Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-24 / 95. szám

1991. április 24. 2 NÉPÚJSÁG Szlovák kormányváltozás Jan Carnogursky portréja (Folytatás az 1. oldalról.) érintő javaslatok - miszerint a kárpót­lási jegy fizetőeszközként funkcionál­na a volt tanácsi lakások megvásárlá­sánál - korlátozzák az önkormányza­tok alapjogait Ezért az ilyen irányú in­dítványokról a parlamentnek kéthar­mados többséggel kellene határoza­tot hoznia. Szabó Iván (MDF) a gazdsá- gi bizottság nevében nem vitatta ugyan, hogy az ön kormányzati alapjo­gokat érintő javaslatok ügyében két­harmadostöbbség kell, de álláspontja szerint erre most mégsem lesz szük­ség, hiszen azinditványok nem kötele­ző érvényű előírásokat tartalmaznak. Szigethy István szerint viszont akad­nak „kényszert” tartalmazó előírások is. Balás István (MDF) másfelől közelí­tette meg a problémát Álláspontja sze­rint nem érthető az önkormányzatok érzékenykedése, hiszen a parlament tagjai az egykori állami tulajdon lebon­tására szövetkeztek, s az önkormány­zatok maguk is „potya” állami tulaj­donhoz jutottak. Az alkotmányjogi vita értelmezését az elnöklő Szűrös Mátyás az alkot­mányügyi bizottságnak utalta ki. Az elrendelt szünetben az alkot­mányügyi bizottság állást foglalt a vi­tás értelmezési kérdésben, s ezután az elnöklő Szűrös Mátyás véglegesen lezárta a kárpótlási törvény részletes vitáját Megkezdődött a szavazási pro­Pedagógiai napok A pedagógiai napok rendez­vénysorozatán belül tegnap az óvodai nevelés témaköre került te­rítékre. Dr. Mészáros István, a nevelés- tudományok doktora tartott elő­adást Szekszárdon, a főiskola „E” épületében (volt oktatási igazgató­ság). Milyen legyen az óvodai nevelés ma? Ma, amikor a sokféle társadal- mi-politikai-gazdasági változás hatása az oktatási intézmények mindegyikében észlelhető. Milyen legyen a gyerekek nevelése, és mi­lyen „új típusú” pedagógusokat követel a kor? E kérdéseket boncolgatta Mé­száros professzor, helyre téve a mostanság előbukkanó, de még tisztázatlan fogalmakat: a pedagó­gus világnézeti szabadságát, a tu­dás és/vagy nevelőiskolát, a he­lyes magyarságtudatot stb.... Az előadóterem előtti csarnok­ban bemutatkozott a budapesti Burattino játékbolt. Természetes alapanyagú hagyományos fa és textil termékeiket hozták el. „Játsz­ható játékokat” kínáltak azoknak, akik a szünetben megnézték por­tékáikat. cedúra, amelynek során 400 módosí­tó indítvány sorsáról döntenek a képvi­selők, mielőtt név szerint szavaznak a törvény egészéről. * Balás István, az MDF-frakció titká­ra az MTI munkatársának kérdésére cáfolta azt az információt miszerint a kárpótlási törvény megszavazását a miniszterelnök bizalmi kérdésnek te­kinti. Az már más kérdés, hogy - az ellenzéki megnyilvánulások ismereté­ben - jó néhány frakciótag bizalmi szavazásra emlékeztető aktusként fogja fel a kérdést. A szavazás „általános természetraj­záról” szólva úgy vélte, hogy a sza­vazatok szóródását mindenkor jelen­tősen befolyásolja az ellenzék maga­tartása. Amennyiben az ellenzék rész­ben megosztott akkor a koalíción be­lül is nagyobb szerepe van a képvise­lői önállóságnak. Ha azonban azellen- zék keményen „pofozni” kezdi a koalí­ciót annak eredménye alapvetően az összetartás lesz, s ez független min­den felkéréstől. Magyarán: a koalíció­ban részt vevő képviselők túlnyomó többségének igenlő szavazatát éppen az ellenzéki honatyák fellépése fogja kiváltani. Balás István ismeretei szerinta Füg­getlen Kisgazdapárt nem lesz meg­osztott a szavazásoknál. Mint mondta: A szekszárdi pedagógiai főiskola természettudományi tanszéke a Föld napi rendezvényeket még meg­toldotta egy eseménnyel. Tegnap délután kiállítást nyitottak az intéz­mény aulájában, melyen Tolna me­gye védett területeinek védett növé­nyeit mutatják be. A színes fotók alatt elolvashatják az érdeklődök, hol for­dul elő a növényritkaság és mennyi az eszmei értéke. Egy előadás is elhangzott ugyan­ott, ugyanakkor. Dr. Kemenes László nehéz lenne elképzelni olyan kisgaz­da képviselőt aki meg kívánná akadá­lyozni, hogy a földet igénylőknek leg­alább 90-92 százaléka visszakaphas­sa tulajdonát. Éppen ezért a frakció tit­kárát nem lepné meg, ha a kisgazda­pártminden tagja igennel szavazna. Az MDF-frakció - nagy valószínűséggel egységes - szavazatán érződni fog az ellenzéki magatartás elleni összefo­gás. Véleménye szerint tartózkodás csak elvétve fordul majd elő. A frakció titkára éles kritikával illet­te az MSZP abbéli döntését hogy a párt valamennyi módosító indítványát visszavonja. Váratlan, inkorrekt magatartásával az MSZP „elárulja, hátba döfi” a tör­vényhozást mert módosító indítvány beterjesztésére már nincs mód a vita lezárása után - fogalmazott Balás Ist­ván, hozzátéve: néhány ponton „hely- rehozhatatlanok azok a károk, ame­lyeket az MSZP okozott döntésével”. Ha előbb jutnak erre az elhatározásra, azt időben bejelentik, még lett volna mód, hogy a bizottságok által is pártolt pontosított javaslatot kormánypárti képviselő terjessze elő. Balás István szerint az új házszabálynak a hasonló esetek elkerülésére rendelkeznie kel­lene arról, hogy amennyiben az általá­nos vita lezárásáig nem vonják vissza az indítványt azt a későbbiekben már ne lehessen megtenni. vegyészmérnök közvetlen környe­zetünkkel kapcsolatos kérdésekről beszélt, illetve az érdeklődők hozzá­szólásaira válaszolt. Ő, aki jelenleg is a PAV-nál dolgo­zik, nyolc éven át volt az ottani kör­nyezetellenőrző laboratórium mun­katársa. Beható ismereteket szerzett az atomenergetika természetre gya­korolt hatása területén. Érthető tehát hogy mondandójának gerincét is e témakör tette ki: a Pakson alkalma­zott technológia környezeti hatása. (Folytatás az 1. oldalról.) Mozgalma a tavaly júniusi parla­menti választásokon a második helyen végzett a VPN (Nyilvános­ság az Erőszak Ellen) mögött. Car­nogursky a szlovák miniszterelnök első helyettese, a Keresztényde­mokrata Mozgalom pedig a kor­mánykoalíció második legerősebb tényezője lett. Most, miután a VPN- en belül gyakorlatilag szakadás­hoz vezetett a Fedor Gál vezette „li­berális-jobboldali” és a Vladimir Meciar körül tömörülő „nemzeti­baloldali” szárny vitája, a keresz­ténydemokraták váltak a szlovák parlament legerősebb kompakt té­nyezőjévé. A Meciar megbuktatá­sát kezdeményező VPN-liberáli- sok is elismerik, hogy a Keresz­ténydemokrata Mozgalmat a jelen­legi helyzetben megilleti a kor­mányfői poszt, s Carnogursky sze­mélye különösen azért elfogadha­tó számukra, mert úgy látják: most „erős személyiségre” van szüksé­ge az Országnak. Carnogursky jellemzésekor el­sőként rendkívüli intelligenciáját és megfontoltságát szokták ki­emelni. Szavai és tettei határozott­ságot, céltudatosságot sugallnak, miközben teljes mértékben híján vannak azoknak a stíluselemek­nek, amelyek a kemény, férfias ök­lével az asztalra gyakran odacsa­pó Meciart jellemezték. Ha Meciar néha kiszámíthatatlannak és szer­telennek volt mondható, akkor Carnogursky pontosan ellentéte az elődjének. Ha viszont Meciar azon tulajdonságát vesszük tekin­Baker később tér vissza Izraelbe Rákos György, az MTI tudósítója jelenti: A damaszkuszi látogatáson lévő James Baker amerikai külügymi­niszter kedd délelőtt telefonon kö­zölte Jichak Samir izraeli kormány­fővel, hogy a sziriai fővárosból Moszkvába utazik, és csak csütör­tökön érkezik Izraelbe, hogy azu­tán másnap folytassa ottani tár­gyalásait -jelentette délben a jeru- zsálemi rádió. Röviddel előtte az Interfax nem hivatalos szovjet hírügynökség azt adta hírül, hogy Baker a kaukázusi Kiszlovodszkban csütörtöktől kezdve „egy-, vagy kétnapos” tár­gyalásokat bonyolít le szovjet kol­légájával, Alekszandr Besszmert- nihhel a közel-keleti békeerőfeszí­tésekről és a június vége előtti idő­pontra tervbe vett amerikai-szovjet csúcstalálkozóról. tetbe, hogy az exkormányfő hajla­mos volt a közvélemény támogatá­sának megnyerése érdekében a szlovák nemzeti retorikára, akkor már nem beszélhetünk gyökere­sen más utódról. Az új szlovák kormányfő koráb­ban tett egy olyan kijelentést, hogy Szlovákiát „saját csillag illeti meg az európai közösségek lobogó­ján". Mozgalma Szlovákia szuvere­nitásának érvényesítését szorgal­mazza, de - mindeddig legalábbis - a csehek és szlovákok közös, szövetségi államának keretein be­lül. Ez meglehetősen ellentmondá­sosnak látszik, és az is. A csehszlo­vák föderáció jövőjét illetően külö­nösképpen igaz, hogy az ördög a részletekben - jelen esetben a majdani alkotmányos szabályozás paragrafusaiban - rejtezik. Carno­gursky - hivő keresztény lévén - nyilván becsületesen törekszik majd az ördög elűzésére, és egyér­telmű, világos szövegű alkotmány meghozatalára. Mozgalmának mindeddig az volt az álláspontja, hogy előbb egy cseh és egy szlovák alkotmányt kell elfogadni, s aztán a két köztár­saság majd államszerződést köt­het egymással. Az utóbbi napok­ban a jelek szerint finomodott ez az elképzelés, és a szlovák keresz­ténydemokraták talán már elfo­gadják Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök javaslatát. Ne­vezetesen azt, hogy mondják ki: ez a majdani államszerződés nem lesz nemzetközi jogi természetű, vagyis nem lesz két különálló állam (Folytatás az 1. oldalról.) Ugyanis a tárgyaláson olyan mennyiségű új bizonyítékokat is­merhettek meg a résztvevők, ame­lyek alapján megkérdőjelezhető a vádlottak magatartására vonatko­zó korábbi büntetőjogi minősítés. Dr. Bánhegyi Gábor mintegy fél­órás beszédében a következő kér­désekre adta meg a választ: a mó­dosított alkotmány hatályba lépése után, 1989. október 23-át követően érvényesülhettek-e annak előírá­sai egyik napról a másikra? Megvalósult-e a mai napig a ha­tályos alkotmány minden rendel­kezése? A vádlottak hozhattak volna-e olyan intézkedést, amelyekkel megakadályozhatták volna a titkos operatív eszközök további alkal­mazását? Az ügyész hangsúlyozta: szinte fel sem lehet sorolni azokat az alkotmányhoz fűződő, még el­maradt jogalkotásokat, amelyekre ugyanaz az 1990. április 30-a volt a határidő, mint az új nemzetbizton­sági törvény előterjesztésére. A vádlottak saját hatáskörükben in­tézkedtek az alkotmányellenessé vált bizalmas nyomozások számá­nak radikális csökkentésére, a fi­gyelések, a telefonlehallgatások és levélellenőrzések megszüntetésé­re. Az operatív tiszteknek eligazítá­sokat, értekezleteket tartottak, to­vábbá előterjesztéseket készítet­tek az illetékes állami vezetőknek, annak érdekében, hogy a BM Ál­lambiztonsági Szolgálatának szer­vei - közöttük a BM lll/lll. Csoport- főnöksége - az állampolgári jogo­kat tiszteletben tartva, kizárólag a nemzetbiztonság érdekeit jelentő­sen sértő, illetve a Büntető Tör­vénykönyvbe ütköző bűncselek­mények felderítésén fáradozza­nak. Az adott helyzetben többet nem is tehettek; ezt bizonyítja töb­bek között Németh Miklós volt mi­niszterelnök tanúvallomása is. A tett intézkedéseken kívül pedig más cselekvésre - jogszabályi fel­hatalmazás hiányában - nem is volt lehetőségük - állapította meg dr. Bánheyi Gábor. A katonai ügyész értékelése szerint a vádlottak személy szerint nem adtak utasítást alkotmány-, il­letve személyiségi jogokat sértő tit­kos eszközök alkalmazására, csak akkor, amikor állambiztonsági okokból, a közbiztonság megóvá­sa érdekében arra feltétlenül szük­ség volt. közötti szerződés. Carnogursky a minap azt nyilat­kozta, hogy mozgalma mindenkivel hajlandó a párbeszédre, kivéve a kommunistákat és az Együttélés politikai mozgalmát. A kommunis­táktól való elzárkózást nem tartotta szükségesnek indokolni, Duray Miklós mozgalmáról viszont azt mondta, hogy az Együttélés önma­gát diszkvalifikálta, amikor tüntető­leg kivonult a Csehszlovák Szövet­ségi Gyűlésből az emberi jogi al­kotmánylevél megszavazása előtt. Valószínűsíthető tehát, hogy az új miniszterelnöknél kevés támoga­tásra fog találni az Együttélés nem­zeti kisebbségvédelmi törekvésé­nek egy része. A szlovák keresz­ténydemokraták azonban nyitottak a Szlovákiában működő magyar kereszténydemokrata mozgalom irányába, a liberális Független Ma­gyar Kezdeményezés (FMK) pedig egyenesen kormánykoalíciós partnerük. Nem csupán a nemzeti kisebb­ségi kérdésekben, hanem nemzet­közi, magyar-szlovák kétoldalú ügyekben is kemény, de kiszámít­ható és korrekt vitapartnernek ígérkezik Jan Carnogursky. Az egyik legfontosabb ilyen ügy a bős-nagymarosi vízlépcsőrend­szer kérdése. Ezzel kapcsoltban érdemes tudni, hogy a Carno­gursky család meglehetősen nagy közéleti „dinasztia”. A kormányfő fivére, Ivan Carnogursky annak a Hydrostav nevű vállalatnak a veze­tője, amely a bősi erőművet építi. KÁRPÁTI JÁNOS (Prága) Az iratmegsemmisítésekkel kapcsolatban a katonai ügyész megállapította: az eljárás során nem lehetett azt a célt bizonyítani, hogy Pallagi Ferenc hivatali köte­lességét megszegve azért intézke­dett az iratoknak jegyzőkönyv nél­küli megsemmisítésére, hogy lehe­tetlenné tegye azok utólagos érté­kelését, történelmi feldolgozását. Dr. Bánhegyi Gábor végül is in­dítványozta a katonai bíróságnak, hogy a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentse fel a szolgálatra jelentős hátránnyal járó elöljárói intézkedés elmulasztása bűntetté­nek vádja alól. Ugyancsak mentse fel bizonyíték hiányában Pallagi Ferencet a hivatali visszaélés bűn­tette miatt emelt vád alól. A katonai ügyész után az I. rendű vádlott Pallagi Ferenc védője, dr. Horváth József ügyvéd mondta el perbeszédét. Hangsúlyozta: a büntetőeljárás kezdetétől fogva emberi és védői meggyőződése volt, hogy az I. rendű vádlott nem követett el bűncselekményt. A ka­tonai ügyész álláspontjával teljes mértékben egyetértve indítványoz­ta a katonai bíróságnak, hogy mentse fel Pallagi Ferencet bűn­cselekmény, illetve bizonyíték hiá­nyában az ellene emelt vádak alól. A védő utalt arra, hogy Pallagi Fe­renc a jogállamiság keretébe kí­vánta állítani a BM Állambiztonsági Szolgálatot. Dr. Ferenczy Attila ügyvéd, a II. rendű vádlott dr. Horváth József ki­rendelt védője kijelentette: a volt csoportfőnök hivatása teljesítése során „a barikád mindkét oldalát látta”, s felismerte a társadalmi ha­ladás útját. Az új helyzetben arra törekedett, hogy az általa irányított belső biztonsági szolgálat tevé­kenységét az alkotmány és a törvé­nyek tiszteletben tartásával végez­ze. Az utolsó szó jogán Pallagi Fe­renc elmondta: a tárgyalás során mindvégig tapasztalta a bíróság tárgyszerű, körültekintő eljárását. Kérte a katonai bíróságot, vegye fi­gyelembe védője és a katonai ügyész indítványát. Az I. rendű vád­lott szavai után a büntetötanács el­nöke a tárgyalást berekesztette; a per 25-én, csütörtökön dr. Horváth József II. rendű vádlott utolsó szó jogán tartható beszédével folytató­dik, s előre láthatólag kora délután hirdet határozatot a katonai bíró­ság. Dr. Kemenes László és a hallgatóság FOTÓ: KPM Magánkézbe adják a patikákat (Folytatás az 1. oldalról.) A gyógyszertárak ma is, történelmi távlatban is, a közegészségügy intézményei, a gyógyszerellátás pedig olyan tevékenység, amelyben a tisztán vállal­kozói szemlélet érvényesülése nem kívánatos. Azt is számításba kell venni, hogy a gyógyszertári hálózat a megyékben működő gyógyszertári központokhoz kapcsoltan működik, sazegyesegységekönállósá- gához a szakmai feltételeket még csak ezután kell megteremteni.- Milyen feltételeket?- Elsősorban a gyógyszergyártás liberalizálását kell végrehajtani, vagyis a mostani monopolhelyze­tet - hogy egy gyógyszert egy gyár készíthet - meg kell szüntetni. Meg kell teremteni a gyógyszer-nagy­kereskedelem versenyhelyzetét is, s ez újabb mono­polhelyzet megszüntetésével jár. Ezzel egy időben szélesíteni szükséges a tiszti gyógyszerészek háló­zatát, hogy a privatizált egységek megfelelő képesí­tésű szakemberek kezébe kerüljenek, állami fel­ügyelet mellett A privatizáció technikai feltételeinek kidolgozása csak ezek után történhet meg, több érintett tárca közös munkájával. Nyilvános pályázatok egyenlő eséllyel- A távlati cél tehát a magántulajdonon alapuló gyógyszerellátás. Milyen gyakorlati szempontokat kell ennek kialakításáig szem előtt tartani?- Minden körülmények között meg kell őrizni a gyógyszerellátás folyamatosságát A privatizáció egész menetében érvényesíteni fogjukazönkéntes- ség elvét mert azt szeretnénk, hogy az üzletben dol­gozó gyógyszerészek döntsenek a tulajdoni kérdé­sekről. Ehhez természetesen szakmai, technikai és pénzügyi segítségre egyaránt számíthatnak. A pénzügyi lehetőségek részletei azonban ma még nem ismeretesek. Azt viszont máris látjuk: igen nagy az igény a patikák privatizációjára. A magántulaj­donba vétel lehetőségét pályázatok kiírásával fogjuk meghirdetni a még tisztázatlan kérdések eldöntése után, várhatóan ez év őszén. A pályázatok nyíltságá­ról, azonos szempontok szerint történő elbírálásáról és a szakmai érdekképviseletek beleszólási jogá­nak érvényesüléséről kezeskedem!- És mi van akkor, ha egyes gyógyszertárak ma­gánkézbe adásához mégsem találnak partnereket?- Ezekben az esetekben a szakmai fórumoknak kell javaslatottenni, hogy az illető egység milyen for­mában működjék tovább. Az is lehet, hogy még jó ideig állami tulajdonban marad. Csak gyógyszerész működtetheti- Szakmán kívüliek válhatnak-e gyógyszertárak tulajdonosaivá?- Tulajdonossá maximum 49 százalékos rész­ben, igen. Működtetési engedélyt azonban csak diplomás gyógyszerészek kaphatnak. Az engedélyt a mostani elképzelések szerint a népjóléti miniszter személyhez és helyhez kötötten fogja kiadni.- Ezzel át is térhetünk hétköznapibb régiókba. Mi­lyen előnyökkel és milyen várható hátrányokkal jár, ha végbemegy a gyógyszertárak privatizációja?- Közgazdasági tény, hogy az a gyógyszertár, amely 5-6 ezer lakosnál kisebb kört lát el (eme most a kistelepüléseken bőven van példa) nem tud gaz­daságosan működni. Feltehető, hogy azokban a körzetekben, ahol gyér népesség mellett is egymás­hoz közel több patika működik, csak az egyik fog fennmaradni. Több előnye, mint hátránya- Tehát fehér foltok fognak kialakulni?- Ez a veszély egyelőre nem reális. Már csak azért sem, mert a gyógyszertárak mai dolgozói családi és egyéb kötöttségeik miatt nemigen változtatnak élet­terükön, s hivatástudatuk is arra készteti őket, hogy helyben, vagy a közelben dolgozzanak tovább.- Az ellátás színvonala nem romolhat?- Aki magánkereskedelemre vállalkozik, annak alapvető célja, hogy szolgáltatásait minél többen ve­gyék igénybe. Ez alól a gyógyszer-kereskedelem sem kivétel! Sőt, a gyógyszerészek éppen arról ne­vezetesek, hogy szinte karitativ alapon dolgoznak, a hálapénz ismeretlen fogalom szakmai gyakorlatuk­ban. Biztos vagyok abban, hogy magánosként még többet fognak tenni nemcsak a lakosság ellátásáért, hanem az egészségügyi felvilágosító munkában is. Az a majdani tény pedig, hogy több szállító között vá­laszthatnak, mindenképpen a hiánycikkek körének szűkülését és a gyógyszerválaszték bővülését kell hogy jelentse.- Áraik sem nőhetnek az égig?- E téren nagy lesz a szigor: csakis a termelői árra épített, mindenkire azonos érvényű árréssel dolgoz­hatnak. SCHÖFFER JENŐ Védett növények tárlata A rendőr tábornokok felmentését indítványozták Kárpótlási tömény - értelmezési vita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents