Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-25 / 96. szám

4 NÉPÚJSÁG A helyzet „fokozódik” Foglalkoztatási kilátások Pakson és környékén 1991, április 25. Szomorú téma manapság a foglalkoztatási helyzet alaku­lása és sajnos Paksot sem kerüli el a munkanélküliség növeke­dése. Pontosabb információkért a városháza harmadik emeletén levő irodájában kerestük meg Feil Józsefnét, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ paksi kiren­deltségének vezetőjét.- Hányán veszik igénybe ma a munkanélküli segélyt?- A mi irodánkhoz tartozik Pakson kívül Németkér, Mado- csa, Pusztahencse, Duna- szentgyörgy és Gerjen, ezekről a településekről összesen mint­egy 400 ember kapja a segélyt, de ez a szám nap, mint nap vál­tozik. Annyiban még pontosíta- nom kell, hogy a foglalkoztatás­ról szóló 1991. évi IV. törvény szerint március 1-től új rendszer lépett életbe és ezt követően már munkanélküli járadékot fize­tünk az új jogosultaknak. A már korábban is segélyben részesül­tek viszont 1 éves kifutási idővel még maradnak a régi rendszer­ben.- Milyen jelentősebb válto­zásokat hozott ez az új szabá­lyozás?- Az ügyintézést, vagyis a mi munkánkat egyszerűsíti, gyor­sítja. Júliustól indul a szolidari­tási alap, amelybe mindenki - már akinek van munkahelye - fi­zeti a bére 0,5 százalékát, plusz a munkáltató a bér 1,5 százalé­kát. 1995 júliustól már csak az kaphat munkanélküli járadékot, aki fizette ezt a hozzájárulást az előző 4 évből legalább 1 éven keresztül. A járadék mértéke és időtartama attól függ tehát, hogy az illető a munkanélkülivé válást megelőző 4 évben mennyi ideig fizette a szolidaritási alapot.- Vizsgálják-e a vagyoni helyzetet?- Nem, erre nem ad sem utasí­tást, sem lehetőséget a törvény.- Kik, milyen iskolai vég­zettségű emberek fordulnak a leggyakrabban Önökhöz?- Legnagyobb részük képzet­len és őket a legnehezbb elhe­lyezni. Nőket még néha fogad­nak a helyi cégek - például a költségvetési üzem vagy a ruha­ipari szövetkezet - betanított munkára, de a férfiaknak vég­képp nehéz munkalehetőséget találni. Ezen kívül elég sokan vannak olyan középiskolát vég­zett nők, akik az egyszerű beta­nított, vagy fizikai munkát nem vállalják, más munka viszont nincs számukra.- Milyen állásajánlatok ér­keznek?- A ruhaipari szövetkezet most is keres betanított varrónő­ket, a Gemenc Volán buszveze­tőket venne fel, a 26-os ÁÉV vi­déki munkahelyre alkalmazna ácsokat, állványozókat, a tenge- lici téesz is valószínűleg szán­dékozik felvenni betanított mun­kára - erőművi takarítás és ker­tészeti feladatok - 15-20 főt, de egyelőre csak előjegyzést vesz­nek fel. Egy új lehetőséget is tu­dunk ajánlani: 3 hónapos idénymunkára Németország fo­gad embereket, elsősorban a mező- és erdőgazdasági terü­letre, szállodai munkára. Vannak-e közhasznú munkásaik?- Több is, mint amennyire ke­retet kaptunk, de így is sorbaáll- nak érte. Most 36-an végeznek közhasznú munkát, útseprést, kertészetet és a mindenkori mi­nimálbért kapják. Van közöttük például 3 fiatal pályakezdő, szakközépiskolai végzettség­gel.- Munkanélküli segélyen is vannak ilyenek?- Még nincsenek. Március 1 -tői már a pályakezdők is kap­hatnak munkanélküli segélyt, de csak a kérelem beadását követő 3 hónap múltán, ami még nem telt le. Nagy gond, hogy aki akár 1 napot is dolgozott valahol, an­nak már nem jár a pályakezdők­nek adható segély, viszont, ha nem dolgoztak legalább 1 évet, akkor a másik fajta sem. Nyolc ilyen emberünk van!- Van-e igény átképzési tá­mogatásra?- Mindössze 2 főnek adtunk eddig, ami azt jelenti, hogy fizet­tük a tanfolyamdíjat, könyveket, utazási és szállásköltségeket. Érdeklődés van, de jelenleg nincs erre keretünk, a megyei munkaügyi tanács döntésétől függ, hogy lesz-e.- Jobb, vagy rosszabb a helyzet a községekben, mint Pakson?- Rosszabb. Sokkal hátrá­nyosabb helyzetben vannak az ott élők, mint a városiak. A válla­latok nem szívesen alkalmaznak vidékieket az utazási költségek miatt, az emberek-főleg a nők^ pedig nem tudják vállalni a 2 mű­szakos munkarendet, ami sok helyen követelmény. A falusi ember utolsó mentsvára, a gaz­dálkodás, állattartás is összeom- lani látszik, ma már abból sem lehet megélni. Ráadásul ők job­ban szégyellik a munkanélküli­séget, mint a városiak és nem fordulnak hozzánk, csak a leg­végső esetben.- Mit gondol, hogyan alakul a foglalkoztatási helyzet Pak­son a közeljövőben?- Sajnos nagyon bizonytalan a munkáltatók helyzete is. A konzervgyárban például május körül tisztázódik, hogy mi lesz a keleti exporttal, amelytől a dol­gozók jó részének munkája függ. Az erőműben sok a poten­ciális munkanélküli és ha nem lesz semmi a bővítésből, akkor ténylegesen is azokká válhat­nak. Sok bizakodásra tehát nem jogosít a jelenlegi helyzet. Borverseny Paksi termelők viadala Pénteken a Dunamenti Tsz szőlészetének központjában borversenyt rendeztek, amelyen a paksi termelők indulhattak sa­ját termésű nedűikkel. A 105 be­érkezett mintából 60 fehér, 5 Schiller és 40 vörös fajta volt, kü­lön helyiségekben folyt a fehér és a vörös borok kóstolgatása. A fehérboros csapatot Ferenczi Vilmos, az Országos Borminő­sítő Intézet főfelügyelője, a vö­rösborokat vizsgáló bizottságot pedig dr. Domonyai Péter, a szekszárdi Aranyfürt Tsz főker­tésze vezette. Egy-egy bort a bírálóbizottság valamennyi tagja - főkertészek, borászati szaktanácsadók és egy helyi kistermelő - végigkós­tolt, pontozott és a végén kiala­kult összpontszám szerint so­rolták arany-, ezüst-, vagy bronzérmes kategóriába,illetve javasolták oklevélre. A termelő kilétét természetesen ekkor még homály fedte, a bizottság csak Az illat is fontos sorszámok alapján azonosította a borokat. Az eredményhirde tésre aznap este került sor, amelynek keretében a borbírá lók részletes szakmai értékelést is adtak a versenyben résztvett borokról. Az ezen a versenyen legjobb eredményt elért italok közül választják majd ki azokat, amelyek részt vesznek a jövő évben Reichertshofenben, Paks testvérvárosában megrende zésre kerülő paksi napokon, borkóstolón. Munkában a vörösboros bírálóbizottság Reichertshofen - Paks Sörfesztivál A bajor sörfesztivál paksi szervezőbizottsága levélben ke­reste meg a városi és városkör­nyéki intézményeket, üzemeket, vállalkozókat, hogy erejükhöz mérten járuljanak hozzá a nagy­szabású rendezvény sikeres le­bonyolításához. A szervezők a múlt héten találkoztak a város­házán a potenciális szponzo­rokkal, akik közül sokan ajánlot­ták fel ott helyben a segítségü­ket, például a dekoráció elkészí­tésére, szállítási munkákra, pro­pagandafeladatok ellátására, vagy éppen a rendezvény előtti és utáni takarításra. Több cég azzal járul hozzá a sörfesztivál sikeréhez, hogy értékes aján­déktárgyakat biztosít a tombola­játékhoz. A múlt heti keddi ösz- szejövetel óta további hét jelent­kező ajánlotta fel a segítségét a fesztivál megrendezéséhez. Ifjúsági kártya Új lehetőséget kínál a Paksi Ifjúsági Iroda a fiataloknak. Ezután itt is beszerezhető a Magyar Ifjúsági Szállások Szövetségének tag­sági kártyája, amellyel az amúgy is olcsó szállások - többnyire tábo­rok, kempingek, kollégiumok -10-30 százalékos kedvezménnyel vehetők igénybe. Az ifjúsági kártyához tartozó címlista segítségével könnyebben tervezhető és olcsóbban megvalósítható egy- egy ta­nulmányi vagy osztálykirándulás. Magyarországon jelenleg 42 in­tézmény mintegy tízezer szálláshelye áll a kártya tulajdonosainak rendelkezésére. A most kiváltott kártya 1992 végéig érvényes, fiata­loknak 170 forintba, felnőtteknek - 26 év felett - 270 forintba kerül. Több lábon jobb Vállalkozói iroda Pakson Gárday György paksi vállal­kozót azért kerestük meg, mert úgy hallottuk, hogy vállalkozói irodát szándékozik nyitni a kö­zeljövőben. Hogy ez pontosan mit jelent, nem tudtuk, de ne is vágjunk a dolgok elébe. - El­őször szeretnénk egy kicsit meg­ismerni a múltját - kezdtük a be­szélgetést Gárday úrral.- Paksról származom, de Du­naújvárosban éltem sokáig. Örökség folytán kerültem vissza és vállalkoztam itt Pakson, mert a nagyszüleim háza elég nagy és jó fekvésű volt ahhoz, hogy kínálta magát a lehetőség ennek a sörözőnek a megnyitására, amely Új Hullám névre hallgat. Én az igényes zenét kedvelő fia­talokat céloztam meg, mert ma­gam is azt szeretem. A söröző­ben, a kerthelyiségben gyakran megfordultak olyan nagy nevek, mint Török Ádám, Tátrai Tibi, Lakatos Antal és igen jó hangu­latú élő zenés estekre került sor.- Úgy tudom, a diszkóműfaj­ban is érdekelt...- Igen, fönt a lakótelepi piac­csarnokban működő Premier Discot én üzemeltetem. Ezt egy német vállalkozó alakította ki és engem kért meg a működteté­sére. Először nem akartam vál­lalni, a diszkó nem az én műfa­jom, de aztán arra gondoltam, hogy ha azt is én üzemeltetem, akkor jobban kézben tudom tar­tani a dolgokat és ez a szórako­zóhely nem lesz a másik konkur­enciája, hanem inkább kiegé­szítik egymást. A diszkóban is gyakori az élő zene, megfordul­nak itt a legnépszerűbb diszkó­táncosok, de az az igazság, hogy gyakran pofátlanul sokat kérnek és keveset nyújtanak.- Akkor térjünk át az iroda­házra. Mi lesz az és miért lesz?-Azért lesz,mert egy vállalko­zónak állandóan új vállalkozá­sokon kell törnie a fejét, vagyis több lábon kell állnia. Ennek az irodának több funkciója lesz. Először is biztosítom a most új­Gárday György jászerveződő Kisosz helyi kép­viseletét. A Kisosz-tagoknak té­rítésmentes szolgáltatásokat nyújtok, de természtesen más vállalkozókat is fogad az iroda üzleti alapon. Lesz tanácsadás, komplex ügyvitel, vállalkozás szervezés, üzleti tervek, hitelké­relmek kidolgozása. Emellett az a tervem, hogy ez a vállalkozás elláthatná olyan cégek paksi képviseletét, amelyeknek nem érné meg saját irodát nyitni itt. Egyéként ez is itt lesz a nagyszü­lői házban és ha megjön a szá­mítógép, meg a telefax, akkor- úgy 2-3 hét múlva - indulhat az új vállalkozás.- Ha ez is megvan, mi lesz a következő?- A budapesti Tabánban is­mét lesz majális május 1-én, méghozzá Kanizsa majális. Ez az Új Hullám söröző egyben ugyanis a Kanizsa Sörgyár kép­viselete is, jó a kapcsolatom a céggel. Én szerveztem be a sör­gyárat, hogy szponzorálja a ta­báni majálist, cserébe megkap­tam az egész rendezvény ven­déglátását. Most szervezem itt helyben azt a körülbelül 50 fős csapatot, amely képes lesz étel­lel, itallal ellátni a várhatóan ösz- szesereglő 30-40 ezer embert. Nem kis feladat, nagyon izgal­mas már az előkészítése is. Találkozó Szórványtelepülések refor­mátus gyülekezetének presbi­teri találkozóját tartották az el­múlt hét végén Uzdon. A Refor­mátus Ifjúsági Országos Egye­sület vezetője is tiszteletét tette Budapestről. A vasárnapi - április 21 -ei -10 órai istentisztelet után kötetlen beszélgetésre került sor. Szól­tak a kistelepülések helyzetéről, s beszéltek arról, mi az oka an­nak, hogy a fiatalok nem látogat­ják az istentiszteleteket. A kötetlen beszélgetés után szeretet vendégségre invitálták a gyülekezet résztvevőit. A régi iskolában, a néprajzi kiállítások termében terített asztal mellett Kompán Zsolt, a kölesdi refor­mátus lelkész gitármuzsikája kí­séretében énekeket tanulhattak a találkozón megjelentek. Itt a Pif! Megjelent a Városi Művelő­dési Központ új tájékoztató ki­adványa, a Paksi információs füzet (Pif) immár 3. száma. A hasznos kiadvány 64 oldalon tartalmazza többek között a köz- intézmények, hivatalok, bankok címét, ügyfélfogadási idejét,or­vosi és egyéb ügyeleteket, tájé­koztatót az oktatási, közműve­lődési intézményekről, ezek szolgáltatásairól, nyilvántartási idejükről, szerepelnek benne az egyesületek, klubok, pártok, egyházak különféle adatai, né­hány önkormányzati felhívás, hirdetmény, valamint a város­ban található kereskedelmi és szolgáltató egységek, kisiparo­sok, vállalkozások címe, nyitva­tartási ideje. Az oldalt írta és szer­kesztette Árki Attila, a fo­tókat készítette Ótos Réka. Fél évszázad szolgálat Schuckert Sándor órásmester Talán nincs is olyan paksi, aki ne ismerné, hiszen születése óta, 72 éve itt él és több mint 50 éve dolgozik órásmesterként a bazársoron levő kis üzletében Schuckert Sándor. Tavaly, az ötvenedik évfordulón aranygyű­rűt is kapott a Kiosztói, amelynek a kezdetek óta aktív tagja. A mű­hely falán az 1937-ben kelt se­gédlevél, az 1940-es mesterlevél és iparengedély - és persze a rengeteg falióra - mellett sora­koznak a különböző oklevelek, elismerések, köztük a Kiváló Kis­iparos kitüntetés arany fokozata, a Munka Érdemrend arany foko­zata, vagy a Paksért emlékpla­kett, amelyet elsőként kapott meg a városban.- A látszerész szakmában is szereztem iparengedélyt 1956-ban, ezzel - az órák mel­lett - ma is foglalkozom. Az elektronikus kvarcórákkal vi­szont már nem bajlódom, azokat a fiam javítja, aki folytatja a szakmát, most már egy évti­zede, hogy iparos lett ő is. A kö­zéletből is mindig kivettem a ré­szem, a Kiosz országos elnök­ség tagja is vol­tam valamikor. Persze, azok más idők voltak, ma már sajnos nagyon közö­nyösek lettek az iparosok is, nincs olyan összefogás, mint a régi szép időkben.-Hogyan élte át az államosí­tások idősza­kát?- Sokat nem tudok mondani erről. Ebben a kis üzletben dolgozom már majdnem hat­van éve, ezt nem vették el. Az aranyat azt elvették, ami volt, de a két kezem megma­radt, dolgozni tudtam és tudok még ma is. Öt évvel ezelőtt volt egy súlyos agyembóliám, sokáig 72 évesen is jó a szeme az apró szerkezetek javításához. Az órásmühely díszei beszélni sem tudtam, de akkor is dolgoztam.- Nagy a konkurencia ebben a szakmában?- Sokáig csak hárman voltunk órások Pakson, ma sok az új, fő­leg kvarcórákkal dolgozó kol­léga, de azért megélünk egymás mellett. Schuckert bácsit egyébként munka közben zavartuk, éppen egy apró női karórát javított, az idős órásmester azonban gya­korlott mozdulatokkal reparálta a kényes szerkezetet. Mint mondta, muszáj dolgozni, mert a kuncsaftok keresik, számítanak rá, még más városokból is eljön­nek. Reméljük, hogy még sok dolgos évet tölthet el munkával paksi műhelyében Schuckert Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents