Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-27 / 98. szám
6 Képújság 1991, április 27. Francia és afrikai partnerváros után magyar A polgárok között kell elmélyíteni a kapcsolatot Hét végi beszélgetés Günter Hausmann polgármesterrel- Korábban testvérvárosi kapcsolatokról beszéltünk, manapság partnervárosokat emlegetünk. Ez utóbbi kifejezés talán szerencsésebb is, hiszen mint a mondás tartja, testvérét az ember nem választhatja meg. Míg azelőtt valóban voltak kissé erőltetett, központilag szorgalmazott testvérvárosi kapcsolatok, addig mostanság inkább a szimpátia dönt. A Baden Würtenberg tartománybeli Kernen partnervárosává fogadta a Tolna megyei Dombóvári. Miért éppen erre a városra esett a választás, erre kértem választ Günter Hausmann polgármestertől.- Városunk egyik tekintélyes polgára, Henrich Becht építési vállalkozó javasolta több mint nyolc éve, 1983-ban, hogy ala- ' kítsunk ki partnervárosi kapcsolatot Dombóvárral, ő ugyanis innen nem messze, Gerényesen született. Javaslatára hallgattunk, jómagam 1984-ben jöttem először Dombóvárra, akkor találkoztam Vidóczy László tanácselnök úrral. Vele beszélgettünk a két város közötti kapcsolatfelvételi lehetőségekről. Ekkor merült fel, hogy mivel mindkét városnak van kórusa, ezen a szálon közeledhetnénk egymáshoz. Az első dombóvári kapcsolatunk így a Kapos kórussal alakult ki, ezt követte egy Pécsett megrendezett svábbál, majd Dombóváron adott koncertet mindkét kórus. Mondhatnám, első pillanatra beleszerettünk egymásba. Annyira megtetszett a Kapos kórus által előadott műsor, hogy a bemutató után rögtön meghívtuk őket Kernenbe, hadd kerüljünk közelebb egymáshoz, ismerjük meg jobban a másikat.- Szóval ez volt a kezdet. A két kórus kölcsönösen vendégszerepeit a másik városban, a kórustagok és hozzátartozóik megismerkedtek, baráti szálak szövődtek. De mikor gondolták, hogy ezt partnervárosi kapcsolattá lehetne kiszélesíteni?- Már korábban felvetődött ennek a gondolata, de az akkori politikai helyzet ezt nem tette lehetővé. 1988-ban született az elhatározás, akkor jöttem azzal a konkrét gondolattal Dombóvárra, hogy kössünk egyezményt, legyen Kernen partner- városa ez a Tolna megyei város. Képviselő-testületünk döntése alapján akkor magammal hoztam egy írásos nyilatkozatot, amiben kijelentettük, törekszünk a partnervárosi kapcsolat létrehozására. Ezek után kezdtük meg a különböző egyesületekkel, egyházakkal a konkrét kapcsolatfelvételeket. Több látogatás zajlott oda és vissza. Egy év múlva, 1989 nyarán szavazta meg a kerneni képviselő-testület a szerződés megkötését, aminek aláírására április 6-án került sor. Örülök, hogy egy ici-pici kezdeményezésből ilyen széleskörű, jó dolog jött létre. Nagy boldogság számomra, hogy a partnervárosi dokumentumok aláírására több mint száz kerneni polgárral el tudtunk jönni. I- Van-e Kernennek Dombóváron kívül másik partnervárosa?- Igen, több is. Két francia váGünter Hausmann retnénk látni, tapasztalni hogyan élnek másutt az emberek, milyen szokásaik vannak, minek örülnek, mik a problémáik. Úgy érzem, nagyon fontos a volt szocialista országokkal kapcsolatot létesíteni. Egy lépéssel, ha nem is naggyal, de akármilyen kicsivel mi is járuljunk hozzá ahhoz, hogy béke legyen Európában. Nemcsak város-város között szeretnénk összekötő szerepet játszani, hanem Magyarország és Németország között is, mivel nem szabad elfelejteni, a két államnak évszázados kapcsolatai vannak, közös történelmi kapcsolódásaink, hasonló a kultúránk. roshoz fűz bennünket partner- kapcsolat. Ez azért alakult így, mert Kernen két település egyesüléséből jött létre, és mindkettőnek volt egy francia partnervárosa. Ezeket a kapcsolatokat az egyesülés után is épp olyan lelkesedéssel ápoljuk, mint előtte. Az egyik francia partnervárosunk St. Rambert d’Albon, a másik St. Pierre d’Albigne. Ez utóbbi város polgármestere elkísért bennünket ide Dombóvárra, eljött velünk erre az örömteli eseményre.- A római katolikus templomban történt kiállításmegnyitón találkoztam Oswald Israel St. pierri polgármester úrral, aki beszélt a német és francia városok több mint húsz éves kapcsolatáról. Mondta, hogy közös egyesületet alakítottak Önökkel, melynek tagjai a kapcsolatok elmélyítésén fáradoznak.- Igen, hiszen egy ilyen partnervárosi kapcsolat nemcsak abból áll, hogy ünnepségekre járunk egymáshoz, és mulatságokon veszünk részt, hanem abból is, hogy ha a másiknak valami gondja van, akkor igyekszünk azon segíteni. Francia kollegám egyébként most mintegy keresztapaként tartózkodik itt, ő tartja keresztvíz alá ezt az újszülött megállapodást.- A francia kapcsolatok érthetőek, de úgy hallottam, van Önöknek egy afrikai partnervárosuk is. Hogyan jutott eszükbe épp egy olyan messze, csaknem 10 ezer kilométerre lévő várossal kapcsolatot kialakítani?- Kernenben számos Magyarországról kitelepített polgáréi, gondolom ők is szorgalmazták a dombóvári partnerkapcsolat létrejöttét.- Igen, sokan vannak nálunk, akik Magyarországról származnak és ezek az emberek most nagyon boldogok, hogy sikerült ezt a kapcsolatot így kialakítanunk. De talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy a Magyarországon maradt svábok legalább ennyire örülnek ennek a partnervárosi kapcsolatnak, hiszen ez nekik is előnyükre szolgál. Nem győzöm hangsúlyozni az emberi kapcsolat fontosságát, mivel elsősorban nem a hivatalok között kell elmélyíteni a kapcsolatot, hanem a polgárokkal.- Most, hogy aláírták ezeket a dokumentumokat, a dolog adminisztratív része rendben van, de a gyakorlatban miként funkcionál ez a kapcsolat, nem lesznek nyelvi akadályok?- Mint említettem, Kernenben sokan vannak, akik tudnak magyarul, és mint tapasztaltam, itt Dombóváron is nem egy családban jól beszélnek németül, így remélem, nyelvi problémák nem lesznek. Amúgy ez a kapcsolat nyelvtanulás szempontjából is jó. Sportklubok sportklubokat hívnak meg, énekesek énekeseket, táncosok táncosokat. De hogy konkrétumokat is mondjak, most Pünkösdkor a kerneni harmónikazenekar ellátogat Dombóvárra koncertet adni. Jövőre a sportolóink jönnek ide edzőtáborba, aztán tervezzük egy kerneni termékbemutató megrendezését Dombóváron, majd ugyanezt nálunk.- Az afrikai Zimbabwében, egy 40 ezer lakosú kisvárossal kötöttünk partnervárosi szerződést. Hogy miért épp velük, annak történelemben rejlő okai vannak. A múlt században ugyanis volt Kernennek egy Af- rika-kutató, felfedező polgára. Ez az úr bejárta Dél-Afrikát, feltérképezte Zimbabwét és jelentős felfedezéseket tett. Rábukkant az ott élő néptörzsnek egy rég elfelejtett városára. A zimbabweiek hazájuk nagyjai közé sorolták őt ezért a tettéért. Ez az esemény szolgáltatta az okot, hogy legyen egy dél-afrikai partnervárosunk is. I- Több évtizedes partnerkapcsolatok után hogyan látja, mi a célja ezeknek a kapcsolatoknak?- A legfőbb és legfontosabb cél, hogy a különböző országok népei találkozzanak egymással, ismerjék meg egymást. Mi sze- Önök, mint a dombóvári polgármester, dr. Fazekas Istán elmondta, már eddig is sokat segítettek, hiszen az ő szavaival élve "a kerneniek dajkálják az itteni önkormányzatot".- Ezegykicsittúlzás.detény, hogy tapasztalatainkat, amiket a közigazgatásban szereztünk, szívesen megosztottuk az itteni önkormányzat képviselőivel. Ezt _ örömmel tettük, mivel mi köny- nyebb helyzetben vagyunk, nálunk több évtizedes gyakorlata van az ilyetén módon történő városi irányításnak. Reméljük, hogy a dombóváriaknak tudtunk egy kis segítséget adni ahhoz, hogy korszerűbb közigazgatást alakítsanak ki. I- Köszönöm a beszélgetést, további eredményes partnervárosi kapcsolatokat kívánok! F. Kováts Éva A HIT VILÁGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14, 10. Szerzetesrendek Magyarországon (7.) Kolduló és betegápoló barátok Ki ne ismerné a barna barát- csuhás, kámzsás, tonzúrás, sarut viselő szerzetes jellegzetes alakját legalább válamilyen ábrázolásról? Mintha egyenesen a középkorból lépne elénk... A ferencesek A ferencesek rendjét Assisi Szent Ferenc alapította. 1210-ben kérte a pápától szabályzatának megerősítését. III. Ince pápa először vonakodott a jóváhagyástól, ám álmában összedőlni látta a lateráni bazilikát, amelyet egy koldusféle ember néhány társával megtámasztott és megóvott az össze- dőléstől. A pápa a koldusban felismerte Assisi Ferencet, s másnap jóváhagyta a rendi szabályzatot. A rendet két erő formálta: az alapító szelleme és az egyház rendszerező törekvése. Assisi Ferenc a szabadságot, az evangéliumi élet gondtalanságát, s a tökéletes szegénységet hirdette. Kunyhókban laktak, énekelve kóboroltak erdőn-me- zőn-városon át. Ez a két irányzat megosztotta a rendet, s 1517-ben a pápa függetlenítette egymástól a két különböző irányzatot: az eredeti szegénység érvényesült az obszerván- sok (megtartók), míg a másik irányzat lett úrrá a konventuáli- sok (minoriták) pártjában. Később az obszervánsok kebelében újabb szigorítást követelők léptek fel, s a Szentszék enge- delmével 1619-ben ezek is külön - a kapucinus - rendbe tömörültek. A ferencesek II. Endre királyunk uralkodása idejében telepedtek le hazánkban. Első kolostoruk 1228-ban épült Esztergomban. A rend elterjedésére jellemző, hogy 1232-ben már külön magyar provinciájuk volt. Akármelyik korszakához nyúlunk hazánk történetének, mindenütt találkozunk e koldulószerzet testvéreivel. Az Ómagyar Mária-siralomtól, amely fe- rendes barát verse, Temesvári Pelbárton át, akinek történeti és hittudományi munkái négy évtized alatt 90 kiadást értek meg, Laskai Osvátig, Kapisztrán Szent Jánosig, Tömöri Pálig, és számtalan ferencesig, akiknek talán még a nevét sem ismerjük, pedig életüket adták a hitért, a magyarságért hazánkba költözésüktől a 20. század közepéig, Kis Szalézig. v Természetesen a ferencde- sek minden nálunk dolgozó ágát feloszlatta a magyar nép nevében törvénykező állam. 1950-ben csak a kapisztrán A ferencesek volt pécsi temploma rendtartomány kapott korlátozott működési engedélyt: Esztergomban és Szentendrén vezethetnek gimnáziumot. Az irgalmasok Juan Ciudad-később Istenes Szent Jánosként ismerte meg a világ - Portugáliában született, spanyol katonaként Magyarországon is harcolt a török ellen, egyébként nyugtalan, kalandor mindaddig, míg nem hallgatta Avilai János egyik prédikációját. Ekkor olyan heves, túlzó bűnbánatot tartott, hogy bolondokházába zárták, ahonnan Avilai János szabadította ki. Vértanúság helyett azt ajánlotta a megtért- nek, hogy inkább gyakorolja az irgalmasságot. Juan Ciudad megfogadta a tanácsot: összeszedte a betegeket, összekoldulta számukra az élelmet, cipelte a tűzifát, saját házában ápolta, kötözte, gondozta a senkinek sem kellő nyomorultakat. Tizenhárom év alatt a szó szoros értelmében elemésztette magát betegeiért. Az irgalmaso- kat (Ordo Hospitalarius S. Joan- nis de Deo) nem ő alapította, ő csak kórházat létesített, s betegápolókat vett maga mellé. A rend 1571-ben alakult Istenes Szent János szellemében. Végleges szabályzatukat 1617-ben hagyta jóvá V. Pál pápa. Az 1856-tól önálló magyar rendtartománynak Trianon után a következő városokban maradt rendházuk, kórházuk és gyógyszertáruk: Eger, Vác, Pápa, Pécs és Budapest. 1950-ben mindegyiket feloszlatták, de napjainkban már megkezdték újjászervezésüket. Dr. Csonkaréti Károly A pápa látogatásának programja Csendesnap Medinán A gyülekezeti munkásokból és lelkészekből álló Katechetikai Szeminárium ismét megrendezi a Tolna megyében élő református gyermekek számára a hittanoktatáshoz kapcsolódó tanévzáró csendesnapot. 1991. május 11-én, szombaton 9 óra 30 perctől a medinai gyülekezet vendégszeretetét élvezhetik mindazok, akik ellátogatnak a délután 4 óráig tartó találkozóra. A rendezvényt Szemerei László esperes nyitja meg 10 órakor, majd Újlaki Tibor szed- resi lalkipásztor áhítata következik. Ezután Zákányi Bálint sze- remlei lekész beszél a régi magyar énekekről. A neves egyházi zenész előadásátgitárjátékkal illusztrálja. Egyházi énekeket tanulhatnak a gyermekek, majd a medinai iskolások meglepetése következik. Ebéd után - körülbelül 14 órakor - a szerb ortodox templomot tekintik meg a jelenlévők, megismerkedve ennek a felekezet- nek az egyházi zenekultúrájával. Ezt követően a református énekeskönyvet tanulmányozhatják a résztvevők Böttger Antal kölesdi lelkipásztor segítségével. Ennek során képet kaphatnak az énekgyűjtemény felépítéséről, szerkezetéről, s megtudhatják, mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között. A találkozó áhítattal ér véget. Mint a programból is kitűnik, a medinai találkozó az egyházi énekléssel ismerteti meg a résztvevőket. A medinai gyülekezet szeretettel hívja az érdeklődő gyermekeket, felnőtt kísérőiket.-kzsII. János Pál pápa közelgő magyarországi látogatásának programjáról tartott sajtótájékoztatót Nyíregyházán Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó, az egyházfői látogatás püspökkari szervezője. Mint elmondta, II. János Pál pápa augusztus 16-án, pénteken Krakkóból érkezik Budapestre a Ferihegyi repülőtérre. Hivatalos programja Esztergomban kezdődik, felkeresi Mindszenty bíboros sírját. A Bazilika előtti téren 15.30 órakor kezdődik az első magyarországi pápai szentmise. Utána papokkal és szerzetesekkel találkozik az egyházfő. II. János Pál Esztergomból - hajóval - Budapestre utazik. Fogadja Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, találkozik a kormány tagjaival, az Országház erkélyéről köszönti a tiszteletére egybegyűlő budapestieket. Augusztus 17-én, szombaton a pápa 10 órától a Pécs-pogányi repülőtéren mutat be szentmisét. Délután meglátogatja a Pécsi Székesegyházat, majd visz- szaindul a fővárosba. Budapesten az Akadémia dísztermében a késő délutáni órákban a magyar tudományos és művészeti élet képviselőivel találkozik. Augusztus 18-án, vasárnap Máriapócson, a híres Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei búcsújáró helyen 10 órakor kezdődik a pápa görög katolikus szentmiséje. Az egyházfő felkeresi a nyíregyházi görög katolikus püspökséget, majd délután 17 óra 15 perckor a debreceni református nagytemplomban ökumenikus szertartáson közösen imádkozik a különféle egyházak képviseőivel. Este Budapesten az izraeliták képviselőivel folytat eszmecserét. Augusztus 19-én, hétfőn a szombathelyi repülőtéren 10 órakor kezdődik a pápai szentmise. Délután a budapesti Mátyás templomban kispapokkal és szerzetes növendékekkel, 19 órakor pedig a Népstadionban világi fiatalokkal találkozik az egyházfő. Magyarországi látogatásának utolsó napján, augusztus 20-án, kedden Budapesten a Szent István Bazilikában öregekkel és betegekkel találkozik II. János Pál pápa. Azután 10 órától a Hősök terén tart szentmisét. Az egyházfőt a délutáni órákban búcsúztatják a Ferihegyi repülőtéren, ahonnan 17.15 perckor indul vissza Rómába. A szentmisék színhelyére csak belépőjeggyel lehet belépni. Az ingyenes belépők május 31-ig kérhetők bármelyik római vagy görög katolikus lelké- szi hivatalban. Később nincs mód belépők kiadására, s a rendezők azokat, akik nem tudnak jegyet felmutatni, nem engedik be a szentmisékre. A belépőket egyébként júliusban az egyházközségek közvetítésével juttatják majd el a jelentkezőkhöz. Keresztes Szilárd külön szólt az augusztus 18-i máriapócsi pápamiséről, amelyre a Cseh- és Szlovák Szövetségi Köztársaságból, Romániából és a Szovjetunióból is 10 ezreket várnak.
