Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

1991. április 27.

NÉPÚJSÁG 7

Tavasz a Halászbástyán

Budapestre a legszebb kilátás talán a Halász- bástyáról nyílik. Persze, a tájkép mellett legalább ennyi érdekességet kínál a számtalan utcai árus, akik ilyenkor, a kellemes tavaszi időben szinte egymást érik az árkádok alatt.

A kíváncsian sétáló turista akár Sztálinnal is találkozhat. A hajdan volt bolsevik vezér trikóra nyomott arcképe jól megfér a Coca-Cola sajátos reklámfelirata mellett, ahol is a c betűk sarlót és kalapácsot formálnak. A letűnt világ jellegzetes jelképei egyébként reneszánszukat élik. Minden második árus magyar és szovjet katonai kitüntetéseket, fegyvernemi jelzéseket, rendjeleket és érdemérmeket kínál. S ha valakinek az a kívánsága, akár tetőtől talpig be is öltözhet egyenruhába. Akárcsak az a magát szovjet katonának álcázó fiatalember, aki jókora derültséget aratva vágtatott fel és alá a Halászbástya területén, ujjaival győzelmi „V” betűt mutatva. - No de tavaris! - szólt rá roszszallóan az egyik eladó a műanyag géppuskával vadul tüzelő felszabadítóra, aki persze nem zavartatta magát.

A pénzszerzés természetesen nemcsak a hagyományos adásvétel formájában valósul meg a sétányon, hanem a nem kevésbé hagyományos szolgáltatások révén is. Az ebből a szempontból mindennapinak számító portrérajzolók működését talán felesleges is részletezni. Ennél sokkal látványosabb az a csillogó páncélba bújt középkori lovag, aki a Mátyás-templom oldalkapujánál fényképezted magát a turistákkal együtt - szerény összegért. Az ősz bajszű úr a csikós-gulyás romantikát kívánja megeleveníteni bőgatyájával és gyolcsingével, no meg a pörge kalapjával. Kérésre odapattan a citerája mögé, s némi aprópénz ellenében máris szól a hamisítatlan magyar népdal. Valamivel távolabb, a sétány szélén iskoláskorú cigánygyerek harmonikázik. Néha ránéz a maga elé tett sapkára, s némi szomorúsággal nyugtázza: még mindig üres. SZERI ÁRPÁD

FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY