Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

6 Képújság 1991, április 27. Francia és afrikai partnerváros után magyar A polgárok között kell elmélyíteni a kapcsolatot Hét végi beszélgetés Günter Hausmann polgármesterrel- Korábban testvérvá­rosi kapcsolatokról be­széltünk, manapság part­nervárosokat emlegetünk. Ez utóbbi kifejezés talán szerencsésebb is, hiszen mint a mondás tartja, test­vérét az ember nem vá­laszthatja meg. Míg azelőtt valóban voltak kissé eről­tetett, központilag szor­galmazott testvérvárosi kapcsolatok, addig mos­tanság inkább a szimpátia dönt. A Baden Würtenberg tartománybeli Kernen partnervárosává fogadta a Tolna megyei Dombóvári. Miért éppen erre a városra esett a választás, erre kér­tem választ Günter Haus­mann polgármestertől.- Városunk egyik tekintélyes polgára, Henrich Becht építési vállalkozó javasolta több mint nyolc éve, 1983-ban, hogy ala- ' kítsunk ki partnervárosi kapcso­latot Dombóvárral, ő ugyanis in­nen nem messze, Gerényesen született. Javaslatára hallgat­tunk, jómagam 1984-ben jöttem először Dombóvárra, akkor ta­lálkoztam Vidóczy László ta­nácselnök úrral. Vele beszélget­tünk a két város közötti kapcso­latfelvételi lehetőségekről. Ek­kor merült fel, hogy mivel mind­két városnak van kórusa, ezen a szálon közeledhetnénk egy­máshoz. Az első dombóvári kapcsolatunk így a Kapos kó­russal alakult ki, ezt követte egy Pécsett megrendezett svábbál, majd Dombóváron adott koncer­tet mindkét kórus. Mondhatnám, első pillanatra beleszerettünk egymásba. Annyira megtetszett a Kapos kórus által előadott mű­sor, hogy a bemutató után rög­tön meghívtuk őket Kernenbe, hadd kerüljünk közelebb egy­máshoz, ismerjük meg jobban a másikat.- Szóval ez volt a kez­det. A két kórus kölcsönö­sen vendégszerepeit a másik városban, a kórus­tagok és hozzátartozóik megismerkedtek, baráti szálak szövődtek. De mi­kor gondolták, hogy ezt partnervárosi kapcsolattá lehetne kiszélesíteni?- Már korábban felvetődött ennek a gondolata, de az akkori politikai helyzet ezt nem tette le­hetővé. 1988-ban született az elhatározás, akkor jöttem azzal a konkrét gondolattal Dombó­várra, hogy kössünk egyez­ményt, legyen Kernen partner- városa ez a Tolna megyei város. Képviselő-testületünk döntése alapján akkor magammal hoz­tam egy írásos nyilatkozatot, amiben kijelentettük, törekszünk a partnervárosi kapcsolat létre­hozására. Ezek után kezdtük meg a különböző egyesületek­kel, egyházakkal a konkrét kap­csolatfelvételeket. Több látoga­tás zajlott oda és vissza. Egy év múlva, 1989 nyarán szavazta meg a kerneni képviselő-testület a szerződés megkötését, ami­nek aláírására április 6-án került sor. Örülök, hogy egy ici-pici kezdeményezésből ilyen szé­leskörű, jó dolog jött létre. Nagy boldogság számomra, hogy a partnervárosi dokumentumok aláírására több mint száz ker­neni polgárral el tudtunk jönni. I- Van-e Kernennek Dombóváron kívül másik partnervárosa?- Igen, több is. Két francia vá­Günter Hausmann retnénk látni, tapasztalni hogyan élnek másutt az emberek, mi­lyen szokásaik vannak, minek örülnek, mik a problémáik. Úgy érzem, nagyon fontos a volt szo­cialista országokkal kapcsolatot létesíteni. Egy lépéssel, ha nem is naggyal, de akármilyen kicsi­vel mi is járuljunk hozzá ahhoz, hogy béke legyen Európában. Nemcsak város-város között szeretnénk összekötő szerepet játszani, hanem Magyarország és Németország között is, mivel nem szabad elfelejteni, a két ál­lamnak évszázados kapcsolatai vannak, közös történelmi kap­csolódásaink, hasonló a kultú­ránk. roshoz fűz bennünket partner- kapcsolat. Ez azért alakult így, mert Kernen két település egye­süléséből jött létre, és mindket­tőnek volt egy francia partnervá­rosa. Ezeket a kapcsolatokat az egyesülés után is épp olyan lel­kesedéssel ápoljuk, mint előtte. Az egyik francia partnerváro­sunk St. Rambert d’Albon, a má­sik St. Pierre d’Albigne. Ez utóbbi város polgármestere el­kísért bennünket ide Dombó­várra, eljött velünk erre az öröm­teli eseményre.- A római katolikus templomban történt kiállí­tásmegnyitón találkoztam Oswald Israel St. pierri polgármester úrral, aki beszélt a német és francia városok több mint húsz éves kapcsolatáról. Mondta, hogy közös egye­sületet alakítottak Önök­kel, melynek tagjai a kap­csolatok elmélyítésén fá­radoznak.- Igen, hiszen egy ilyen part­nervárosi kapcsolat nemcsak abból áll, hogy ünnepségekre já­runk egymáshoz, és mulatságo­kon veszünk részt, hanem abból is, hogy ha a másiknak valami gondja van, akkor igyekszünk azon segíteni. Francia kollegám egyébként most mintegy ke­resztapaként tartózkodik itt, ő tartja keresztvíz alá ezt az újszü­lött megállapodást.- A francia kapcsolatok érthetőek, de úgy hallot­tam, van Önöknek egy af­rikai partnervárosuk is. Hogyan jutott eszükbe épp egy olyan messze, csak­nem 10 ezer kilométerre lévő várossal kapcsolatot kialakítani?- Kernenben számos Magyarországról kitelepí­tett polgáréi, gondolom ők is szorgalmazták a dom­bóvári partnerkapcsolat létrejöttét.- Igen, sokan vannak nálunk, akik Magyarországról származ­nak és ezek az emberek most nagyon boldogok, hogy sikerült ezt a kapcsolatot így kialakíta­nunk. De talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy a Magyaror­szágon maradt svábok legalább ennyire örülnek ennek a part­nervárosi kapcsolatnak, hiszen ez nekik is előnyükre szolgál. Nem győzöm hangsúlyozni az emberi kapcsolat fontosságát, mivel elsősorban nem a hivata­lok között kell elmélyíteni a kap­csolatot, hanem a polgárokkal.- Most, hogy aláírták ezeket a dokumentumo­kat, a dolog adminisztratív része rendben van, de a gyakorlatban miként funkcionál ez a kapcsolat, nem lesznek nyelvi akadá­lyok?- Mint említettem, Kernen­ben sokan vannak, akik tudnak magyarul, és mint tapasztaltam, itt Dombóváron is nem egy csa­ládban jól beszélnek németül, így remélem, nyelvi problémák nem lesznek. Amúgy ez a kap­csolat nyelvtanulás szempont­jából is jó. Sportklubok sportklu­bokat hívnak meg, énekesek énekeseket, táncosok táncoso­kat. De hogy konkrétumokat is mondjak, most Pünkösdkor a kerneni harmónikazenekar ellá­togat Dombóvárra koncertet adni. Jövőre a sportolóink jön­nek ide edzőtáborba, aztán ter­vezzük egy kerneni termékbe­mutató megrendezését Dombó­váron, majd ugyanezt nálunk.- Az afrikai Zimbabwében, egy 40 ezer lakosú kisvárossal kötöttünk partnervárosi szerző­dést. Hogy miért épp velük, an­nak történelemben rejlő okai vannak. A múlt században ugyanis volt Kernennek egy Af- rika-kutató, felfedező polgára. Ez az úr bejárta Dél-Afrikát, fel­térképezte Zimbabwét és jelen­tős felfedezéseket tett. Rábuk­kant az ott élő néptörzsnek egy rég elfelejtett városára. A zim­babweiek hazájuk nagyjai közé sorolták őt ezért a tettéért. Ez az esemény szolgáltatta az okot, hogy legyen egy dél-afrikai part­nervárosunk is. I- Több évtizedes part­nerkapcsolatok után ho­gyan látja, mi a célja ezek­nek a kapcsolatoknak?- A legfőbb és legfontosabb cél, hogy a különböző országok népei találkozzanak egymással, ismerjék meg egymást. Mi sze­- Önök, mint a dombó­vári polgármester, dr. Fa­zekas Istán elmondta, már eddig is sokat segítettek, hiszen az ő szavaival élve "a kerneniek dajkálják az itteni önkormányzatot".- Ezegykicsittúlzás.detény, hogy tapasztalatainkat, amiket a közigazgatásban szereztünk, szívesen megosztottuk az itteni önkormányzat képviselőivel. Ezt _ örömmel tettük, mivel mi köny- nyebb helyzetben vagyunk, ná­lunk több évtizedes gyakorlata van az ilyetén módon történő vá­rosi irányításnak. Reméljük, hogy a dombóváriaknak tudtunk egy kis segítséget adni ahhoz, hogy korszerűbb közigazgatást alakítsanak ki. I- Köszönöm a beszél­getést, további eredmé­nyes partnervárosi kap­csolatokat kívánok! F. Kováts Éva A HIT VILÁGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14, 10. Szerzetesrendek Magyarországon (7.) Kolduló és betegápoló barátok Ki ne ismerné a barna barát- csuhás, kámzsás, tonzúrás, sa­rut viselő szerzetes jellegzetes alakját legalább válamilyen áb­rázolásról? Mintha egyenesen a középkorból lépne elénk... A ferencesek A ferencesek rendjét Assisi Szent Ferenc alapította. 1210-ben kérte a pápától sza­bályzatának megerősítését. III. Ince pápa először vonakodott a jóváhagyástól, ám álmában összedőlni látta a lateráni bazili­kát, amelyet egy koldusféle em­ber néhány társával megtá­masztott és megóvott az össze- dőléstől. A pápa a koldusban fel­ismerte Assisi Ferencet, s más­nap jóváhagyta a rendi szabály­zatot. A rendet két erő formálta: az alapító szelleme és az egyház rendszerező törekvése. Assisi Ferenc a szabadságot, az evan­géliumi élet gondtalanságát, s a tökéletes szegénységet hir­dette. Kunyhókban laktak, éne­kelve kóboroltak erdőn-me- zőn-városon át. Ez a két irányzat megosztotta a rendet, s 1517-ben a pápa függetlenítette egymástól a két különböző irányzatot: az eredeti szegény­ség érvényesült az obszerván- sok (megtartók), míg a másik irányzat lett úrrá a konventuáli- sok (minoriták) pártjában. Ké­sőbb az obszervánsok kebelé­ben újabb szigorítást követelők léptek fel, s a Szentszék enge- delmével 1619-ben ezek is kü­lön - a kapucinus - rendbe tö­mörültek. A ferencesek II. Endre kirá­lyunk uralkodása idejében tele­pedtek le hazánkban. Első ko­lostoruk 1228-ban épült Eszter­gomban. A rend elterjedésére jellemző, hogy 1232-ben már kü­lön magyar provinciájuk volt. Akármelyik korszakához nyú­lunk hazánk történetének, min­denütt találkozunk e kolduló­szerzet testvéreivel. Az Óma­gyar Mária-siralomtól, amely fe- rendes barát verse, Temesvári Pelbárton át, akinek történeti és hittudományi munkái négy évti­zed alatt 90 kiadást értek meg, Laskai Osvátig, Kapisztrán Szent Jánosig, Tömöri Pálig, és számtalan ferencesig, akiknek talán még a nevét sem ismerjük, pedig életüket adták a hitért, a magyarságért hazánkba költö­zésüktől a 20. század közepéig, Kis Szalézig. v Természetesen a ferencde- sek minden nálunk dolgozó ágát feloszlatta a magyar nép nevé­ben törvénykező állam. 1950-ben csak a kapisztrán A ferencesek volt pécsi temploma rendtartomány kapott korláto­zott működési engedélyt: Esz­tergomban és Szentendrén ve­zethetnek gimnáziumot. Az irgalmasok Juan Ciudad-később Istenes Szent Jánosként ismerte meg a világ - Portugáliában született, spanyol katonaként Magyaror­szágon is harcolt a török ellen, egyébként nyugtalan, kalandor mindaddig, míg nem hallgatta Avilai János egyik prédikációját. Ekkor olyan heves, túlzó bűnbá­natot tartott, hogy bolondokhá­zába zárták, ahonnan Avilai Já­nos szabadította ki. Vértanúság helyett azt ajánlotta a megtért- nek, hogy inkább gyakorolja az irgalmasságot. Juan Ciudad megfogadta a tanácsot: össze­szedte a betegeket, összekol­dulta számukra az élelmet, ci­pelte a tűzifát, saját házában ápolta, kötözte, gondozta a sen­kinek sem kellő nyomorultakat. Tizenhárom év alatt a szó szo­ros értelmében elemésztette magát betegeiért. Az irgalmaso- kat (Ordo Hospitalarius S. Joan- nis de Deo) nem ő alapította, ő csak kórházat létesített, s bete­gápolókat vett maga mellé. A rend 1571-ben alakult Istenes Szent János szellemében. Vég­leges szabályzatukat 1617-ben hagyta jóvá V. Pál pápa. Az 1856-tól önálló magyar rendtartománynak Trianon után a következő városokban maradt rendházuk, kórházuk és gyógy­szertáruk: Eger, Vác, Pápa, Pécs és Budapest. 1950-ben mindegyiket feloszlatták, de napjainkban már megkezdték új­jászervezésüket. Dr. Csonkaréti Károly A pápa látogatásának programja Csendesnap Medinán A gyülekezeti munkásokból és lelkészekből álló Katechetikai Szeminárium ismét megrendezi a Tolna megyében élő reformá­tus gyermekek számára a hittan­oktatáshoz kapcsolódó tanév­záró csendesnapot. 1991. má­jus 11-én, szombaton 9 óra 30 perctől a medinai gyülekezet vendégszeretetét élvezhetik mindazok, akik ellátogatnak a délután 4 óráig tartó találkozóra. A rendezvényt Szemerei László esperes nyitja meg 10 órakor, majd Újlaki Tibor szed- resi lalkipásztor áhítata követke­zik. Ezután Zákányi Bálint sze- remlei lekész beszél a régi ma­gyar énekekről. A neves egyházi zenész előadásátgitárjátékkal il­lusztrálja. Egyházi énekeket ta­nulhatnak a gyermekek, majd a medinai iskolások meglepetése következik. Ebéd után - körülbelül 14 óra­kor - a szerb ortodox templomot tekintik meg a jelenlévők, meg­ismerkedve ennek a felekezet- nek az egyházi zenekultúrájá­val. Ezt követően a református énekeskönyvet tanulmányoz­hatják a résztvevők Böttger An­tal kölesdi lelkipásztor segítsé­gével. Ennek során képet kap­hatnak az énekgyűjtemény fel­építéséről, szerkezetéről, s megtudhatják, mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között. A találkozó áhítattal ér véget. Mint a programból is kitűnik, a medinai találkozó az egyházi énekléssel ismerteti meg a résztvevőket. A medinai gyülekezet szere­tettel hívja az érdeklődő gyer­mekeket, felnőtt kísérőiket.-kzs­II. János Pál pápa közelgő magyarországi látogatásának programjáról tartott sajtótájé­koztatót Nyíregyházán Keresz­tes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök, mis­kolci apostoli kormányzó, az egyházfői látogatás püspökkari szervezője. Mint elmondta, II. János Pál pápa augusztus 16-án, pénte­ken Krakkóból érkezik Buda­pestre a Ferihegyi repülőtérre. Hivatalos programja Eszter­gomban kezdődik, felkeresi Mindszenty bíboros sírját. A Ba­zilika előtti téren 15.30 órakor kezdődik az első magyarországi pápai szentmise. Utána papok­kal és szerzetesekkel találkozik az egyházfő. II. János Pál Esz­tergomból - hajóval - Buda­pestre utazik. Fogadja Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, találkozik a kormány tag­jaival, az Országház erkélyéről köszönti a tiszteletére egybe­gyűlő budapestieket. Augusztus 17-én, szombaton a pápa 10 órától a Pécs-pogányi repülőtéren mutat be szentmi­sét. Délután meglátogatja a Pé­csi Székesegyházat, majd visz- szaindul a fővárosba. Budapes­ten az Akadémia dísztermében a késő délutáni órákban a ma­gyar tudományos és művészeti élet képviselőivel találkozik. Augusztus 18-án, vasárnap Máriapócson, a híres Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei búcsújáró helyen 10 órakor kez­dődik a pápa görög katolikus szentmiséje. Az egyházfő felke­resi a nyíregyházi görög katoli­kus püspökséget, majd délután 17 óra 15 perckor a debreceni re­formátus nagytemplomban ökumenikus szertartáson közö­sen imádkozik a különféle egy­házak képviseőivel. Este Buda­pesten az izraeliták képviselői­vel folytat eszmecserét. Augusztus 19-én, hétfőn a szombathelyi repülőtéren 10 órakor kezdődik a pápai szent­mise. Délután a budapesti Má­tyás templomban kispapokkal és szerzetes növendékekkel, 19 órakor pedig a Népstadionban világi fiatalokkal találkozik az egyházfő. Magyarországi látogatásának utolsó napján, augusztus 20-án, kedden Budapesten a Szent Ist­ván Bazilikában öregekkel és betegekkel találkozik II. János Pál pápa. Azután 10 órától a Hő­sök terén tart szentmisét. Az egyházfőt a délutáni órákban búcsúztatják a Ferihegyi repülő­téren, ahonnan 17.15 perckor indul vissza Rómába. A szentmisék színhelyére csak belépőjeggyel lehet be­lépni. Az ingyenes belépők má­jus 31-ig kérhetők bármelyik ró­mai vagy görög katolikus lelké- szi hivatalban. Később nincs mód belépők kiadására, s a rendezők azokat, akik nem tudnak jegyet felmu­tatni, nem engedik be a szentmi­sékre. A belépőket egyébként jú­liusban az egyházközségek közvetítésével juttatják majd el a jelentkezőkhöz. Keresztes Szilárd külön szólt az augusztus 18-i máriapócsi pápamiséről, amelyre a Cseh- és Szlovák Szövetségi Köztár­saságból, Romániából és a Szovjetunióból is 10 ezreket várnak.

Next

/
Thumbnails
Contents