- lyét, kapát visznek magukkal. Gyülekező és eligazítás a munka megkezdése előtt a beírótáblánál lesz.- Bonyhád város, hasonlato­san nagyon sok magyar tele­püléshez, nem rendelkezik a második világháború áldoza­tairól, mártírjairól megemléke­ző alkotással. Ennek lehetősé­ge viszont kialakulóban van. Támogatja a város is egy em­lékmű felállítását?- Ha most azt válaszolom, hogy az erkölcsi támogatás, a segitőkészség természetesen adott a testület részéről, ez saj­nos még nem jejent anyagi se­gítséget, a város költségveté­sében külön pénzt nem tervez­tünk ez évben ilyen célra - mondja a polgármester. Né­hány tízezer forintos hozzájáru­lás egy nagy léptékű emlékmű felállításához kevésnek bizo­nyulna, a városnak jobban a zsebébe kell majd nyúlnia. Az előzményekről talán annyit, hogy a pártoknak és a Volt Ha­difoglyok Szövetsége helyi szervezetének az összehívásá­val a képviselő-testületi tagok éppen az ügy felkarolását kí­vánták kifejezésre' juttatni. A, pályázatot is azért tartottuk „há­zon belül", s kértük a helyi mű­vészek pályázását, hogy a zsű­rizésre és a kötelező díjazásra fordítandó összeg lehetőleg minél kevesebb legyen. A meg­beszéléskor már ismert volt a Bertalan-féle emlékműterve­zet, én pedig megkértem Tóth Józsefet: pályázzon ő is. Mivel azonban Bertalan Sándor ter­vét jónak tartotta - elállt a pá­lyázattól.- Az emlékmű helyéről többfé­le elképzelés is napvilágot látott.- Nos, a város azzal is hozzá­járul az emlékmű megépülésé­hez, hogy helyet biztosit. Több­féle megoldás lehetősége szó­ba került, legutóbb a Szenthá­romság-szobor és a katolikus templom közötti területre gon­doltunk.- Ezek szerint az idén nem anyagi, inkább erkölcsi mecé­násai az emlékműnek.- Az emlékmű és az alapítvá­nyok kérdése egy következő testületi ülés anyagában szere­pel. A március 15-én közszem­lére tett makettet láthatta a vá­ros lakossága. Amikor az em­lékmű gondolata felmerült, azonnal elkezdtük gyűjteni az áldozatok adatait, vállaltuk a felállítással együttjáró előké­szítő munka koordinálását. Az adományok fogadására a Ke­reskedelmi és Hitelbank fiókjá­nál számlát nyitottunk. A Tolna Megyei Területvédelmi és Had­kiegészítő Parancsnokságnál szintén vezetnek alapítványi számlát, s ígérték, az ott befi­zetett összeget átutalják Bonyhádra - ha valaki erre az emlékműre szánja a segítsé­get.- A „felhangok” elkerülését megakadályozhatná egy pol­gármesteri hivatal által nyitott számla is...- Adott a lehetősége, ezen nem múlhat a siker­készületeiről, a németországi kiállítás-megnyitással egybe­kötött programról esik szó. Bányászsorsokról Április 15-én a szászvári bá­nya vezetői tájékoztatóra hívták meg néhány olyan település polgármesterét, ahol több bá­nyászcsalád is él, hogy a bánya további sorsáról nyújtsanak tá­jékoztatást. A Mázaszászvári Bányászklubban megtartandó összejövetelen Wäger József üzemvezető a bányaüzem jele­néről és jövőjéről kíván szólni, de szóba kerülnek a kulturális Szecskái pillanatok Elült az ünnep zaja, s ránk köszönnek újra a munkás hétköznapok. Lerúg­va téli ridegségét harsogó zöldbe bújtatja a fű a vízpartot bontja szirmát a barackfa. Elednek a tanyák, fáradnak az emberek, fényesedik a kapa, s a föld magot fogad magába. Kitartó pecások lesika kapásta vízparton, a lemo­só permezetéstől eltikkadt tanyagazda jót csettint a hűsítő fröccsre. Hogy vártuk már ezeket a napokat mennyire vágytunkatermészet megúj- hodó zöldjére, a szomszéd átváltásaira, a gyerekek csikószerű fűbevágta- tásaira...! Mázoljuk újra a pinceajtót lessük, ki hány rügyet hagy a metszés­nél, bosszankodunk, mennyire felment tavaly ótaa sebtapaszára, amit kapni sem nagyon lehet Méregetjük a babhálót csóváljuk a fejünket az aprócská biokrumpli láttán, s hallgatjuk a másik történetét a tavalyi csodatermésről, miközben az eladatlan sárgarépán megigazítjuk a pince mélyén a homokot. Nekiveselkedünk újra, mint tavaly, csak a megfontoltság mintha nagyobb lenne mára: csakazt vetni, ami megéri, ami el is adható. Kapálunk, vetünk, re­ménykedünk, mert minden év tavaszán így van ez rendjén. Egy szép régi épület és sportügyek is. Perczel-ajándékok A Perczel-család leszárma­zottai március 15-ét követően néhány olyan tárggyal ajándé­kozták meg a várost, illetve a Völgységi Múzeumot, melyek egykor Perczel Mór honvédtá­bornok személyes használatá­ban voltak. Utazik a polgármester Április 17-én elmarad Oroszki István polgármester fogadónap­ja, mert egy küldöttség tagjaként az ausztriai Graz városába uta­zik, ahol a polgármesterek ta­pasztalatcseréjére kerül sor. A tanár úr, a szünidő és a szölömetszés Valami príma nagy halat jó lenne végre fogni... Bemutatjuk a Gemenc Volán igazgatóját Aki ésszel kezeli a „Volánt” Nem szeret szerepelni, mert azt vallja, a sok szereplésnek mindig felhangjai van­nak. Olyan ember, aki három megszerzett diploma ellenére is állandó, de egészsé­ges kétségeket táplál önmagával szem­ben. A sokéves vezetői tapasztalattal ren­delkező Amrein Károly közvetlen, és könnyen kiismerhető. A világos, tiszta be­szédet értő ember a Gemenc Volán igaz­gatója. Öt pályázó közül nyerte el a Volán igaz­gatói székét, s vele egy nehéz helyzetben lévő vállalat irányításával együttjáró fel­adatok sokaságát. De őt a feladatok min­dig jobb munkára sarkallják, amire ékes bizonyíték lehet hogy a kitűnő érettségit kővetően sem a műszaki egyetem padso­raiban, sem a két szakmérnöki diploma megszerzésekor nem engedte meg az ér­demjegyváltozásokat.- Ha a hierarchia szó értelmezését va­lamiféle köznapi keretbe szorítjuk, akkor annak kialakulásában a szakmai tudás­nak, az erkölcsi tartásnak és a tisztesség­nek juthat óriási szerep - mondja. A mecseknádasdi születésű Amrein Károly bányászcsalád gyermeke, akit az elmúlt években a Magyar Autóklub me­gyei vezetőjeként, majd a Volán műszaki igazgatóhelyetteseként ismerhetett meg a szakmai közvélemény, Bonyhádra gyö­kerezett. Bonyhádi leányt vett feleségül, ide köti a városhoz barát, rokon, lakás és minden. S ami mégis furcsa: sohasem dolgozotta városban. Nagyon fontosnak tartja, hogy egy ve­zető jó érzékkel tudja megválasztani azo­kat a munkatársakat, akik képesek egy egész közösséget előrevinni, segíteni munkájukkal ésmentalitásukkal. Meg kell látni az emberekben meglévő értékeket. Szerinte kezelni kell a szituációk okozta nézeteltéréseket, mert az őszinte szó ha­talmánál nincs erősebb. A Volán országosan is nagyvállalati ka­tegória, s a tömegközlekedést bárhogy is kívánnánk megoldani, azt csak rendszer­ben szabad végezni, amiben az állami beavatkozás szerepe elemi érdekből sem fog visszavonulni - summázza egyik lé­nyeges feladatát Amrein Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents