Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-26 / 97. szám
1991. április 26. Képújság 3 Alapítványi ingatlanok - siralmas állapotban Vállalkozási kedvünk - a külföldiek szemével Az esővizet áteresztő mennyezetre is ráfért a javítás Új betonaljzat kerül a régi jelszavak alá a dombori táborban FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Nemrégiben arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy spanyol-német tőke érdeklődik a Tolnán nemrég alakult SPARK Kft. iránt, melyet kelet-európai akkumulátorpiac központjává kíván tenni. A tárgyalások, ahogyan mondani szokás, „előrehaladottak” és fültanúi lehettünk annak, hogy ebben az esetben akár kecsegtetőeknek is mondhatók.- Ugyanez az egész Magyarországra már nem vonatkozik! - közölték Gerhard Simmling és Walter Wolf urak, cseppet sem vidáman. Világcégük sok mindennel foglalkozik, Így például fa raklapok gyártásával is. Öt évre akár 2-300 személynek is tudnának munkaalkalmat teremteni, ha a partnerek nemcsak beszélgetnének, hanem cselekednének.- Pontatlanságuk szinte elképesztő - mondják. - Egyelőre nem szeretnénk ha a cég nevét megírná, de szintén az önök megyéjében van. Csütörtökre hívtak meg bennünket Kasselból(l), de csak az ezt követő nyolcadik napon tudnak árajánlattal szolgálni és lesznek aláírásra készek. Ez az üzlet már egyáltalán nem biztos, hogy létrejön... A magyar munkaerőről egyébként nagyon jó a véleményük és a műszaki szakemberekről úgyszintén. Egyik kutatóintézetünk mérnökét már le is szerződtették ugyanazért az összegért, amit idehaza kapott, csak éppen devizában.- Agylopás...? - bánatoskod- tunk.- Nem! Az az úr itthon marad, csak éppen nekünk dolgozik. Képtelenségnek érzik, hogy milyen rosszul fizetjük az átlag munkást és menyire valószerűtlenül túlfizetik az első számú vezetőket. Leginkább azonban példátlan lassúságunk a felháborító, mintha nekünk egyáltalán nem fűződne érdekünk a külföldiek beruházásaihoz. Ez még a közvetítő kereskedelemre vonatkozik, amely- lyel kapcsolatban szintén tudtak felhozni néhány nem túl épületes példát.- Igaz, hogy önök földrajzilag közelebb vannak a Szovjetunióhoz, mint mi. Ez a távolság azonban áthidalható, és tudunk mi közvetlenül tárgyalni, ha a magyarokat nem lehet megmozgatni. Itt ismét konkrét név, sőt korábbi politikusi múltja révén közismert név következik és az a kérés, hogy egyelőre ne írjuk le. A jó kereskedő ugyanis nem azonnal akar nyerni, hanem hosszú távon. Egyelőre még van bennük bizalom, noha csökkenő, a magyar partnerek iránt. Ámbár az üzletszervezésre fordított beruházásaik már márkamilliókra rúgnak. Ezek hosszú távon azonban még megtérülhetnek. Főleg, ha nemcsak a FULGOR (TUDOR) cég tesz érte valamit, hanem netán mi magyarok úgyszintén... ORDAS IVÁN A Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (TOMISZSZ) két olyan ingatlannal rendelkezett, amely jelenleg a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány tulajdonában van. A megyeszékhely Béla tér 6. szám alatti épületének és a dombori volt KISZ-tábornak a hasznosítására már múlt év decemberében pályázatot hirdetett az alapítvány kuratóriuma.- A két ingatlant meglehetősen elhanyagolt állapotban vettük át - mondta Jendrolovits Gábor, az alapítvány megbízott titkára. - Ami a Béla tér 6. szám alatti épületet illeti, a Saturnus Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. ajánlata volt a legkedvezőbb, hiszen pluszdolgokat tud számunkra nyújtani. Az épület kétharmadrészét fogják bérelni, a fennmaradó helyiségeket így megőrizhetjük ifjúsági célokra. A kft. számítástechnikai tanfolyamokat indít, ahova mi kisiskolásokat küldhetünk. Ezenkívül a fadd- dombori táborunkban kétszer egyhetes számítástechnikai tábort lehet majd szervezni. Lesz itt presszó kerthelyiséggel, s emellett egy éjjel-nappal üzemelő videomozi. A tervek szerint a Béla tér 6-ban ifjúsági információs iroda fog működni, sokféle tevékenységi körrel. így kedvezményes szállás és üdültetési lehetőségek biztosításával, fiatal pályakezdőknek munkahely- és munkaerő-közvetítéssel. Tájékoztatást ad ezenkívül a beiskolázási lehetőségekről, tanfolyamok megszervezéséről. Lesz még jogi, egészségügyi szaktanácsadás, valamint az iroda felvállal minden olyan tevékenységet, amely a fiatalok jobb in- formálódását, szabadidejük hasznos eltöltését szolgálja. A dombori tábor helyzete ennél elkeserítőbb. Ötmillió forintot kaptunk a felújításra, de a külső renoválásra egyáltalán nincs pénzünk. Az eszközök, a fekhelyek, a technikai berendezések teljesen hiányoznak. A Holsten sörözővel folynak tárgyalások, egy háromszáz adagos konyha fog a táborban üzemelni.- Pár szót magáról az alapítványról is szeretnék szólni - folytatta Bi- czó Ernő, az alapítvány elnöke. - A kuratórium, amely ifjúsági szervezetekből delegált személyekből és magánszemélyekből áll, intézi az ügyeket. Számos önzetlen, segíteni tudó és akaró ember munkája alapján tud működni ez a szervezet. Most kezdünk lábra állni, kezdőtőkénk kétmillió forint volt, most hétmillióból gazdálkodunk. Ez a pénz cégek felajánlásaiból és természetesen hitelekből áll. Jelen pillanatban az alapítvány legfontosabb tevékenysége az, hogy pénzügyileg megerősödjön és a két ingatlan működését megindítsa. Ezek után ifjúsági célzatú tevékenységek támogatására is képes lesz. Egyelőre azonban alapítványunk olyan személyeket cégeket keres, akik e nemes célú tevékenységet hajlandók akár pénzzel, akár eszközökkel támogatni. Csekkszámlaszámunk: Magyar Hitelbank Rt. 46688884-10578, előre is köszönjük a segítségüket SÁRVÁRI JÁNOS Áldozataink emlékezete Még szép számmal élnek közöttünk idős emberek, akiknek a nehéz élet két világháborút is hozott, melyet végig kellett szenvedniük. Pontosan soha nem fogjuk megtudni, hogy a régi, a „kis” világháború hány áldozatot követelt, de ugyanez a helyzet a sokkal közelebbi másodikkal is. Ez utóbbira hosszú évtizedeken keresztül, egy torz politikai szemlélet jegyében, csak saját „bűnösségünket” hangsúlyozva volt szabad emlékezni, de inkább sehogy sem. Pedig nem bűnösök voltunk, hanem áldozatok. A fronton, a fogságban, a bombázások alatt, a hazánkon végigsöprő harcok során, a megsemmisítő táborokban, a „malenkij robotra” hurcoltak, vagy az asszonyaik, lányaik becsületét védve elpusztultak egyaránt. A történelem kereke azóta már biztatóbb irányba fordult, így lapunkban rendszeresen hírt adhatunk és adunk is arról a megyebeli összefogásról, mellyel egyébként országosan is élvonalba tartozunk, a II. világháború áldozatai emlékének megörökítéséről. Van, ahol az emléktáblák az I. világháború halottainak neve mellé kerülnek. Sokszor ugyanazon családnevek is, apák és fiúk pusztulását tanúsítva. Máshol külön emlékműveket emelnek. A II. világháború Tolna megyei halottaiért alapítvány kuratóriumának adattárában immár 6000-nél több nevet őriznek. Az év végére valamennyien éppúgy díszes albumba kerülnek, mint ahogy a legkülönbözőbb települések emlék- műveinekfényképei is. Ez utóbbiak felállítására idáig községeink, városaink mintegy harmadában került sor. A szám egész biztosan gyarapszik még, de az is biztos, hogy bármilyen kicsi a megyénk, hatezernél jóval több áldozatot vesztett. így a fentebb említett kuratóriumnak az a kérése, hogy a minden önkormányzathoz kiküldött kérdőíveket onnan is mihamarább juttassák el a 7101 Szekszárd Pf. 98. címre, ahonnan ezt idáig még nem tették meg. Megszívlelendő idézet a kuratórium felhívásából: „A II. világháborúban és annak következményeként mintegy 1 millió embert siratott újra e hányatott sorsú nemzet. Minden ötödik magyar családnak van halottja, akiket csak titokban lehetett elsiratni, családi körben, suttogva. Hősök és áldozatok ők, a mi nagyapáink és apáink, kik itthon, vagy ismeretlen helyen névtelenül, jeltelen sírokban méltatlanul elfeledve alusszák örök álmuk. Eljött az az idő, amikor szembe kell nézni a múlttal és vállalni azt. Mert csak az várjon tiszteletet a jövő nemzedéktől, aki a múlt örökségével együtt kegyelettel őrzi ősei emlékét.” És még egy gondolat: „Az a nemzet, amely elveszti múltját, elveszti létjogosultságát a jövőben.” ORDAS IVÁN Erkel-diákünnepek Gyulán Míg a nagy múltú iskolavárosokban pénzszűke miatt nem rendezik meg idén a tavaszi diákünnepségeket, a gyulaiak példátlan méretű társadalmi összefogással április 27. és 30. között mégis csak megtartják a XV. Erkel-diákünnepeket. A mintegy 1300 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar megyéből, továbbá Aradról, Munkácsról, Zentárói, valamint Gyula német testvérvárosából, Ditzingenből érkező diák élelmezésére a környék gazdaságai húst, zsírt, krumplit és tejet ajánlottak fel, amelyből a városi napközis konyha készít majd ételt. Szállást a kollégiumok nyújtanak, s a neves szakemberekből álló zsűrik ingyenes étkeztetését és elszállásolását is sikerült megoldani. így az Erkel-diákünnepeket a lelkes ifjú szervezők a támogatók jóvoltából a lehető legkisebb költséggel tudják megrendezni. A diákünnep megvalósítói javarészt nemrégiben érettségizett gyulai fiatalok, akik nem tudtak belenyugodni abba, hogy anyagi okok miatt elmaradjon az 1963 óta kétévente sorra kerülő diákrendezvény. A négy alföldi megye legjobb diákműkedvelői, s a külhoni vendégek 11 művészeti ágban mérik össze tudásukat. A legjobb teljesítményeket különleges díjjal jutalmazzák: egy-egy gyulai festő, fafaragó vagy grafikus művét nyeri el a kategóriagyöztes. A gála 29-én, hétfőn lesz a Gyulai Szabadtéri Színpadon. «m Júliamajorban A majorban élő kis közösség mindennapi gondjai éppen olyanok, mint másutt. A bolt régen bezárt, az előtte beszélgető szomszédasszonyokat nehéz szóra bírni.- Mit mondjunk, aranyoskám, csak a munka, munka, meg néha hallgatjuk a rádiót és mérgelődünk. Hogy fogunk mi megélni ezek után? Ezt már sem pénzzel, sem idegekkel nem lehet bírni -, mondja Keserű Sán- dorné. A gyesen levő kismama sétáltatja pici lányát. Mercz János szabadon legelteti a három anyakocáját és a kismalacokat.- Higgye el, nem a pénzért csinálom, szeretem az állatokat, és hiányoznak, pedig semmi haszon rajtuk. Pakson, az atomnál dolgozom, s van időm velük foglalkozni. Időközben a település központjába megérkezik a postás. Mindig ugyanabban az órában: 55 postaláda várja a híreket a külvilágból, s már jönnek is a levelekért, az újságokért az emberek.- Most talán fejlődésnek indulunk, tatarozzák a másik boltunkat is, ami egy héten csak három alkalommal tart nyitva, és feliratkozással tudunk kenyeret, tejet kapni. Errefele lassabban zajlik az élet, mint a városban, de az itt élők nem vágyódnak el. Szeretik, megszokták a falusi élet szépségeit, egyszerű mindennapjait. KISPÁL MÁRIA A falu központjában Rongyosbál Szekszárdon A Szekszárdi Társtalanok Városi Egyesülete április 27-én, szombaton este hét órától rongyosbált rendez Szekszárdon, a Gemenc szálló éttermében. Fogadóórák Kapitány Ferenc, a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselője 1991. április 26-án - pénteken - 16 órától 20 óráig Szekszárdon, a megyei önkormányzati hivatal épületében lévő képviselői szobában fogadóórákat tart. Tőkeérdekeltségű működtetésre 120-150 m2 alapterületű diszkontraktárat keres a Felföldi Kft a megye területén. 4^ ^ Az üzemeltetéshez átadjuk jól működő, közel 600-féle termékünket - levélpapírok, képeslapok, fotóalbumok, édességek, háztartási cikkek, játékok stb. - forgalmazó m komplex üzleti kapcsolatrendszerünket. Jelenleg a havi forgalom: 600000-1 000000 Ft a megyében. Tőkeerős vállalkozók jelentkezését várjuk személyesen vagy levélben. Felföldi Kft 4030 Debrecen, Diószegi út, Keleti Ipartelep 6. Telefon: 52/12-991,10-360. Telefax: 52/13-841. (257/40) Keserű Sándorné és Geisz Jánosné - a szomszédok Délutáni séta Gabriellával
